Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-06-07 / 55. szám

1993. március 6-7., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 Házi furfangok takarításhoz F ürdőszoba-fürdetés A szalmiákuldatba mártott újságpapír, citromlé a csempét, csa pat csillogóvá teszi A lakás talán legnehezebben tisztán tartható helyisége a tisz­tálkodás „szentélye”, a fürdő­szoba. Makulátlanságát a gőz, a pára, a rozsda, a vízkő vagy ép­pen a nedvesség nyomában je­lentkező gombásodás egyaránt kikezdheti. Néhány egyszerű módszerrel azonban segíthe­tünk a bajokon. Az elszíneződött, megsárgult kádnak és mosdónak visszaad­hatjuk eredeti fehérségét, ha a foltokat tömény hypóval 10-15 percig áztatjuk, majd átkeféljük és bő vízzel lemossuk. A rozs­dafoltokat citrommal tüntethet­jük el; „radírnak” kitűnő a kifa­csart citrom héja. Ha a fürdőkádat régi szeny- nyezés csúfítja, tegyünk hidro­génperoxidhoz porrátört borkö­vet és vízzel keverjük péppé. Ezzel keféljük át a kádat, majd meleg és hideg vízzel öblítsük le. A piszkos porcelán-mosdó­nak speciális fürdővíz kell: re­szeljünk háziszappant egy vö­dör forró vízbe, keverjük el, míg sima szappanoldatot ka­punk. Tegyünk hozzá egy pohár tiszta benzint és ebbe mártott kefével dörzsöljük át a piszok­foltokat. Nyitott ablaknál dol­gozzunk, nyílt láng ne legyen a közelben! A csempéket gyakran szap­panos vízfoltok, poros párale­csapódások fakítják meg. Le- tisztogatásuk előtt nyissuk meg a meleg-csapot: a keletkező gőz oldja, lazítja a szennyet. A víz­foltok ellen legjobb a folyékony általános tisztítószerrel átitatott dörzsi-kendő vagy szivacs. A fényét vesztett csempe ismét csillogó lesz, ha szalmiákol- datba mártott újságpapírral dör­zsöljük le. Ha csempén el nem távolít­ható sötét foltok jelennek meg, valószínűleg penészgomba te­lepedett meg alatta. Öntsünk 20 százalékos ecetből egy decit egy liter forró vízbe és kefével erősen dörzsöljük végig a csempe fugáit, a helyiség sar­kait. A műveletet 2-3 naponta ismételjük meg, míg a penész­foltok eltűnnek. A csaptelepe­ket tisztává varázsolhatjuk, ha puha, petróleumba mártott ronggyal dörzsöljük át. Széppé teszi a csapokat, ha citromlével „mosdatjuk” meg, majd száraz ronggyal fényesre dörzsöljük őket. Az eltömődött, vízköves csapokat csavarozzuk le, rakjuk egy éjszakára ecetes vízbe, il­letve - attól függően, hogy mű­anyagból vagy fémből készül­tek - forraljuk rövidebb-hosz- szabb ideig őket. Mit tegyünk, ha csúszik a kerék? Ha hull a pelyhes fehér hó, táncolni kezd sok autó. Minden autós félni kezd. csúszkálnak a kerekek. A kormánynál ülők többsége vadul rángatja a vo­lánt, hátha sikerül egyenesbe hoznia járművét. Az elmúlt években kevés hó esett, nem csoda, ha keveseknek van csak gyakorlatuk abban, hogyan ve­zessenek ilyenkor. Havas úton kicsit vegyük le a lábunkat a gázról, s ha a ke­rék elakadna, nyomjuk ki a kuplungot is. Ha kitárolná alat­tunk az autó, vegyük le lábun­kat a fékről, majd gyors moz­dulattal fordítsuk az ellenkező irányba a kormányt. Gyakori hiba, hogy sokan egyszerre fékeznek és kormá­nyoznak is. Előfordulhat, hogy a havas, jeges úton a jármű másképp viselkedik, mint sze­retnénk. Az elindulás sík tere­pen többnyire még sikerül, ám a lejtőn a legtöbben kétségbe­esnek. Mit tehetünk ilyenkor? Farmotoros autóknál behúzott kézifék mellett tegyük a sebes­ségváltót egyes, vagy kettes fokozatba, majd adjunk némi gázt. Lassan engedjük fel a kuplungot, oldjuk ki a kézifé­ket és máris biztonságosan in­dulhatunk. Az orrmotoros ko­csiknál szükség esetén hátra­menetbe kapcsolunk. Ha a ke­rekek ismételten átpördülnek, addig „gurigázunk” előre-hátra, amíg megkapasz­kodnak. Ha mindez nem vezet eredményre? Jó módszer a meghajtott kerekek leterhelése. A farmotoros kocsiknál pél­dául utitársunk segíthet: ráül­het a csomagtartó szélére, az orrmotoros kocsiknál az egyik sárhányóra. Ha szabad előttünk a terep, haladjunk csigavonalban, mert ez megkönnyíti a kerekek ka­paszkodását. Gyakran meg­esik, hogy magasabb hóban el­akadunk. Ám az elindulás ek­kor sem reménytelen! „Hintáz- tassuk” meg a járművet, ha szükséges, váltakozva kapcsol­junk egyesbe és hátramenetbe. A legfontosabbat azonban ne feledjük: havas, jeges úton csakis óvatosan, a lehető legki­sebb kerékmozgással szabad indulni. Autóversenyzők re­ceptje: ilyen útviszonyok mel­lett a második fokozat az első! Keresztrejtvény 'Á^íi 0 ZENEMŰ VÁLTO­ZATA RUHÁT SZÁRAD­NI TESZ VISZO­NYÍTÁSI ÉRTÉK TENG­FR. TÁV­IRATI IRODA, RÖV. ..DAGI, TÖRŐK HEGY HATA­LOM GYA KORLÁ- SA A VICC POÉNJA: 2. RÉSZ KÜLSŐ FORMÁ­JÁBAN MEGVÁL­TOZIK V > V V V V V V V KÖNY­NYED CSEVE­GÉS > , ® Ä *• ö C, H o o z> REZA PAHLA- VI VOLT EGYKOR > ■ Pl tír — RÁZ­KÓDIK > ...DE FRANCE VARÁZS­LAT • > GONDOL KODÁS SZERVE KÖZELÍT > VESZP.-I KÖZSÉG > V» • SAVANYÚ VÍZ A VICC POÉNJA: -EZZEL AZ ÚJ MÓDSZERREL... 1. RÉSZ PUSKIN HÍRES MŰVE .. Ml- NOQUE; AUSZTR. ÉN. NŐ AMELY HELYEN KOMÁROM MEGYEI Kóafc VÁGÁNY > KETTŐS BETŰ >v ROMAI 2000 > SZABOLCSI KÖZSÉG KEVERT SZÍN LŐSZER TARTÓ >v V ; V V V ZUHA­NYOZIK > V V SPANYOL AUTÓJEL > NAGYON RÉGI ELŐTAG: EREDETI KÖRÜL­MÉNY­JELZŐ LEHET > V ÜELL PANASZ SZAVA > V MŰ­SZÁL > > VERS­MONDÁS A FÉNY VÁROSA > V ERŐSEN ZSÍROS, NEHÉZ ÉTEL > TV RI­PORTER; MÁRTA CET— FŐVÁROS >V JÓD HOL­LAND VÁROS > ALMA FÉRFI­NÉV > SZEGED RÉSZE > TETE­JÉRE "V ANYA­DISZNÓ > V V URÁN. KÁLIUM FÖG­KRÉM­MÁ^RIJA > MONOR HATÁRAII HORDÓT MÉRŐ MAGA­TOK > KESERÖ- VÍZ MÁRKA >V V URNO SP.-UL > ÉLŐ RENDEL­KEZIK HATÁ­ROZOTT AKARATÚ > V V TOKOD HATÁRAII > RÁDI­USZ > ÜZEMI ÉTKEZDE VIRÍT GAUSS JELE > LITER DUNÁN­TÚLI MEGYE > NITRO­GÉN. RÉG > UJ-Z.-I LAKOS >v V ANGOL NŐI NÉV TENGERI­HAL GYÁR > V V MŰHOLD NŐI BE­CENÉV > V IDEGE­SÍT > V LOPA­KODIK > GUMI­BELSŐ FÉT DEKA! > PENGE­RÉSZE LANTÁN r I V CUKOR­HORMON OXIGÉN > V V UJJAT­LAN NŐI KÖR­GALLÉR M > V CREMO- NAI HE­GEDŰ KÉSZÍTŐ > Beérkezési határidő: 1993. március 11. Február 27-i rejtvé­nyünk megfejtése: Remek munkát végeztél, de hogy fogsz onnan kijönni? Könyvjutalom­ban részesültek: Galambos Gabriella Nógrád, Táncsics u. 9. Mokosné Lévárdi Beáta, Ba­lassagyarmat, Klapka u. 25/a. Szlatincsán Gyula Salgótarján, Hunyadi körút 41. A nyeremé­nyeket postán küldjük. Nevetni kell, ennyi az egész! Miért ajándékozta meg a természet az embert a nevetés képességével? S mi játszódik le szervezetünkben, ha nevetnünk kell? Ma a tudomány azt is tudja, hogy az ősember számára ismeretien volt a jókedv: gör­nyedtem „gondterhelten” kosla- tott táplálék után, legfeljebb egy-egy grimaszra tellett tőle. Két lábra ereszkedő őseink „vi­gyorgása” inkább elriasztani akarta a túl közeire merészkedő ellenfeleket. A csecsemőnek hat hétre van szüksége, amíg megtanul moso­lyogni, azaz lágyan elhúzza hamvas szájacskáját, ám gyak­ran sírásra görbül picinyke ajka, szinte minden átmenet nélkül. A felnőtt embernek a nevetés úgyszólván táplálék, nélkülöz­hetetlen „életelem”. Erősíti a szívet és a vérkeringést. Aki kacagva múlatja napjait, olyan edzésben van, mintha na­ponta tíz percet evezne. Egy­szerre nyolcvan izom jön moz­gásba, s előfordulhat, hogy izomlázat, vagy hasfájást ka­punk a széles jókedvtől. Előnye a hahotázásnak az is, hogy oldja a stresszt, mert meg­gátolja a kortizon és az adrena­lin hormonok képződését, és csökkenti a vérnyomást. Jó a kacaj a bőrnek, mert ilyenkor jobb a vérkeringés, de állítólag erősíti az immunrendszert is. De mi játszódik le a szervezet­ben nevetés közben? Felgyorsul a szívverés, rövid időre emel­kedik a vérnyomás, szaporább a pulzus. A hörgők megnyílnak, a tüdőbe levegő áramlik. Mintha belülről masszíroznák zsigere- inket! A vér felfrissül: több oxi­gén kerül az erekbe, s a nevetés még a „rossz” májnak is örömöt szerez. A gyerekek 25-ször nevetnek többet a felnőtteknél, ám ez a képesség nem csupán az ember sajátja. Jane Goodal biológus megfigyelése szerint a csim­pánzok is tudnak kacagni, de ehhez külső segítségre van szükségük. Csiklandozni kell őket! A kutyák is ki tudják fe­jezni jókedvüket fintorral, s persze farkuk csóválásával. Kozmetikusok azt állítják, hogy a nevetés szépít, sőt van, akin többet „emel”, mint a leg­rafináltabb „kikészítés”. A csengő kacagású nők gyakrab­ban keltik fel a férfiak érdeklő­dését, mint azok, akik legfel­jebb csak olykor-olykor, maguk elé meredve húzzák kényszere­dett mosolyra szájukat. Meg­szívlelendő a nevetés pápájá­nak, Charlie Chaplinnek a vé­leménye is, aki szerint „veszen­dőbe ment az a nap, amelyiken nem nevettünk szívből, igazán”. Beszélgetés a gerontológussal Több betegség, több gyógyszer? Törvényszerű velejárója a magas életkornak, hogy egyidejű­leg több betegséggel kell harcolnia a szervezetnek. Ahogy dr. Vértes László, a Magyar Gerontológiai Társaság főtitkára mondja: több szervrendszer azonos idejű megbetegedése nyo­mán körfolyamatok jönnek létre, amelyek sokszor egymást sú­lyosbítják. Ugyanakkor a gyógyszerekkel szemben megváltozik a szervezet válaszkészsége: miközben az idős beteg többféle be­tegsége miatt többféle gyógyszert igényelne, gyakrabban alakul ki enyhe vagy súlyosabb gyógyszermérgezés.- Megváltozik a gyógyszerek felszívódási ideje, sőt a szerve­zetben való eloszlása is - fi­gyelmeztet Vértes dr. - Ennek következtében a különféle sze­rek a korábbinál lassabban ürülnek ki - gyakoribb jelenség tehát a gyógyszerek kölcsönha­tása.- Ebből adódik az általános következtetés, hogy időskorban a medicinákból kisebb adag is elegendő a kívánt hatás eléré­sére. Annál is inkább, mert a ki­sebb dózist a csökkent műkö­désű szervezet is megfelelően fel tudja dolgozni. Ahogy pél­dául a gyermekgyógyászatban más az adagolás, mint a felnőt­teknél. ugyanez érvényes idős­korban is. Noha az orvos fel­adata az, hogy az életkornak, a testsúlynak megfelelő adagolást meghatározza, sokan „ön- gyógyszerzők” - nem árt tehát, ha az említetteket szem előtt tartják.- Minden orvossággal kap­csolatban felmerülhet a kérdés, hogy szedhető-e más gyógy­Orvosi ügyeletek Salgótarján. A hétvégi ügye­leti orvosi ellátás péntek dél­utántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefon­számon lehet hívni. A beteg gyermekeket a me­gyeszékhelyen az Arany János út 2, szám alatti rendelőben lát­ják el. A gyermekügyelet szomba­ton és vasárnap reggel 8-tól este 11 óráig tart. Az ügyelet tele­fonszáma: 14-051. Fogorvosi ügyeletet szabad­ás munkaszüneti napokon Sal­gótarjánban, a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66. szám alatti rendelőben tartanak hétvégi orvosi ügyele­tet. A megye többi városában a megszokott helyeken látják el az ügyeletes orvosok az arra rá­szoruló betegeket. Gyógyszertári ügyeletek Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20 szám alatti Winkler Lajos gyógyszertárban lehet orvosságokat vásárolni. Salgótarjánban a Pécskő üz­letházban lévő gyógyszertár ügyel ugyanazzal a munkarend­del, mint a gyarmati. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni a városban. Bátonyterenyén a volt bánya­városi gyógyszertár tart ügyele­tet, pénteken délután 4 órától hétfő reggel 7 óra 30-ig. Szécsényben szabad és ün­nepnapokon a Szent Jób és a IV/27. számú gyógyszertár fel­váltva tart ügyeletet. A pontos nyitvatartási az ügyeletet tartó orvosi rendelőben illetve a pati­kákban van feltüntetve. Mun­kanapokon délután 16.30-tól másnap reggel 8 óráig készen­léti szolgálatot tartanak. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa ad gyógyszert a készenléti készlet­ből. Nyolcvan forint pótdíjat kell fizetni azoknak, akik indokolat­lanul keresik a gyógyszertárat. szenei. A legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes gyógyszerek támogatják egy­mást, azaz együttes szedésük esetén erősítik hatásukat. Más gyógyszereknél ennek épp a fordítottja tapasztalható: köl­csönösen gyöngítik, semlegesí­tik egymást.- Elsősorban az előző jelen­ségre kell figyelemmel lenni, mert a felfokozott hatás komoly egészségi ártalmak kiváltója le­het.- Nem ritkaság, hogy éleme- dett korban egyesek naponta há­romszor 8-8, 10-10 tablettát is szednek különféle panaszaik enyhítésére. Nekik viszont látat­lanban is azt kell mondanom: az ilyen sok fogásból álló „gyógy­szer-menü” veszélyes! Ezért a nagy fogyasztóknak azt aján­lom, hogy konzultáljon orvosá­val.- Közösen vegyék sorra a panaszokat és az enyhítésükre használt szereket. Közösen döntsék el, hogy mit kell meg­tartani, mit lehet esetleg mással helyettesíteni és minek a szedé­sét lehet kiritkítani vagy telje­sen elhagyni. Mert a medicinák világában idős korban hangsú­lyosan érvényes, hogy a kevés rendszerint több.-szóma­(Ferenczy-Europress)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom