Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

1993. április 14., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Kerámiák a kastélyban A gróf Telekiek sziráki kastélyából kialakított szálloda galériá­jában néhány napig még megtekinthetők Kraál Borbála kerami­kusművész alkotásai. A művészetek barátait április 16-ától Hor­váth Éva Mónika festményei várják. Kép: Rigó Tibor Hoppon maradtak Kellemetlen dolog, ha az ember orra előtt megy el az autóbusz. Idegesítő, ha töb­bek is szaladnak az induló jármű után, amelynek veze­tője csak azért áll meg, hogy a zárt ajtón keresztül kiintse: hamarosan befut a kővet­kező járat, jöjjenek azzal. Mindez legutóbb Taron tör­tént, egy Pásztora elstartolt, üres délelőtti autóbusszal. A láthatóan időzavarba került, lemaradt utasokat egy arra­felé autózó falubéli segítette ki. A beígért járat egyébként húsz perc múltán még sehol sem volt. Fennakadás nélküli esztendő Tar. Az önkormányzat a leg­utóbbi ülésén megállapította, hogy eredményes volt az elmúlt év a község életében, mivel az eredeti elképzeléseket sikerült teljesíteni. Nem akadályozták zökkenők az intézmények fo­lyamatos működését, de a fej­lesztésekben sem következett be színvonalesés. Ez annak is köszönhető, hogy nemcsak a központi támogatást vették igénybe, hanem olyan vállalko­zásokat hajtottak végre, ame­lyek többletpénzt hoztak a la­kosságnak. A múlt évben 52 millió forintot fordítottak a ter­veik megvalósítására, az idén 61 milliós költségvetéssel ren­delkeznek. Csökken a vállalkozói kedv Szirák. A korábbi évekkel el­lentétben az idén szemmel lát­hatóan csökkent a vállalkozói kedv a községben. A jelenlegi huszonhét vállalkozó közül ti­zenhárom üzlettel rendelkezik, a többiek iparosok: elsősorban ács, asztalos, villany- és vízve­zetékszerelő. A mai állapotokra a változékonyság és a kiszámít­hatatlanság is jellemző. Előfor­dult, hogy egy-egy kifizetődő akció után a vállalkozó beszün­tette a tevékenységét. Megtör­tént, hogy a vegyeskereskedést folytatni kívánó az engedély megszerzése után „elfelejtette” megnyitni az üzletét. A vállal­kozástól való tartózkodást jelzi: az idén csupán három működési engedélyt adott ki az önkor­mányzat. Az erdőtarcsai Agroszolg Szövetkezet elnöke optimista ,Virágzó, gazdag szövetkezet leszünk” 55 Aki az előbbieket állítja, az Lakatos Kis János Barnabás, a volt káliói nagyszövetkezetből kivált, s újonnan megalakult er­dőtarcsai Agroszolg Szövetke­zet bő három hónappal ezelőtt megválasztott elnöke. Hang­hordozása, ízes beszéde sejtetni engedi, hogy nem helybéli. Már az első percekben olyan közvet­len, mintha régi és jó ismerősök lennénk, pedig ...-Az agrármérnöki diplomát Kolozsvárott szereztem meg, utána szülővárosomban, Margi- tán, az ottani állami gazdaság­ban a zöldségtermesztési farm vezetőjeként dolgoztam kilenc évig. A gazdaságban tevékeny­kedő húsz farm közül az elsők lettünk. Ennek ellenére mindig azt éreztem, hogy másképpen kezelnek, mint a többieket, mi­vel magyar anyanyelvű vagyok. Az áttelepedési hullám idején - 1987-ben - bennem is felvető­dött, hogy Magyarországra jö­vök. Ezt követően, 1989-ben át­léptem a határt. Egy évre rá a család is megérkezett: a felesé­gem és a két fiam, személyes holmijaikkal, rendes engedél­lyel - pergeti vissza ideérkezé- sének előzményeit az elnök. Egy nappal az ottani forrada: lom után lépte át a magyar-ro­mán határt Biharkeresztesnél. Két hétig tartózkodott a tábor­ban, majd azzal az ugyancsak agrármérnökkel, akivel együtt érkezett hazánkba, budapesti rokonánál találtak átmeneti ott­honra. Aztán a felkínált három munkahely közül a legmegfele­lőbbet, a kállói termelőszövet­kezetet választotta. Ekkor 1990. január 22-ét írták. A takarmány­termesztésben kezdte, majd ké­sőbb a növénytermesztési ága­zat vezetőjének nevezték ki.- Óriási különbség van a ma­gyar és a román mezőgazdaság között. Az erdőtarcsaihoz ha­sonló földeken Romániában hektáronként átlagosan húsz mázsa gabonát termelnek, a mi átlagunk viszont eléri a negyven mázsát - érzékelteti mezőgaz­daságunk színvonalát, majd a jelenre tereli a szót. Az optimista elnök- Tavaly decemberben ala­kultunk át. A cégbejegyzéshez január 18-án adtuk be a szüksé­ges dokumentumokat. Sajnos, a mai napig nem kaptuk meg a bejegyzésről szóló hivatalos dokumentumot. Az időszerű munkák elvégzéséhez, a gazda­ság működtetéséhez szükséges hitelért több pénzintézethez fordultunk. Amikor tudomá­sukra jutott, hogy nincs meg a cégbejegyzésünk, elzárkóztak a hitel folyósításától. Nem tudom, elhiszi-e valaki, de feltétlenül írja meg a következőket: egyik nyugdíjasunk, amikor meg­tudta, hogy nem kaptunk pénzt üzemanyagra, felkeresett, és adott kétszázezer forintot köl­csön. Később azzal biztatott bennünket: ha szükségünk van újabb összegre, akkor is meg­próbál segíteni. Aztán csak nem került rá sor, mert a Mezőbank megyei igaz­gatójával sikerült hitelszerző­dést kötniük. Ezzel óriási segít­séget kaptak. Az új szövetkezet életképes­ségét eddigi tevékenységével már bizonyította. A nagyszö­vetkezetben a múlt év végén naponta háromezer liter tejet fejtek naponta. Ugyanakkor ez év januárjában az erdőtarcsai ál­lattenyésztésben dolgozók az ötvendarabos tejelő állománytól tehenenként naponta 1.500 li­terrel fejtek többet, mint koráb­ban. Méghozzá extra minőség­ben.- Célom, hogy a tejből kapott pénz biztosítsa a dolgozó tulaj­donosok mindenkori és esedé­kes havi fizetését. Jelenleg na­ponta 740 liter tejet ad a tejelő állomány. Ha akarnánk, akkor sem tud­nánk kikerülni a most zajló, a földkiadással, a résztulaj­don-nevesítésével kapcsolatos sokat mondó jelenségek közül néhánynak a megemlítését.-Félnek az idős emberek. Azok, akik másfél-két hektárt kértek vissza, azt is bent hagy­ják a szövetkezetben. Egyik nyugdíjasunk a következőket írta nekem címzett levelében: „Nem kell a föld, lemondok mindenről, még a tagsági vi­szonyomról is, csak hagyjanak békén.” Sokan pedig attól fél­nek, hogy a kormány — ha most nem is - két év múlva kötele­zővé teszi földjük kivitelét. Az elnök - aki egyúttal min­denes - hajnali négykor kel, és a tévéhíradóra érkezik haza. A tévé nézése közben hatalmába keríti a napi fáradtság miatt el­lenállhatatlanul érkező álom. Az éjszakáit hosszabb-rövidebb ébrenlétek jellemzik.- Mióta elvállaltam az elnök­séget, nemcsak jól aludni nem tudok, hanem a szíven is erő­sebben ver. Ilyenkor eszembe jut egyik ismerősöm, aki meg­választásom után így gratulált: „Őszinte részvétem.” Jómagam optimista vagyok, valószínű azért, mert úgy érzem magam, mintha itt születtem volna. Na­gyon bízom abban, hogy az idei gazdasági évben adósság nélkül zárunk, és néhány százezer fo­rint nyereségünk lesz. Felvi­rágzó, gazdag szövetkezet le­szünk, ha az Isten is segít ben­nünket. Az állam pedig olyan közgazdasági és működési felté­teleket, életlehetőséget teremt számunkra, amivel bizonyítja, hogy a ma még életképes gaz­daságokat nem engedi a romá­niai rendkívül alacsony színvo­nalra süllyedni. Venesz Károly Pásztó és környéke Kártyapénz • Szurdokpüspöki. A házior­vos véleményét is figyelembe véve, az önkormányzat úgy döntött, hogy az egészségügy­ben dolgozóknak járó kártya­pénzből 40 százalékot műkö­dési és fenntartási költségként használhatnak fel. Az összeg nagyobb részét a három érintett egymás között osztja fel. A földátadás ára • Pásztó. A földrendező bizott­ság és a mellette dolgozó admi­nisztrációs csoport vezetője sze­rint, a földek tulajdonba adásá­nak költsége - nem számítva az érintettek kiadásait - az előzetes számítások szerint nyolc-tíz millió forintjába kerül a költ­ségvetésnek, az adózó állam­polgároknak. Ezerötszázhat- vannégy résztulajdonos igényé­nek intézéséről van szó. Kevesebb építő • Jobbágyi. A műszaki ügyin­téző által felügyelt községekben - Szurdokpüspökiben, Taron, Jobbágyiban, Csécsén, Ecse- gen, Alsótoldon - az állampol­gárok építési kedve, illetve ké­pessége a minimumra csökkent. Ezt bizonyítja, hogy új otthon létesítésére csupán hárman kér­tek engedélyt. Tizenketten bőví­tették meglévő épületeiket mel­lékhelyiségekkel, kerítés létre­hozáshoz heten kaptak enge­délyt, garázsépítésre pedig hárman vállalkoztak az év első hónapjaiban. Segít a Héra • Tar. A Héra Alapítványtól megérkezett a villany­számla-segély, amelyet huszon­egy család 66 gyermeke kapott, egyenkét 500 forintot. Temetési segély / Érzékenyen reagálunk a negatív családtervezésre Szülészeti csendélet: üres ágyak, alvó babák a pásztói kórházban Kép: Rigó Tibor A közelmúltban felvetődött, hogy megszüntetik a pásztói bölcsődét, mivel egyre keve­sebb gyermek veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait. A miértre több válasz kínálkozik. Az édesanyák talán jobban bíz­nak saját magukban gyermekük ellátására vonatkozóan, talán már megszűnt a munkahelyük, így nincs hová visszasietniük, esetleg egyszerűen csökken a nők szülési, illetve a családok gyermekvállalási kedve.- Egy szülészorvos számára a terhesgondozás és a szülőszo­bai munka jelentik a legszebb feladatokat - vallja dr. Szász István, a pásztói városi kórház szülészeti-nőgyógyászati (osztá­lyának főorvosa. - Éppen ezért rendkívül érzékenyen rea­gálunk arra, hogy a nyolcvanas évek elejéhez viszonyítva az utóbbi időszakban majd' felére csökkent a szülések száma. Tíz éve még csaknem 700, míg múlt évben már csak 403 gyer­mek született Pásztón. Ez a de­mográfiailag elkeserítő adat - sajnos - országos jelenség. — Az utóbbi időben elég zajos híre volt a pásztói kórháznak. Nem pártoltak el a betegek?- Nem túlzás, szeretik a kór­ház szülészetét a körzet váran­dós anyái. Ennek ellenére ágy­kihasználtságunk csak 65-70 százalékos. A közeljövőben mintegy tíz ágy megszüntetését tervezzük. (Jelenleg 53 ágy van az osztályon - V.T.) Elképzelé­seink között szerepel egy három ágyas kórterem kialakítása, ahol a nemzetközileg és több hazai kórházban is bevált bababa- rát-mozgalomnak adunk teret. Ennek lényege: az anya nap 24 órájában együtt lehet újszülöt­tel, szemben az eddigi gyakor­lattal, amikor csak a 6-7. napon kapta kézbe a gyermekét, le­számítva a három óránkénti szoptatás idejét, miután a babát máris vitték vissza a nővérek. Amikor hazakerült az anya a pi­civel, óriási pszichés teher ne­hezedett rá, nem tudott mit kez­deni gyermekével, hisz addig nem neki kellett vele törődnie. Ennek áthidalására találták ki ezt az új módszert. — Mennyire tudnak lépést tar­tani a szülészetet is érintő tech­nikai fejlődéssel?- Rendelkezünk a működé­sünkhöz legszükségesebb fel­szerelésekkel. Azonban tudni kell, hogy ultrahang és szülésfi­gyelő monitorok hiányában el­képzelhetetlen jó szülészetet „csinálni” - jegyzi meg a főor­vos, majd így folytatja:-Nagyon sok múlik azon, hogy sikerül-e elnyerni a kórház rekonstrukciójához az egymilli- árd forintos támogatást, amely­nek segítségével megterem­tődne a lehetőség egy korszerű szülészet létrehozására is. Ez annál is fontosabb lenne, mivel lassan szülőkorba kerülnek azok a nők, akik a '70-es évek második felében, a demográfiai csúcs idején születtek.-vallus­Útépítési program Szurdokpüspöki. Az ön­kormányzat az idén tovább folytatja a múlt esztendőben si­kerrel zárult útépítési program­ját. A tervek szerint a Hunyadi, a Zrínyi, a Kölcsey, a Rózsa, a Kúria utcákban és a Rá- kóczi-közben szüntetik meg az esőzéseket követő sárdagasz- tást, 5,5 miliő forint ráfordítá­sával. A kivitelező az egri Úté­pítő Rt., a határidő július vége. A jövő évre már csak három műút rendbetétele marad. • Alsótold. Márciustól az ön- kormányzatokra hárul a temet­kezési segélyek kifizetése - ed­dig lányi jogon járt -, s a rászo­rultság a meghatározó. Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó AUTÓSZALON - Márkaszerviz Pásztó, Fö u. 9. Tel/fax: (32)60-270 Maruti 800 DX katalizátoros 598.000.- Ft SWIFT 1,0 GA katalizátoros 775.000.- Ft SWIFT 1,0 GC katalizátoros 805.000.- Ft SWIFT 1,3 GA katalizátoros 848.000.- Ft SWIFT 1,3 GC katalizátoros 880.000.- Ft SWIFT 1,3 GL katalizátoros 902.000.- Ft SWIFT 1,3 GL metálszürke 920.000,- Ft Sedan 1,3 GL katalizátoros 1.242.000.- Ft Sedan 1,6 GLX katalizátoros 1.494.500.- Ft Vitara 1,6 JIX katalizátoros 1.922.000.- Ft Garancia: 3 év vagy 100.000 km Részletfizetés: 50 % előleg 36 hónap Lízing: 30 % előleg 36 hónap futamidő OTP hitellehetőség 40% előleggel SUZUKI A mi autónk.5

Next

/
Oldalképek
Tartalom