Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-15 / 87. szám

1993. április 15., csütörtök HÍRLAP BALASSAGYARMAT ÉS KÖRNYÉKE Sportcsarnok épül Mohorán Kábeltévé Jó ütemben halad Mohorán a 400 négyzetméter alapterületű tor­nacsarnok építése. A létesítményt jövőre adja át a kivitelező Falex Bt. az önkormányzatnak. -Rigó Tibor felvétele­Uyet még nem hallottam. Mármint, hogy egy apró Nóg- rád megyei településnek saját kábeltévé rendszere legyen. Pe­dig létezik ez a csoda, még­hozzá Szügyben. Marczinkó Jánostól, a stúdió vezetőjétől megtudtuk, helyi műsorokat egyelőre csak kísérletképpen közvetítettek, mert még néhány tecnikai berendezés hiányzik a stúdióból. A megvásárlásukhoz szükséges pénz előteremtéséért több helyre adtak be pályázatot, most várják a visszajelzéseket. A falu tévéstábja azonban - ti­zenkét lelkes ember - addig is készíti a műsorokat, s ha a felté­telek adottak lesznek, a község­ben élők több mint nyolcvan százaléka megnézheti a róluk szóló adást. Átalakítják a pénzügyi palotát Új épület - új szolgáltatások Az előzetes tervek szerint közel 100 millió forintba kerül majd a balassagyarmati pénz­ügyi palota átalakítása. Mint az ismeretes, az ön- kormányzat a múlt esztendő elején csaknem 70 millió forin­tért adta el az épületet a bel­ügyminisztériumnak, mégpedig azzal a céllal, hogy a meglehe­tősen szűkös körülmények kö­zött dolgozó balassagyarmati rendőrség végre új, feladatának megfelelő, korszerű körülmé­nyek közé kerülhessen. A bér­lőknek a palotából történő ki­költözése után, már a közeljö­vőben ténylegesen is átveszi az ingatlant az új tulajdonos. Csakhogy a gyarmati rendőr­ség még nem költözhet, mert előtte fel kell újítani, illetve át kell alakítani az épületet. Meg­tudtuk, a terv már elkészült, je­lenleg a kivitelezőt keresik. Az elképzelések szerint, az 1995-re befejeződő munkálatok után a lakosságot sokkal kultu­ráltabb körülmények között tudják fogadni a rendőrségen. Akkortól az ügyfélszolgálat rendjében is változás követke­zik be. Ez pedig azt jelenti, hogy a különböző hivatalos ügyek elintézéséhez szükséges nyomtatványok, illetékbélye­gek, adatlapok már helyben megvásárolhatók lesznek. Kényszerpályán a balassagyarmati kábelgyár Út az egyszerűség felé Parkinson törvénykönyve szellemesen írja le a vállalatok túlméretezettségének követ­kezményét. Eszerint az új stá­bok - és most mindegy, hogy miért hívták őket életre - több­nyire „megkeserítik” a terme­lésben, az értékesítésben dolgo­zók életet, mert mihelyt mun­kához látnak, függetlenül attól, hogy mekkorák, azonnal utasí­tásokat gyártanak, iránymuta­tást adnak ki, információkat kémek be, a dolgok pedig hirte­len áttekinthetetlenné válnak. Manapság, ha egy szervezet talpon akar maradni, nem en­gedheti meg magának, hogy felesleges „sallangokkal” gá­tolja működését, így egyre több hazai cég kényszerül arra, hogy átgondolja szervezeti felépíté­sét, ezzel együtt vállalati straté­giáját. A Budapest Investment Rt. egyik irodája Nógrád me­gyében a volt Salgglas Rész­vénytársaságnál végzett lét­számracionalizálást, most pedig a balassagyarmati kábelgyárban teszi ugyanezt. Az utóbbiban szerzett tapasztalatokról be­szélgettünk Kató Gáborral, az iroda vezetőjével.-Mielőtt a konkrétan elvég­zett feladataikról beszélne, ké­rem mondja el, hogy lát-e va­lamilyen különbséget a nógrádi és az ország más vidékén élők között. A kérdés azért érdekes, mert ez régió hagyományosan az elmaradott vidékek közé tar­tozott, illetve tartozik ma is, te­hát érdekes lehet megtudni, hogy mennyiben köszönhető ez az itt élők mentalitásának.- Tapasztalataink szerint a vidéken élők jobban hozzá van­nak szokva az állandó munka­helyhez, minden változás szo­katlan a számukra, szokatlan, ha munkahelyen belül kell mo­zogni. Abban azonban, hogy kedvezőtlen helyzetben van a megye, egyéb összetevők is közrejátszanak. Nógrád elhe­lyezkedése nem a legszerencsé­sebb, hiszen országhatár mellett fekszik, egy hatalmas terület ki­esik, amely ingázásra adna lehe­tőséget. Ezzel párosul, hogy úgymond féloldalas volt a kör­zet iparszerkezete, sorra mentek tönkre az itt működő gyárak, gyakorlatilag nem maradt egy potenciális erő sem, amely fel­szívhatná a munkanélkülieket. — Térjünk rá a Balassagyar­maton végzett munkájukra! Ha jól tudom, a létszámleépítéssel járó átszervezés miatt voltak, akiknek felajánlották a lehető­séget, hogy vállalkozás kereté­ben végezzék jelenlegi munká­jukat, a gyár, nem mint munkál­tató, hanem megbízó fog szere­pelni. Felmerül a kérdés: mi­lyen szándék húzódhat meg mindezek mögött, vajon nem ar­ról van-e szó, hogy a lehető le­golcsóbban megszabaduljanak a felesleges munkaerőtől?- Érdekegyeztető tárgyalások előzik meg a létszámleépítése­ket, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a mindkét fél szá­mára kedvező feltételek mellet történjen a dolgozók elbocsá­tása. Akik pedig az azt követő időszakban vállalkozóként ma­radnak a gyárban, nem szükség­szerűen szorulnak ki a korábbi szociális juttatásokból, továbbra is lehetőségük nyílna arra, hogy egyes vállalati szolgáltatásokat (így például többek között az üzemi konyhát, az üzemorvosi ellátást, az üdülési lehetősége­ket) igénybe vegyék.- Itt nem arról van szó tehát, hogy megszabaduljunk a dolgo­zók tömegeitől, hanem a kábel- gyártás szférájában élő verseny­szituációhoz kell alkalmazkod­nia ennek a gyárnak is. Az anyag- és energiaigény adott, egyedül a bérköltségben lehet megtakarítást produkálni. Ha a gyár továbbra is a piacon kíván maradni, akkor meg kell szaba­dulni a felesleges létszámtól. Nyilván nem mindegy, hogy hogyan szüntetjük meg a mun­kahelyeket. Úgy, hogy valaki­nek a kezébe adjuk a munka­könyvét, vagy felajánlunk neki egy másik munkalehetőséget olyan feltételekkel, hogy ha a vállalkozó meg akar maradni, akkor megerősödhet. Mert a vállalkozó legnagyobb erőssége a piac, s mi ezt kínáljuk.- Volt-e a munkájuk során olyan specialitás, amit a ko­rábbi megbízóiktól eltérően csak a balassagyarmati kábel­gyárban tapasztaltak?- Itt csak gyári szintű költ­séggazdálkodás van, legfeljebb ennek nincsenek meg az érzé­kelhető nyomai. A szervezeti felépítése pedig többcsatornás és lineáris, ami azt jelenteni, hogy bizonyos területeken dup­lázódnak vagy triplázódnak a munkahelyek, így azonban nem tud a rendszer hatékonyan mű­ködni, nehezen képes a piac igényeit követni. Az a vélemé­nyem egyébként, hogy valójá­ban a Magyar Kábelművek egé­széhez lenne célszerű hozzá­nyúlni, de erre egyelőre nincs lehetőség. Az egyetlen járható megoldás a racionalizáláson be­lül, hogy a helyi vezetőket kell érdekeltté tenni. (Ez egy újabb ok a vállalkozások bevezeté­sére, hiszen a gyár már megren­delőként megnézi, hogy kinek és miért fizet.)-Érdekes volt, amikor elbe­szélgettünk a részlegvezetők­kel, valamennyien tudták, mit kellene tenni, s mégsem ezt tet­ték, például tisztában voltak az­zal, hogy létszámleépítésre lenne szükség. De nem érdekel­tek abban, hogy megtegyék, amiről úgy gondolják, hogy szükséges lenne.- Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy szigorúan racionális mo­dellt kívánnak felépíteni?- Igen is, meg nem is. A kor­lát az, hogy nem lehet igazán hozzányúlni a dolgokhoz. A gyár privatizáció alatt áll, s úgy tűnik, a folyamat elhúzódik. Ez pedig azt eredményezi, hogy kevéssé lesz érzékeny a piac igényeire, nem tudja a külső változásokat követni.-Úgy vélem, hogy mindad­dig, amíg a stratégiai és az ope­ratív feladatokat nem tudják szétválasztani, amíg az egyes divíziók elgondolásai nem ér­vényesülhetnek, s gyári össze- senben dől el sok minden, amíg a pénzügyi terület erősen korlá­tozott, s azt, hogy milyen le­gyen a fejlődés egy központi menedzselés határozza meg, hi­ába változtatnak gyári szinten, nehezen fognak az elvárások­nak megfelelni. Ebben a hely­zetben különösen nagy gondot okoz a munkaerő humán olda­lának problémája. -Fenyvesi­Egy különös házasság fél évszázada Az idős pár napjainkban Fotó: Rigó Rab madárka Ha békét akarsz, készülj a háborúra! Ismerjük a mondást, de az értelmét is sejtjük? Vajon a végletekig pacifista, az, aki minden összecsapást el­kerül, jól teszi, ha az okosabb enged elv értelmében állandóan tűr? Vagy mikor a szükség úgy hozza, fel kell állnunk és egye­nes gerinccel ki kell monda­nunk, ha a másik nem lép vissza egy mezőt, akkor kénytelenek leszünk ütni? Azt hiszem, a fent idézett mondás nem azt hirdeti, hogy harcolni kell, hanem azt, hogy ha kell, tudjunk akár har­colni is! Pontosan erről gondolkod­tam, amikor a balassagyarmati erdőgazdaság egyik munkatár­sával szóba elegyedtem. A bu­szon mellettem ült, s csak ké­sőbb derült ki, hogy valójában hol is dolgozik, bár addigra már sok mindent megtudtam a mun­kahelyéről, s az ott folyó „sze- métségekről”. Egy olyan ember szavait hallgathattam, aki az ér­telmetlennek látszó munkától megkeseredett, s aki úgy érezte, nem tud perlekedni a „felette lévő hatalmasokkal”, hiszen azok jóval erősebbek nála. Amikor megkérdeztem tőle, hogy miért nem tesz valamit, miért nem próbál néhány em­bert maga mellé állítva kiutat keresni, csak fanyar mosolyai az arcán megrázta a fejét, ő nem akarja megütni a bokáját. Ennyiben maradtunk, s ne­kem az a madár jutott eszembe, aki ugyan kiszállhatna a kalit­kából, mert már nyitva az ajtaja, de mégsem mer elrepülni. Túl­ságosan sokáig volt rab. -fá­A történet akkor kezdődött, amikor ők még nem is éltek, amikor még csak az édesanyáik voltak testi-lelki jó barátnők, és milyen érdekes a sors, majdnem egyszerre került áldott állapotba Haberl Emília esküvője idején a két asszony. Aztán megszüle­tett az egyik pici gyerek, egy kisfiú, Györgynek keresztelték. Nem telt el négy hónap sem, s megszületett a másik apróság is, ő kislány lett, s az Emília nevet kapta a keresztségben. Ekkor 1922-t írtak. Pontosan hetven­egy év telt el azóta, de ők ket­ten, dr. Ferenczi György és Ha­bért Emília azóta is együtt van­nak. Érdekes kapcsolat az övék, erre mondják azt az emberek, hogy ezt a párt az Isten is egy­nek teremtette. Dr. Ferenczi György, a nóg- rádgárdonyi tüdőgyógyintézet orvosigazgatója rendhagyó, de nem a mikszáthi értelemben vett különös házasságot mond­hat a magáénak.- 1944. október 15-én, a nyi­las hatalomátvétel idején kötöt­tem házasságot Emivel, mert úgy gondoltuk, a világháború nem választhat szét minket, s nem is gördíthet akadályokat elénk. A humanista bencés ne­veltetésem miatt bántott az anti­szemitizmus, az itt is zajló „zsidó cirkusz”, nem vonultam be katonának. Meg kellett es­küdnünk Emivel, számítva arra, ha kitelepítenek, akkor őt is magammal vihessem.- Tizenöt és fél éves voltam, amikor megkértem a kezét, s hat évet kellett rám várnia, mert tudta, hogy csak az egyetem el­végzése után házasodhatunk össze. De vállalta. Negyvenki­lenc éve élünk együtt, ötvenöt éve kértem meg a kezét, és ides­tova hetven éve ismerjük egy­mást. Ferenczi György, anno 1943- Gondolom, sok házasság­ban élő elszörnyülködne mind­ezen, hiszen vannak, akik szá­mára az együttélés kínlódást je­lent, s manapság szinte törvény­szerű, hogy félrelépnek a párok. Sőt, a „férfias" férfiak közt szinte kötelező dolog a promisz- kuitás.- A magam részéről a tiszta­ságot fontos dolognak tartom, s én nemcsak azért voltam hű a feleségemhez, mert szeretem őt, hanem mert becsülöm önma­gam.- Ez a nézet gyökeresen el­lenkezik a többség álláspontjá­val, ami pedig azt jelenti, hogy ha nem is mondják ki, de kimu­tatják, vagyis kirekesztik a más­ként gondolkodót maguk közül. Kirekesztik és megbélyegzik. Ön hogyan tudta ezt elviselni?- Rydiard Kipling soraival szólva: „ha érted az ő kétkedé­süket”, sok mindent tolerálni tudsz. De azért, mert vállaltam a saját elveimet, azért, mert más­ként mertem gondolkodni, első­sorban szakmai körökben ne­hezteltek meg rám, ami egy kü­lön fejezetét jelenti az életem­nek.- Visszatérve a házasságá­hoz: mi tarthat össze két embert ilyen hosszú időn keresztül?-A szeretet. Mi más lenne. Tegnap este például néztük a tévét. Érni, a feleségem egy szót mondott, de én már indultam is, és lekapcsoltam a fűtést. Tud­tam, hogy mit akar. Az is na­gyon gyakran előfordul, hogy kitalálom, mi lesz vacsorára, pedig Emi még csak annyit mondott: - Szívem ... Mindez persze nem véletlen, hisz amióta megkértem a kezét, attól a naptól kezdve együtt gondol- kódunk. - fenyvesi ­Balassagyarmat és környéke Új csapat, új álmok • Csitár. Április elején alakult meg a település sportegyesü­lete, s elnöke Kovács Zoltán lett. Az egyesület, melyet a csi- tári önkormányzat támogat, ősszel a balassagyarmat kör­nyéki labdarúgóbajnokságra is benevez majd. A klub tagjai egyelőre a község pályájának rendbetételével foglalkoznak, hogy megfelelő gyakorló teret alakítsanak ki maguknak. Kevesebb közmunkás • Szügy. Az önkormányzat je­lenleg tizenöt munkanélkülit foglalkoztat közmunkásként, akiket elsősorban a közterületek rendbetételére, ároktisztításra alkalmaznak. A közmunkásokra vonatkozó bürokratikus szabá­lyozások miatt azonban a jövő­ben várhatóan kevesebb embert tudnak majd ebben a formában foglakoztatni. Vonal az üzenethez • Nógrádmarcal. A szügyi te­lefonközpont átadásával nem­sokára a szomszédos Nógrád- marcalt is bevonják a nemzet­közi crossbar hálózatba. így várhatóan május végétől a szü­gyi állomásra csatlakoztatva a településen élő előfizetők köz­vetlen vonallal kapcsolódnak a nagyvilághoz. Tüzoltók támogatása • Balassagyarmat. A városi tűzoltó parancsnokság az anyagi gondjaira hivatkozva kérte a település önkormányza­tát, hogy az általuk használt rak­tár és a laktanya épületének bér­leti díjától tekintsen el, mert a évi 2,28 millió forintos összeg kifizetése nagyon nehéz anyagi helyzetbe hozná őket. A testület az ingyenes használatba adás mellett döntött. Egy jó ügyért • Magyarnándor. A Magyar- nándorért alapítvány nem tudja elérni célját, ha nincs megfelelő pénzkerete, ezért a helyi képvi­selő-testület úgy határozott, hogy a magánvállalkozóktól be­folyt bérleti díjak ötven száza­lékával, 50 ezer forinttal hozzá­járul az alapítvány tőkéjéhez. Ez azt jelenti, hogy az alapít­vány továbbra is támogatni tud­ják a községért végzett, első­sorban kulturális munkákat. Költőpalánták • Balassagyarmat. A Madách Imre Városi Könyvtár a költé­szet napja alkalmából versíró pályázatot hirdetett, melyre ter­jedelmi megkötés nélkül három alkotással nevezhettek be a fia­talok. A zsűri értékelése szerint a felhívásra beérkezett pályáza­tok között sok volt a valóban színvonalas, értékes munka. Azt, hogy kiket tartottak a leg­jobbaknak, április 16-án délután 5 órakor a városi könyvtárban rendezett költészet napi ünnep­ségen hirdetik ki. A rendezvény vendége Nagy Gáspár József Attila díjas költő, a Hitel című folyóirat szerkesztője lesz. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom