Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

A PUFAJKÁSOKNAK ÁLLÍTOTT EMLÉKET oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. MÁRCIUS 8. HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 56. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKER RT. áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban, Balassagyarmati Bátonyterenyéh. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: Az Alkotmánybíróság vizsgálja És a nyugdíjas ügyvédek? Az Alkotmánybíróság várhatóan március 9-én, kedden délután hirdet határozatot a kárpótlási tör­vénnyel, valamint az 1944-ben beszolgáltatott leté­ti ékszerekkel kapcsolatos indítványok ügyében. Ma, március 8-án az Alkotmánybíróság arról az indítványról tárgyal, amely azt sérelmezi, hogy az ügyvédi munkaközösségek felosztása során a ko­rábban hozzájárulást fizető, ma már nyugdíjas ügy­védek nem részesülhetnek a vagyonból. Az alkot­mánybírák a keddi ülésen azt vizsgálják: a kormány meghatározhatja-e rendeletben a fogyasztási adó mértékét, illetve ellentétes-e a népirtás büntető tör­vénykönyvbeli tényállása az erről szóló nemzetközi egyezménnyel. Leszámolás bajonettel Elismerte a bűncse­lekmény elkövetését Poyraz Ekrem török ál­lampolgár, aki március 6-án 13 óra körül négy késszúrással megölte a szintén török állampol­gárságú, tartózkodási engedéllyel Magyaror­szágon lévő Karabaca- koglu Recep Hakan üz­letembert. Hakan há­rom társával beszélge­tett a XX. kerület, Nagykőrösi úti kamion- terminál irodájában, amikor Ekrem belépett. Nem lepődtek meg, hi­szen ismerték, mert ko­rábban dolgozott az ál­dozatnak. A gyilkosság olyan gyorsan történt, hogy nem tudták meg­akadályozni, sőt az el­követő el is tudott me­nekülni, de 7-én éjjel el­fogták. Megtaláltak azt a 20-25 cm pengehosz- szűságű bajonettet, ami­vel a gyilkosságot végre­hajtotta. Az eddigi nyo­mozás megállapította, hogy Hakan és Ekrem között anyagi vita folyt. Álom és valóság Miiven ma nőnek lenni?- Ezt a bolygót a nők hordják a vállukon, csak kevesen veszik észre - mondta egy alkalommal szókimondó ismerősöm. - Aki nem hiszi, nézzen szét maga körül, s mindjárt látja, igazam van. Nevezhetnek bennünket gyenge virágszálnak, nagy szájú bo­szorkának, emancipált, harcias amazonnak, vagy akár házisár­kánynak, akkor is mi vagyunk, mi leszünk a hátvédek. Akikre mindig lehet számítani, akiket csellel vagy szép szóval meg lehet hódítani, ríkatni és nevettetni. Hát kell a világnak ennél több? Tököli börtön: humánusabb rendszer Humánusabb szemléletű, az elítélteknek a társadalmi beil­leszkedéshez nagyobb esélyt adó rendszert vezetnek be a tököli fiatalkorúak börtönében. Ennek keretében a többnyire iskolázat­lanul ide kerülő 14 és 21 év kö­zötti fiatalok 25 féle szakmát ta­nulhatnak ki, egyebek között üveges, kazánfűtő, bőrdíszmű­ves ismereteket szerezhetnek. A börtön nevelőiből közművelő­dési csoport alakult, akik az el­ítéltek rácsok mögötti szabad­idejének eltöltésére állítanak ösz- sze programokat: a jelentkezők sport, zenei, színjátszó és nyelv- tanulási stúdiók között válogat­hatnak. Emlékünnepség Szentpéterfán A magyar kormány azt vallja, amit az 1975-ben minden euró­pai állam aláírt helsinki doku­mentum deklarál, vagyis elvetik a határok erőszakos megváltoz­tatásának mindenféle formáját, elveti a különböző nyelvű nép­csoportok kiirtásának, tisztoga­tásának módszerét — mondotta vasárnap a magyar-osztrák határ mentén lévő Vas megyei Szent­péterfán rendezett emlékünnep­ségen Für Lajos honvédelmi mi­niszter. A horvát ajkú települé­sen az 1921-ben Magyarország­tól elszakított tíz környékbeli kö­zség 1923-ban történt visszacsa­tolásának 70. évfordulójáról em­lékeztek meg. SZDSZ-látogatás Pozsonyban Kétnapos látogatást tesz Po­zsonyban a szabaddemokraták küldöttsége. A liberálisok ma és holnap találkoznak a négy szlo­vákiai magyarpolitikai part tiszt­ségviselőivel es más ottani szer­vezetek, s a kormány képviselői­vel. A megbeszélések legfonto­sabb témája a kisebbségi kérdés. A tréfásan komoly monológ így folytatódott:- Hallhatsz prózaibb választ is a kérdésedre. De elég, ha rám nézel: a hajam töve őszül, mert hetek óta nem jut időm arra, hogy házilag megifjítsam ma­gamat. S az istenért, az arcomba ne bámulj, ha nem akarod látni a mélyre vésődött pókhálóimat! De ne vedd ünneprontásnak, ha most magadra hagylak. Rohan­nom kell haza, hogy összeüssek a srácoknak egy lecsós virslit - hadarja, s a két teli cvekker sú­lyától kicsit imbolyogva meg- szaporázza lépteit. Hogy milyen ma nőnek lenni? „Nem éppen lelkesítő” ­felelte egy ifjú hölgy, a pásztói Répás Erika. — Igen röviden is tudnék vá­laszolni, az viszont nem tűri a nyomdafestéket - folytatta. - Kicsit bővebben annyit mond­hatok, hogy nem valami kelle­mes: az embernek a munka, a napi hajtás mellett sem ideje, sem pedig energiája nem jut a magánéletre és a családra. Nem is beszélve arról, hogy van, aki­nek a családalapításra kellene időt fordítania. Ami a munkahe­lyi megbecsülésünket illeti, ilyenkor legalább szóba kerül - legfeljebb a valóságban nem lesz belőle semmi. (Folytatás a 3. oldalon) A Ki-mit-tud? országos verseny városi és területi válogatóját rendezték meg szombaton Salgótar­jánban, a József Attila Művelődési Központ színháztermében. Felvételünk a néptánc kategóriában induló sóshartyáni tánccsoport műsorán készült. -Fotó:Rigó Tibor­EK-korlátozás Magyar tiltakozás Brüsszelben Vissza a Dunát! A zöldek állásfoglalása A Duna kerüljön vissza erede­ti medrébe, ez az egyetlen elfo­gadható álláspont — így össze­gezték véleményüket a környe­zet- és természetvédő, illetve zöldmozgalmak országos talál­kozójának résztvevői Mosonma­gyaróváron. A Duna ügyével kapcsolatos állásfoglalást hét tartózkodás mellett elfogadta a lénum. A vasárnap veget ért áromnapos találkozón egyéb­ként 250-en vettek részt. Nyilat­kozatukban a magyar kormány határozott fellépését követelték a fenti cél elérése érdekében, s ja­vasolták: szükség esetén a kor­mány forduljon az ENSZ Biz­tonsági Tanácsához, illetve más nemzetközi szervezetekhez. Az állásfoglalás szorgalmaz­za: a kormány maradéktalanul hajtsa végre a Parlament Dunára vonatkozó, döntését és dolgozza ki a Duna rehabilitációs prog­ramját. E program adjon javasla­tot a környezetvédelmi, a fo­lyamszabályozási és a hajózási problémák megoldására, még­pedig úgy, hogy ne számoljon se a folyó duzzasztásával, se vízlép­csőkkel. Az olasz állategészségügyi ha­tóságok nyomásának engedve az EK bizottsága behozatali tilal­mat rendelt el az egykori Jugo­szláviából származó, vagy az ezen területeken áthaladó egyes élőállatok és a feldolgozott állati termékek közösségi importjára. A döntést az Európai Közös­ségek illetékes testületé azt köve­tően hozta, hogy Olaszország­ban száj- és körömfájást észlel­tek, amit feltételezések szerint Boszniából származó, Horvátor­szágon át érkezett állatokkal hurcoltak be az országba. A tila­lom élőmarhára, sertésre, bá­rányra, juhra, kecskére és más, hasított körmű, patás állatokra, illetve a belőlük feldolgozott hústermékekre vonatkozik. Az Európai Közösségek mellé rendelt brüsszeli magyar misszió jelezte, hogy hétfőn hivatalos formában tiltakozni fog a bizott­ságnál a döntés — az ez ügyben vétlen — magyar szállítókat sújtó hatálya ellen és kivételes bánás­módért folyamodik majd. A je­lentős tételt kitevő, Olaszország­ba és Görögországba irányuló magyar élőállat- és húsexport­nak értelemszerűen éppen az említett jugoszláv térség a termé­szetes szállítási útvonala. (MTI) Nagy Imre lejáratásához Segédszerepben: a KGB „iratgyára” „Vajon mekkora hitel adható Nagy Imrére vonatkozóan annak a Vlagyimir Krjucskovnak, aki 1956-ban fiatal diplomataként Buda­pesten segített Andropovnak a magyar forradalom elfojtásában, s aki a KGB-ben éppen ennek révén csinált karriert?” — teszi fel a kérdést Federico Argentieri, a magyar 56-ról sokat publikáló olasz baloldali történész a Nagy Imrét terhelő iratokról elsőnek hírt adó torinói La Stampa hasábjain. Szabó Tamás tárlata Szabó Tamás szobrászművész kiállítását nyitották meg