Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-02 / 51. szám
4 • HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. március 2., kedd Négyszáz forint az alsó határ Kinek, mennyi nyugdíjemelés jár? Az Országgyűlés határozatát követően a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon elkészültek a számítások, aminek alapján márciusban már a felemelt járadékot kapják az érintettek. Az eddigi információk csak általánosságban fogalmazták meg, hogy az öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjakat és átmeneti járadékokat 10 százalékkal emelik. Az emelés összege azonban nem lehet kevesebb havi 650, és több 2200 forintnál. Március elsejétől ugyancsak 10 százalékkal kapnak több járadékot az özvegyi és szülői, valamint a baleseti özvegyi és szülői nyugdíjban részesülők. Sokan várnak választ arra a kérdésre, hogy vajon mennyivel számítanak több pénzre azok, akik saját jogon és elhunyt házastársuk után úgynevezett egyesített ellátásban részesülnek. Ezeket a járadékokat - tudtuk meg a szakemberektől - nem százalékosan emelik, hanem egységesen 920 forinttal. Az árvák ellátása szintén 10 százalékkal lesz magasabb, az emelés felső határát 1000 forintban határozták meg. A baleseti járadékosokat is 10 százalékos emelés illeti meg, nálunk az összeghatár maximuma 550 forint. Fontos tudnivaló, hogy a 10 százalék kiszámításánál figyelmen kívül hagyják a családi-, házastársi-, illetve a házastárs után járó jövedelempótlékot, valamint a nem társadalombiztosítási ellátásokat, így például a kártérítési járadékot, a cukorbetegek támogatását. Úgyszintén nem veszik figyelembe a személyes szabadság korábbi korlátozása miatt megállapított és folyósított kárpótlást, valamint az 1991. évi XII. törvény alapján járó, és kiegészítés helyett folyósított pótlékok összegét. Ez utóbbi két esetben, tehát a kárpótlásra és a pótlékra - az egyéb címen járó emeléstől függetlenül - önállóan jár a 10 százalékos növekmény. Az egyéb járadékokat - mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékokat, valamint a szakszövetkezeti tagot megillető növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékot - továbbá a nyugdíj- rendszerű rendszeres szociális ellátásokat havi 400 forinttal emeli a társadalombiztosítás. Ennyivel növekszik a vakok rendszeres szociális járadéka, a hadigondozottak pénzellátása és a rendszeres szociálisjáradék, valamint a házastársi pótlék és a házastárs után járó jövedelem- pótlék is. Tekintettel a korábbi félreértésekre, jó tudni, hogy egy személy részére csak egyféle jogcímen adható emelés, kivéve a hadiárvák járadékát, a hadi- gyámoltak nevelési pótlékát, a nyugellátás mellett folyósított házastársi jövedelempótlékot és a rendszeresen szociális járadékban részesülők hozzátartozója után járó emelést. Az öregségi nyugdíj összege- 1993. januárig visszamenően- nem lehet kevesebb a szociális járadéknál, ami február végén 5840 forint, márciustól viszont 6240 forint lesz. A két első hónapra esedékes különbö- zetet külön csekken, márciusban küldi ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság. (szabó) Párkányi Péter szobra Körmenden A Vas megyei Körmend városa 1994-ben ünnepli várossá nyilvánításának 750. évfordulóját. A városi kiváltságokat IV. Béla király adományozta Körmendnek. Ezért a város szobrot állít a királynak. Az 1992-ben kiírt szobortervpályázatra nyolc pályamunka érkezett be, közülük a balassagyarmati Párkányi Béla szobrászművészét fogadták el. A művész királyszobrát 1994. augusztus 19-én avatják föl Körmenden. A regionális oktatásügyi központok szerepéről Új, funkció késztette oktatási intézménnyel ismerkedik a pedagógus közvélemény, amelyet- a hatályban lévő törvényekkel összhangban - a művelődési és közoktatási miniszter alapított 1992. szeptember elsejei hatály- lyal. Neve: regionális oktatásügyi központ. (Megjegyzem, a Mária Terézia óta használatos tankerület elevezés talán jobb és indokoltabb lenne.) Területük földrajzilag egybeesik a köztársasági megbízottak régióival (összesen: 8). A mi esetünkben Közép-Magyarországi Regionális Oktatásügyi Központ, azaz Jász-Nagykun- Szolnok, Nógrád és Pest megyék együtt, mintegy 1685 oktatási-nevelési intézmény, az óvodától a középiskoláig, kollégiumig bezárólag. Létrejöttüket nagy nyomatékkai sürgette, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közoktatás országos felügyeletét egyetlen központból, Budapestről nem képes folyamatosan és kielégítően gyakorolni. (Jelenleg - gépírókkal együtt - 47-en foglalkoznak a közoktatással az MKM-ben). Az oktatási-nevelési intézmények fenntartóinak pedig nincs szakmai ellenőrzési joguk, másrészt - ritka kivételtől eltekintve- megfelelő szakember gárdával sem rendelkeznek. így kellően nem biztosított a szakmai kontroll, amely nélkül fennáll a tanítás-nevelés elsekélyesedé- sének veszélye. Lényegében tehát az oktatás-nevelési intézmények fenntartóinak, pedagógusok, szülők, tanulók közös szakmai érdekének, az oktatás és nevelés színvonalának szolgálatáról van szó. Kérdés, milyen lesz a regionális oktatásügyi központ felépítése? A „rok” három, egymástól jól elkülönülő, összefüggő részből áll.- Egyik: kis létszámú - 10-15 fős - központi hivatal a régió székhelyén.- Másik: külső munkatársak; szakértők, az érdemi munka ellátói, akik a legjobb gyakorló óvónők, tanítók, tanárok, intézményvezetők. Kiválasztásuk nyilvános pályázat útján történik, nevük pedig országos szakértői névjegyzékben is szerepel majd.- Harmadik: regionális oktatási tanács, amely a tankerületben működő önszerveződő pedagógiai egyesületek küldötteiből áll. Tanácsadó testület. Feladata a nevelési-oktatási, iskolaszerkezeti kérdésekre terjed ki. Melyek a központ legfontosabb feladatai?- Szakértőivel vizsgáltatja, elemezteti a régió tanügyi helyzetét.- Szakvéleményt ad az intézmények létesítése, szerkezetátalakítása, megszüntetése tárgyában a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak, felkérésre az intézmény fenntartónak is.- Vizsgálja az intézmények működési feltételeit.- Ellenőrzi a szakmai követelmények és képesítési előírások megtartását.- Felügyeli majd az életbe lépő oktatási törvény és a nemzeti alaptanterv előírásainak betartását.-Részt vesz a központi és regionális vizsgarendszer működtetésében, jóváhagyja a helyi vizsgakövetelményeket, ellenőrzi a vizsgaszabályok betartását.- Irányítja az országos tanulmányi és iskolai sportversenyeket.- Figyelemmel kíséri az iskolák tankönyv- és taneszközellátását.- Részt vesz a MKM által kiírt pályázatok elbírálásában, a helyi igényeknek megfelelően - azok támogatására - pályázatot ír ki.- Működteti az országos számítógépes tanügyi információs rendszert. Mindezekből kitűnik, hogy a regionális oktatásügyi központok nem a pedagógiai intézetek helyettesítői, a kettő között vízválasztó egyrészt a szakmai szolgáltatás, másrészt a szakmai felügyelet, illetve ellenőrzés között húzódik. Továbbá: a pedagógiai intézetek önkormányzatiak, a regionális oktatási központok pedig állami intézmények, és szakmai hálózatukkal lefedik az ország egészét. A regionális oktatási központok tevékenységüket saját munkaterv, a MKM által megadott feladatok és az intézményfenntartók felkérése alapján végzik. Több mint három évtizedes nevelői, szaktanári, szakfelügyelői, igazgatói gyakorlat alapján tudom, mennyire fontos az iskolákban a külső, szakmai-pedagógiai ellenőrzés és felügyelet. A jó igazgató, jó tanár örül a megerősítésnek, védettsége, biztonsága, megbecsültsége nő. Vele együtt az iskoláé is. Ellenkező esetben az igénytelenség, a szabadosság, a kontraszelekció és a zűrzavar kerekedhet felül az oktatási-nevelési intézmények életében. Bizonyos vagyok abban, hogy - kezdeti nehézségek után - az ez évben működőképessé váló regionáis oktatásügyi központok az oktatás és nevelés eredményességét jól fogják szolgálni. Munkájuk iránti igény már ma is figyelemre méltó. Kérem az érdekeltek bizalmát és segítségét! dr. Szabó Lajos igazgató, a parlament oktatási, ifjúsági és sport bizottságának tagja Magániskolák almanachja Az Educatio Kiadó, valamint a Magyar Alapítványi, Egyesületi és Magánoktatási Intézmények Egyesülete gondozásában megjelent a Magániskolák almanachja Várhegyi György szerkesztésében, Darázs. Dóra és Kocsis Lilla közreműködésével, a Soros alapítvány támogatásával. A információkban gazdag kötet, amelyet a nógrádiak is haszonnal forgathatnak, minden tudnivalót közöl a magán és alapítványi óvodákról, iskolákról, tanfolyamokról, főiskolákról. Szülők és gyerekek ma már Magyarországon is választhatnak állami és nem állami iskolák között. A szabad iskolaválasztáshoz a szülőknek és a diákoknak információra van szüksége. Ehhez nyújt segítséget az először megjelenő almanach, amely csaknem 130 óvoda, iskola, főiskola és számos szaktanfolyami képzési hely címét adja, s közülük több mint 100 alapítványi és magán intézményről részletes tájékoztatást nyújt. A kiadványban közölt tájékoztatás két részre oszlik. Először az oktatási intézmények neve, címe, telefonszáma (ha van) olvasható, iskolatípusok szerint. A részletes ismertetőben pedig információk az intézmény szerkezetéről, működési feltételeiről; pedagógiai elvek, sajátosságok, tandíj, felvételi tudnivalók, jelentkezési feltételek. „Megelevenedett” a Pa-dö-dö együttes Fars(h)angverseny Nagybátonyban Válassz jókedvű muzsikusokat, játsszái velük népszerű melódiákat, öltöztesd őket mókás viseletbe! S mindezt szellemesen mixelve tánccal és vidám szavakkal - nos, máris együtt van a farsangi hangverseny. A bátonyterenyei zeneiskola pedagógusai - Venter László igazgatóval az élen - vasárnap ismét bizonyították: a klasszikus zenét mindig is kedveli a közönség, ha örömteli az interpretálás. Mert mi más is lenne a cél, minthogy együtt örülni a muzsikának. így aztán a nézőtéren helyet foglaló ülő diákok és felnőtt érdeklődők közösen szórakoztak a színpad előadóművészeivel. Akik a zenei mércét farsangkor is ugyancsak magasra tették ... A klarinétosok ragtime dallamokkal „kedveskedtek” a hallgatóságnak Sikeres volt a „Macskák’ A mezőgazdaság megsegítésére Kilenc milliárd a kasszában 1993. végéig a művelhető földterület mintegy 90 százaléka magántulajdonba kerül, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodóvá „visszaminősített” parasztokat alkalmassá kell tenni a magángazdaságok menedzselésére. A földművelési tárca egyik legnagyobb feladata most éppen az, miként segítheti a kárpótlással földhöz jutottakat az önálló gazdálkodásban. A közelmúltban tett pecsétet a Parlament az agrárpiaci rendtartási törvényre, amely a végrehajtás szavatolására „mellérendelt” kilenc milliárd forinttal némiképp enyhítheti majd S piaci zavarokat. Túltermelés esetén árgaranciát tud nyújtani a termelőknek, áruhiány során pedig az import fedezetéül szolgálhat. A gabonára és a tejre vonatkozik ma még csak a törvény, de a tárca illetékesei nagyon remélik, hogy mielőbb kiterjed a sertéshúsra, esetleg a baromfi ágazatra és bizonyos zöldség-, gyümölcsfélékre is. A minisztérium szeretné megtalálni a lehetőséget a megfelelő szaktanácsadási rendszer kialakítására. Elsősorban a kincstári birtokokat szánják tanácsadó központoknak, és az újonnan alakult szövetkezetektől is azt remélik, hogy segítenek a pályakezdő gazdáknak. De a jótanács mellett mindenekelőtt garantált árakra van szükség a gazdálkodás biztonságához, amely némi védelmet jelent a piaci árak hullámzása ellen. A most szerveződő terméktanácsokra vár a döntés: melyik termék mekkora támogatást kapjon a központi kasz- szából. Hogy milyen támogatásra számíthatnak a családi gazdaságok? Ma még nincsenek pontos elképzeléseik a tárca szakembereinek, hiszen azt sem tudni, hányán választják majd végül is a megélhetésnek ezt a cseppet sem gondtalan formáját. Hogy nem lesznek könnyű helyzetben, az már csak azért is bizonyos, mert a minisztériumot is köti a piacgazdaság törvénye: a támogatásokat szektorsemlegesen kell odaítélniük. Szövetkezet, állami gazdaság, magángazda egyaránt igénybe veheti a tavaszi munkák indításához hektáronként járó 1500 forintnyi, vissza nem térítendő állami támogatást, kérheti az egyes kultúrákat megillető 10 százalékos hitelkamat kedvezményt is, de a többi már mindenkin magán múlik. B. Szabó A Mikszáth Kiadó idei tervei A salgótarjáni székhelyű Mikszáth Kiadó az utóbbi időben egyaránt gondozójává lett fontos helyi alkotásoknak, valamint országos érvényességű művek kiadásának. Jelentős helyet foglal el tevékenységében a nemzetiségi irodalom, valamint a nemzetiségi nyelvű tankönyvek, oktatóanyagok, nyelvkönyvek stb. kiadása is. A nonprofit jelleggel működő kulturális vállalat működési költségeinek, tartalmi munkájának finanszírozásához vállalkozásokat is szervez, részt vesz a tevékenységi körét támogató pályázatokon. A kiadó szakmai munkáját az általa létrehívott Kiadói Tanács segíti. Megalakulása. 1990 óta mintegy harminc művet jelentetett meg, több nyelven, saját bevételéből pedig számos kulturális rendezvényt, közösséget támogatott. Az idei kiadói tervek között szerepel az Ismeretlen Mik- száth-levelek, a Mikszáth aforizma gyűjtemény, Beratin Gábor: Mesejátékok, Réti Zoltán: Komjáthy-illusztrációk (képzőművészeti album), Arany János: Kedves írótárs! (kiadatlan esszék, írások gyűjteménye), az Istenek a Palóc Olymposzon (képes album Madách és Mikszáth életéről, műveiből), a Nógrád megye (reprezentatív kiadvány megyénkről), a Nógrádi Madách lexikon megjelentetése. Ezen kívül szlovák nyelvű folyóiratokat adnak ki, s megjelentetik A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány évkönyvét. A Magvető Kiadóval közösen ugyancsak több könyvet adnak ki ebben az évben.
