Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

2 KÜLFÖLD 1993. március 23., kedd Francia autópálya — KGB-támogatással Az orosz titkosszolgálatról va­lószínűleg senki sem gondolta volna, hogy 200 ezer dollárral útépítést finanszírozzon Fran­ciaországban. Mint a Reuter je­lentéséből kiderül, mégis ezt tet­te, igaz, akaratlanul. A KGB még a hatvanas években, egy újabb világháborútól tartva, tóbb nyugati országban föld alat­ti rejtekhelyeket épített, és ezek­ben pénzt, rádió adó-vevőket és egyéb tárgyakat dugott el — árulta el a francia rádiónak Igor Previn egykori KGB-ezredes. Később — az enyhülés eljöttével — a szervezet elküldte ügynöke­it, hogy gyűjtsék össze az elrejtett kincset. Grenoble közelében azonban a kincs helyén egy új au­tópályát találtak, amely Lyon felé vezetett... Klinkel az embargóról Klaus Klinkel német külügy­miniszter egy lapinteijúban meg­erősítette, nogy Németország a Jugoszlávia (Szerbia és Monte­negró) ellen elrendelt embargó betartatása érdekében hajlandó rendőri járőrhajókat, rendőröket és határvédelmi tisztviselőket (például vámszakembereket) küldeni a Dunára. Az akcióra az EBEÉ és a Nyugat-európai Unió — az egységesülő Nyugat- Európa katonai szervezetének — égisze alatt kerülne sor. A Frankfurter Allgemeine Sonn- tagzeitungnak nyilatkozó Klin­kel megerősítette azt is, hogy fel­fogása szerint a német személy­zetnek ki kellene szállnia az AWACS felderítő gépekből, ha az ENSZ úgy határozna: erővel szerez érvényt a Bosznia-Herce­govina feletti repülési tilalom­nak. Tudjman kérése az ENSZ főtitkárához Franjo Tudjman horvát elnök kérte, hogy további hat hónappal hosszabbítsák meg az ENSZ- erők hamarosan lejáró mandátu­mát, s egyúttal fogalmazzák újra a kéksisakosok feladatait. Tudj­man az ENSZ főtitkárához kül­dött levelében ismét sürgette, hogy az ENSZ-erők tegyéklehe- tőve az elüldözött horvát polgá­rok visszatérését, a szerb milíciák leszerelését. Horvátország kész tárgyalást kezdeni a kisebbségi jogokról — közölte Franjo Tudj­man. A rubel árfolyama és a feketepiac A különleges elnöki kor­mányzás jelcini deklarálása után 10 százalékkal visszaesett a rubel árfolyama a dollárhoz képest a moszkvai feketepiacon — jelen­tette be Szergej Sztyepasin, az orosz parlament biztonsági bi­zottságának elnöke a ház rendkí­vüli ülésén. A zöldhasú a szom­bati 720/730-cal szemben va­sárnap már 800 rubelt ért. Jelcin gyászol Ki nyeri a moszkvai kötélhúzást? A pánik országos méretű el harapózását, a kötélhúzás foly­tatódását és Borisz Jelcin min­denre elszánt lépését jósolta, mint lehetséges és várható fejle­ményeket a parlament rendkívü­li ülésé után az osztankinói tévé vasárnapi politikai magazinmű­sora. Az adásban elhangzott, hogy ezen a napon elhunyt Borisz Jel­cin elnök édesanyja. A műsor kommentátora az ál­lamfő szombat esti tévébeszédét követő nyilatkozatokról, a parla­ment üléséről szólva úgy véleke­dett, hogy az elnök ellenfelei el­hamarkodottan cselekedtek. Hi­szen mint közülük többen is elis­merték, a vita alapját képező rendelkezések egyelőre nem emelkedtek jogerőre, lévén, hogy eleddig hivatalosan nem is jelentek meg. Márpedig csak ki­hirdetésük után tekinthetők jogi­lag érvényesnek, így az államfő szombati nyilatkozata nem több­nek, mint csupán politikai állás- foglalásnak tekinthető. Ez pedig a műsorvezető szerint patthely­zetet jelent a viszály szempontjá­ból. A Radio Rosszii hasonló kö­vetkeztetésre jutva azt állította, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs joga előzetesen vélemé­nyezni kiadásra váró rendelete­ket és törvényhozási aktusokat, így az a döntése, hogy saját ha­táskörben vizsgálja ki az elnök különleges kormányzással kap­csolatos lépéseit, nélkülöz min­den jogi alapot. A kommentár szerint ugyanez érvényes a parla­ment döntésére is. A Postfactum híriroda hason­ló logikájú okfejtésre építve azt írta, nogy ily módón végül némi mozgástér maradt Jelcin számá­ra, hiszen ha nem úja alá a rende­leteket, akkor kiolthatja a konf­liktus egyik lángcsóváját. A hír- magyarázat kitért arra, hogy az elmúlt kongresszuson az elnök mandátumának megvonásáról szóló módosítás igencsak pon­tatlanul lett megfogalmazva, így végrehajtása nehezen megvaló­sítható. Az elemzés nem zarta ki annak lehetőségét sem, hogy bár a kongresszus esetleg távozásra szólítja fel az elnököt, Jelcin tu­domást sem vesz erről, s marad tisztében. Kérdőjelek Lángoló repülő? Oroszország jelenleg egy olyan repülőgéphez hasonlít a legin­kább, amelynek már ég a motorja, senki nem tudja, merre halad, de a fedélzetén mégis azon vitatkoznak, hogy le kell-e váltani a kapitányt. A szemléletes — és sajnos elég találó — hasonlatot Moszkvában az orosz népképviselők rendkívüli kongresszusá­nak egyik küldötte használta. Borisz Jelcin államfő és a hatalmi ellensúlyt képviselő parlament állandósult kötélhúzása a jelek szerint csakugyan nem kis mértékben járult hozzá a lakosság po­litikai csömöréhez, ahhoz, hogy a gazdasági nehézségektől súj­tott emberek elfáradtak és kiábrándultak. Személyes ellentétek? Jelcin és Haszbulatov elnök hatalmi csatározása ? Az erős államfői jogkör és a kiterjedt törvényhozási hatáskörök híveinek párharca? Is-is. Ami Moszkvában folyik, az ennél azért jóval több. Mi történik a kulisszák mögött? A moszkvai küzdelmek mély rétegei manapság nehezen átláthatóak. Pedig a tét nagy, hiszen az oroszországi politikai átalakulás korántsem lezárt folyamat. Reális veszély egy diktatórikus irányvonal felülkerekedése — bárki álljon is a „rendcsinálók” élére. A felemás, ellentmondásos reformkurzus könnyen torkollhat antidemokratikus zsákutcába. Sokszor vádolják Jelcint is autoritárius hajlamokkal, mások sze­rint viszont a gazdasági krízisen már csakis parancsuralmi mód­szerekkel lehet úrrá lenni. A világot nem annyira a konkrét személyek, hanem e veszé­lyes alternatívák foglalkoztatják. A közelebbi, de a távolabbi szomszédoknak, így nekünk sem mindegy, mikor kezdenek el a gépen végre a lángok oltásával, s azzal törődni, merre is tart való­jában az orosz repülő... (FEB) Osztrák vélemény a világkiállításról Az előkészítés remek ütemben halad Az 1996-os budapesti világki­állítás előkészületei jó ütemben haladnak, s bár a nyitásig hátra­levő idő nem sok, ennyi szorítás szinte szükséges is a sikerhez — mondja dr. Gerhard Félti. Az osztrák menedzser az elmúlt fél évben a helyszínen győződött meg erről: a budapesti Expo-iro- da felkérésére részt vett az előké­szítő munkákban. Ilyen irányú tapasztalatait korábban, a még közösen tervezett világkiállítás idején alakult Expo-Vienna AG elnökségi tagjaként gyűjtötte 1990 és 1991 között Bécsben. Később Félti úr Thomas Klestil egy évvel ezelőtt megválasztott néppárti államfő választási kam­pányát vezette. Ottani tapaszta­latait, a kilátásokat összegezve mondja: a sikeres projekt ismér­ve a hosszú előkészítési szakasz. Ez az intenzív tervezési fázis nem olyan látványos, nem is kaphat kellő nyilvánosságot, viszont ál­talában rövid és ugyanilyen in­tenzív kivitelezés követi. A bu­dapesti Expóra az igen alapos tervezés a jellemző, s minden bi­zonnyal ez kelti a nem elégséges információ látszatát. Félti úr tapasztalatai szerint az előkészítés remek ütemben ha­lad. A fontos döntések közül is a legfontosabbnak tartja az ameri­kai Becher tervezési cég megbí­zását a projekt kialakításával: a nagy gyakorlattal rendelkező cég Gordon Linden vezetésével már­is remek dokumentációkat tett le, és hamarosan elkészül az az átfogó, minden technikai infor­mációra kiterjedő bázisterv, amely alap lesz a tenderek kiírá­sára. Készen áll a finanszírozási terv, a határidő-menetrend; megvan a témaválasztás, s fontos területek — reklám, marketing— gazdájaként jól választottak nagy rutinnal dolgozó külföldi cégeket. A struktúra kialakítása — Félti úr véleménye szerint — Barsiné Pataky Etelka érdeme. Eközben megjegyzi: hogy az Expo terve egyáltalán fennmaradt és túlélte a viharokat, az kétségkívül Ba- ráth Etele munkájának köszön­hető, annak, ahogyan a tervet a világban tudatosította. Ami a konkrét építkezési munkák kez­dését és a késéssel kapcsolatos aggodalmakat illeti, Félti úr úgy véli, szó sincs csúszásról. A kije­lölt terület ugyanis teljesen ké­szen áll az indulásra, semmiféle hosszadalmas, bonyolult és vá­ratlan akadályokkal járó előké­szítési munkára nincs szükség. Tempós építkezést kell megvaló­sítani — ez tény —, mondja, de az idő szűkössége az Expo egészére nézve csak jótékony lehet, hiszen annak hatására összefogottab- ban valósulnak meg a tervek. Párizs, Bartók Folytatódik a párizsi Chatelet színház Bartók-ciklusa. A szín­ház több mint 20 koncerten is­merteti meg ebben az idényben a párizsi közönséget a nagy ma­gyar zeneszerző műveivel. Va­sárnap kitűnő előadásban, zsú­folt ház előtt Bartók Két zongo­rára és ütőhangszerekre írt szo­nátáját és a Mikrokozmosz több — a szerző által két zongorára át­írt — darabját szólaltatta meg a nagynevű párizsi együttes, az In- tercontemporaire több szólistá­ja: Pierre-Laurent Aimard és Florent Boffard zongoraművész és Michel Cerutti, valamint Dá­niel Ciampolni ütőhangszeres művész. A művészek koncertjü­kön — Maryvonne Le Dizes he­gedűművésznő közreműködésé­vel — a kortárs magyar zeneszer­ző, Kurtág György néhány alko­tását is előadták. A Bartók-soro- zat keretében a héten három hangversenyen adja elő a neves vonósnégyes, a Tokyo kvartett Bartók mind a hat vonósnégye­sét. Havannai tájkép vihar után Romba dőlt vagy tető nélküli házak, az utcán heverő villany- oszlopok, összekuszált vezeté­kek, tövestől kicsavart, derékba tört pálmafák — hosszú kilomé­tereken át ez a látvány fogadja ma is, több mint egy héttel a tor­nádó után Havanna egyes ne­gyedeiben a látogatót. Mintha háború sújtotta város­ban járnánk. Már javában folyik a romeltakarítás, az elszakadt vezetékek javítása, hogy leg­alább áramhoz juttassák a közmű­veket a vihar óta nélkülöző lakó­kat; a tengerhez közeli, elöntött területeken pedig tisztítják a há­zakat, az utcákat a rájuk rakó­dott sós-iszapos szennytől. Csak Havannában 412 lakó­épület omlott össze, vált teljesen használhatatlanná (az ország egészét tekintve 1500), s további 12.500 lakóház szenvedett ki- sebb-nagyok károkat: főként a tetőzet esett a helyenként több mint 160 kilométeres óránkénti sebességgel a városra tört széllö­kések áldozatául. További ezer közintézmény — üzemépületek, raktárak, iskolák, kórházak, ide­genforgalmi létesítmények — épülete rongálódott meg. A spa- nyol gyarmati korszak idejét idé­ző óváros szép, de rendszeres restaurálással eddig sem elké­nyeztetett épületei közül is szá­mos viseli magán az ítéletidő nyomait. A kétmillós fővárosi lakosság­ból 52 ezerre becsülik a hurrikán és a nyomában járt tengerár köz­vetlen károsultjait, s az öt halál­esetből négy, a száz sebesülésből 55 szintén Havannában történt. S bizonyos, hogy aki személye­sen átélte a vihar éjszakáját, majd a tengerparti házak alsó szintjén úszó bútorok, háztartási eszközök, az utcákon hömpöly­gő, autókat elborító víz látvá­nyát, még sokáig nem tud majd szabadulni e lidércnyomástól... A nagyvárost körülölelő me­Castróéknak nem csupán a gazdasági bajokkal, hanem a tornádó okozta pusztításokkal is meg kell birkózniuk zőgazdasági körzetek sem kerül­hették el a pusztítást; mintha egy felbőszült óriás gázolta volna le a földeket. A banánültetvényeket szinte simára gyalulta a vihar, gyökerestől kicsavart mangó- és narancsfák hevernek termésük­kel együtt a földön. Országszerte ötmillió banáncseije pusztult el, s számítások szerint ez 200 ezer tonna gyümölcstől fosztja meg az élelmiszerekben amúgy is szű­kölködő lakosságot. ,,A teljes kár valóságos értéke talán soha nem lesz ismert, de minden valószínűség szerint meghaladja az egymilliárd dol­láré’ — összegezte tapasztalatait az ENSZ Fejlesztési Programjá­nak kubai irodavezetője. A vi­lágszervezet szakosított intéz­ményeinek várható gyorssegélye valamit bizonnyal enyhít a súlyos helyzetbe került kubaiak nélkü­lözésén. Azt azonban ma még senki nem tudja megmondani, hogy a kubai főváros mikorra he­veri ki majd az évszázad legna­gyobb természeti katasztrófája okozta csapást. A francia választások értékelése A jobbközép pártok átütő sikere A vártnál is nagyobb győzel­met arattak a jobbközép partok a francia nemzetgyűlési választás első fordulójában: az eddig kor­mányzó szocialista partnak egyetlen jelöltjét sem sikerült megválasztatnia, mi több: a má­sodik fordulóra jelöltjeinek leg­többje igen nehéz helyzetben lesz. A jobbközép uniója, a gaulle- ista Tömörülés a Köztársaságért és a giscardista Unió a Francia Demokráciáért a szavazatok több mint negyven százalékát kapta, a szocialista párt viszont húsz százalék alatt maradt. A környezetvédők szövetsége ku­darcot vallott, a szélsőjobboldali Nemzeti Front és a Francia Kommunista Párt a helyhatósági választásokhoz képest egyaránt növelte szavazatai számát. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a második forduló után a jobboldali unió akár 460, sőt en­nél több képviselőt is küldhet a nemzetgyűlésbe. A szocialisták mandátumainak száma viszont a jelenlegi 260 helyett csak hatvan körül lesz. A kommunisták man­dátumainak száma is csökken­het, a Nemzeti Front viszont az eddigi egy helyett kettő és öt kö­zötti mandátumra számíthat. Nem kizárt, hogy a környezetvé­dők ismét a törvényhozáson kí­vül maradnak. A francia belügyminisztérium S reggeli összesítése a nem- ési választás első forduló­jának eredményeiről (az adatok még nem foglalják magukban Guayana, Martinique és Guade­loupe eredményeit): a választás­ra jogosultak száma 38.468.886, a részvételi arány csaknem het­venszázalékos volt. A fontosabb pártok szavazatainak aránya: Francia Szocialista Párt „Elnöki többség” Baloldali Radikális Párt Francia Kommunista Párt „Ökológiai nemzedék” Zöldek Unió a Francia Demok. Tömörülés a Köztársaságért Nemzeti Front Egyéb jobboldali párt A többi szavazat kisebb pártok és helyi jelöltek között oszlik meg. Az eddig összesített adatok szerint 567 választókerület közül csak 78-ban hozott döntést az el­Szavazat 4.444.761 390.401 228.758 2.323.437 921.925 1.022.663 4.849.489 5.133.870 3.158.843 1.164.377 0/0 17,62 1,54 0,90 9,21 3,65 4,05 19,22 20,35 12,52 4,61 ső forduló. A Tömörülés a Köz­társaságért 40, az Unió a Francia Demokráciáért 36, egyéb jobb­közép szervezetek pedig két mandátumot szereztek. Alkalmaz-e katonai erőt az ENSZ? A NATO már kidolgozta an­nak tervét, hogy miként lehet ka­tonai erővel érvényt szerezni a boszniai légtér zárlatáról hozott ENSZ-hatarozatnak, s ha a vi­lágszervezet a katonai erő alkal­mazása mellett dönt, akkor fel­kérés esetén részt vesz annak megvalósításában —jelentette ki Wörner, a NATO főtitkára egy nyüatkozatában. A főtitkár egy­ben úgy vélekedett, hogy az ENSZ valószínűleg a katonai megoldást választja. Wörner egyben nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy ebben a katonai akcióban nem NATO-tagálla- mok is részt vegyenek. A főtitkár nem részletezte, hogy mely or­szágokra gondol. Csurkin, a New York-i boszniai béketár­gyalásokon részt vevő orosz kép­viselő ugyanakkor kételyét fejez­te ki azzal kapcsolatban, hogy valóban sor kerül-e az erről szóló határozattervezet elfogadására. Az orosz diplomata azután tett ilyen nyilatkozatot, hogy talál­kozott Owen EK-közvetítővel. Csurkin a döntés meghozatalá­val kapcsolatos bizonytalanságot az orosz belpolitikai fejlemé­nyekkel, Jelcin és a parlament közti viszály kiéleződésével hoz­ta összefüggésbe. (MTI) Csökkenőben a hadiipari termelés A világ hadiipari termelése a hidegháborús virágzás után egészben véve mintegy 25 száza­lékkal fog csökkenni az elkövet­kezendő öt évben — adta hírül a stockholmi székhelyű Nemzet­közi Békekutató Intézet (SIPRI) minapi jelentésében, amelyet az AP hírügynökség ismertetett. A legnagyobb termeléscsökkenés a volt Szovjetunió utódországai­ban várható, de az Egyesült Ál­lamokban és Nyugat-Európá- ban is visszaesés tapasztalható majd. Ennek ellenére azonban több országban, így Kínában, Ja­pánban és Törökországban is fellendülésre lehet számítani. A SIPRI jelentéséből kiderül, hogy a világon mintegy 15 millió ember dolgozik a hadiiparban. A termeléscsökkenés miatt 1998- ig 3-4 millióan veszítik el mun­kájukat. A szovjet utódállamok fegy­vergyártásának visszaszorítására szükség van ugyan, de a munka- nélkülivé váló emberek körében ismét megerősödhetnek a „kon­zervatív” érzelmek. A volt kom­munista birodalomban jelenleg mintegy 6 millióan dolgoznak a hadiiparban, a termelés pedig akár 50-60 százalékkal is csök­kenhet. Az amerikai fegyvergyártók az 1980-as évek közepétől ta­pasztalják a hanyatlás jeleit. Itt 600.000 ember vált munkanél­külivé 1992-ig, 1995-ig pedig to­vábbi 1,4 millió munkaerő válik feleslegessé. A jelentés megállapítja, hogy Nyugat-Európa fegyvergyártá­sában az egységes Európa létre­jötte tükröződik, egyre inkább együttműködnek az egyes orszá­gok hadiüzemei. Kína 1988 óta növeli hadiipari termelését, és nem hajlandó pol­gári termelésre áttérni a világbé­ke érdekében — így a SIPRI. Japán az 1980-as évektől nö­veli védelmi kiadásait, bár a jö­vőben az eddiginél valamivel ki­sebb mértékben. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom