Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-20-21 / 66. szám

4 HÍRLAP SZEMTOL SZEMBE 1993. március 20-21., szombat-vasarnap Hogyan lett a lópatkoló mezőgazdasági kovácsból egy nemzetközileg jegyzett kft, vezetője? Tóni nem szállt fel, még mindig a földön jár A telepen rend és tisztaság fogad. A Szécsényből Ludány* halászi felé vezetft úton, a város végét jelző tábla előtt pillan­tom meg a Tresó és Tsa. Kft. üzemét. Valamikor e terület vadászparadicsomnak számított: fácánozni, nyulazni jártak ide. Akkoriban méteres gyom, gaz lepte a főidet. Mindez a múlté. A bejáratnál parkolót alakítottak ki, épületek maga­sodnak a telepen belül. A főnök, Tresó Antal irodája a gaz­dára vall: szerény, egyszerűen berendezett. Az ötvenéves szakemberrel itt ülünk le, hogy az alapkérdésből kiindulva életéről, munkájáról, a vállalkozók sorsáról beszélgessünk. Az alapkérdés pedig így hangzik:- Hogyan lesz egy mezőgazdasági kovácsból - ha úgy tet­szik lópatkolóbói - egy nemzetközileg is jegyzett és elismert cég vezetője? Tresó Antal (jobbra) eligazítást tart a dolgozók egy csoportjának Fotó: Gyurkó- Ön már gyerekkorában ar­ról álmodott, hogy a lakatos szakma nagymestere lesz?- Én fiatal fejjel sem voltam álmodozó típus. Lakatosnak ta­nultam, a tarjáni acélgyárban edződtem, majd Szécsényben fejeztem be tanulmányaimat, s mezőgazdasági kovácsként csöppentem a felnőtt életbe. Akkoriban még lópatkolással is foglalkoztam.- Közben pedig szinte tejfö­lös szájú ifiemberként le-letette a névjegyét a szakmában.- A helyi téeszben a lakatos­üzem alapítója voltam, s tény­leg nagyon fiatalon. Néhány év múlva a szécsényi Töválhoz igazoltam át, ahol a lakatosok csoportvezetője lettem. Aztán következett ’72. május 4— ike, amikor kiváltottam az iparen­gedélyt, s maszek lettem.-Nem tetszett, hogy beosz­tottként dolgozik, vagy a való­ban igazi megmérettetésre, az önállóságra vágyott?- Nem voltam én rosszban senkivel, főnökeimmel kölcsö­nösen tiszteltük egymást, de úgy éreztem, hogy iparosként többre vihetem.- Abban az időszakban sem volt leányálom a maszekok ke­nyérkeresete.- Én már akkor megtanultam, és tudtam, hogy pénzt csak ke­mény és minőségi munkával le­het keresni, méghozzá napi 12-14 órás robottal. Kisiparos­ként gyakran az éjszakáim is rámentek arra, hogy a vállalt feladatokat időre elkészítsem, s egy alkalommal bizony a szil­veszteri pezsgőzés is éppen ilyen okok miatt maradt el.- Minőséget, pénzt és sok munkát említ. Gyorsan meg­gazdagodott?- Én sosem tartoztam azok táborába, akik a gyors meggaz­dagodást tekintették céljuknak. Más kérdés ugyanakkor, hogy a pénz fontos, de a minőségi munka, az ember jó híre min­dennél lényegesebb tényező, minden feltétel között.- Utóbbira - ha jók az infor­mációim - nem lehet panasza.- Én úgy gondolom, hogy az embert a munkája minősíti. Ne­kem sosem kellett tolakodnom versenytárgyalásokon, munka- lehetőségek kapcsán. Engem mindig megtaláltak azok, akik­nek munkámra volt szükségük. Iparosként sok-sok megyei be­ruházás vasszerkezeti munkái­nak kivitelezését végeztem. Pa­naszt sehonnan sem kaptam.-Ezt, a Tresó-féle minőséget, valahogyan elismerték?- Hangsúlyozom, hogy a legnagyobb elismerést szá­momra a folyamatos munka­megrendelések jelentették. De öt éven át a megyei KIOSZ ve­zetőség tagja is voltam, talán nem érdemtelenül, s - már ma­szekként - miniszteri elismerést is kaptam. Ez a régi rendszerben kuriózumnak számított.- A jól menő maszek, tehát ön egyszer csak lépést váltott, s korlátolt felelősségű társaságot hozott létre.- Ennek oka az volt, hogy ki­nőttem korábbi telepemet, új helyet kellett keresnem, s mi­után foglalkoztatottjaim száma is egyre növekedett, kft-t alakí­tottam.- Mikor történt a váltás?- 1991. január elsején jegyez­ték be a céget.-Közben már tulajdonában volt az új ipartelep, ahol bőven akadt, s nem is elsősorban szakmai munkája.- Ezt korábban megvásárol­tam a volt tanácstól. Alapos rendet kellett vágni a valamikor vadászmezőnek számító terüle­ten. Persze a cél érdekében nem azon gondolkodtam, hogy mi­lyen gazos a terület: irtottuk a gazt, megkezdődött az üzem­csarnokok építése, s amikor még tető sem volt ezeken és a belső kőművesmunkák már folytak, akkor mi már a szabad ég alatt, de itt termeltünk.- Lassan azért meggazda­godhatott, ha minderre volt anyagi fedezete.- Éz nem ilyen egyszerű, ugyanis hitelek nélkül nem tud­tam volna mihez kezdeni. Az már az érem másik oldala, hogy rövid lejáratú kölcsönöket sike­rült szereznem, óriási kamatter­hekkel, de vállaltam. A befekte­tésnek ugyanis nem rövid távon kell megtérülnie. Én ma már büszkén mondhatom, hogy az első kemény esztendő után 1992-ben minden tekintetben eredményes esztendőt zártunk.-Ahogy említette, az ön által foglalkoztatottak száma folya­matosan emelkedett. Értelmez­hető ez úgy is, hogy a kft. alap­vetően egy munkahelyteremtő cég Szécsényben?- Amikor kezdtem, tízen dolgoztak nálam. Ma már 27 fős az állomány. Tisztességesen dolgozik mindenki, s úgy ér­zem, hogy ezért a mai viszo­nyok között tisztességesen is keresnek. Alapvetően mondha­tom, hogy új munkahelyeket te­remtettem, s annak cégem híré­nek köszönhetően még inkább örülök, hogy a növekvő meg­rendelések miatt az alkalmazotti létszámot folyamatosan emelni kell. Elképzeléseim szerint má­jusban 45-50 fő dolgozik a cég­nél.- S hová termelnek?- Elsősorban külföldi meg­rendeléseket teljesítünk, bár a hazai piacra is gyártunk vasz­szerkezeteket. A világhírű Pin­tér Művek alvállalkozójaként Franciországba jutnak el termé­keink, de pillanatnyilag osztrák, német, orosz, bolgár, cseh és lengyel megrendeléseken is dolgozunk. Hírünk van Amri- kában is, ahová harckocsikhoz, tankokhoz gyártottunk kereke­ket.-A telepen újabb építkezés folyik. Mi készül?- Saját daruzható csarnokot hozunk, Jétre, s reményeim sze­rint ez a nyár elejére készen is lesz. Ezáltal a jelenleg közel 15 millió forintos gépparkot is bő­vítjük, s az üzemelés kezdetével nyílik lehetőség újabb munka­erő felvételére.- Önnek van irigye?- Kinek nincs? Ám arra büszke vagyok, hogy akik sze­retnek, tisztelnek, jóval többen vannak, mint az ellenségek. Látja, sem a városban, sem itt, a környéken egy irányjelző tábla nincs, amely mutatná, hol dol­gozunk. A munkánk minősít. Hozzám idetalálnak Budapest­től Zalaegerszegig mindenhon­nan, s számomra ez jelent igazi értékítéletet.- Szécsényben többen mond­ták, hogy ez a Tresó Tóni olyan, mint régen volt. Valóban ( így van ez?- Én ugyanaz maradtam, mint húsz, vagy harminc éve voltam. Nem döngetem a mel­lemet, dolgozom. Saját maga­mat, cégemet reklámozóm a munkámmal. Ennél többre a szakmában nincsen szükségem. Hogy mások mit mondanak ró­lam, az valahol mellékes, bár egy sztorit még elmondanék. Nemrégiben Juhász Péter or­szággyűlési képviselő látogatott el üzemembe, s amikor bemu­tattak neki, csupán az alábbi mondat hangzott el: „Tóni az az ember aki a sikerek fényében még mindig a földön jár, nem szállt fel!” Vaskor István A Magyar Államvasutak szövetségese a megye lakosságának Vasút nélkül nincs előrelépés Nógrádban sem A híresztelések ellenére: szó sincs a pályák felszámolásáról, sót. . . A Nógrád Megyei Közgyűlés legutóbbi tanácskozásán első napirendi pontként Rigó Zoltán, a MÁV Budapesti Üzletigazga­tóságának vezetője tájékoztatta a megjelenteket a vasút helyze­téről és a Nógrád megyével kapcsolatos gondokról, tervek­ről. A tanácskozás szünetében Rigó Zoltán válaszolt kérdése­inkre.-Igazgató úr, kinek volt ér­deke a mai tájékoztató?- Szövetségeseket keresni jöttem ide munkatársaimmal. Köztudomású, milyen elemi erejű ellenállással találta magát szemben a MÁV vezetése, ami­kor szinte egyik percről a má­sikra elterjedt a hír, hogy állító­lag mintegy ezerötszáz kilomé­teren felszedjük a síneket, s hogy ezáltal megszűnik a vasúti közlekedés az egész balassa­gyarmati térségben. A jogosan aggódó utazó- és szállítóközönséget, a helybéli lakosságot és a hivatalos szer­veket nehezen tudtuk meg­győzni arról, hogy a vasút nem ellenfele Nógrád megyének, és hogy szó sincs a pályák felszá­molásáról. Miközben az érdekelt szemé­lyekkel beszélgettünk, elhatá­roztam, hogy lehetőséget kérek egy minden eddiginél átfogóbb ismertetésre. A félinformációk és a bizonytalanságok ugyanis nagyon veszélyes félreértések­hez vezethetnek. A cél mindannyiunk számára az, hogy tisztázzunk minden részletkérdést. Az ezt követő együttműködés pedig mindany- nyiunk közös érdeke. Sugaras szerkezet- Kérem, mutassa be az üzle­tigazgatóságot.- A rendszerváltás a vasutat sem kerülte el. A MÁV szerve­zetének, szemléletének is vál­toznia kellett a megváltozott kö­rülmények függvényében: a gazdaságosság és a piachoz való alkalmazkodóképesség alapvető követelmények. Ennek megfelelően két jelentős válto­zás következett be. Gazdasági szempontból különvált a pálya­létesítményeket fenntartó és vasúti forgalmat bonyolító szervezet. Ugyanakkor - ez év január 1-jétől - az eddigi hat te­rületi igazgatóságból három üz­letigazgatóság és három üzlet­vezetőség jött létre. Üzletigaz­gatóságunk a debreceni és pécsi között helyezkedik el és jelen­tős szerepet tölt be. Ez elsősorban a vasúthálózat geometriájából adódik. A suga­ras szerkezet középpontja Bu­dapest, itt futnak össze a fővo­nalak. Huszonkét vonalon 1542 kilométer hosszú hálózaton dolgozunk, mivel az átszerve­zés során területünk nagyobb lett, többek között a salgótarjáni térség átvételével. A MÁV - jelentős létszám- csökkentése ellenére is - az or­szág legnagyobb munkaadója. Jelenleg mintegy 93 ezer dolgo­zója van. Üzletigazgatóságunk területén több mint 23 ezer, Nógrád megye területén pedig ebből pontosan 8523 fő van ál­lományunkban a mai napon. Hálózatunkon 182 áruforga­lomra megnyitott állomás van. Ebből a megyében 25, iparvá­gányból pedig 28. Ezt azért hangsúlyozom, mi­vel a vasúti vágányhálózatnak mintegy 10 százalékát kitevő iparvágányhálózathoz kapcsol­ható árufuvarozásunk átlagosan 75 százaléka. Ezért a megyében lévőek igen fontosak. Nógrád megye területén a forgalom naponta 55 vonat, me­lyek zöme személy. Gyors- és sebesvonat Balassagyarmat és Salgótarján felé közlekedik. A balassagyarmati sebesvonat be­indítása már az új, piacorientált üzletpolitika eredménye. Mindezekből látszik, hogy az üzletigazgatóságunkkal szem­ben jelentős követelményeket támasztott a nemzetgazdaság, amelynek teljesítéséhez komoly tárgyi és személyi feltételrend­szerünk van. Ennek szerves ré­sze Nógrád megye vasútháló­zata és vasutassága. Szerény fejlesztés- Várható-e a közeli jövőben fejlesztés?- Látványos fejlesztésre nem kerül sor. A MÁV egésze 12 százalékos használhatósági ál­lapotban van, amely kritikusan alacsony. Oka, hogy az előző évtizedekben nagyon keveset törődtek kormányzati szinten vasútfejlesztéssel, s jelentősen közrejátszik a személyfuvaro­zás veszteséges volta is. Mind­ezekhez járul a jelenlegi általá­nos gazdasági helyzet. Összehasonlításként csupán annyit, hogy Franciaország 69 százalékos, Ausztria 51 száza­lékos támogatást nyújt a vasút- jának és azok európai színvona­lon működnek. Magyarország II százalékot biztosít! A szá­mok önmagukért beszélnek. Ennek ellenére tervezünk fej­lesztést a megyében is. A Hat- van-Salgótarján vonal villamo­sítására tendert írtak ki és sze­retnénk koncesszióban megol­dani. Ennek vonzata egy általá­nos vágányfelújítás, de a máso­dik vágányt nem tudjuk kiépí­teni. Szlovákia és Magyarország kölcsönös létérdeke a közös forgalom szélesítése. Részünk­ről minden feltétel adott és csak egy megfelelő politikai döntés szükséges ahhoz, hogy Ipoly- tarnóc és Losonc között megin­duljon a forgalom. Ugyancsak készen áll minden terv a régeb­ben megszüntetett drégelypa- lánki 6,3 kilométernyi vonal-új­raépítéshez, amely Pozsony és Kassa irányába nyithatna. Célunk, hogy minden lehet­séges eszközzel elősegítsük a megye még hatékonyabb be­kapcsolását az országos vasúti „vérkeringésbe”, illetve a nem­zetközi forgalomba.-A balassagyarmati sebes- vonatot örömmel fogadták a helybéliek. Mi a MÁV tapaszta­lata?- Hasonló. 1992-ben havonta átlagosan 180 fő utazott Buda­pestre, ma naponta 40-70 uta­sunk van. Ezt jelentős előrelé­pésként értékeljük és ígérem, hogy szükség esetén még egy harmadik vonatpárt is beveze­tünk a jelenlegi kettő mellé. És engedjen meg egy meg­jegyzést. Ha a balassagyarmati térségben szüneteltetnénk a for­galmat, mintegy 300 millió fo­rintos ráfordításba kerülne a fo­lyamatos állagmegóvás. Az „éves ráfizetésünk” is hozzáve­tőleg ugyanennyi erre a terü­letre, tehát „életben kell tar­tani”. A vasút és a vasutasság nélkül Nógrád megye szegé­nyebb lenne, és ezt nem enged­hetjük meg magunknak. Nem lesz vonalmegszűnés! Szükség van a vasutasokra- A vasutasok jelentős lét­számleépítésről beszélnek.-Létszámcsökkentést a me­gye területén nem tervezünk, de struktúraváltást igen. Átképzés­sel és átcsoportosítással kíván­juk megoldani személyzeti gondjainkat. Minden vasutasra szükségünk van. Csak attól vá­lunk meg - attól viszont kímé­letlenül -, aki fegyelmi vétséget követ el, vagy nem akar, nem képes a megváltozott követel­ményeknek eleget tenni. Tisz­tában vagyunk a jelenlegi rend­kívül súlyos munkanél­küli-problémával. A MÁV nem kívánja súlyosbítani a megye helyzetét!- Gyakori az utaspanasz a személyvonati menetrendre.- Tökéletes, mindenkinek megfelelő menetrendet még nem szerkesztettek sehol a vilá­gon. 1993-ban mintegy kétszáz üzemképes személykocsival lesz kevesebb, mint az elmúlt évben, mert pénz híján képtele­nek vagyunk pótolni a végképp elhasználódottakat. Ugyanak­kor közismertek súlyos műszaki és egyéb gondjaink. Ennek el­lenére minden területen partne­rek vagyunk. Az üzletigazgatóság vala­mennyi vezetőjének, szakembe­rének ajtaja nyitva áll azok előtt, akik ésszerű javaslattal, együttműködési szándékkal ér­keznek hozzánk. Üljünk le és tekintsük át akár a menetrendet, akár más problémakört - és dolgozzunk ki jobbat, hatéko­nyabbat. A vasút szövetségese a megye lakosságának. Közös cé­lunk az előrelépés a napi mun­kában. Őszintén meg kell monda­nom, hogy Nógrád megye veze­tőiben és a helyi önkormányza­tokban készséges partnereket ta­láltam. Munkatársaimnak ha­sonló a véleményük. Eredményes munkakapcsola­tunk egyik jelentős állomása az, hogy a megyei közgyűlést tájé­koztathattuk. Köszönöm min­denkinek, aki ezt elősegítette, s optimista ember lévén bízom abban, hogy még jobban egy­üttműködve minden gondot, nehézséget megoldunk majd a következőkben is.- Köszönöm a beszélgetést. G. Szűcs László

Next

/
Oldalképek
Tartalom