Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-12 / 60. szám
HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. március 12., péntek Ismét kiderült: „Ki mit tud”? Minden körülmények közölt vállaljátok önmagatokat, ne akarjatok senkire se hasonlítani! így lehettek élményt adók azok előtt, akiktől a sikert, a tapsot remélitek. Ez is lehetne a mottója annak a rangos eseménynek, melynek neve „Ki mit tud 92-93”, és melynek a salgótarjáni városi és területi döntőjére az elmúlt hét végén került sor a nógrádi megyeszékhelyen. A kiírás értelmében a versenyen részt vehetett minden 14. és 26. életéve között járó magyar állampolgár vagy külföldön élő magyar. Csoportok, együttesek esetében az átlagéletkort számították. A vetélkedőn nem indulhattak hivatásos művészek. Ez a rendezvény szerves része volt az április 10-én Salgótarjánban sorra kerülő megyei válogatónak, amit májusban követ az országos előzsűrizés. Majd, aki itt is sikeresen szerepel, az a televízió nyilvánossága előtt versenyezhet ez év júliusától. A tarjáni selejtezőt a helyi önkormányzat szervezte. Különböző kategóriákban mérhették össze produkciójukat a továbbjutni vágyók. A városi és területi Ki mit tud a sóshartyáni színjátszókor színvonalas produkciójával indult. Őket a néptáncosok, a népdalelőadók, és a . modem táncosok követték. Összesen 12 műsorszámnak tapsolhatott a szép számú publikum. Közben a művelődési központ alsó szintjén a vers és prózamondók vetélkedtek egymással. A neves magyar és külföldi költőktől szebbnél szebb előadásokban hallottuk viszont a verseket. A délutáni bemutató főleg a vokális és hangszeres zenéé volt. Tehetséges zenészeket és parodistákat fedezhettünk föl az indulók sorában, akik méltán ragadtatták tapsra a néző- közönséget. Mind a délelőtti, mind a délutáni program végén értékeltek a zsűrik, amelyek a megye neves szakembereiből verbuválódtak. íme az „összeállításuk:” Patakiné Kerner Edit, Csikász István, Tibay András, (vers és prózamondás); Susán Ferenc, T. Pataki László, Guthy Éva, Braun Miklós, Kulcsár Jó- zsefné, (népzene, néptánc, modem tánc, színjátszás); Mezei István és Kalocsai Péter kiegészülve a már említett T. Pataki Lászlóval és Guthy Évával (vokális és hangszeres zene). Döntésük alapján a megyei „Ki mit tud”-ra az alábbiak jutottak tovább: Színpadi játék kategóriában: sóshartyáni színjátszókor, néptánc kategóriában: Nógrád táncegyüttes, érsekvadkerti Kale in shave csoport; népdal kategóriában: Alattyáni Mária, Takács Katalin; modem tánc kategóriában: Click és In fact csoportok; vokális zene kategóriában: Novák László, Rácz János, illetve az A-la-carte, Stone face, Digi- saurus együttesek; hangszeres zene kategóriában: Kovács Zoltán, (klarinét); egyéb kategóriában: Béres-Gubola Show (paródia); vers kategóriában: Tóth Henriette, Vinkó Bence, Sándor Nóra. Kiss Ildikó, Géczi Nóra és Zsibói Gergely. Ugyancsak a megyei döntőn való indulásra jogosultak a korábban Balassagyarmaton megrendezett városi és területi válogatón sikeresen szerepeltek szólisták ill. együttesek: A The Street együttes, Kiss Szölgyémi Katalin, (pop-rock); Csaba Kinga. Párizs Judit (népdal); Szatmári Orsolya (táncdal); Novák Zoltán (próza); Berki Henriette és Oláh Annamária, illetve Po- rumb Katalin (modem tánc). Nádhera Roland Egy bolygó lélek Először úgy volt, hogy november közepén jelenik meg MickJagger lemeze, a „Wandering Spirits” (Bolygó lelkek), aztán azt mondták, hogy januárban. Napokkal később jött a hír, hogy február elején a boltokban lesz. Jagger nem akarja mutatni, de mégis látszik, hogy ideges emiatt, mikor Jacques Vincent bekapcsolja a magnóját, hogy beszélhessen vele. Nem tudja még, hogy rövid ideig tart majd az interjú mert a Stones énekese vonakodva válaszol a kérdésekre, vagy egyenesen elzárkózik a nyilatkozattól. Mintha vállat vonna, mikor a Rolling Stones helyzetéről esik szó. Még nem tudja senki, talán ő sem, hogy Bill Wyman visszavonul - egyik pillanatról a másikra széteshet a világ leghíresebb rock and roll zenekara kéri, ne beszéljenek az együttesről, mert nincs hangulata hozzá. Mint az elmúlt negyven esztendő alatt nem egyszer, most újra erősen érezhető a „fekete erő” jelenléte, és jobban, mint például két vagy három éve. A rap vagy a reggae állandóan itt van, ez igaz, de ez csak folytonos jel, figyelmeztetés. Nem lehet többé nem észrevenni a Soul, a lélek-zene előretörését, újra színrekerülését és befolyását. Lényegesen kifinomultabb a hangzása, a technikája, „tudósabbak” az előadói, mint eddig bármikor. Ez természetes, mert hisz minden fejlődik, tehát a soul muzsikának sem szabad lemaradnia. Újra hallat magáról a nagy öreg, a keresztapa, James Brown, és - hogy visszatérjünk hozzá végül - rhythm and blues, a feketék zenéje felé fordult ismét Mick Jagger, aki csak a dallamos és az okos, szellemes szövegű rap-et szereti, és aki biztos benne, hogy Los An- geles-i lázadásnak még lesz ennél nagyobb hatása a zenében. Ha nem törlik a járatot, amivel „L.A.”-be repült volna, biztosan szemtanúja lett volna a törtéteknek, de hát ebből kimaradt. Mindenesetre, - mondja,- nem egyszer járt arrafelé és beszéltek neki arról, hogy egyre rosz- szabb helyzetbe jutnak egyes rétegek - nemcsak feketék -, és semmi jó nem várható. Szóval sok-sok év óta vibrált valami a levegőben. Bizonyosan így volt, nem akar utólag bölcs lenni. Az új albumon feldolgozások is vannak. A „Think” James Brown műsorából, és a „Use me” Bill Whiters számai közül. Régóta nem dolgozta már fel mások számait. Mikor arról van szó, hogy nem szándékozik-e repriz válogatást összeállítani, mint Bob Dylan vagy Bryan Ferry, Jagger, ha nem is túl határozottan, de rázza a fejét. Azt mondja, eleget énekelte a más nótáit fiatalkorában. Amióta maga is komponál, csak a saját szerzeményeivel törődik. De ha egyszer kedve kerekedik majd a „koppintásra”, nem az ezerszer is elnyűtt dalokat fogja csokorba szedni.- Van-e fehér banda, amelyik olyan eredetien játssza a négerek zenéjét, mint a Rolling Stones úgy 28-30 évvel ezelőtt? - kérdezi Jacques Vincent.-Nem is kevés - válaszolja Mick Jagger. - Például a Red Devils. Csodálatosan zenélnek. A szólósuk 17 éves, és már kész mester. Felvettünk néhány számot, szó vart róla, hogy majd négy dal megjelenik lemezen. Azt imádom bennük, hogy köpnek a modem idők hangjára: úgy szól tőlük a blues, mint az 50-es években. Vass Imre Tárlat a fotógalériában A salgótarjáni fotóklub elmúlt évi salgóbányai telepén készült alkotásokból látható válogatás a József Attila Művelődési Központban rendezett kiállításon. Gyurkó Péter felvétele Félprofi színház Salgótarjánban? Nem először - és bizonyára nem is utóljára - ismét felszínre kerültek olyan elképzelések, amelyek szerint a jövőben esetleg egy úgynevezett félprofi, félamatőr színház működhetne Salgótarjánban. Ez a régi Tempress együttesből jöhetne létre, a korábban számos sikert éjért amatőr színpad intézménnyé alakulhatna át, s a többi között, elsősorban - bár nem kizárólag - szórakoztató gyermekműsorokat, tájolásra is alkalmas irodalmi ösz- szeállításokat mutatna be. Az együttes tagsága alkalmanként közösen léphetne föl meghívott, hivatásos társulatok színészeivel, más színházi műhelyek tagjaival. Ezen elképzelések szerint, remény van arra, hogy a következő évben már Nógrád megye sem marad ki azokból a színházi támogatásokból, amelyeket profi, vagy félhivatásos együttesek tájelőadásainak finanszírozására biztosít a költségvetés (a 1992. évi LXXX. törvény 5. számú melléklete szerint). A pályázatok sajnos az amatőr művészeti együttesek számára nem teremtenek lehetőséget anyagi támogatás elnyerésére. - mér Lóránt János Kecskeméten Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész, aki sokáig Salgótarjánban, illetve Mátraalmáson élt és alkotott, ismét önálló tárlattal lépett a közönség elé. A „hírős városban”, az ún. E Galériában március közepéig várja a látogatókat az a kiállítás, amelyen a művész újabb akva- relljeivel és olajképeivel mutatkozik be. Utoljára a művésztelepről Salgótarján. A Volt egyszer egy művésztelep programsorozat utolsó összejövetelére március 17-én 17 órakor kerül sor a József Attila Művelődési Központban. A Nógrádi Történeti Múzeum által szervezett, a St-Art alapítvány által támogatott program témája a nemzetközi művésztelep 1985-től 1991-ig, a megszűnésig tartó időszaka. Ekkor Milan Sokol besztercebányai grafikus és dr. Szabó Kinga, a losonci galéria igazgatója lesz a vendég. Petőfi és a forradalom emlékére Március 15-e táján természetes, hogy Petőfiről, lánglelkű költőnkről is megemlékezzünk. Lehet-e még Petőfiről újat mondani? - kérdezhetnénk ta- máskodva. Nos Kiskőrösön megpróbálják egy háromnapos konferencia keretében. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskőrös Város Önkormányzata, Kunszetmik- lós Város Önkormányzata, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és Bács-Kiskun Megyei Tagozata, a Petőfi Sándor Társaság és a Kiskőrös Városért Alapítvány március 13-a és 15-e között tudományos konferenciát szervez Petőfi Sándor születésének 170. és a polgári forradalom 145. évfordulója alkalmából. A konferencia címe: Március idusa Petőfi szülőföldjén A rendezvényt Kerényi Ferenc, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke és Kálecz János, Kiskőrös polgármestere nyitja meg. Ezt követően „Mi dolgunk Petőfivel?” címmel Kerényi Ferenc előadása hangzik el. Délután a Bács-Kis- kun megyei Petőfi-emlékhelyek felkeresésére indul a társaság. Többek között készülnek Du- navecsére, Szalkszentmártonba, ahol megtekintik a „Petőfi és szülei Szalkszentmártonban” című kiállítást, eljutnak Kun- szentmiklósra is. Másnap (14-én) előadásokra kerül sor. A délelőttiekből néhány cím (zárójelben az előadó): Petőfi művelődésének főbb irányai (Fekete Sándor), Petőfi szerelmi lírája 1845 előtt (Ratzky Rita), Petőfi „sziréna- síphangú” dala, avajty: mindent jól tudunk-e Petőfiről? (Lukácsy Sándor). A rendezvény 15-én, a forradalom napján ér véget a záróüléssel. B. Á. Kürtös Kürtös címmel kulturális hírvivőt adott ki a Csemadok nagykürtösi területi választmánya a 29. konferencia tiszteletére. A lapot Bányai Géza titkár jegyzi, a borító a balassagyarmati Novitas-B. Kiadó és a Z. Horv. stúdió közös munkája, a szerkesztésben Dánóczi Ilona, Hrubik Béla és Urbán Aladár vett részt. A lap ismerteti azt a tevékenységet, amelyet a Csemadok végez negyed század óta a szlovákiai magyar kultúra, a művészet szolgálata jegyében a nagykürtösi járásban. Ezen belül szól a nemzetközi, így elsősorban a balassagyarmati kapcsolatok alakulásáról, és a további tervekről is. Versmondó verseny a költészet napjára József Attila igazáért Április 11-e, József Attila születésnapja, Magyarországon 1964 óta a költészet napja. Az ünnep alkalmából - az 1992-es sikeres kezdeményezést folytatva - a szocialista párt ismét megrendezi a József Attila versmondóversenyt. A rendezők azt remélik, hogy ez a költészeti szemle legalább néhány embert hozzásegít József Attila igazabb, teljesebb megismeréséhez. Ehhez azonban szükség van arra is, - hogy a magukban tehetséget érző fiatalok a költő kevésbé ismert verseiből válasszanak! A verseny időpontja: április 16-a péntek 14.00 óra, helye: Salgótarján, József Attila Városi Művelődési Központ. A résztvevők emléklapot kapnak, az első hat helyezett tárgyjutalomban részesül. Jelentkezni lehet: levélben, vagy személyesen a Magyar Szocialista Párt megyei irodájánál 3101. Salgótarján, Kossuth út 8. Postafiók 50. A levélben kérik feltüntetni a jelentkező nevét, értesítési címét, vagy telefonját, illetve a választott József Attila vers címét. A jelentkezés határideje: március 26-a. További információkat a 32/10-226-os telefonon lehet kérni. Képes technikatörténet Nartov esztergapadja Andrej Nartov orosz mechanikus 1. Péter cár esztergaműhelyét vezette. A műhelyből kikerült fafaragások, metszetek pompás készítmények voltak s pihenő idejében a cár is szívesen időzött itt. A cár egyre nagyobb követelmények elé állította esztergályosait és ezért Nartovit külföldre küldték: Londonból azonban azt üzente haza, hogy nem talált olyan mesterekre, akik el tudták volna készíteni azokat a gépeket, melyeket a cár meg akart rendelni. O azonban mindent megfigyelt az angol műhelyekben, hat gépről hozott magával pontos adatokat, és ezekkel a gépekkel aranyat, ezüstöt húztak, rézcsövet fúrtak s a fogaskerekek fogait metszették. Hazatérve, 275 Az orosz mester esztergapadja egy moszkvai múzeumban évvel ezelőtt 1718-tól 1729-ig pedig kifejlesztette a híres esztergagépét. K. A. Herr Kiss szemétfeldolgozója A hulladék „eltűnik” Ferenczy Europress) A Lago Maggiorét övező zöld mezőn, Fondotoce közelében állították fel a Thermo-Select névre keresztelt „szemétgyárat”. Ennek az „üzemnek” az egyik feltalálója a magyar származású svájci-Iichtensteini Günter Kiss főmérnök. Az új technológia lényege, hogy a tömörített szemétből szenet, gázt, üveget, vizet és fémet állítanak elő. Az újrahasznosítható nyersanyagok kitermelése során keletkezett, környezetre káros anyagok kibocsátása minimális. A felszabadított energiával fűteni és világítani lehet, s az sem lebecsülendő szempont, hogy ® a fajta szemétfeldolgozás harmadannyi költséggel jár, mint a hagyományos. A légmentesen felizzított, összepréselt szemétből hatszáz fokon készül a „szén”, amelyet a kétezer fokra felfűtött kemencében gázzá alakítanak át. A szénmonoxidból és hidrogénből álló szintézisgázból azután energiát állítanak elő. Százezer tonna szemét elégetésénél mindössze háromszáz kilogramm mérgező salak és por keletkezik, s ez úgyszólván elhanyagolható a hagyományos módon végzett szemétmegsemmisítés negyvenezer tonnájával szemben! S ez bizony nem mindegy a környezetvédelem szempontjából. Hat métert emelkedik a tengerszint? Az Antarktisz „örök jege” már nem örök többé? Amerikai tudósok a kontinens jégtakarója alatt gigantikus nagyságú működő vulkánt fedeztek fel, amely a jeget nagy mélységekben megolvasztja és gleccsereket taszít a tengerbe. A nyugat-antarktiszi jégtakaró megolvadása becslések szerint hat méterrel emelheti a világtengerek szintjét. A következmények szörnyűek lennének. Az Indiai-óceáni Maldiv-szigeteket például elnyelné a tenger; Schles- wig-Holsteinben szétszakadnának a gátak, s a legtöbb holland lakos otthona elhagyására kényszerülne. A texasi egyetem geofizikai intézete, valamint a washingtoni és a denveri geológiai intézet tudósai a brit „Nature” című szakfolyóiratban számoltak be az Antarktiszon tett felfedezésükről. A jég alatt lévő aktív vulkánt radarmérések valamint műholdfelvételek kiértékelése segítségével találták meg.
