Nógrád Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
1993. április 14., szerda MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP 3 Közoktatásról - nógrádi résztvevőkkel Otthon jobb tanulni! Ha az ajtón nem lehet, bemegyünk az ablakon „A település, ahol megszüntetik az iskolát, elpusztul, mert elnéptelenedik.” Sok igazság rejlik ebben a gondolatban, mégis - egyszerűen anyagi megfontolásokból - felvetődik a kérdés, van-e létjogosultsága annak a lakossági igénynek, hogy a kisgyerekek ne távoli városokban, nagyobb falvakban, hanem saját lakóhelyükön tanulhassanak. Köztudott ugyanis, hogy a miniiskoláknak finanszírozási gondokkal kell megküzdeniük: a kevesebb gyerek után kapott fejkvóta csak átlagosan mintegy ötven százalékban fedezi az intézmények fenntartási költségeit (ugyanakkor egy nagyobb városi iskola esetén, a több gyerek után járó magasabb mértékű támogatás miatt, átlagosan hetven százalékos ez az arány). Nógrádban rengeteg apró község és falu található, ez pedig azt jelenti, hogy a megye iskoláinak jó részében speciális finanszírozási és szakmai kérdésekkel kell szembenézni. Ezekről a problémákról is szó esett azon a két napos konferencián, amelyet nemrégiben tartottak Budapesten „Az önkormányzat és a közoktatás” címmel. A szimpozionon meghívottként dr. Balogh Miklós, a Nóg- rád megyei KSH igazgatója és Kapás József, a Nógrád Megyei Közgyűlés főosztályvezetője is részt vett. A Nógrádra annyira jellemző kistelepüléses struktúra sajátosságai kapcsán több probléma felvetődött. Ezeknek egyike, hogy az apró falvak intézményeinek problémáit a pillanatnyilag egységes jogi szabályozás nem, vagy kevéssé veszi figyelembe. Szóba került az is, hogy a kis községekben működő önkormányzatok gyakran szakmai segítségre szorulnának, hiszen az apparátusokban általában nincsen az oktatásügyben jártas munkatárs. A beszélgetésekből a legfontosabb gondot jelentő, anyagiakat érintő kérdések sem maradhattak ki, ám a konklúzió egyértelmű volt: ameddig csak lehetséges, az adott településen kell biztosítani az ott élő gyermekeket taníttatását. (Folytatás az 1. oldalról) gyen. A társadalom szemében olyan emberséges cselekedet, amelyért csak köszönet és elismerés jár. S ez nem valamiféle szólam, nagyon komolyan így is gondolom. A bátonyterenyei Vöröskereszt területi vezetője Rácz Ákosné. Nem kis büszkeséggel újságolta, hogy az országban egyedülálló kezdeményezésként másfél éve ők alakították meg a sokszoros véradók klubját. Jelenleg 20-25 tagja van, férfiak és nők. A legtöbbjük 30-50-szeres véradó, de négyen már a századik véradáson is túl vannak.- Ha már a véradásról beszélünk, kérem, hogy okvetlen említse meg - mondja Ráczné -, hogy sok olyan hűséges véradónk is van, akik munkanélküliként sem fordítottak hátat nekünk. Az első hívó szavunkra jönnek, segítenek. Pádig van gondjuk, bajuk elég. Csak tudja ez a cselekedet bensőből fakad, lehetetlen ezt az érzést leírni: vért adtam, s aki kapta a műtőasztalon, megköszöni. A virsli és a sör csak nemes hagyomány. Az erkölcsi megbecsülésről jó példái vannak dr. Racskó Pálnénak, a szécsényi Vöröskereszt területi vezetőjének:- Mint, ahogyan a főorvos úr is utalt rá, valóban a lakóterületeken próbáljuk pótolni a kieső üzemi véradásokat. Szerencsére jók a tapasztalataink. Sikerült jó kapcsolatot kiépíteni a helyi szervezeteknek az önkormányzatok és egyházak vezetőivel. Nem egy plébános akad, aki a szószékről buzdítja híveit a véradásra. Néhány konkrét példa: a rimóci önkormányzat 80 ezer, a nógrádsipeki 30, a szécsényi 50, a nógrádmegyeri 50 és a varsányi 30 ezer forinttal támogatja saját községeik véradóit, s így az erkölcsi elismerésük mellett szerény jutalomra is futja a számukra. A legutóbbi véradáson, amit Szécsényben tartottak száznyolcvanán adtak vért. Kiváló eredmény. Mindehhez hatszáz névre szóló levelet írtak meg a szervezők, hordott szét a postás és kis segítőik az általános iskolások - jegyzi meg dr. Racs- kóné. S még egy érdekes kezdeményezést említ, amire eddig nem volt példa: szerveztek már vasárnap is véradónapot egy-egy faluban. Jobban ráérnek az emberek, többen tartózkodnak otthon, s mennek el a hívó szóra. A véradószolgálat vezetőjével kezdtük, Halász főorvos gondolataival is fejezzük be.-A vöröskeresztes kolléganőim, s mások is a szervezetből „kulcsemberei” a véradómozgalomnak. Hiszen mire mi felszerelünk, kimegyünk a helyszínre ők már megtették a magukét az előkészítésben. Nagyon fontos, amit dr. Racskóné is említett: a segítőkész és áldozni is hajlandó önkormányzatokat. Szó van egy olyan minisztériumi elképzelésről, hogy a vérellátó központok megyei ön- kormányzati tulajdonba kerülnek idén július elsejétől. Lehet, hogy ez a szervezeti, tulajdonosi váltás is - ha megvalósul - a kiegyensúlyozottabb, és biztonságosabb munkát segíti. Szabó Gy. Sándor Traffipax • Április 14-én, szerdán 10 és 20 óra között a gépjárművezetők Balassagyarmat belterületén számíthatnak műszeres sebességellenőrzésre. Lakossági fórum • Bátonyterenye. Lakossági fórumot tartanak április 15-én, csütörtökön 16 órától az Ady Endre Művelődési Házban, a Munkáspárt szervezésében. Thürmer Gyula pártelnök Mit akar a Munkáspárt? címmel mond bevezetőt. Ügyfélfogadás $ Kálló-Palotás. A pásztói rendőrkapitányság a személyi igazolványok ügyintézésével kapcsolatos kihelyezett ügyfél- fogadását legközelebb Kálión április 15-én délelőtt 9 órától 12 óráig, Palotáson, délután 13-tól 15 óráig tartja. Szemétszállítás • Nógrádsipek. A községben a lakossági szemétszállítás díja némileg emelkedett az idén: ingatlanonként 600 forintot kell fizetni. A hulladék elszállításának napja azonban nem változott: maradt a hétfő, illetve a pótnap a kedd. Egyházi célokra Vendég: Nagy Gáspár Költészet napi ünnepséget rendez április 16-án a balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban a Csemadok nagykürtösi választmánya, a felvidéki Palóc Társaság, a városi könyvtár és a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. Vendég,: Nagy Gáspár költő. Az ifjúsági versíró pályázatra , beérkezett munkákat Ádám Tamás költő értékeli. Közreműködik: Csábi István, Ho- muth Wanda, Kalas Judit, Sárkány Zsuzsa, Tibay András. Az 1949-ben Bérbalta- váron született, hatkötetes, a többi között József Attila- és Graves-díjas költő, Nagy Gáspár, jelenleg a Hitel című folyóirat szerkesztője, miként azt Görömbei András írja, „lenyűgöző erkölcsi nyugalommal és biztonsággal fogalmazta meg küldetését, mely szerint a költőnek emlékeznie és látnia "esküdt kötelesség", s nem lehet kisebb ambíciója, mint hogy éppen azt nevezze néven, amit a bölcs megfontolás, a gyávaság, az önmagát túlélt hatalom elhallgatni parancsol”. Ami olykor hátrány, az néha előny is lehet Nógrádban nincsenek exportkárosultak Az Európai Közösség tagországaiba Magyarországról származó húst, illetve húskészítményeket nem lehet bevinni. Ä kiviteli tilalom elég sok céget érint érzékenyen országszerte. Származik-e ebből káruk Nógrád megye hús- és tejtermék-forgalmazóinak? - erről érdeklődtünk néhány élelmiszert exportáló nógrádi cégnél. Tóth Péter, a salgótarjáni székhelyű Karancshús főmérnöke: - Minket nem érint az Európai Közösség országaira érvényes exporttilalom, ugyanis mi mi Nyugaton csak Ausztriával, valamint Finnországgal állunk kereskedelmi kapcsolatban. Kovács Ernő, a balassagyarmati Penomah igazgatója: az EK-tagállamokba szállítóknak rendkívül magas műszaki és technikai színvonalú vágóhíddal kell rendelkezniük. Me- gyénkhez legközelebb Cegléden, Miskolcon, Gyöngyösön találni ilyen exportőrt. A kiviteli tilalomban mi sem vagyunk érdekeltek ... Széplaki Zoltán, az Avon- more Tejfeldolgozó és Szolgáltató Kereskedelmi Kft. pásztói egységének vezetője: Nyers tejet nem szállítunk az EK-tagállamokba, így minket sem érint hátrányosan a kiviteli tilalom. * * * Úgy tűnik tehát, nem mindig hátrány, ha egy térség nem áll olyan műszaki-technikai színvonalon, hogy a legfejlettebb nyugati országokba forgalmazzon. Sőt: most mindez kifejezetten előnyként könyvelhető el. Balázs J. # Nógrádsáp. A községi ön- kormányzat ez évi költségvetéséből 80 ezer forintot különített el a település római katolikus egyházközségének támogatására. Az összeget az egyház a saját céljaira, szabadon használhatja fel. „Óvodás” tervek # Karancsság. A község óvodájában a három gyerekcsoport működtetéséhez szükséges feltételek megteremtése az idei legfontosabb önkormányzati feladat. A helyi vezetés azt tervezi, hogy az intézményt áthelyezik az új iskolába. Amennyiben azonban ez nem lehetséges, a fűtését az iskola kazánjáról kívánják megoldani. Százezer forint a nyomravezetőnek! Emberölés Kazáron A húsvéti ünnepekben tragikus esemény történt Kazáron. Vasárnap kora reggel a község külterületén holtan találták a 20 éves, helyi illetőségű Bozsik Lajost. A rendőrséget rögtön értesítették, s a hatóság szakemberei az elhalt személyen talált külsérelmi nyomok alapján rövidesen megállapították: a fiatalember bűncselekmény áldozatául esett! Az azonnal megindult nyomozás eddigi adatai szerint Bozsik Lajost április 10-én, szombaton 20 és 24 óra között lelőtték. A bűncselekményt egy kis kaliberű lőfegyverrel követték el. Fény derült arra is, hogy az áldozatot a halálát megelőző napon, az esti órákban többen látták közlekedni a falu főutcáján, egy kispuskalőszer kilövésére alkalmassá tett légfegyverrel. A tanúvallomások szerint este nyolc óra tájban megjelent T. Imre lakásán, ahonnan viszont már senki nem látta eltávozni. Az eddig rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya T. Imrét és feleségét őrizetbe vette. * * * Az őrizetbe vétellel az ügy még nem zárult le: a rendőrség további tanúk jelentkezését várja, továbbá kéri mindazokat, akik a bűncselekmény időpontját megelőzően az elhalttal találkoztak, vagy mozgásáról, tevékenységéről, továbbá a nála lévő fegyver hollétéről bármilyen információval rendelkeznek, jelentkezzenek a legközelebbi rendőrnél, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon a 14-106, a 11-848, a 12-148 számú telefonon, vagy a 11 -255 központi telefonszám 3878-as, 3179-es mellékein. Dr. Rafael Károly megyei rendőrfőkapitány az ügyben döntő bizonyítékot, vagy a fegyver hollétére vonatkozó hasznos információt szolgáltató számára 100 ezer forint díjat tűzött ki. A. H. Kíváncsiskodó Kiket temethetnek még a kegyeleti parkba? Salgótarján önkormányzata kegyeleti parkká nyilvánította a Somoskőújfalui öreg temetőt, oda 1993 júliusától már tilos temetni. Miskei László nevű olvasónk arra kíváncsi, mi legyen azokkal, akiknek az említett temetőben férjük, feleségük mellett már el van készítve a helyük? Kenyeres István, műszaki osztályvezető válaszol: - A temető félévtől kegyeleti park lesz. Ez azt jelenti, hogy oda már egyáltalában nem lehet temetkezni, legalábbis új sírhelyre. Azokkal, akiknek megváltott sírhelyük van, méltányossági okokból nem tehető meg, hogy más helyre kelljen temetkezniük. De ez csak azokra vonatkozik, akiknek a sírhelyet már megváltották. Kíváncsiskodónk következő kérdését április 8-án adták postára. A feladók azt kifogásolják: március 26-án, a „Kinek mennyi nyugdíjemelés jár?” című írásban - mely egy OTF-sajtótájékoztatón elhangzottakat ismertette - a következőket olvasta: „A január és február hónapokra járó különbözetet külön utalványon, de szintén márciusban utalják ki.” A kérdés: miért nem kapták meg idáig ezt a pénzt? MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot . _______________példányban___________________ hónap ra. Kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:______________ C íme: (város, község, irányítószám)_ utca, házszám: Az előfizetési díj: egy hónapra 319.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) egy évre 3388.- Ft (60 lapszámot ingyen kap!) aláírás A megrendelőlapot bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni. Lakáskultúra XXVI«. wlölyatn 1993JÄ. áprllt* Lakáskultúra A HÁZIGAZDA: mzm Nézzen a naptárra! Április, tehát megielent a Lakáskultúra. Benne: Alaposan átalakított kislakás; A világra nyitott otthon; Faház gerendákból - finn módra; Beszámoló a kölni bútorvásárról. A ház asszonya: Galambos Erzsi. Ötletek, pályázat, játék a friss Lakáskultúrában! □ I. ___ ( 16022)