szomba­ton délelőtt Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A megnyitó ünnepségen Földi Péter festőmű­vész köszöntötte az érdeklődőket. A tárlatot a közönség március 26-ig tekintheti meg. -Fotó:Rigó­Antall bírálta Csurkát, akit leszavaztak Üj MDF-frakció Antall József miniszterelnök pártelnök a hétvégén Balatonke­nesén megtartott frakció-tanács­kozáson az MDF belső viszonya­inak értékelése során bírálta azokat, akik nem az Országos Gyűlés határozatainak megfele­lően politizálnak, köztük Csurka Istvánt. Ezt Kónya Imre frakció- vezető közölte vasárnap a há­romnapos eszmecserét összege­ző sajtótájékoztatón. Elmondta továbbá, hogy a a vitában a libe­rálisok közül is többen hangsú­lyozták: nem értenek egyet Deb- reczeni József publicisztikai megnyilvánulásaival sem. Kó­nya cáfolta azt a feltevést, misze­rint a tisztújítás során a frakció ki akarta volna szorítani az elnök­ségből a népiszárny képviselőt, ez azért sem igaz, mert közülük került be az elnökségbe Tóth Im­re László és Kozma Huba. A választás technikai lebo­nyolításáról szólva, Kónya el­mondta, hogy a jelölés előkészí­tése már egy héttel ezelőtt meg­kezdődött, mindenki nyilatko­zott, hogy vállal-e tisztséget, il­letve jelöltséget. A jelenlévő 101 képviselő szavazatának 25 szá­zaléka kellett ahhoz, hogy felke­rüljön a jelölt a szavazólistára. A végleges választás 12 személy közül történt. Az elnökség ko­rábbi tagjai közül nem vállalt újabb tagságot Perjés Gábor és Markó István. A titkos szavazá­son a 12 jelölt közül választották ki a 8 elnökségi tagot; a jelöltek között volt Csurka István is, aki nem kapta meg a szükséges szá­mú voksot. Rajta kívül nem ka­pott kellő számú szavaztat a frakcióülésen Elek István és Grezsa Ferenc. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési frakcióelnökségé­nek tagja: Andrásfalvy Bertalan, Bakó Lajos, Kis Gyula, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Salamon László, Takácsy Gyula és Tóth Imre László. (MTI) Argentieri azzal érvel, hogy a KGB „iratgyárából” könnyen ki­kerülhet minden célra fabrikált irat. Nagy Imre 1930-ból szár­mazó, a politikai rendőrséggel együttműködést vállaló nyilat­kozatát Argentieri hitelesnek tartja ugyan, de hozzáfűzi: ilyen nyilatkozatot minden külföldi politikai emigránssal aláírattak Moszkvában, s ez önmagában még nem bizonyítja, hogy Nagy Imre valóban feljelentőként mű­ködött. Másik érve az iratok megkér­dőjelezésére az, hogy 1957-ben, a Nagy Imre-per idején a KGB- nak érdekében állt befeketíteni a magyar forradalom vezetőjét, s ezzel is megkönnyíteni Kádár dolgát, de ezt nem tette. „Akkor nem találták meg ezeket az irato­kat? Vagy talán még meg sem voltak akkor?” — kérdi. A Nagy Imre-iratokról beszá­moló moszkvai tudósító válaszol Argentierinek ugyanabban a lapszámban, s rámutat: „Lehet kételkedni Kijucskov célzatos állításaiban, s lehet hamisítvány­nak tekinteni az iratokat vagy azok egy részét. Egy valaki azon­ban bizonyos hitelességük felől. S ez az illető nem akárki, tudja, mit beszél, mert döntéshozó helyzetben volt: Mihail Gorba­csov, az SZKP teljhatalmú főtit­kára 1989-ben.” A tudósító beszélt Gorba- csowal, aki elmondta: mivel tisztában volt azok horderejével, alaposan megvizsgáltatta az ira­tok hitelességét, mielőtt engedé­lyezte elküldésüket Budapestre. Egyébként Nagy Imre nem egy, hanem két nyilatkozatot is aláírt, 1930-ban és 1933-ban. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Nagy Imre lejáratására a KGB elővehette volna 1957-ben is ezeket az iratokat, a válasz az, hogy a szovjet titkosszolgálat so­hasem fedte fel munkatársait és ügynökeit. „Nagy Imre lejáratá­sát 1957-ben az akkori kommu­nista logika szerint nem az szol­gálta, hogy együttműködött va­lamikor, hanem az, hogy az el­lenséggel működött együtt, an­nak tett szolgálatot. A harmincas évek iratai e célra alkalmatlanok. Elővételük rossz fényt vetett vol­na nemcsak Nagy Imrére, hanem sok-sok emigránsra, a KGB módszereire.” (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom