Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
A PUFAJKÁSOKNAK ÁLLÍTOTT EMLÉKET oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. MÁRCIUS 8. HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 56. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKER RT. áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban, Balassagyarmati Bátonyterenyéh. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: Az Alkotmánybíróság vizsgálja És a nyugdíjas ügyvédek? Az Alkotmánybíróság várhatóan március 9-én, kedden délután hirdet határozatot a kárpótlási törvénnyel, valamint az 1944-ben beszolgáltatott letéti ékszerekkel kapcsolatos indítványok ügyében. Ma, március 8-án az Alkotmánybíróság arról az indítványról tárgyal, amely azt sérelmezi, hogy az ügyvédi munkaközösségek felosztása során a korábban hozzájárulást fizető, ma már nyugdíjas ügyvédek nem részesülhetnek a vagyonból. Az alkotmánybírák a keddi ülésen azt vizsgálják: a kormány meghatározhatja-e rendeletben a fogyasztási adó mértékét, illetve ellentétes-e a népirtás büntető törvénykönyvbeli tényállása az erről szóló nemzetközi egyezménnyel. Leszámolás bajonettel Elismerte a bűncselekmény elkövetését Poyraz Ekrem török állampolgár, aki március 6-án 13 óra körül négy késszúrással megölte a szintén török állampolgárságú, tartózkodási engedéllyel Magyarországon lévő Karabaca- koglu Recep Hakan üzletembert. Hakan három társával beszélgetett a XX. kerület, Nagykőrösi úti kamion- terminál irodájában, amikor Ekrem belépett. Nem lepődtek meg, hiszen ismerték, mert korábban dolgozott az áldozatnak. A gyilkosság olyan gyorsan történt, hogy nem tudták megakadályozni, sőt az elkövető el is tudott menekülni, de 7-én éjjel elfogták. Megtaláltak azt a 20-25 cm pengehosz- szűságű bajonettet, amivel a gyilkosságot végrehajtotta. Az eddigi nyomozás megállapította, hogy Hakan és Ekrem között anyagi vita folyt. Álom és valóság Miiven ma nőnek lenni?- Ezt a bolygót a nők hordják a vállukon, csak kevesen veszik észre - mondta egy alkalommal szókimondó ismerősöm. - Aki nem hiszi, nézzen szét maga körül, s mindjárt látja, igazam van. Nevezhetnek bennünket gyenge virágszálnak, nagy szájú boszorkának, emancipált, harcias amazonnak, vagy akár házisárkánynak, akkor is mi vagyunk, mi leszünk a hátvédek. Akikre mindig lehet számítani, akiket csellel vagy szép szóval meg lehet hódítani, ríkatni és nevettetni. Hát kell a világnak ennél több? Tököli börtön: humánusabb rendszer Humánusabb szemléletű, az elítélteknek a társadalmi beilleszkedéshez nagyobb esélyt adó rendszert vezetnek be a tököli fiatalkorúak börtönében. Ennek keretében a többnyire iskolázatlanul ide kerülő 14 és 21 év közötti fiatalok 25 féle szakmát tanulhatnak ki, egyebek között üveges, kazánfűtő, bőrdíszműves ismereteket szerezhetnek. A börtön nevelőiből közművelődési csoport alakult, akik az elítéltek rácsok mögötti szabadidejének eltöltésére állítanak ösz- sze programokat: a jelentkezők sport, zenei, színjátszó és nyelv- tanulási stúdiók között válogathatnak. Emlékünnepség Szentpéterfán A magyar kormány azt vallja, amit az 1975-ben minden európai állam aláírt helsinki dokumentum deklarál, vagyis elvetik a határok erőszakos megváltoztatásának mindenféle formáját, elveti a különböző nyelvű népcsoportok kiirtásának, tisztogatásának módszerét — mondotta vasárnap a magyar-osztrák határ mentén lévő Vas megyei Szentpéterfán rendezett emlékünnepségen Für Lajos honvédelmi miniszter. A horvát ajkú településen az 1921-ben Magyarországtól elszakított tíz környékbeli község 1923-ban történt visszacsatolásának 70. évfordulójáról emlékeztek meg. SZDSZ-látogatás Pozsonyban Kétnapos látogatást tesz Pozsonyban a szabaddemokraták küldöttsége. A liberálisok ma és holnap találkoznak a négy szlovákiai magyarpolitikai part tisztségviselőivel es más ottani szervezetek, s a kormány képviselőivel. A megbeszélések legfontosabb témája a kisebbségi kérdés. A tréfásan komoly monológ így folytatódott:- Hallhatsz prózaibb választ is a kérdésedre. De elég, ha rám nézel: a hajam töve őszül, mert hetek óta nem jut időm arra, hogy házilag megifjítsam magamat. S az istenért, az arcomba ne bámulj, ha nem akarod látni a mélyre vésődött pókhálóimat! De ne vedd ünneprontásnak, ha most magadra hagylak. Rohannom kell haza, hogy összeüssek a srácoknak egy lecsós virslit - hadarja, s a két teli cvekker súlyától kicsit imbolyogva meg- szaporázza lépteit. Hogy milyen ma nőnek lenni? „Nem éppen lelkesítő” felelte egy ifjú hölgy, a pásztói Répás Erika. — Igen röviden is tudnék válaszolni, az viszont nem tűri a nyomdafestéket - folytatta. - Kicsit bővebben annyit mondhatok, hogy nem valami kellemes: az embernek a munka, a napi hajtás mellett sem ideje, sem pedig energiája nem jut a magánéletre és a családra. Nem is beszélve arról, hogy van, akinek a családalapításra kellene időt fordítania. Ami a munkahelyi megbecsülésünket illeti, ilyenkor legalább szóba kerül - legfeljebb a valóságban nem lesz belőle semmi. (Folytatás a 3. oldalon) A Ki-mit-tud? országos verseny városi és területi válogatóját rendezték meg szombaton Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ színháztermében. Felvételünk a néptánc kategóriában induló sóshartyáni tánccsoport műsorán készült. -Fotó:Rigó TiborEK-korlátozás Magyar tiltakozás Brüsszelben Vissza a Dunát! A zöldek állásfoglalása A Duna kerüljön vissza eredeti medrébe, ez az egyetlen elfogadható álláspont — így összegezték véleményüket a környezet- és természetvédő, illetve zöldmozgalmak országos találkozójának résztvevői Mosonmagyaróváron. A Duna ügyével kapcsolatos állásfoglalást hét tartózkodás mellett elfogadta a lénum. A vasárnap veget ért áromnapos találkozón egyébként 250-en vettek részt. Nyilatkozatukban a magyar kormány határozott fellépését követelték a fenti cél elérése érdekében, s javasolták: szükség esetén a kormány forduljon az ENSZ Biztonsági Tanácsához, illetve más nemzetközi szervezetekhez. Az állásfoglalás szorgalmazza: a kormány maradéktalanul hajtsa végre a Parlament Dunára vonatkozó, döntését és dolgozza ki a Duna rehabilitációs programját. E program adjon javaslatot a környezetvédelmi, a folyamszabályozási és a hajózási problémák megoldására, mégpedig úgy, hogy ne számoljon se a folyó duzzasztásával, se vízlépcsőkkel. Az olasz állategészségügyi hatóságok nyomásának engedve az EK bizottsága behozatali tilalmat rendelt el az egykori Jugoszláviából származó, vagy az ezen területeken áthaladó egyes élőállatok és a feldolgozott állati termékek közösségi importjára. A döntést az Európai Közösségek illetékes testületé azt követően hozta, hogy Olaszországban száj- és körömfájást észleltek, amit feltételezések szerint Boszniából származó, Horvátországon át érkezett állatokkal hurcoltak be az országba. A tilalom élőmarhára, sertésre, bárányra, juhra, kecskére és más, hasított körmű, patás állatokra, illetve a belőlük feldolgozott hústermékekre vonatkozik. Az Európai Közösségek mellé rendelt brüsszeli magyar misszió jelezte, hogy hétfőn hivatalos formában tiltakozni fog a bizottságnál a döntés — az ez ügyben vétlen — magyar szállítókat sújtó hatálya ellen és kivételes bánásmódért folyamodik majd. A jelentős tételt kitevő, Olaszországba és Görögországba irányuló magyar élőállat- és húsexportnak értelemszerűen éppen az említett jugoszláv térség a természetes szállítási útvonala. (MTI) Nagy Imre lejáratásához Segédszerepben: a KGB „iratgyára” „Vajon mekkora hitel adható Nagy Imrére vonatkozóan annak a Vlagyimir Krjucskovnak, aki 1956-ban fiatal diplomataként Budapesten segített Andropovnak a magyar forradalom elfojtásában, s aki a KGB-ben éppen ennek révén csinált karriert?” — teszi fel a kérdést Federico Argentieri, a magyar 56-ról sokat publikáló olasz baloldali történész a Nagy Imrét terhelő iratokról elsőnek hírt adó torinói La Stampa hasábjain. Szabó Tamás tárlata Szabó Tamás szobrászművész kiállítását nyitották meg szombaton délelőtt Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központ üvegcsarnokában. A megnyitó ünnepségen Földi Péter festőművész köszöntötte az érdeklődőket. A tárlatot a közönség március 26-ig tekintheti meg. -Fotó:RigóAntall bírálta Csurkát, akit leszavaztak Üj MDF-frakció Antall József miniszterelnök pártelnök a hétvégén Balatonkenesén megtartott frakció-tanácskozáson az MDF belső viszonyainak értékelése során bírálta azokat, akik nem az Országos Gyűlés határozatainak megfelelően politizálnak, köztük Csurka Istvánt. Ezt Kónya Imre frakció- vezető közölte vasárnap a háromnapos eszmecserét összegező sajtótájékoztatón. Elmondta továbbá, hogy a a vitában a liberálisok közül is többen hangsúlyozták: nem értenek egyet Deb- reczeni József publicisztikai megnyilvánulásaival sem. Kónya cáfolta azt a feltevést, miszerint a tisztújítás során a frakció ki akarta volna szorítani az elnökségből a népiszárny képviselőt, ez azért sem igaz, mert közülük került be az elnökségbe Tóth Imre László és Kozma Huba. A választás technikai lebonyolításáról szólva, Kónya elmondta, hogy a jelölés előkészítése már egy héttel ezelőtt megkezdődött, mindenki nyilatkozott, hogy vállal-e tisztséget, illetve jelöltséget. A jelenlévő 101 képviselő szavazatának 25 százaléka kellett ahhoz, hogy felkerüljön a jelölt a szavazólistára. A végleges választás 12 személy közül történt. Az elnökség korábbi tagjai közül nem vállalt újabb tagságot Perjés Gábor és Markó István. A titkos szavazáson a 12 jelölt közül választották ki a 8 elnökségi tagot; a jelöltek között volt Csurka István is, aki nem kapta meg a szükséges számú voksot. Rajta kívül nem kapott kellő számú szavaztat a frakcióülésen Elek István és Grezsa Ferenc. A Magyar Demokrata Fórum országgyűlési frakcióelnökségének tagja: Andrásfalvy Bertalan, Bakó Lajos, Kis Gyula, Kozma Huba, Kulin Ferenc, Salamon László, Takácsy Gyula és Tóth Imre László. (MTI) Argentieri azzal érvel, hogy a KGB „iratgyárából” könnyen kikerülhet minden célra fabrikált irat. Nagy Imre 1930-ból származó, a politikai rendőrséggel együttműködést vállaló nyilatkozatát Argentieri hitelesnek tartja ugyan, de hozzáfűzi: ilyen nyilatkozatot minden külföldi politikai emigránssal aláírattak Moszkvában, s ez önmagában még nem bizonyítja, hogy Nagy Imre valóban feljelentőként működött. Másik érve az iratok megkérdőjelezésére az, hogy 1957-ben, a Nagy Imre-per idején a KGB- nak érdekében állt befeketíteni a magyar forradalom vezetőjét, s ezzel is megkönnyíteni Kádár dolgát, de ezt nem tette. „Akkor nem találták meg ezeket az iratokat? Vagy talán még meg sem voltak akkor?” — kérdi. A Nagy Imre-iratokról beszámoló moszkvai tudósító válaszol Argentierinek ugyanabban a lapszámban, s rámutat: „Lehet kételkedni Kijucskov célzatos állításaiban, s lehet hamisítványnak tekinteni az iratokat vagy azok egy részét. Egy valaki azonban bizonyos hitelességük felől. S ez az illető nem akárki, tudja, mit beszél, mert döntéshozó helyzetben volt: Mihail Gorbacsov, az SZKP teljhatalmú főtitkára 1989-ben.” A tudósító beszélt Gorba- csowal, aki elmondta: mivel tisztában volt azok horderejével, alaposan megvizsgáltatta az iratok hitelességét, mielőtt engedélyezte elküldésüket Budapestre. Egyébként Nagy Imre nem egy, hanem két nyilatkozatot is aláírt, 1930-ban és 1933-ban. Azzal kapcsolatban pedig, hogy Nagy Imre lejáratására a KGB elővehette volna 1957-ben is ezeket az iratokat, a válasz az, hogy a szovjet titkosszolgálat sohasem fedte fel munkatársait és ügynökeit. „Nagy Imre lejáratását 1957-ben az akkori kommunista logika szerint nem az szolgálta, hogy együttműködött valamikor, hanem az, hogy az ellenséggel működött együtt, annak tett szolgálatot. A harmincas évek iratai e célra alkalmatlanok. Elővételük rossz fényt vetett volna nemcsak Nagy Imrére, hanem sok-sok emigránsra, a KGB módszereire.” (MTI)
