Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. március 30., kedd Vizsgálat indul Andreotti ellen A palermói ügyészség, amely értesítést küldött Giulio Andre­otti volt olasz miniszterelnök­nek, hogy hivatalos vizsgálat in­dul ellene feltételezett maffia- kapcsolatai miatt, a politikus mentelmi jogának felfüggeszté­sét kérte a szenátustól. Andreotti tavaly június óta örökös szená­tor. Az ügyészség a felfüggeszté­si kérelemhez kétszáz oldalas vizsgálati jegyzőkönyvet csatolt. A vádat hivatalosan nem ismer­tették, de sajtóértesülések sze­rint az Andreotti ellen indult vizsgálat a tavaly meggyilkolt Salvo Lima szicíliai keresztény- demokrata vezető ügyével áll kapcsolatban. Asszad ultimátuma Szíria azt akarja, hogy Izrael teljesen vonuljon ki a megszállt Golan-fennsíkról—jelentette ki Kairóban Háfez Asszad Szíriái elnök. A Szíriái vezető villámlá­togatást tett Kairóban, ahol Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfővel tárgyalt. A tárgyalások utáni sajtóértekezleten leszögez­te, Szíria nem vesz részt az arab­izraeli tárgyalások április 20-i, Washingtonban kezdődő kilen­cedik fordulóján, Csökkenő katonai költségvetés A korábbi, évi több mint 300 milliárd dollárról 263 milliárdra csökken az Egyesült Államok katonai költségvetése — jelen­tette be szombaton Les Aspin védelmi miniszter. Mint hangsú­lyozta, az orosz hagyományos fegyveres erők rendkívül rossz helyzetben vannak, és esetleges visszarendeződés után is először csak szomszédaikra jelentené­nek veszélyt. Kéksisakos halála Kambodzsában Vasárnap életét vesztette a Kambodzsában állomásozó ENSZ-erők egyik bangladesi katonája. A kéksisakos egységét szombaton támadták meg, felte­hetően vörös khmer gerillák. A Reuter jelentése szerint a bang­ladesi katona volt az első ENSZ- békefenntartó, aki ellenséges tá­madásban vesztette életét a dél­ázsiai országban. Az 1991-es kambodzsai békemegállapodás életbe lépése után 15.000 kéksi­sakost vezényeltek az országba. Fenyegetés újabb akciókkal Hiteles az a levél, amelyet a The New York Times négy nap­pal a World Trade Center felhő­karcolója elleni februári bomba- merénylet után kapott, s amely­ben a robbantást magára vállaló csoport újabb akciókkal fenye­get. Az üzenetet a Felszabadító Hadsereg — Ötödik Hadoszlop elnevezésű, korábban nem is­mert szervezet küldte a lapnak. Vonatkatasztrófa Dél-Koreában Dél-Koreában 56 halottja és 120 sebesültje van annak a vo­natkatasztrófának, amely Pu- szan városában történt vasárnap délután. A Reuter jelentése sze­rint a balesetet az okozta, hogy a tartós eső miatt megsüllyedt a vasúti pálya, s emiatt kisiklott egy személyvonat nyolc kocsija. Kétnapos kényszerű várakozás után Céljához ért a segélyszállítmány Az ENSZ humanitárius kon­voja vasárnap késő este megér­kezett a kelet-boszniai Srebreni- cába. A húsz teherautónyi szál­lítmány élelmiszert, gyógyszert, takarókat és ablaküveg gyanánt használható műanyagot tartal­maz. A segélyszállítmányt két na­pig várakoztatták a Drina part­ján a szerb milicisták, s csak ak­kor engedték át, amikor híre ér­kezett, hogy a kelet-boszniai Tuzlából a muzulmán hatóságok újabb szerb csoportot engedtek evakuálni. Philippe Morillon tá­bornok, a boszniai erők parancs­noka megvárta, amíg a szállít­mányt a szerbek átengedik, s ak­kor Palába ment, hogy a szerb fő­hadiszálláson tárgyaljon a szerb kormány vezetőivel. A konvoj visszafelé jövet a megállapodás szerint muzulmán menekülteket szállít el Srebrenicából. A francia tábornok minden bizonnyal e művelet részleteit egyezteti Palá­ban. Európa kulturális fővárosa: Antwerpen Több mint 300 ezer ember gyűlt össze a múlt hét végén, hogy megünnepelje Antwerpen kiválasztását Európa 1993. évi kulturális fővárosává. Az Euró­pai Közösségek ezt a címet 1985 óta adják évente egy európai vá­rosnak. A kitüntető címet első­nek Athén kapta. A múlt évben Madrid részesült ebben a meg­tiszteltetésben. A kilenc hónapig tartó kultu­rális műsor hatalmas méretű ze­nészfelvonulással kezdődött. Több mint ezer muzsikus vonult végig a városon. A zenekarokat 4 kilométer hosszú emberáradat követte. A Bourla színházban több mint ezer ember előtt bemutat­ták a Szarajevó című színművet arról, hogy egy olyan város, amely sokszínű kultúrával dicse­kedhet, milyen gyorsan válhat csatatérré, ahol a szomszéd a szomszédját gyilkolja meg. „Sza­rajevóról, mint metaforáról be­szélünk, annak ábrázolására, hogy mi megy végbe Európá­ban” — mondta Eric Antonis, a fesztivál főrendezője. A szervezők más, sokszínű et­nikai közösséggel rendelkező vá­rosokat is be akarnak mutatni hétről hétre, így például Los An­gelest, Marseille-t és Johannes­burgot. A nemrég felújított katedrá- lisban elhelyezték régi helyén Rubens világhírű festményét, A kereszt felállítását. A város hatalmas turistaforga­lomra is számít: másfél millió éj­szakát töltenek szállodáikban külföldiek, a rendezők várako­zása szerint. Hosszas kísérletezgetés után Csiang a Teng-utód Csiang Cö-mint, a Kínai Kommunista Párt főtitkárát választották államfővé az Országos Népi Gyűlés (parlament) küldöttei. A vá­lasztást itt aligha lehet szó szerint venni: e szó jelentésének tartal­ma szerint az, aki választ, több dolog, lehetőség vagy személy kö­zött dönt. Ezen a választáson azonban csak egyből lehetett válasz­tani, a kommunista párt központi bizottságának egyetlen jelöltjé­ből. De hát ki ne tudná, hogy a politikában ilyen választások is van­nak Ha az új államfő megválasztá­sa nem is, kiválasztása kétségkí­vül érdekes, izgalmas folyamat lehetett. Hogy pontosan miként történt, az a külvilág számára egyelőre talány, mert kívülállók­nak nagyon nehéz belelátniuk a titkolózó, elzárkózó kínai politi­kai elit döntési folyamataiba, belharcaiba, bonyolult kompro­misszumaiba. Pontosan nem tudható, de sejthető az a kör, amelyben meg­született a döntés Csiang állam­fői tisztéről, és nagyjából követ­keztetni lehet idejere is. Mint minden fontos döntés, ez is vél­hetőleg a „hosszú menetelés” kommunista veteránjainak és a kommunista párt hivatalban lévő politikai bizottságának szűk kö­rében született meg bonyolult al­kudozások és kompromisszu­mok nyomán. Legsúlyosabb sza­va, mint minden fontos döntés­ben, ezúttal is bizonyára Teng Hsziao-pingnekvolt, aki minden hivatalos tisztség nélkül is fősze­repet játszik a kínai politika szín­padán. Ami a döntés idejét illeti, az valamikor a kommunista párt ta­valy októberi 14-i kongresszusá­nak utolsó napjaiban, vagy köz­vetlenül a kongresszus után lehe­tett, amikor kegyvesztetté váltak Tengnél a Jang-fivérek (lang Sang-kun államfő és Lang Paj- ping tábornok), mert — kiszivár­gott hírek szerint — az első szá­mú vezető úgy látta, hogy a Jang- család (korábbi szövetségese) megkérdőjelezi hatalmát és utódkijelölési jogát. Ez az inci­dens meggyorsította az amúgy is nagyon esedékes utódkijelölést. Akkortájt jelentek meg a külföl­di sajtóban az első jelentések ar­ról, hogy Csiang Cö-min átveszi az államfői tisztet Jang Sang- kuntól az országos népi gyűles legközelebbi ülésszakán. A most 89 esztendős Tengnek sokéves kísérletezgetés után most már feltétlenül döntenie kellett utódjáról, ha rendezett körülmények között, a stabilitás megőrzésével akaija átadni vagy örökül hagyni hatalmát. Pekingi megfigyeloK szerint Csiang ál­lamfői megbízatásának legfőbb üzenete éppen az: ő a kijelölt utód. A kormányfői poszt kivé­telével most már az összes hatal­mi csúcspozíció az övé: ő az ural­kodó párt főtitkára, az állam el­nöke es a hadsereg főparancsno­ka. Kijelölése Teng utódjául volta­képpen váratlan fordulat, hiszen — kiszivárgott hírek szerint — a veterán vezető sokáig elégedet­len volt Csiang főtitkári teljesít­ményével. Személyének kivá­lasztásában feltehetőleg az lehe­tett meghatározó, hogy a hivatal­ban lévő felső vezetők közül ő az, akinek politikai alkata Teng megítélése szerint a legkedve­zőbb arányban ötvözi magában a gazdasági reformszellemet és a politikai változatlanság igényét (konzervativizmust), a tengi koncepció e két sarkalatos ele­mét. Barta György A kongresszus folytatódik Moszkvában Nem tudtak mattot adni Jelcinnek Az orosz Népképviselő Kong­resszus vasárnapi drámai fordu­latai ellenére sem történt érde­mi előrelépés a hónapok óta tartó hatalmi válságban, lénye­gében minden kezdődhet elöl­ről. Az elnök és a parlamenti el­nök leváltását célzó bizalmatlan- sági szavazás napirendre tűzése, majd pedig elvetése után tovább­ra is nyitott kérdés, hogy a szuper­parlament milyen döntést hoz az elsőszámú napirendi pont, az al­kotmányosság megerősítése te­kintetében. A vasárnapi szavazás néhány dolgot azonban mindenképpen tisztázott. Elsősorban is azt, hogy bár Borisz Jelcin elmozdí­tása ezúttal sem sikerült, az ál­lamfő kénytelen-kelletlen tudo­másul kell, hogy vegye: a képvi­selők döntő többsége ellene van. A vasárnap másik tanulsága, hogy Ruszlan Haszbulatov meg­erősödve került ki az ellene be­nyújtott bizalmi szavazásból, hi­szen a jelen lévő képviselőknek jóval kevesebb mint fele szava­zott leváltására. A helyzetet ki­használva, a parlamenti elnök nem is habozott újabb támadást indítani Jelcin ellen, mondván: az elmozdítására adott szavaza­tok aránya mindenképpen el­gondolkodtató, ha úgy tetszik, nemzeti ügy, amelyből le kell vonni bizonyos tanulságokat. Haszbulatov célzott rá, hogy e tanulságok egyike az eddigi, Jel­cin nevével fémjelzett reformpo­litika módosítása kell, hogy le­gyen. Ez egyúttal azt is jelezte, hogy Haszbulatov a képviselők jelen­tős hányadának a vele szemben megmutatkozó bizalmatlansága láttán sem keresett szövetséget Jelcinnel. A tanácskozás hétfőn újabb határozati tervezet benyúj­tásával és az erről tartandó vitá­val folytatódik. Cousteau az elnöki tanácsadó Francois Mitterrand francia köztársasági elnök környezetpo­litikai tanácsadójává nevezte ki Jacques-Yves Cousteau-t, a vi­lághírű tudóst és óceánkutatót. A vasárnap erről kiadott közle­mény szerint Cousteau mostan­tól „A jövő nemzedékek jogai­nak tanácsa” elnevezésű szerve­zet elnöke, s mint ilyen, a tanács nevében jelentéseket és ajánlá­sokat terjeszt elő arról, hogy mi­ként integrálják a politikába az ökológiát. Cousteau néhány nappal ez­előtt országos környezetvédelmi konferencia megrendezését kö­vetelte. Egyidejűleg azt taná­csolta a zöldeknek, hogy a jövő­ben fokozottabban küzdjenek a hagyományos pártokon belül a környezetvédelem követelmé­nyeiért. Az elsősorban természetfilm­jeivel nemzetközi hírnévre szert tett Cousteau évek óta a népsze­rűségi lista élén áll Franciaor­szágban. Franciaországi választások A jobbközép győzelme A jobbközép koalíció elsöprő győzelmét hozta a franciaországi választások második fordulója. A kiadott adatok szerint a koalí­ciónak 475-480 mandátuma lesz a 579 tagú nemzetgyűlés­ben. A tíz éven át kormányzó szocialista párt mandátumainak csaknem háromnegyedét elvesz­tette, és képviselőinek száma nem haladja meg a hetvenet. Az előző nemzetgyűlésben a szocia­listáknak, illetve az őket támoga­tó kisebb csoportoknak együtt­véve 275 mandátumuk volt, re­latív többségben voltak, a jobb­oldal együttesen 261 mandátu­mot mondhatott magáénak. A kommunisták legfeljebb egyikét mandátumot vesztettek, és 25 képviselőjük lesz, a környezet- védők nem jutottak képviselői helyhez, a szélsőjobboldali Nemzeti Front két képviselőre számíthat az eddigi egy helyett. A jelentések szerint nagyjából ugyanolyan arányban járultak a választók az urnák elé vasárnap Franciaországban, a nemzetgyű­lési választások második fordu­lójában, mint egy héttel koráb­ban: a távolmaradók aránya 31- 233 százalék között volt, a nem végleges adatok szerint. A szava­zókörzetek vidékén este hat, a nagyobb városok egy részében hét, néhány más városban és Pá­rizsban este nyolc órakor zártak be. Érdekesség: nem lesz tagja az április 2-án összeülő új nemzet- gyűlésnek például Roland Du- mas külügyminiszter, Michel Va- uzelle volt igazságügy-miniszter, Lionel Jospin volt főtitkár. Meg­tartotta viszont mandátumát Jack Lang eddigi oktatásügyi és kulturális miniszter és Bemard Tapie, aki a kormány városügyi minisztere volt. Pierre Bérégo- voy, az eddigi miniszterelnök maga jelentette be, hogy őt újra­választották jobbközép ellenfe­lével szemben, ugyancsak újra­választották Paul Quiles eddigi belügyminisztert, a kormányta­gok közül kiesett viszont Michel Delebarre és Martin Malvy. A francia belügyminisztérium vasárnap éjjel közzétett adatai szerint a mandátumok megosz­lása az új Nemzetgyűlésben — a hétfőn ismeretessé vált guadalo- upe-i, martinique-i és guayanai nyolc mandátum nélkül — a kö­vetkező: Francia Kommunista Párt Szocialista Párt Baloldali Radikális Mozgalom Elnöki Többség Tömörülés a Köztársaságért Unió a Francia Demokráciáért különböző jobboldal (Az első oszlopban a legutóbbi választáson szerzett mandátumok száma olvasható.) A kommunisták a szavazatok 4,59, a szocialisták 28,39, a radikálisok 1,16, az Elnöki Többség 1,84, az RPR 28,37, az UDF 26,05, a különböző jobboldal 3,45 százalékot kapott. A man­dátumhoz nem jutott pártok közül a Nemzeti Front 5,71, a két környe­zetvédő párt együttvéve 1,7 százalékot szerzett. 1988 1993 26 23 250 53 10 6 14 7 126 245 131 213 11 22 Tudósítónk washingtoni jelentése: Fidesz-képviselők az USA alelnökénél Mint arról már lapunk is beszá­molt: március közepén hivatalos Fidesz-delegáció utazott az Egyesült Államokba. A több mint tíznapos látogatás során dr. Szájer József vezetésével neves amerikai politikusokkal és gaz­dasági szakemberekkel, vala­mint a magyarság külhoni képvi­selőivel találkozott a küldöttség. A programsorozat első ese­ményeként — New Yorkban — Erdős André, hazánk ENSZ- nagykövete fogadta a fiatal de­mokrata politikusokat, majd amerikai kollégája, Madleine Albright látta vendégül a fide- szes képviselőket. Ezt követően — Washingtonban — Jennove Walker, a Nemzetbiztonsági Ta­nács európai osztályának veze­tője, illetve Pell szenátor, a sze­nátus külügyi bizottságának el­nöke tárgyalt a magyar hon­atyákkal. A továbbiakban is fon­tos — az USA bel- és külpolitiká­ját meghatározó, illetve befolyá­soló személyiségekkel folytattak párbeszédet Szájer Józsefék: ezek sorából — jelentőségét te­kintve — messze kiemelkedett az Egyesült Államok alelnökével, Al Gore-ral történt megbeszélés. Az eszmecserét követően Szelé- nyi Zsuzsanna országgyűlési képviselő, az Európa Tanács ma­gyarországi küldötte adott tájé­koztatást a Heves Megyei Hírlap­nak. — Küldöttségünk több céllal kereste fel a vezető amerikai po­litikusokat — kezdte a képviselő­asszony. — így tájékozódni kí­vántunk, hogy melyek az új ad­minisztráció külpolitikai priori­tásai, s szemtelenül kíváncsiak voltunk, hogy Közép-Kelet-Eu- rópa országaitól elkülönülten dolgoztak-e ki koncepciót, mi az álláspontjuk a boszniai háború­val kapcsolatban, s hazánk vé­delmi garanciáit illetően van­nak-e elképzeléseik. Nos, mind­három kérdésre választ kaptunk, s megnyugodva vettük tudomá­sul, hogy térségünk problémáit Oroszországtól elkülönülten kí­vánják kezelni, s lehetőség nyílik a nyugat-európai védelmi rend­szerbe való magyar integrálódás amerikai támogatására is. — A megbeszéléseken szóba kerültek-e a magyar belpolitikai élet fejleményei, történései ? — Természetesen tárgyaltunk az otthoni eseményekről is, s mint azt már korábban is tudtuk: az Egyesült A Homokban komoly aggodalommal viseltetnek a Csurka-félepolitikai megnyilvá­nulások iránt. Miként az is bizo­nyos, hogy a kormány média­ügyben tanúsított magatartása sem keltett szimpátiát. Utazásuk nem titkolt célja volt persze az is, hogy a jelenlegi kormányzás al­ternatívájaként bemutassuk a Fi­deszt, illetve annak külpolitikai, gazdasági, környezetvédelmi koncepcióját. Nos, túlzás nélkül állíthatom, látogatásunk ilyen szempontból is sikerrel járt, mi­vel vendéglátóink is egyetértet­tek elképzeléseinkkel. — Al Gore alelnök köztudot­tan környezetvédő, gondolom, a párbeszéd során nem lehetett el­kerülni Bős-Nagymaros kérdését sem... — Az alelnök úrnak elmond­tuk: véleményünk szerint a víz­lépcső körül kialakult probléma a rendszerváltás szimbóluma, amely sajnálatos módon környe­zetvédelmi kérdésből politikai konfliktussá érlelődött. Gore ár elfogadta, s megértette érvelé­sünket. * A Fidesz-küldöttség ma érke­zik vissza Ferihegyre, s mindjárt landolás után sajtótájékoztatón számol be tapasztalatairól. Molnár Zsolt Duray Miklós és Bugár Béla Szabad Györgynél Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke, Bratinka József és Csapody Miklós parlamenti képviselők, valamint Entz Géza államtitkár, a Határontúli Ma­gyarok Hivatalának elnöke hét­főn, a Parlament Delegációs Ter­mében tárgyalást folytattak a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom koa­líciójának küldöttségével. A de­legációt az Együttélés részéről Duray Miklós, míg az MKDM oldaláról Bugár Béla elnök, par­lamenti képviselők vezették. A találkozón véleményt cse­réltek a két parlament törvényal­kotó munkájáról, a kapcsolattar­tás és az együttműködés formái­ról, lehetőségeiről. Külön kitér­tek a magyar törvényhozás napi­rendjén szereplő, hatpárti kon­szenzussal előterjesztett kisebb­ségi törvénytervezetre. Hazánkban a lengyel vezérkari főnök Háromnapos hivatalos látoga­tásra hétfőn Budapestre érkezett Tadeusz Wilecki vezérezredes, a Lengyel Hadsereg vezérkari fő­nöke Deák János altábomagy- nak, a Honvéd Vezérkar főnöké­nek meghívására — tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtóosztálya. Programja során tárgyaláso­kat folytat vendéglátójával a két hadsereg közötti katonai kap­csolatok helyzetéről. Deák János altábornagy tájékoztatja a len­gyel vezérkari főnököt a Magyar Honvédség szervezeti felépítésé­ről, a honvédség átalakításának folyamatáról, valamint az elmúlt évben végrehajtott honvédelmi dandár gyakorlatának tapaszta­latairól. A vendégek látogatást tesznek Tatán, a Magyar Honvédség 1. Katonai Kerület Parancsnoksá­gán, és Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán. Tadeusz Wilecki vezérezre­dest — tervek szerint — hivatalá­ban fogadja Für Lajos honvédel­mi miniszter, valamint Lőrincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom