Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
2 KÜLFÖLD 1993. március 24., szerda Orosz vezetők nyugati bankszámlái Hatalmas összegeket loptak el hivatalos személyek Az orosz hivatalos személyek tavaly nagyobb összegeket loptak el, mint amekkora a nyugati világ Oroszországnak nyújtott teljes tavalyi támogatása volt — úja a világbank egyik rövidesen publikálandó jelentésére hivatkozva a The Japan Times című lap. A lap kommentárjában ebből a tényből kiindulva elemzi a Hetek csoportjának dilemmáját. Az olajbevételekből származó dollármilliárdok orosz hivatalos személyek nyugati bankszámláin tűntek el — úja a lap —, és ez kérdésessé teszi, vajon az annyira igényelt újabb pénzügyi segítséggel lélegzethez juttatható-e az orosz gazdaság. — Ha viszont a Hetek visszatartják segítségüket, az az olajbevételek további visz- szaeséséhez, a katonai ipari komplexum pénzhígítással történő fenntartásához, végül a gazdaság összeomlásához fog vezetni — olvasható. Ezt az orosz föderáció széthullása, polgárháború, káosz követheti. A lap szerint nem zárható ki, hogy az orosz föderációt a sokkal egységesebb szomszédai fogják felosztani. A The Japan Times ugyan kételkedik abban, hogy a Nyugat komoly befolyást gyakorolhat az alapvetően belső erők által meghatározott eseményekre, Jelcin ügyének támogatására szólítja föl a Heteket. A japán újság figyelmeztet arra is, nem mindegy, milyen úton épül ki a piacgazdaság, hiszen a kapitalizmushoz is többféle út vezet. A kínai vezetőkkel, vagy elődjével, Gorbacsowal szemben, Jelcin képtelen volt a pénzellátás korlátozására. — Jelcin nyugati sürgetésre a tiszta piac- gazdaság bűvkörébe került, sokkal inkább hitt a gazdasági dogmákban, mintsem a realitásokban. Valószínűleg végzetesen rossz tanácsokat kapott, és ennek következtében néz szembe most az ország az azonnali katasztrófa veszélyével — olvasható a japán lap kommentárjában. Franciaország A jobbközép már a második fordulóra készül Le Pen csapata ellenáll A Coca-Cola befektetései Lengyelországban Harmincmillió dollárért épített palackozóüzemet és egy 20 millió dollárba került „üvegvisz- szaváltót” helyezett üzembe a minap Varsóban a Coca-Cola konszern. A varsói palackozó- üzem az eddigi egyik legnagyobb amerikai befektetés Lengyelországban, és hozzásegíti a Coca- Colát, hogy Lengyelország elsőszámú üdítőital-gyártója legyen — írta az AP-DJ. Goizueta, a konszern elnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy a Coca-Cola 1,5 milliárd dollárt szándékozik befektetni Kelet-Európábán, egyedül Lengyelországban ne- gyedmilliárd dollárnyit. A cég tavaly 27 millió liter kólát, Fan- tát és Sprite-ot adott el Lengyel- országban. Brit halászok sztrájkja Hétfőn közel 40 brit halászhajó blokáddal zárta el Tees város kikötőjének bejáratát, hogy az olcsó halásztermékek importjának korlátozására búja a kormányt. A halászok — az AFP szerint — közölték, hogy akciójukat mindaddig folytatják, ameddig törvényesen lehetséges. Mazowiecki: vereség, de nem katasztrófa A privatizációs törvény leszavazása a parlamentben vereség a koalíciónak, de nem katasztrófa — mondta Tadeusz Mazowiecki, a Demokratikus Unió, a vezető lengyel kormánypárt elnöke egy vidéki beszédében. Bár e törvény — és a Kárpátok Eurorégió vitája — egyes partnerek lojalitásának hiányát mutatta meg (a Keresztény Nemzeti Egyesülés, a koalíció második pártjának több képviselője a kormány ellen fordult), „a lehető legtovább fenn kell tartani a koalíciót, hogy ne destabilizáljuk Lengyelországot” — mondta Mazowiecki. Hasonlóan értékelte a helyzetet Leszek Balcerowicz, a lengyel gazdasági reform atyja. Véleménye szerint a privatizációs törvényjavaslat nem gazdasági, hanem tisztán politikai okokból bukott meg, azonban ha a politikai hibát gyorsan nem javítják ki, annak negatív hatása lehet a gazdaságra. Tanárok és orvosok a fizetésemelésért Görögországban 55 ezer tanár és 12 ezer állami kórházi orvos tartott 24 órás sztrájkot a minap fizetésemelést és a munka- körülmények javítását követelve — jelentette a Reuter Athénből. A kórházakban csak sürgősségi esetekkel foglalkoztak. A