Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

1993. március 23., kedd SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Csordás Attila képei a centrumban Egy jóindulatú levél nyomában Melegen tartják a termálvíz ügyét Ipolytarnóc is csatlakozott Mihálygerge. A fogorvosi rendelőben a jövőben az ipoly- tamóciakat is ellátják. A község képviselő-testülete ugyanis nemrégiben úgy foglalt állást, hogy ennek fejében hozzájárul­nak a létesítmény működtetésé­nek költségeihez. szekötő út minősége. Sejthető, hogy elképzelések­nek sincsenek híján, de van egy óriási akadálya ezek megvalósí­tásának. Mint Litke vezetői korábban nyilatkozták, kellene egy tőkee­rős vállalkozó, aki pénzzel is „felkarolná” ezt a dolgot, s igent mondana egy nógrádi be­fektetésre. De amilyen peches Nógrád megye, éppen a leépült iparáról „híres” rozsdaövezet­ben helyezkedik el. Magad uram... És ez sajnos azt is jelenti, hogy a külföldi tőke a megyeha­tár előtt kb. hatvan kilométerig hajlandó „eljönni,” de onnan tovább egy lépést sem tesz. Ha mégis rászánja magát, - látván az itt uralkodó inffastruktúrális állapotokat - ijedten vonul visz- sza az ország nyugati felére, s ott cövekel le ... Következésképpen nagy va­lószínűséggel ennek a megyé­nek kell megteremteni a pénz­forrást a forrásokhoz... Kér­dés, kaphat-e nagyobb figyel­met ez a téma most, mint a né­hai megyei tanács megléte ide­jén. De ezzel még nem fogytak el a bizonytalansági tényezők. — A döntő szót valójában majd a víz összetételének elem­zése után mondhatjuk ki. Ez a munka ebben az évben végre befejeződik - közli a hírt Ko­vács József, Nógrádszakál köz­ség polgármestere. Strand kell?- Ha teszem azt kedvező lesz az eredmény, én akkor is azt tar­tom helyesnek, hogy a tervezés előtt mindenképpen kérjük ki az üdülőtulajdonosok véleményét. Ez azért fontos, mert őket a vonzó táj, de elsősorban a csend a nyugalom csalogatta ide, s nem vagyok meggyőződve ar­ról, hogy szívesen látnának itt egy zajos, nyilvános strandot. A közeljövőben négy falu: Litke, Nógrádszakál, Ludány- halászi és Ipolytarnóc vezetői találkoznak, hogy megismerjék egymás gondolatait a közeli és talán bizonyos pontokon közös jövőről. Mihalik Júlia Fejlődő libatelep • Ságújfalu. Még a tavasszal lehetőség nyílik volt községi tsz-majorban működő libatele­pet fejlesztésére, s ez azt jelenti, hogy gyarapodik alkalmazottak száma is. A telepet működtető kft. állatgondozókat, traktorost keres. Bővebb felvilágosítás a polgármesteri hivatalban kap­ható. Premier • Rimóc. Megjelent a Rimóci Hírek című helyi, időszakos ki­advány első száma. Az újság fogadtatásáról, a lakosok a meg­jelentetéssel, tartalommal kap­csolatos igényeiről kérdőíves felmérést készít a kiadást felvál­laló önkormányzat. Pénzre várnak • Magyargéc. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítésének elő­készületei folynak a községben. Ennek egyik fontos része a ví­zügyi alaphoz benyújtott pályá­zat, aminek eredményétől is függ az idén indítandó, de jö­vőre is áthúzódó beruházás le­bonyolítása. Százezer kölcsönbe • Mihálygerge. Családi ház építéséhez kamatmentes köl­csönt igényelt az önkormány­zattól egy építkező. Kérelmé­nek testületi bírálata szerint százezer forint kölcsönben ré­szesül. Az összeget három év múlva kell törleszteni. Réti Zoltán festőművész nyitotta meg pár napja a szécsényi városi művelődési és ifjúsági centrum­ban a Balassagyarmaton élő, tizenhárom éves Csordás Attila kiállítását. Felvételünkön Pénzes Gé­zával, tanárával látható az ifjú alkotó. Kép: Szenográdi Tamás „Startol” a tornaterem Rimóc. Megkezdődött az általános iskola új tornatermének építése a községben. A munkála­tok kivitelezésére - tíz jelentkező cég közül - a szé- csényi Univerzál Kft. kapott megbízást. A beruházás költségeit részben állami támogatásból fedezik, de a helybeliek felajánlásaikkal is hozzá­járultak az építkezéshez, az erre a célra létreho­zott alapítvány tőkéjének gyarapításával. A helybeliek az épület teljes kihasználása érde­kében azt tervezik, hogy nemcsak a sportéletet, hanem a közösségi életet is kiszolgálják majd a helyiségek azzal, hogy helyet adnak falugyűlé­seknek, iskolai, irodalmi, zenei rendezvényeknek, sőt, például lakodalmaknak is. A nagyobb méretű játéktéren kívül lesz a te­remnek egy emeleti lelátója és egy kisebb játék­tere, tehát a település a kor kívánalmainak megfe­lelő, sokoldalú szerepet betöltő létesítménnyel gazdagodik. S ezzel egyúttal kezdetét vette egy új faluköz­pont kialakítása is. (- m -) Oxigénturizmus Nyugaton a szolid, vagy más, - ismertebb - nevén a zöld turiz­mus hódít, s szűkebb pátriánkban is kialaku­lóban ennek egy sajá­tos válfaja. A Hollókői Udvarház program­szolgáltatása keretében ugyanis felvállalta az úgynevezett oxigéntu­rizmus szervezését. Ez azt jelenti, hogy túra- illetve természet­kedvelő vendégeik az erdei iskolák tematiká­jának továbbfejleszté­sével, feltárt és kijelölt útvonalakon, térképpel vagy túrakísérővel jár­hatják be a vadregé­nyes hegyeket, a kör­nyékbeli, aprófalvas településeket. Nem lesz nehéz dolguk, il­letve útjuk, mert a ter­mészetvédelmi terüle­teket geológiai ritkasá­gok helyszíneit, a táj­házak, templomok so­rát pedig gyalogtúra vonalak kötik össze. A szervezők a kü­lönböző nehézségi fo­kozatú, időtartamú — természetjárók segít­ségével kidolgozott - túrajavaslatokkal és más tanácsokkal is hozzájárulnak az oxi­génturizmus sikeréhez. (mj.) Szécsényi diákok országos sikere Vándor ser leggel tértek haza A szakmai jellegű középisko­lák tanulói részére még 1981-ben hirdette meg a ME- DOSZ elnöksége azt a vetélke­dősorozatot, amelyen - évente - a harmadik évfolyamos mező- gazdasági gépésztanulók vehet­nek részt. Mivel ez a tanulmá­nyi vetélkedő a tanulók tehetsé­gének és ösztönzésének egyik mérhető, segítő eszköze, az FM. is támogatja, a szécsényi Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet pe­dig megkülönböztetett figyel­met szentel ennek.- Az országos döntőt március 12-én és 13-án Kiskunhalason rendezték meg - tájékoztat Pet­ras László gépészmérnök-tanár, az intézmény igazgatóhelyet­tese, aki személyes jelenlétével segítette a háromfős csapat si­keres helytállását.- Tulajdonképpen ez a szak­mai vetélkedő egy versenysoro­zat, amelyre az első két tanév­ben „alapoznak” a tanulók. A szaktantárgyak tanulmányi eredményeivel szerezhetnek jo­got arra, hogy részt vegyenek egy emeltebb szintű tanintézeti megmérettetésen - mondja a fi­atal mérnöktanár. Az iskolai verseny már a tu­dományos-technikai szakköri pályázati rendszer része.- A tanintézeti versenyünkre a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Karának fiatal ta­nárai állították össze a kérdése­ket és a gyakorlati feladatokat - említi a jó kapcsolatokra utalva az előzményeket. Az országos döntőn a Rozgo- nyi Péter, Károly Sándor és Tö­rök László alkotta csapat képvi­selte az iskolát.- Tizenkét szakközépiskola vetélkedő csapatával vették fel a versenyt. Gyakorlati, írásbeli szóbeli feladatokat kellett meg­oldaniuk. Az első napon a gya­korlati tudásé, a szakmai hozzá­értésé volt a főszerep. De a ren­dezők vontatóvezetéssel, gép­beállítással, fémipari, szakmai ismeretek felmérésével is „fű­szerezték” a programot. Más­nap írásbeli és a szóbeli vetél­kedőkre került sor. A hat forduló feladatainak megoldása már azt is érzékel­tette, hogy a tanulók egyéni szorgalommal, önképzéssel mennyiben gyarapították isme­reteiket, de azt is, hogy figye­lembe vették felkészítő tanáraik szakmai tanácsait. A szécsényiek Kiskunhala­son is otthon voltak a szakmai jellegű mértékegységek ismere­tében, az összefüggések, fogal­mak értelmezésében bizonyítot­ták felkészültségüket. A végső győzelmet viszont a csapat le­leményessége, vállalkozókész­sége hozta.- A fiúk jól időzítettek, csúcsformában voltak - fejezi ki sportszerűen elismerését Pet­ras László. Az elnyert vándor­serleg az iskola vitrinjét díszíti, a győztesek pedig a legmaga­sabb szintű iskolai elismerésben „Tantestületi dicséretben” ré­szesültek. Petras László közölt még egy jó hírt:- Amennyiben a nevezett ta­nulók a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem mezőgazdasági, gépészmérnöki karán folytatják tanulmányaikat, felvételi ked­vezményt kapnak. Nem szabad megfeledkezni azonban arról sem, hogy az 1992/93-as tanév legszebb isko­lai sikerének részesei a felké­szítő és szakoktató tanárok is, nem utolsó sorban pedig Sze­rémy Gyula osztályfőnök. Rácz András Mi lesz a nógrádszakáli me­legvíz sorsa? Van-e már ered­ménye a minőségvizsgálatok­nak, s megkezdődhet-e az érté­kesnek vélt lelet hasznosítása? - E kérdésekre adandó válaszok nem csupán a szakáliakat és a szomszédos Litke községet ér­deklik. A rárósi üdülőtulajdo­nosok is rajta tartják a szemüket a fejleményeken. Róka Mihály - Órhalomból - levélben kereste meg szerkesz­tőségünket, jóindulatúan fir­tatva a felhasználását tekintve még mindig szunnyadó meleg­víz ügyének menetét. Hozzáál­lására jellemző, hogy ötleteket, javaslatokat is megfogalmaz, s példaként említi az alsósztrego- vai forrásokat és az arra épülő, szerinte nagyon látogatott für­dőt. Mint írja, hasonlót Szakái­ban is el tudna képzelni. Annál inkább, mert közel a híres, sőt egyre híresebb ipolytamóci ős­lelet, tehát az idelátogatók lát­nivalókban sem szenvednének hiányt. A kitörés emléke A gondolattársítást senki ne vegye tőle rossz néven. Azért sem, mert a fúrások idején (kő­zeteket kutattak) Róka Mihály egy építkezésen dolgozott a kö­zelben. így szemtanúja lehetett a kitörésnek: a vastag csövön magasra szökött fel az erősen kénes szagú víz ___ A megyei víz- és csatornamű vállalat szakemberei szerint igen jó adottságokkal rendelke­zik a két kút, de kiaknázásukat egyrészt a tartósan kitermelhető vízhozam vizsgálatának hiánya akadályozza. Ami jelen pillanatban biztos, az egyrészt biztató, másrészt azonban lehangoló. Tudniillik Nógrádszakál - esetleg Litkével karöltve - végigjárná a szüksé­ges utakat a víz ügyében. Nem titok az sem, hogy részben a ’96-os Expo-tervek miatt lenne ez számukra előnyös, sőt hosz- szú távra szóló befektetésnek is minősülhetne, hiszen mind az egyik, mind a másik, sőt, a har­madik falu is készséggel áldoz a túrizmusra. Hogy mást ne em­lítsünk, sok kívánni valót hagy maga után a két települést ősz­Erdélyi meghívás Ságújfalu. A falu és az erdé­lyi Bethlen község kapcsolata az elmúlt évben indult a beth­leni hagyományőrző együttes vendégjátékával, ami ma is kedves emlék a ságújfaluiak- nak. Az akkori találkozó kap­csán mind^a két fél jelezte igé­nyét a további, hasonló össze­jövetelekre, cserelátogatásokra. Az ismeretség mélyítésére ha­marosan újabb alkalmuk lesz a feleknek, a bethleniek ugyanis viszonozni kívánják vendéglá­tóik szívességét, így meghívták őket a falujukba. A részükre szervezett programban Bethlen nevezetességeinek megismeré­sén kívül kis erdélyi körúton is részt vehetnek a meghívottak. Szédítő, de nem mutatvány Az Émász Rt. szécsényi kirendeltségének dolgozói, a város és a közel tucatnyi, területükhöz tartozó községben folyamatosan el­lenőrzik a közvilágítást, s ennek részeként cserélik a lámpateste­ket. Felvételünk Szécsény belvárosában készült. Fotó: Gyurkó „Rengéscsillapító” A kormány kezdettől fogva nem vette komolyan a munka- nélküliséget - hangoztatja vé­leményét az ellenzék. S mit tesz erre a megkritizált többség? Működésbe hozza szeizmográf­jait, s bevezeti a status quo-ról szóló rendszeres híradásokat. Legutóbb például közölték: „a munkanélküliség növekedésé­nek üteme csökkent.” Valljuk be, ha nehezen is, de csak kihámozható ebből egy ti- zedgrammnyi optimizmus, s ezzel Lazsán Zsolt, a megyei munkaügyi központ szécsényi kirendeltségének vezetője is egyetért. Nógrád e tekintetben egyik legkritikusabb részén - Szécsényben és környékén — is érzékelhető ez a csökkenés. Köszönhető ez például annak, hogy a városban a közhasznú munkát sokoldalúan kihasznál­ják, másrészt a hosszú ideig fe­hér hollónak számító munkás­felvétel beindult. A BRG-Elsa Kft. és az Elektronikai Mecha­nikai és Szolgáltató Kft. foko­zatosan mintegy 25-25 fővel növelte alkalmazottainak lét­számát. S ez a tény felér egy rengéscsillapítóval.. . Továbbra is jelenségszámba megy azonban a munkavállalói oldalról mellőzött hollókői var­roda, ahol már az elmúlt évek­ben is keresett volt a munkaerő, - hiába. Erre részben magyará­zat a varrónők általában igen alacsony bére, a falu viszonylag kieső fekvése. Ám ezt a teóriát megdönteni látszik az, hogy nemcsak itt, hanem a városban is élnek állástalan varrónők, s néhányan nem is kívánnak megmaradni a szakmájuk­ban. (mihalik) Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom