Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-23 / 68. szám
2 KÜLFÖLD 1993. március 23., kedd Francia autópálya — KGB-támogatással Az orosz titkosszolgálatról valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy 200 ezer dollárral útépítést finanszírozzon Franciaországban. Mint a Reuter jelentéséből kiderül, mégis ezt tette, igaz, akaratlanul. A KGB még a hatvanas években, egy újabb világháborútól tartva, tóbb nyugati országban föld alatti rejtekhelyeket épített, és ezekben pénzt, rádió adó-vevőket és egyéb tárgyakat dugott el — árulta el a francia rádiónak Igor Previn egykori KGB-ezredes. Később — az enyhülés eljöttével — a szervezet elküldte ügynökeit, hogy gyűjtsék össze az elrejtett kincset. Grenoble közelében azonban a kincs helyén egy új autópályát találtak, amely Lyon felé vezetett... Klinkel az embargóról Klaus Klinkel német külügyminiszter egy lapinteijúban megerősítette, nogy Németország a Jugoszlávia (Szerbia és Montenegró) ellen elrendelt embargó betartatása érdekében hajlandó rendőri járőrhajókat, rendőröket és határvédelmi tisztviselőket (például vámszakembereket) küldeni a Dunára. Az akcióra az EBEÉ és a Nyugat-európai Unió — az egységesülő Nyugat- Európa katonai szervezetének — égisze alatt kerülne sor. A Frankfurter Allgemeine Sonn- tagzeitungnak nyilatkozó Klinkel megerősítette azt is, hogy felfogása szerint a német személyzetnek ki kellene szállnia az AWACS felderítő gépekből, ha az ENSZ úgy határozna: erővel szerez érvényt a Bosznia-Hercegovina feletti repülési tilalomnak. Tudjman kérése az ENSZ főtitkárához Franjo Tudjman horvát elnök kérte, hogy további hat hónappal hosszabbítsák meg az ENSZ- erők hamarosan lejáró mandátumát, s egyúttal fogalmazzák újra a kéksisakosok feladatait. Tudjman az ENSZ főtitkárához küldött levelében ismét sürgette, hogy az ENSZ-erők tegyéklehe- tőve az elüldözött horvát polgárok visszatérését, a szerb milíciák leszerelését. Horvátország kész tárgyalást kezdeni a kisebbségi jogokról — közölte Franjo Tudjman. A rubel árfolyama és a feketepiac A különleges elnöki kormányzás jelcini deklarálása után 10 százalékkal visszaesett a rubel árfolyama a dollárhoz képest a moszkvai feketepiacon — jelentette be Szergej Sztyepasin, az orosz parlament biztonsági bizottságának elnöke a ház rendkívüli ülésén. A zöldhasú a szombati 720/730-cal szemben vasárnap már 800 rubelt ért. Jelcin gyászol Ki nyeri a moszkvai kötélhúzást? A pánik országos méretű el harapózását, a kötélhúzás folytatódását és Borisz Jelcin mindenre elszánt lépését jósolta, mint lehetséges és várható fejleményeket a parlament rendkívüli ülésé után az osztankinói tévé vasárnapi politikai magazinműsora. Az adásban elhangzott, hogy ezen a napon elhunyt Borisz Jelcin elnök édesanyja. A műsor kommentátora az államfő szombat esti tévébeszédét követő nyilatkozatokról, a parlament üléséről szólva úgy vélekedett, hogy az elnök ellenfelei elhamarkodottan cselekedtek. Hiszen mint közülük többen is elismerték, a vita alapját képező rendelkezések egyelőre nem emelkedtek jogerőre, lévén, hogy eleddig hivatalosan nem is jelentek meg. Márpedig csak kihirdetésük után tekinthetők jogilag érvényesnek, így az államfő szombati nyilatkozata nem többnek, mint csupán politikai állás- foglalásnak tekinthető. Ez pedig a műsorvezető szerint patthelyzetet jelent a viszály szempontjából. A Radio Rosszii hasonló következtetésre jutva azt állította, hogy az Alkotmánybíróságnak nincs joga előzetesen véleményezni kiadásra váró rendeleteket és törvényhozási aktusokat, így az a döntése, hogy saját hatáskörben vizsgálja ki az elnök különleges kormányzással kapcsolatos lépéseit, nélkülöz minden jogi alapot. A kommentár szerint ugyanez érvényes a parlament döntésére is. A Postfactum híriroda hasonló logikájú okfejtésre építve azt írta, nogy ily módón végül némi mozgástér maradt Jelcin számára, hiszen ha nem úja alá a rendeleteket, akkor kiolthatja a konfliktus egyik lángcsóváját. A hír- magyarázat kitért arra, hogy az elmúlt kongresszuson az elnök mandátumának megvonásáról szóló módosítás igencsak pontatlanul lett megfogalmazva, így végrehajtása nehezen megvalósítható. Az elemzés nem zarta ki annak lehetőségét sem, hogy bár a kongresszus esetleg távozásra szólítja fel az elnököt, Jelcin tudomást sem vesz erről, s marad tisztében. Kérdőjelek Lángoló repülő? Oroszország jelenleg egy olyan repülőgéphez hasonlít a leginkább, amelynek már ég a motorja, senki nem tudja, merre halad, de a fedélzetén mégis azon vitatkoznak, hogy le kell-e váltani a kapitányt. A szemléletes — és sajnos elég találó — hasonlatot Moszkvában az orosz népképviselők rendkívüli kongresszusának egyik küldötte használta. Borisz Jelcin államfő és a hatalmi ellensúlyt képviselő parlament állandósult kötélhúzása a jelek szerint csakugyan nem kis mértékben járult hozzá a lakosság politikai csömöréhez, ahhoz, hogy a gazdasági nehézségektől sújtott emberek elfáradtak és kiábrándultak. Személyes ellentétek? Jelcin és Haszbulatov elnök hatalmi csatározása ? Az erős államfői jogkör és a kiterjedt törvényhozási hatáskörök híveinek párharca? Is-is. Ami Moszkvában folyik, az ennél azért jóval több. Mi történik a kulisszák mögött? A moszkvai küzdelmek mély rétegei manapság nehezen átláthatóak. Pedig a tét nagy, hiszen az oroszországi politikai átalakulás korántsem lezárt folyamat. Reális veszély egy diktatórikus irányvonal felülkerekedése — bárki álljon is a „rendcsinálók” élére. A felemás, ellentmondásos reformkurzus könnyen torkollhat antidemokratikus zsákutcába. Sokszor vádolják Jelcint is autoritárius hajlamokkal, mások szerint viszont a gazdasági krízisen már csakis parancsuralmi módszerekkel lehet úrrá lenni. A világot nem annyira a konkrét személyek, hanem e veszélyes alternatívák foglalkoztatják. A közelebbi, de a távolabbi szomszédoknak, így nekünk sem mindegy, mikor kezdenek el a gépen végre a lángok oltásával, s azzal törődni, merre is tart valójában az orosz repülő... (FEB) Osztrák vélemény a világkiállításról Az előkészítés remek ütemben halad Az 1996-os budapesti világkiállítás előkészületei jó ütemben haladnak, s bár a nyitásig hátralevő idő nem sok, ennyi szorítás szinte szükséges is a sikerhez — mondja dr. Gerhard Félti. Az osztrák menedzser az elmúlt fél évben a helyszínen győződött meg erről: a budapesti Expo-iro- da felkérésére részt vett az előkészítő munkákban. Ilyen irányú tapasztalatait korábban, a még közösen tervezett világkiállítás idején alakult Expo-Vienna AG elnökségi tagjaként gyűjtötte 1990 és 1991 között Bécsben. Később Félti úr Thomas Klestil egy évvel ezelőtt megválasztott néppárti államfő választási kampányát vezette. Ottani tapasztalatait, a kilátásokat összegezve mondja: a sikeres projekt ismérve a hosszú előkészítési szakasz. Ez az intenzív tervezési fázis nem olyan látványos, nem is kaphat kellő nyilvánosságot, viszont általában rövid és ugyanilyen intenzív kivitelezés követi. A budapesti Expóra az igen alapos tervezés a jellemző, s minden bizonnyal ez kelti a nem elégséges információ látszatát. Félti úr tapasztalatai szerint az előkészítés remek ütemben halad. A fontos döntések közül is a legfontosabbnak tartja az amerikai Becher tervezési cég megbízását a projekt kialakításával: a nagy gyakorlattal rendelkező cég Gordon Linden vezetésével máris remek dokumentációkat tett le, és hamarosan elkészül az az átfogó, minden technikai információra kiterjedő bázisterv, amely alap lesz a tenderek kiírására. Készen áll a finanszírozási terv, a határidő-menetrend; megvan a témaválasztás, s fontos területek — reklám, marketing— gazdájaként jól választottak nagy rutinnal dolgozó külföldi cégeket. A struktúra kialakítása — Félti úr véleménye szerint — Barsiné Pataky Etelka érdeme. Eközben megjegyzi: hogy az Expo terve egyáltalán fennmaradt és túlélte a viharokat, az kétségkívül Ba- ráth Etele munkájának köszönhető, annak, ahogyan a tervet a világban tudatosította. Ami a konkrét építkezési munkák kezdését és a késéssel kapcsolatos aggodalmakat illeti, Félti úr úgy véli, szó sincs csúszásról. A kijelölt terület ugyanis teljesen készen áll az indulásra, semmiféle hosszadalmas, bonyolult és váratlan akadályokkal járó előkészítési munkára nincs szükség. Tempós építkezést kell megvalósítani — ez tény —, mondja, de az idő szűkössége az Expo egészére nézve csak jótékony lehet, hiszen annak hatására összefogottab- ban valósulnak meg a tervek. Párizs, Bartók Folytatódik a párizsi Chatelet színház Bartók-ciklusa. A színház több mint 20 koncerten ismerteti meg ebben az idényben a párizsi közönséget a nagy magyar zeneszerző műveivel. Vasárnap kitűnő előadásban, zsúfolt ház előtt Bartók Két zongorára és ütőhangszerekre írt szonátáját és a Mikrokozmosz több — a szerző által két zongorára átírt — darabját szólaltatta meg a nagynevű párizsi együttes, az In- tercontemporaire több szólistája: Pierre-Laurent Aimard és Florent Boffard zongoraművész és Michel Cerutti, valamint Dániel Ciampolni ütőhangszeres művész. A művészek koncertjükön — Maryvonne Le Dizes hegedűművésznő közreműködésével — a kortárs magyar zeneszerző, Kurtág György néhány alkotását is előadták. A Bartók-soro- zat keretében a héten három hangversenyen adja elő a neves vonósnégyes, a Tokyo kvartett Bartók mind a hat vonósnégyesét. Havannai tájkép vihar után Romba dőlt vagy tető nélküli házak, az utcán heverő villany- oszlopok, összekuszált vezetékek, tövestől kicsavart, derékba tört pálmafák — hosszú kilométereken át ez a látvány fogadja ma is, több mint egy héttel a tornádó után Havanna egyes negyedeiben a látogatót. Mintha háború sújtotta városban járnánk. Már javában folyik a romeltakarítás, az elszakadt vezetékek javítása, hogy legalább áramhoz juttassák a közműveket a vihar óta nélkülöző lakókat; a tengerhez közeli, elöntött területeken pedig tisztítják a házakat, az utcákat a rájuk rakódott sós-iszapos szennytől. Csak Havannában 412 lakóépület omlott össze, vált teljesen használhatatlanná (az ország egészét tekintve 1500), s további 12.500 lakóház szenvedett ki- sebb-nagyok károkat: főként a tetőzet esett a helyenként több mint 160 kilométeres óránkénti sebességgel a városra tört széllökések áldozatául. További ezer közintézmény — üzemépületek, raktárak, iskolák, kórházak, idegenforgalmi létesítmények — épülete rongálódott meg. A spa- nyol gyarmati korszak idejét idéző óváros szép, de rendszeres restaurálással eddig sem elkényeztetett épületei közül is számos viseli magán az ítéletidő nyomait. A kétmillós fővárosi lakosságból 52 ezerre becsülik a hurrikán és a nyomában járt tengerár közvetlen károsultjait, s az öt halálesetből négy, a száz sebesülésből 55 szintén Havannában történt. S bizonyos, hogy aki személyesen átélte a vihar éjszakáját, majd a tengerparti házak alsó szintjén úszó bútorok, háztartási eszközök, az utcákon hömpölygő, autókat elborító víz látványát, még sokáig nem tud majd szabadulni e lidércnyomástól... A nagyvárost körülölelő meCastróéknak nem csupán a gazdasági bajokkal, hanem a tornádó okozta pusztításokkal is meg kell birkózniuk zőgazdasági körzetek sem kerülhették el a pusztítást; mintha egy felbőszült óriás gázolta volna le a földeket. A banánültetvényeket szinte simára gyalulta a vihar, gyökerestől kicsavart mangó- és narancsfák hevernek termésükkel együtt a földön. Országszerte ötmillió banáncseije pusztult el, s számítások szerint ez 200 ezer tonna gyümölcstől fosztja meg az élelmiszerekben amúgy is szűkölködő lakosságot. ,,A teljes kár valóságos értéke talán soha nem lesz ismert, de minden valószínűség szerint meghaladja az egymilliárd dolláré’ — összegezte tapasztalatait az ENSZ Fejlesztési Programjának kubai irodavezetője. A világszervezet szakosított intézményeinek várható gyorssegélye valamit bizonnyal enyhít a súlyos helyzetbe került kubaiak nélkülözésén. Azt azonban ma még senki nem tudja megmondani, hogy a kubai főváros mikorra heveri ki majd az évszázad legnagyobb természeti katasztrófája okozta csapást. A francia választások értékelése A jobbközép pártok átütő sikere A vártnál is nagyobb győzelmet arattak a jobbközép partok a francia nemzetgyűlési választás első fordulójában: az eddig kormányzó szocialista partnak egyetlen jelöltjét sem sikerült megválasztatnia, mi több: a második fordulóra jelöltjeinek legtöbbje igen nehéz helyzetben lesz. A jobbközép uniója, a gaulle- ista Tömörülés a Köztársaságért és a giscardista Unió a Francia Demokráciáért a szavazatok több mint negyven százalékát kapta, a szocialista párt viszont húsz százalék alatt maradt. A környezetvédők szövetsége kudarcot vallott, a szélsőjobboldali Nemzeti Front és a Francia Kommunista Párt a helyhatósági választásokhoz képest egyaránt növelte szavazatai számát. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a második forduló után a jobboldali unió akár 460, sőt ennél több képviselőt is küldhet a nemzetgyűlésbe. A szocialisták mandátumainak száma viszont a jelenlegi 260 helyett csak hatvan körül lesz. A kommunisták mandátumainak száma is csökkenhet, a Nemzeti Front viszont az eddigi egy helyett kettő és öt közötti mandátumra számíthat. Nem kizárt, hogy a környezetvédők ismét a törvényhozáson kívül maradnak. A francia belügyminisztérium S reggeli összesítése a nem- ési választás első fordulójának eredményeiről (az adatok még nem foglalják magukban Guayana, Martinique és Guadeloupe eredményeit): a választásra jogosultak száma 38.468.886, a részvételi arány csaknem hetvenszázalékos volt. A fontosabb pártok szavazatainak aránya: Francia Szocialista Párt „Elnöki többség” Baloldali Radikális Párt Francia Kommunista Párt „Ökológiai nemzedék” Zöldek Unió a Francia Demok. Tömörülés a Köztársaságért Nemzeti Front Egyéb jobboldali párt A többi szavazat kisebb pártok és helyi jelöltek között oszlik meg. Az eddig összesített adatok szerint 567 választókerület közül csak 78-ban hozott döntést az elSzavazat 4.444.761 390.401 228.758 2.323.437 921.925 1.022.663 4.849.489 5.133.870 3.158.843 1.164.377 0/0 17,62 1,54 0,90 9,21 3,65 4,05 19,22 20,35 12,52 4,61 ső forduló. A Tömörülés a Köztársaságért 40, az Unió a Francia Demokráciáért 36, egyéb jobbközép szervezetek pedig két mandátumot szereztek. Alkalmaz-e katonai erőt az ENSZ? A NATO már kidolgozta annak tervét, hogy miként lehet katonai erővel érvényt szerezni a boszniai légtér zárlatáról hozott ENSZ-hatarozatnak, s ha a világszervezet a katonai erő alkalmazása mellett dönt, akkor felkérés esetén részt vesz annak megvalósításában —jelentette ki Wörner, a NATO főtitkára egy nyüatkozatában. A főtitkár egyben úgy vélekedett, hogy az ENSZ valószínűleg a katonai megoldást választja. Wörner egyben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy ebben a katonai akcióban nem NATO-tagálla- mok is részt vegyenek. A főtitkár nem részletezte, hogy mely országokra gondol. Csurkin, a New York-i boszniai béketárgyalásokon részt vevő orosz képviselő ugyanakkor kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy valóban sor kerül-e az erről szóló határozattervezet elfogadására. Az orosz diplomata azután tett ilyen nyilatkozatot, hogy találkozott Owen EK-közvetítővel. Csurkin a döntés meghozatalával kapcsolatos bizonytalanságot az orosz belpolitikai fejleményekkel, Jelcin és a parlament közti viszály kiéleződésével hozta összefüggésbe. (MTI) Csökkenőben a hadiipari termelés A világ hadiipari termelése a hidegháborús virágzás után egészben véve mintegy 25 százalékkal fog csökkenni az elkövetkezendő öt évben — adta hírül a stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) minapi jelentésében, amelyet az AP hírügynökség ismertetett. A legnagyobb termeléscsökkenés a volt Szovjetunió utódországaiban várható, de az Egyesült Államokban és Nyugat-Európá- ban is visszaesés tapasztalható majd. Ennek ellenére azonban több országban, így Kínában, Japánban és Törökországban is fellendülésre lehet számítani. A SIPRI jelentéséből kiderül, hogy a világon mintegy 15 millió ember dolgozik a hadiiparban. A termeléscsökkenés miatt 1998- ig 3-4 millióan veszítik el munkájukat. A szovjet utódállamok fegyvergyártásának visszaszorítására szükség van ugyan, de a munka- nélkülivé váló emberek körében ismét megerősödhetnek a „konzervatív” érzelmek. A volt kommunista birodalomban jelenleg mintegy 6 millióan dolgoznak a hadiiparban, a termelés pedig akár 50-60 százalékkal is csökkenhet. Az amerikai fegyvergyártók az 1980-as évek közepétől tapasztalják a hanyatlás jeleit. Itt 600.000 ember vált munkanélkülivé 1992-ig, 1995-ig pedig további 1,4 millió munkaerő válik feleslegessé. A jelentés megállapítja, hogy Nyugat-Európa fegyvergyártásában az egységes Európa létrejötte tükröződik, egyre inkább együttműködnek az egyes országok hadiüzemei. Kína 1988 óta növeli hadiipari termelését, és nem hajlandó polgári termelésre áttérni a világbéke érdekében — így a SIPRI. Japán az 1980-as évektől növeli védelmi kiadásait, bár a jövőben az eddiginél valamivel kisebb mértékben. (MTI)