felső- oktatásban teljesen, az iskolákban pedig részlegesen szünetelt a tanítás. Az atomháború szélére sodródott a világ 1990-ben az India és Pakisztán között Kasmírért folyó kötélhúzás során—írta Seymour M. Hersh Pulitzer-dijas újságíró a The New Yorker magazin minap megjelent számában. A szerző szerint az amerikai kormány 1990 közepére már tisztában volt vele, hogy Pakisztán nukleáris fegyverzet kifejlesztésével foglalkozik, azonban titokban tartotta az információt, főképp, mivel a Reagan-kormány- zat a nyolcvanas évek középén jelentős segítséget nyújtott Pakisztánnak atomfegyverek előállításához. Az amerikai titkos- szolgálat két magas rangú beosztottja törte meg a hallgatást a kérdésben Hershnek adott interjúval — írja a Reuter hírügynökség. — Ez volt a legveszélyesebb nukleáris konfliktus, amellyel a kormányzat szolgálatában eltöltött idő alatt találkoztam — nyilatkozta az újságírónak Richard Kerr, aki tavalyi nyugalomba vonulásáig a Cl A igazgatóhelyettese volt. Gates, a CIA egykori igazgatója, aki 1990 májusában a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadójaként szerepelt, elmondta Hershnek: akkoriban úgy látszott, mintha elkerülheA francia nemzetgyűlési választások első fordulójában győztes jobbközép unió máris megkezdte az előkészületeket a vasárnap esedékes második fordulóra. Mindkét párt vezetői arra szólították fel a szavazókat, hogy vasárnap is éljenek jogaikkal, és biztosítsák az unió jelöltjeinek győzelmét. Edouard Balladur, az RPR képviselője, akit a legesélyesebbnek tartanak az új kormány miniszterelnöki tisztére, egy hétfő esti televíziós nyilatkozatában kijelentette: a jobbközép kormányzat nem ígérhet azonnali sikereket, de „öt évre tervez”, és két év alatt, vagyis a soron következő elnökválasztás időpontjáig már jelentős változásokat kíván megvalósítani, elsősorban a gazdaság újjáélesztése terén. A koalíció számára nem any- nyira a súlyos vereséget szenvedett Szocialista Párt még versenyben lévő jelöltjei jelentik a nehézséget a második fordulóban, mint a szélsőjobboldali Nemzeti Front kemény ellenállása. A Front vezetője, Jean-Marie tetlen lenne az India és Pakisztán közötti összeütközés, és ő meg volt győződve arról, hogy ameny- nyiben kitör a háború, az nukleáris háború lesz. Washington közvetítésével — idézi az AP az úást — végül is sikerült elkerülni a konfliktus végzetes kiéleződését. Gates pakisztáni tárgyalásain egyértelművé tette, hogy Pakisztán nem győzhet egy nukleáris konfliktusban Indiával szemben, és az USA segítségére sem számíthat az ország. Pakisztán megígérte, hogy felhagy a kasmíri terrorista támadásokkal, India pedig megígérte, hogy nem sérti meg többé a pakisztáni határt. így mindkét fél elállt a háborútól. Hersh cikkében kifejti, hogy a Reagan-kormány „vérlázító módon” megsértette az amerikai törvényeket, amikor megengedte Pakisztánnak, hogy atomfegyver előállításához felhasználható tiltott anyagokat vásároljon az USA-ban. Az író vétkesnek találta mind a Reagan, mind a Bush vezette kormány vezető tisztségviselőit abban, hogy eltitkolták a nukleáris eladásokat a kongresszus elől, és így lehetővé tettek, hogy a pakisztáni törvénysértés ne kerüljön nyilvánosságra. (MTI) Le Pen hétfőn bejelentette: sehol sem léptetik vissza versenyben lévő jelöltjeiket a jobbközép javára, s a Front szavazói nem nyújtanak támogatást a jobbközépnek, még akkor sem, ha azok szocialista jelölttel állnak szembe. Raymond Barre, a jobbközéphez tartozó Centrum vezetője viszont a kiesett baloldali jelöltek szavazóit hívta fel arra, hogy „hazafihoz, a köztársaság híveihez méltóan” szavazzanak az unió jelöltjei mellett, ha a mandátum támogatásuk nélkül a Front kezébe kerülhetne. A szétvert seregként szereplő Szocialista Párt országos vezetése hétfőn nyilatkozatban hívta fel a baloldal híveit és azt a nagyszámú szavazót, aki távol maradt a választástól — ezeknek aránya meghaladta a 30 százalékot —, hogy vegyenek részt a szavazásban a második fordulóban, és támogassák a versenyben maradt baloldali jelölteket. A szocialisták és a kommunisták Nord megyében máris megállapodtak arról, hogy kölcsönösen támogatják egymás jelöltjeit. (MTI) Mi lesz, ha nem kér bocsánatot? Ruckoj bírál Alekszandr Ruckoj orosz alel- nök szerint Borisz Jelcin azért vezette be a közvetlen elnöki kormányzást, hogy így terelje el a figyelmet a kormány hibáiról. Az Interfax hírügynökség által idézett Ruckoj-közlemény szerint az elnök által bevezetett sokkterápia és a politikai viták a szakadék szélére sodorták Oroszországot. — A különleges kormányzás bevezetésének indokai érthetőek: Jelcin álcázni akarja a kormányzásban elkövetett hibákat, amelyek a nép szenvedéséhez vezettek — hangsúlyozta Ruckoj, aki szombaton nem volt hajlandó aláírni az elnöki hatalom bevezetéséről szóló határozatot. Mihail Poltoranyin, Jelcin egyik közeli tanácsadója szerint Ruckoj nyilatkozata komoly fejfájást okoz az orosz elnöknek. A tanácsadó hangsúlyozta: ha Ruckoj nem kér bocsánatot, az április 25-i népszavazáson az alelnök iránti bizalom kérdése is felkerül a szavazócédulákra. (MTI) Atomháború fenyegetett 1990-ben? Az orosz alkotmánybíróság döntése A nyilatkozat nem elegendő Jelcin elmozdításához Borisz Jelcin államfő szombati bejelentése a különleges elnöki irányításról nem nyújt alapot ahhoz, hogy eljárást indítsanak tisztségéből való elmozdítására. Az alkotmány- bíróság tegnapra virradóra ilyen értelmű döntést hozott az Interfax orosz hírügynökségnek a testület tagjaitól származó értesülése szerint. Az alkotmánybíróság a jelentés szerint ugyanakkor megállapította, hogy Borisz Jelcin nyilatkozata több vonatkozásban is ellentmond az alkotmánynak, mindenekelőtt a hatalmi ágak elválasztása elvének — ez azonban nem elegendő elmozdításához. Az Interfax szerint a tíz szavazattal három ellenében hozott döntést már aláírta Valerij Zorkin, a testület elnöke. A legfőbb bírói testület tegnap egy ébként újból összeült. Borisz Jelcin már előre bejelentette, hogy nem fogadja el az alkotmánybíróság döntését. Valerij Zorkin még a testület ülése előtt az alkotmányt sértő lépésnek nyilvánította az államfő beszédét, sőt egyenesen puccskísérlettel gyanúsította. A reformbarát lapok tegnapi számaikban Zorkin lemondását követelik a parlament iránt tanúsított részrehajlásáért. Jelcin most is kockáztatott, ám még nem tudni, nyer-e... Részvét- nyilvánítások az orosz államfőnek Kérdőjelek A tét: több, mint Oroszország 1917-ben a kettős hatalom elvezetett az októberi forradalomhoz: 1993-ban hová vezet a hatalom teljes tisztázatlansága Moszkvában? A megállapítás és a kérdés egyaránt a Die Welt című tekintélyes német laptól származik a hét végén kirobbant oroszországi zűrzavar kapcsán. Jelcin meghirdette az elnöki kormányzást, amelynek törvényességét egyaránt megkérdőjelezte a parlament rendkívüli ülése és az alkotmánybíróság elnöke. De ki hallgat kire, ki mögött mekkora erő áll? Erre eddig a tüntetések sem adnak megbízható választ. A nyugati világ legtekintélyesebb kormányzatai Washingtontól Párizsig egyértelműen Jelcint támogatják. A magyar kormánynak az orosz elnök iránti szolidaritást kifejező korábbi állásfoglalását is meg- erősítettte Jeszenszky külügyminiszter. Mi ennek a politikai logikája? Az, hogy a világ számára a káosz elkerülése és a Jelcin nevével fémjelzett irányzat további érvényesülése tűnik ma a leghasznosabbnak, mivel az oroszországi zűrzavar következményei időben és földrajzi mélységben is beláthatatlanok. De érthető Kissinger amerikai exkülügyminiszter éppen Budapesten elmondott, s utóbb egy sor világlapban megismételt kérdése is: akik ebben a bizonytalan helyzetben Kizárólag Jelcinben látják a jövőt, nem állítanak-e szembe magukkal mindenkit, aki —józan és tisztességes célokkal—másként látja a dolgokat Oroszországban, mint Jelcin? Van-e bárki, aki felelősséggel meg tudja mondani, merre vezet tovább az orosz út? Aligha, ma inkább csak a vágyak fogalmazódnak meg. Tény, de csak egy a sok közül, hopy a volt szovjet hadsereg Oroszországon belül és kívül feltűnően távol tartja még magát a kiélezett politikai csatározástól. Jogos hát a kérdés: vajon tett-e már mindenki az orosz rulett legújabb, életveszélyes játszmájában? Miközben a tét: több, mint Oroszország. (rLo) Clinton nem változtat a „csűcs” helyszínén Nincs szándékában változtatni a Vancouverbe kitűzött csúcs- találkozó helyszínén — közölte újságírókkal Bili Clinton. Az amerikai elnök a tervek szerint április 3-4-én találkozik Borisz Jelcin orosz elnökkel a Csendesóceán partján fekvő kanadai városban. A csúcstalálkozó előkészítéséről tegnaptól tárgyal ismét Washingtonban Andrej Koziijev orosz külügyminiszter. Robert Dole, a szenátus republikánus tagozatának vezetője javasolta: találkozzék Clinton az új helyzetben — támogatása jeleként — Moszkvában Jelcinnel. A Fehér Ház szóvivője az elnök nyilatkozata előtt azt mondotta, hogy készek mérlegelni a moszkvai helyszínt, amennyiben Jelcin ezt igényelné, ám erről most nincsen szó. (MTI) Hétfőn telefonon tárgyalt Borisz Jelcin orosz elnök Leonyid Kravcsuk ukrán államfővel. Kravcsuk sajtóirodájának tájékoztatása szerint az ukrán államfő kifejezte részvétét Jelcinnek az orosz elnök édesanyja elhunyta miatt. Kravcsuk egyben kijelentette, hogy támogatja Jelcin demokratikus reformpolitikáját. Részvétét fejezte ki Borisz Jelcinnek Bili Clinton amerikai elnök is. Clinton üzenetének tartalmát a Fehér Ház nem hozta nyilvánosságra. Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester hétfőn azzal a felhívással fordult a város lakosságához, hogy támogassák Borisz Jelcint, és vegyenek részt a keddre tervezett Jelcin melletti tömegmegmozduláson. Szobcsak kijelentette, hogy az orosz elnöknek joga van népszavazás kurásával megismerni a választók véleményét. Hétfőn az orosz parlament moszkvai épületénél kisebb incidens történt. Jelcin-ellenes tüntetők támadtak rá az épületből kilépő Pjotr Filipov képviselőre, aki köztudottan Jelcin támogatója. A képviselőt az épületet védő őrök mentették ki a felbőszült tüntetők gyűrűjéből. Személyi sérülés nem történt. Az Interfax hírügynökség értesülése szerint Nyikolaj Fjodo- rov orosz igazságügyi miniszter hétfőn benyújtotta lemondását. A hírügynökség úgy tudja, hogy Csernomirgyin elfogadja majd a lemondást. Az Interfax szerint Fjodorov az államfő és a törvényhozás között kirobbant viszály miatt távozik posztjáról. Michael Kovác A kiszámítható kockázatok elnöke Akik jól ismerik Michael Ko- vácot, a független Szlovákia első emberét, azok a kiszámítható kockázatok elnökeként jellemzik őt. Több mint harminc évig dolgozott a bankszakmában. A hatvanas évek közepén egy évig a kubai szocialista hitelrendszer kiépítésében működött közre, majd ezt követően három évig a londoni szlovák iparbank igazgatóhelyettese volt. 1969-ben hazarendelték, majd egy évre rá kizárták a pártból. A „bársonyos forradalom” után a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom tagjaként Meciar első kormányának pénzügyminisztere lett. Később csatlakozott a miniszterelnök mozgalmához, amely a Demokratikus Szlovákiáért elnevezéssel működött. E szervezet képviselőjeként választották meg a csehszlovák parlament utolsó elnökévé. A pozsonyi vár lakója beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy Szlovákia minden polgárának köztársasági elnöke kíván lenni. Nem maradna közömbös, ha az etnikai kisebbségek elnyomására, vagy jogaik csorbítására irányuló törekvéseket tapasztalna. Fontosnak tartja azon szlovákok jogainak garantálását is, akik az általuk lakott helységekben kisebbséget alkotnak. Pártállástól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül az ország valamennyi lakójának érdekeit kívánja képviselni, ezért kilépett a kormányzó pártból, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból. Bízik abban, hogy a nehéz gazdasági és szociális helyzet ellenére konszenzust tud teremteni a különböző rétegek között. Az elnök Magyarországot az új Szlovákia legfontosabb partnerei között említette, s ebből kiindulva szoros együttműködést szorgalmazott mind a történelmi múlt tisztázására, mind pedig a meglévő politikai és gazdasági problémák megoldása érdekében. A megfigyelők úgy vélik, hogy az elnöknek a bevezetőben említett tulajdonságai — a kiszámíthatóság és a kockázatvállalás — igen jó „ajánlólevelek” a politikusok nemzetközi világában.
