Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. MÁRCIUS 3. SZERDA IV. ÉVFOLYAM 52. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKER RT. áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: Az önkormányzati választásokról a TÖOSZ Elhalasztását javasolja Az. 1994-es önkormányzati választás elhalasztását javasolja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. Mindezt Köllner Ferenc, az érdekvédelmi szervezet főtitkára jelentette be kedden Nyíregyházán, ahol — a szövetség március 31-i küldött- gyűlésére készülődve — Hajdú- Bihar és Szabolcs-Szatmár-Be- reg megye polgármesterei tartot­tak regionális értekezletet. A TÖOSZ vezetője szerint a választást 1995-ben lenne cél­szerű megtartani, s addig termé­szetesen a jelenlegi önkormány­zatok mandátumát meg kellene hosszabbítani. A következő cik­lus is kivételesen öt évre szólna, és csak 2000-től állna vissza a négyesztendős mandátum. Ma­gyarázatként kifejtette: 1990- ben az új Parlamentnek mindösz- sze két hónap állt rendelkezésére ahhoz, hogy az önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos törvényeket megalkossa. (MTI) Egyeztet a Fidesz és az SZDSZ Az SZDSZ és a Fidesz frakcióvezetői megállapodtak, hogy négy törvényjavaslatról— a magyar állampolgárságról és a frekvenciagazdálkodásról, vala­mint a rendőrségről és a kisebb­ségekről szóló tervezetekről — egyeztetik álláspontjukat a kö­zeljövőben. Erről volt szó ked­den Kuncze Gábor (SZDSZ) és Orbán Viktor (Fidesz) találko­zóján. Nógrádi filmszínházak története Talán még nincs vége a mozizásnak A Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat végelszámolása folyik. Mint köztudott, a vagyonátadó bizottság átadta a vállalat ingó és ingatlan vagyonát az önkormányzatoknak. Még a múlt nyá­ron, 1992. július 13-án az érintett települések közül ingatlan va­gyonhoz jutott a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói önkormányzat, 26 önkormányzat pedig az úgynevezett műkö­dési vagy üzleti vagyon résztulajdonát kapta meg , ami többé-kevésbé azt jelenti, hogy egy-egy településen, községben az ott lévő felszerelések, műszaki berendezések kerültek az ön- kormányzat tulajdonába. Akció a gyermekekért Összevont gyámhatósági, rendőri akció indult kedden Csongrád megyében azért, hogy megkeressék és állami felügyelet alá helyezzék a szegedi „gyer­mekkereskedelmi” ügy szenvedő alanyait. Erről döntött a Népjó­léti Minisztérium, miután a hely­színen tett első vizsgálat során ki­derült: a gyerekek ellátása nem biztosított, sőt feltehetően gon­datlanságból már egy halálos ál­dozata is van az eseményeknek. A kárpótlási jegyek árfolyama . A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértéke 1993. március 1-jén cím szerinti értékük 128,8 százaléka. Eszerint március 1-ién az ezer forint címletű kárpótlási jegy 1288 forintot ér, az 5 ezerfo­rintos jegy értéke 6440, a 10 ezer forintosé pedig 12.880 forint. Megmentik a tatai Öreg-tavat Megállapodást írt alá a tatai medencét átszelő Által-ér mel­lett, illetve közelében fekvő hu­szonkét település önkormányza­tának s nyolc gazdasági egység- nekképviselője. Aszélesköru ösz- szefogás fő célja az érben össze­gyűlő vizet fogadó, az ország ki­emelt természeti értékének számí­tó Öreg-tó megmentése, vízminő­ségének javítasa. A tó vize ipari, mezőgazdasági szennyezés miatt tíz éve alkalmatlan fürdésre. LIGA - SZDSZ találkozó _ Megbeszélést tartott kedden Őry Csaba és Pető Iván elnökök vezetésével a LIGA szakszerve­zetek és a Szabad Demokraták Szövetsége. Egyetértettek, hogy a társadalombiztosítási önkor­mányzati és üzemi tanácsi vá­lasztások kiemelt fontosságú események. Mindkét szervezet fontosnak tartja: az állampolgá­rok minél nagyobb számban ve­gyenek részt a választásokon. A vállalat sorsáról a vagyoná­tadó bizottság megbízása sze­rint kijelölt vagyonkezelő ön- kormányzatok döntöttek. A sal­gótarjáni, a balassagyarmati és a romhányi önkormányzatot bízták meg ezzel. A moziüzemi vállalat csőd­helyzetének egyezséggel tör­ténő lezárása után a vagyonke­zelők annak jogutód nélküli, végelszámolással történő meg­szüntetéséről döntöttek. A vé­gelszámolás lebonyolításával a Dunaholding Kft-t bízták meg. Jelenleg ez a végrehajtás fo­lyamatban van. A Nógrád Megyei Mozi­üzemi Vállalat szolgáltatász- szerű működése 1992. decem­ber 1-jével megszűnt. Tehát utoljára a Nógrád megyei köz­ségek, kisvárosok a korábbi vál­lalattól legföljebb december vé­géig kaphattak filmellátást. Mi lesz ezután? Pásztón, Szécsényben a vesz­teséges üzemek már múlt év nyarán megszüntették a rend­szeres mozivetítést. A balassa­gyarmati tulajdonos önkor­mányzat 1992. november Fjé­től évi egy forintos bérleti díj el­lenében adta ki magánvállalko­zónak a helyi Madách filmszín­házat. A salgótarjáni Apolló filmszínházat az ugyancsak tu­lajdonos önkormányzattal bér­leti szerződéses jogviszonyban lévő Intercom Kft. üzemelteti. A községi mozik közül a fo­lyamatosan működő Nőtincs példája látszik követendőnek, (Folytatás a 3. oldalon) Világítunk, de nem csatoljuk be az övét KRESZ-módosítás lépett életbe március elsejétől. Az el­sődleges rendőri tapasztalatok­ról Sólyom József alezredest, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztályve­zetőjét kérdeztük.-Bátran kijelentem, hogy a jánnűvezetők döntő többsége ismeri a most érvénybe lépett új KRESZ-szabályokat - mondta. -Az más kérdés, hogy hogyan tartják be. A sebességhatár te­kintetében az eddigi tapasztala­tunk az, hogy lakott területen belül az 50 kilométer/órás se­bességet a személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetők betart­ják. Mellékútvonalakon inkább túllépik ezt.-Használják a tompított fényszórót és a biztonsági övét?- Személygépkocsikkal, biz­tos, ami biztos alapon ott is tompított fényszóróval közle­kednek, ahol ez nem kötelező. Természetesen vannak, akik el­felejtik bekapcsolni a világítást. Legkedvezőtlenebbek a ta­pasztalataink a biztonsági övék becsatolása terén. A járműveze­tők egyértelműen ismerik az új rendelkezést, mégis ezt szegik meg a legtöbben, és nem fel­edékeny ségből, hanem úgy­mond tudatosan. Tájékoztatásul mondom, hogy évente 2000-2500 fő hal meg közúti közlekedési balesetek következ­tében az országban. A halálos és súlyos sérüléssel végződő bal­esetek döntő többségénél a sé­rült vagy elhunyt személy nem volt becsatolva biztonsági öv­vel. A közlekedők élete, testi épsége megóvása érdekében a rendőrök az eddigieknél sokkal szigorúbban lépnek fel a be nem csatolt biztonsági öv észlelése esetén. (dudellai) Csempészet Római érmék a kamionban Közel 6 millió forint értékű késő római kori pénzérmét talál­tak a vámosok egy francia kami­onban a tompái határátkelőhely­nél — közölte a Vám- és Pénz­ügyőrség Országos Parancsnok­ságának illetékese kedden. A kamiont jugoszláv állam­polgár vezette, aki a kamion el­lenőrzésekor azt állította, hogy üres raktérrel visszafelé tart Franciaországba, miután egy se­gélyszállítmányt vitt Jugoszlávi­ába. A raktér valóban üres volt, ám az ellenőrzést végző vámtiszt a vezetőülés mögött egy nejlon- zacskóban 600 ezer jugoszláv di­nárt és a kesztyűtartó alatt lévő fi­ókban 19 csomag régi pénzérmét talált. A szakértői vélemény sze­rint az érmék a IV. századból, a késő római korból származnak. Az érméket a Vám- és Pénz­ügyőrség lefoglalta, és a sofőr el­len csempészet alapos gyanúja miatt nyomozást kezdett. A Szügyi Általános Iskola alagsorában a régmúlt falusi élet eszközeit és használati tárgyait bemu­tató kiállítás látható. A tárlaton bemutatott tárgyakat és népi ezközöket az intéznény diákjai gyűj­tötték össze a településen. Gyurkó Péter felvétele Kárpótlási földárverések Változatlanul folytatódik az egy hétre jutó kárpótlási földár­verések számának és főként az elárverezett aranykorona érté­kének emelkedése. Az elmúlt héten megtartott 139 földárveré­sen összesen 267.344 aranyko­rona értékű föld talált gazdára — tájékoztatta az Országos Kárren­dezési és Kárpótlási Hivatal ille­tékese kedden az MTl-t. Az árverések közül 14 zárult eredménytelenül. A 3633 részt­vevő többsége a licitálást követő­en új földtulajdonosként távoz­hatott. (MTI) A Parlament napirendjén A magyar állampolgárság A miniszteri biztos Bősről A magyar fél nem tud arról, hogy sor kerülhetne a héten a szlovák-magyar szakértői tár­gyalásra a bős-nagymarosi beru­házás ügyében. Erről Tatár György, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa tájékoztatta az MTI-t. A szlovák jogalanyiságot elis­merő cseh parlamenti döntést követően, múlt héten Martonyi János külügyi államtitkár levelet intézett Ján Lisuchhoz, szlovák partneréhez. Ebben — mivel a jogalanyiságra vonatkozó aka­dályok elhárultak — kéri, hogy a felek mielőbb írják alá a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyúj­tandó közös alávetési nyilatko­zatot. Tatár György elmondta: a szlovák külügyi államtitkár vála­szában jelezte, hogy a cseh dön­tésről még nem kaptak hivatalos külügyi jegyzéket. Amint ez megérkezik, haladéktalanul ér­tesítik a magyar felet. Ján Lisuch szerint ezután határozhatnák meg az újabb találkozó, egyezte­tés időpontját. A magyar fél úgy véli: az alá­vetési nyilatkozat lényegében késznek tekinthető, csak a cseh parlament döntése szerinti válto­zásokat kell átvezetni. Nincs akadálya tehát annak, hogy ezt a lényegében kész dokumentumot a két fél egy következő találko­zón aláírja, s így a nemzetközi bí­róság elé kerülhetne az ügy. Mint ismeretes — s ezt a dokumentum jelenlegi szövege is tartalmazza —, az alávetési nyilatkozatot a két ország parlamentjének is ra­tifikálnia szükséges. Magyarországnak fontos, hogy a hágai alávetési nyilatko­zat beadását követően a felek rendezzék a vízelosztás kérdését, amely a nemzetközi bíróság dön­téséig tartó többéves időszakra szól. A magyar álláspont szerint — mutatott rá Tatár György —, e szakmai kérdések rendezését kö­vetően folytathatnának eredmé­nyes tárgyalást a két ország kor­mányfői. Az Országgyűlés a keddi ple­náris ülésén Józsa Fábián bel­ügyi politikai államtitkár expo­zéjával megkezdte a magyar ál­lampolgárságról szóló törvény- javaslat általános vitáját. Az előterjesztő kijelentette, hogy a kérdéskör 1957-es szabá­lyozása teljességgel elavult. In­doklása szerint Magyarország azóta tömegeket kibocsátó, sőt kirekesztő ország helyett befoga­dó állammá vált. Szükségessé vált a külföldön élő magyarság, illetve a határainkon kívül élő magyar nemzetiség hazához való viszonyának rendezése is. A tör­vényjavaslat az állampolgári stá­tus erkölcsi súlyának megőrzése érdekében szigorítani javasolja a honosítás feltételeit. Eszerint há­rom év helyett nyolc év itt-tar- tózkodásra, büntetlen előéletre és az alkotmányos alapismere­tekből magyar nyelven tett ered­ményes vizsgára lenne szükség a honosításhoz. Kedvezményes el­bírálásban részesülnének viszont azok, akik legalább három éve Magyarországon laknak már, és magyar állampolgárral élnek há­zasságban, vagy pedig a magyar hatóság menekültként ismerte el őket. Az államtitkár ismertetése szerint azokat a valamikor Ma­gyarországon lakó embereket, akiknek magyar állampolgársá­ga megszűnt, illetve azokat a ma­gyar nemzetiségű nem magyar állampolgárokat, akiknek felme­nője magyar állampolgár volt, visszahonosítási kérelmük eseté­ben kedvezményes eljárásban kívánják részesíteni. A visszaho- nosítás feltétele az általános kri­tériumok mellett csak a magyar- országi lakóhely megszerzése lenne. Az előterjesztő külön méltatta, hogy a javaslat eltöröl­né az állampolgárságtól való megfosztást, és új jogi intézmény­ként vezetné be az állampolgár­ság visszavonását. A visszavonás a magyar állampolgársághoz rosszhiszemű módon hozzáju­tott személy esetében lenne al­kalmazható. Józsa Fábián elmondta még, hogy az alkotmány módosításá­val lehetővé kívánják tenni, hogy az állampolgársággal kapcsola­tos meghatározott ügyekben (le­mondás, az állampolgársági bi­zonyítvány kiállítása) a belügy­miniszter a köztársasági elnök közreműködése nélkül is eljár­hasson. A törvényi avaslat általános vi­tájában a frakciók vezérszónokai lényegében egyetértettek az új szabályozás szükségességével, a javasolt szigorításokkal, illetve a kedvezmények biztosításával. Vastagh Pál (MSZP) viszont megkérdőjelezte azt, hogy a je­lenlegi belső és külső politikai feltételek mellett lehetséges len­ne időtálló, az állampolgárságot szabályozó törvényt alkotni. A képviselő álláspontja szerint a tervezett szabályozást egy átfogó alkotmányozási folyamatba kel­lene beilleszteni. A szabaddemokraták és a Fi­desz szónoka egyaránt úgy vélte, hogy a Ház előtt lévő javaslatot együtt kellene tárgyalni a beván­dorlás és a migráció kérdéseivel foglalkozó törvényjavaslattal. Az ellenzéki pártok képviselői egyetértettek a magyar nemzeti­ségűek. kedvezményes visszaho­nosítási lehetőségének biztosítá­sával, de ehhez hozzátették azt is, hogy ezeknek az embereknek elsősorban a jelenlegi lakhelyü­kön kell megtalálniuk boldogu­lásukat. A törvényjavaslatot hiányos­ságaival együtt is támogatták a felszólalók. A szocialisták ugyanakkor bejelentették: szá­mos módosító indítány benyúj­tásával kívánják az előteijesztés hiányosságait kiküszöbölni. Az elnöklő Szűrös Mátyás a javaslat általános vitáját elna­polta. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom