Nógrád Megyei Hírlap, 1993. március (4. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. március 12., péntek Ismét kiderült: „Ki mit tud”? Minden körülmények közölt vállaljátok önmagatokat, ne akarjatok senkire se hasonlí­tani! így lehettek élményt adók azok előtt, akiktől a sikert, a tapsot remélitek. Ez is lehetne a mottója an­nak a rangos eseménynek, melynek neve „Ki mit tud 92-93”, és melynek a salgótar­jáni városi és területi döntő­jére az elmúlt hét végén került sor a nógrádi megyeszékhe­lyen. A kiírás értelmében a versenyen részt vehetett min­den 14. és 26. életéve között járó magyar állampolgár vagy külföldön élő magyar. Csopor­tok, együttesek esetében az át­lagéletkort számították. A ve­télkedőn nem indulhattak hi­vatásos művészek. Ez a rendezvény szerves ré­sze volt az április 10-én Salgó­tarjánban sorra kerülő megyei válogatónak, amit májusban követ az országos előzsűrizés. Majd, aki itt is sikeresen sze­repel, az a televízió nyilvános­sága előtt versenyezhet ez év júliusától. A tarjáni selejtezőt a helyi önkormányzat szervezte. Kü­lönböző kategóriákban mér­hették össze produkciójukat a továbbjutni vágyók. A városi és területi Ki mit tud a sóshartyáni színjátszókor színvonalas produkciójával indult. Őket a néptáncosok, a népdalelőadók, és a . modem táncosok követték. Összesen 12 műsorszámnak tapsolhatott a szép számú publikum. Köz­ben a művelődési központ alsó szintjén a vers és prózamon­dók vetélkedtek egymással. A neves magyar és külföldi köl­tőktől szebbnél szebb előadá­sokban hallottuk viszont a verseket. A délutáni bemutató főleg a vokális és hangszeres zenéé volt. Tehetséges zenészeket és parodistákat fedezhettünk föl az indulók sorában, akik mél­tán ragadtatták tapsra a néző- közönséget. Mind a délelőtti, mind a délutáni program végén érté­keltek a zsűrik, amelyek a me­gye neves szakembereiből verbuválódtak. íme az „össze­állításuk:” Patakiné Kerner Edit, Csikász István, Tibay András, (vers és prózamon­dás); Susán Ferenc, T. Pataki László, Guthy Éva, Braun Miklós, Kulcsár Jó- zsefné, (népzene, néptánc, modem tánc, színjátszás); Me­zei István és Kalocsai Péter kiegészülve a már említett T. Pataki Lászlóval és Guthy Évával (vokális és hangszeres zene). Döntésük alapján a megyei „Ki mit tud”-ra az alábbiak ju­tottak tovább: Színpadi játék kategóriá­ban: sóshartyáni színjátszó­kor, néptánc kategóriában: Nógrád táncegyüttes, érsek­vadkerti Kale in shave csoport; népdal kategóriában: Alattyáni Mária, Takács Katalin; mo­dem tánc kategóriában: Click és In fact csoportok; vokális zene kategóriában: Novák László, Rácz János, illetve az A-la-carte, Stone face, Digi- saurus együttesek; hangszeres zene kategóriában: Kovács Zoltán, (klarinét); egyéb kate­góriában: Béres-Gubola Show (paródia); vers kategóriában: Tóth Henriette, Vinkó Bence, Sándor Nóra. Kiss Ildikó, Géczi Nóra és Zsibói Gergely. Ugyancsak a megyei dön­tőn való indulásra jogosultak a korábban Balassagyarmaton megrendezett városi és területi válogatón sikeresen szerepel­tek szólisták ill. együttesek: A The Street együttes, Kiss Szölgyémi Katalin, (pop-rock); Csaba Kinga. Párizs Judit (népdal); Szatmári Orsolya (táncdal); Novák Zoltán (próza); Berki Henriette és Oláh Annamária, illetve Po- rumb Katalin (modem tánc). Nádhera Roland Egy bolygó lélek Először úgy volt, hogy no­vember közepén jelenik meg MickJagger lemeze, a „Wande­ring Spirits” (Bolygó lelkek), aztán azt mondták, hogy janu­árban. Napokkal később jött a hír, hogy február elején a bol­tokban lesz. Jagger nem akarja mutatni, de mégis látszik, hogy ideges emiatt, mikor Jacques Vincent bekapcsolja a magnóját, hogy beszélhessen vele. Nem tudja még, hogy rövid ideig tart majd az interjú mert a Stones énekese vonakodva válaszol a kérdé­sekre, vagy egyenesen elzárkó­zik a nyilatkozattól. Mintha vál­lat vonna, mikor a Rolling Sto­nes helyzetéről esik szó. Még nem tudja senki, talán ő sem, hogy Bill Wyman vissza­vonul - egyik pillanatról a má­sikra széteshet a világ leghíre­sebb rock and roll zenekara kéri, ne beszéljenek az együt­tesről, mert nincs hangulata hozzá. Mint az elmúlt negyven esztendő alatt nem egyszer, most újra erősen érezhető a „fe­kete erő” jelenléte, és jobban, mint például két vagy három éve. A rap vagy a reggae állan­dóan itt van, ez igaz, de ez csak folytonos jel, figyelmeztetés. Nem lehet többé nem észre­venni a Soul, a lélek-zene előre­törését, újra színrekerülését és befolyását. Lényegesen kifino­multabb a hangzása, a techni­kája, „tudósabbak” az előadói, mint eddig bármikor. Ez termé­szetes, mert hisz minden fejlő­dik, tehát a soul muzsikának sem szabad lemaradnia. Újra hallat magáról a nagy öreg, a keresztapa, James Brown, és - hogy visszatérjünk hozzá végül - rhythm and blues, a feketék zenéje felé for­dult ismét Mick Jagger, aki csak a dallamos és az okos, szelle­mes szövegű rap-et szereti, és aki biztos benne, hogy Los An- geles-i lázadásnak még lesz en­nél nagyobb hatása a zenében. Ha nem törlik a járatot, amivel „L.A.”-be repült volna, biztosan szemtanúja lett volna a törté­teknek, de hát ebből kimaradt. Mindenesetre, - mondja,- nem egyszer járt arrafelé és beszél­tek neki arról, hogy egyre rosz- szabb helyzetbe jutnak egyes ré­tegek - nemcsak feketék -, és semmi jó nem várható. Szóval sok-sok év óta vibrált valami a levegőben. Bizonyo­san így volt, nem akar utólag bölcs lenni. Az új albumon feldolgozások is vannak. A „Think” James Brown műsorából, és a „Use me” Bill Whiters számai közül. Régóta nem dolgozta már fel mások számait. Mikor arról van szó, hogy nem szándékozik-e repriz válogatást összeállítani, mint Bob Dylan vagy Bryan Ferry, Jagger, ha nem is túl ha­tározottan, de rázza a fejét. Azt mondja, eleget énekelte a más nótáit fiatalkorában. Amióta maga is komponál, csak a saját szerzeményeivel törődik. De ha egyszer kedve kerekedik majd a „koppintásra”, nem az ezerszer is elnyűtt dalokat fogja cso­korba szedni.- Van-e fehér banda, amelyik olyan eredetien játssza a nége­rek zenéjét, mint a Rolling Sto­nes úgy 28-30 évvel ezelőtt? - kérdezi Jacques Vincent.-Nem is kevés - válaszolja Mick Jagger. - Például a Red Devils. Csodálatosan zenélnek. A szólósuk 17 éves, és már kész mester. Felvettünk néhány szá­mot, szó vart róla, hogy majd négy dal megjelenik lemezen. Azt imádom bennük, hogy köp­nek a modem idők hangjára: úgy szól tőlük a blues, mint az 50-es években. Vass Imre Tárlat a fotógalériában A salgótarjáni fotóklub elmúlt évi salgóbányai telepén készült al­kotásokból látható válogatás a József Attila Művelődési Köz­pontban rendezett kiállításon. Gyurkó Péter felvétele Félprofi színház Salgótarjánban? Nem először - és bizonyára nem is utóljára - ismét felszínre kerültek olyan elképzelések, amelyek szerint a jövőben eset­leg egy úgynevezett félprofi, félamatőr színház működhetne Salgótarjánban. Ez a régi Tempress együttes­ből jöhetne létre, a korábban számos sikert éjért amatőr szín­pad intézménnyé alakulhatna át, s a többi között, elsősorban - bár nem kizárólag - szórakoz­tató gyermekműsorokat, tájo­lásra is alkalmas irodalmi ösz- szeállításokat mutatna be. Az együttes tagsága alkalmanként közösen léphetne föl meghívott, hivatásos társulatok színésze­ivel, más színházi műhelyek tagjaival. Ezen elképzelések szerint, remény van arra, hogy a követ­kező évben már Nógrád megye sem marad ki azokból a szín­házi támogatásokból, amelyeket profi, vagy félhivatásos együt­tesek tájelőadásainak finanszí­rozására biztosít a költségvetés (a 1992. évi LXXX. törvény 5. számú melléklete szerint). A pályázatok sajnos az ama­tőr művészeti együttesek szá­mára nem teremtenek lehetősé­get anyagi támogatás elnyeré­sére. - mér Lóránt János Kecskeméten Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész, aki sokáig Salgó­tarjánban, illetve Mátraalmáson élt és alkotott, ismét önálló tár­lattal lépett a közönség elé. A „hírős városban”, az ún. E Galériában március közepéig várja a látogatókat az a kiállítás, amelyen a művész újabb akva- relljeivel és olajképeivel mutat­kozik be. Utoljára a művésztelepről Salgótarján. A Volt egyszer egy művésztelep programsoro­zat utolsó összejövetelére már­cius 17-én 17 órakor kerül sor a József Attila Művelődési Köz­pontban. A Nógrádi Történeti Múzeum által szervezett, a St-Art alapítvány által támoga­tott program témája a nemzet­közi művésztelep 1985-től 1991-ig, a megszűnésig tartó időszaka. Ekkor Milan Sokol besztercebányai grafikus és dr. Szabó Kinga, a losonci galéria igazgatója lesz a vendég. Petőfi és a forradalom emlékére Március 15-e táján természe­tes, hogy Petőfiről, lánglelkű költőnkről is megemlékezzünk. Lehet-e még Petőfiről újat mondani? - kérdezhetnénk ta- máskodva. Nos Kiskőrösön megpróbálják egy háromnapos konferencia keretében. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium, Kiskőrös Város Önkormányzata, Kunszetmik- lós Város Önkormányzata, a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság és Bács-Kiskun Megyei Tagozata, a Petőfi Sándor Tár­saság és a Kiskőrös Városért Alapítvány március 13-a és 15-e között tudományos konfe­renciát szervez Petőfi Sándor születésének 170. és a polgári forradalom 145. évfordulója al­kalmából. A konferencia címe: Március idusa Petőfi szülőföld­jén A rendezvényt Kerényi Fe­renc, a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság alelnöke és Ká­lecz János, Kiskőrös polgármes­tere nyitja meg. Ezt követően „Mi dolgunk Petőfivel?” cím­mel Kerényi Ferenc előadása hangzik el. Délután a Bács-Kis- kun megyei Petőfi-emlékhelyek felkeresésére indul a társaság. Többek között készülnek Du- navecsére, Szalkszentmártonba, ahol megtekintik a „Petőfi és szülei Szalkszentmártonban” című kiállítást, eljutnak Kun- szentmiklósra is. Másnap (14-én) előadásokra kerül sor. A délelőttiekből né­hány cím (zárójelben az elő­adó): Petőfi művelődésének főbb irányai (Fekete Sándor), Petőfi szerelmi lírája 1845 előtt (Ratzky Rita), Petőfi „sziréna- síphangú” dala, avajty: mindent jól tudunk-e Petőfiről? (Lukácsy Sándor). A rendezvény 15-én, a forra­dalom napján ér véget a záróü­léssel. B. Á. Kürtös Kürtös címmel kulturális hír­vivőt adott ki a Csemadok nagykürtösi területi választmá­nya a 29. konferencia tisztele­tére. A lapot Bányai Géza titkár jegyzi, a borító a balassagyar­mati Novitas-B. Kiadó és a Z. Horv. stúdió közös munkája, a szerkesztésben Dánóczi Ilona, Hrubik Béla és Urbán Aladár vett részt. A lap ismerteti azt a tevékenységet, amelyet a Cse­madok végez negyed század óta a szlovákiai magyar kultúra, a művészet szolgálata jegyében a nagykürtösi járásban. Ezen be­lül szól a nemzetközi, így első­sorban a balassagyarmati kap­csolatok alakulásáról, és a to­vábbi tervekről is. Versmondó verseny a költészet napjára József Attila igazáért Április 11-e, József Attila születésnapja, Magyarországon 1964 óta a költészet napja. Az ünnep alkalmából - az 1992-es sikeres kezdeménye­zést folytatva - a szocialista párt ismét megrendezi a József Attila versmondóversenyt. A rendezők azt remélik, hogy ez a költészeti szemle legalább néhány embert hozzásegít Jó­zsef Attila igazabb, teljesebb megismeréséhez. Ehhez azon­ban szükség van arra is, - hogy a magukban tehetséget érző fia­talok a költő kevésbé ismert verseiből válasszanak! A verseny időpontja: április 16-a péntek 14.00 óra, helye: Salgótarján, József Attila Vá­rosi Művelődési Központ. A résztvevők emléklapot kapnak, az első hat helyezett tárgyjutalomban részesül. Jelentkezni lehet: levélben, vagy személyesen a Magyar Szocialista Párt megyei irodájá­nál 3101. Salgótarján, Kossuth út 8. Postafiók 50. A levélben kérik feltüntetni a jelentkező nevét, értesítési címét, vagy te­lefonját, illetve a választott Jó­zsef Attila vers címét. A jelentkezés határideje: március 26-a. További infor­mációkat a 32/10-226-os tele­fonon lehet kérni. Képes technikatörténet Nartov esztergapadja Andrej Nartov orosz mecha­nikus 1. Péter cár esztergaműhe­lyét vezette. A műhelyből kike­rült fafaragások, metszetek pompás készítmények voltak s pihenő idejében a cár is szíve­sen időzött itt. A cár egyre na­gyobb követelmények elé állí­totta esztergályosait és ezért Nartovit külföldre küldték: Londonból azonban azt üzente haza, hogy nem talált olyan mesterekre, akik el tudták volna készíteni azokat a gépeket, me­lyeket a cár meg akart rendelni. O azonban mindent megfigyelt az angol műhelyekben, hat gép­ről hozott magával pontos ada­tokat, és ezekkel a gépekkel aranyat, ezüstöt húztak, rézcsö­vet fúrtak s a fogaskerekek fo­gait metszették. Hazatérve, 275 Az orosz mester esztergapadja egy moszkvai múzeumban évvel ezelőtt 1718-tól 1729-ig pedig kifejlesztette a híres esz­tergagépét. K. A. Herr Kiss szemétfeldolgozója A hulladék „eltűnik” Ferenczy Europress) A Lago Maggiorét övező zöld mezőn, Fondotoce közelében állították fel a Thermo-Select névre keresztelt „szemétgyá­rat”. Ennek az „üzemnek” az egyik feltalálója a magyar származású svájci-Iichtensteini Günter Kiss főmérnök. Az új technológia lényege, hogy a tömörített szemétből szenet, gázt, üveget, vizet és fémet állí­tanak elő. Az újrahasznosítható nyers­anyagok kitermelése során ke­letkezett, környezetre káros anyagok kibocsátása minimális. A felszabadított energiával fű­teni és világítani lehet, s az sem lebecsülendő szempont, hogy ® a fajta szemétfeldolgozás harmadannyi költséggel jár, mint a hagyományos. A légmentesen felizzított, összepréselt szemétből hatszáz fokon készül a „szén”, amelyet a kétezer fokra felfűtött kemen­cében gázzá alakítanak át. A szénmonoxidból és hidrogénből álló szintézisgázból azután energiát állítanak elő. Százezer tonna szemét elége­tésénél mindössze háromszáz kilogramm mérgező salak és por keletkezik, s ez úgyszólván elhanyagolható a hagyományos módon végzett szemétmeg­semmisítés negyvenezer tonná­jával szemben! S ez bizony nem mindegy a környezetvédelem szempontjából. Hat métert emelkedik a tengerszint? Az Antarktisz „örök jege” már nem örök többé? Amerikai tudósok a kontinens jégtakarója alatt gigantikus nagyságú mű­ködő vulkánt fedeztek fel, amely a jeget nagy mélységek­ben megolvasztja és gleccsere­ket taszít a tengerbe. A nyu­gat-antarktiszi jégtakaró meg­olvadása becslések szerint hat méterrel emelheti a világtenge­rek szintjét. A következmények ször­nyűek lennének. Az Indiai-óce­áni Maldiv-szigeteket például elnyelné a tenger; Schles- wig-Holsteinben szétszakadná­nak a gátak, s a legtöbb holland lakos otthona elhagyására kény­szerülne. A texasi egyetem geofizikai intézete, valamint a washing­toni és a denveri geológiai inté­zet tudósai a brit „Nature” című szakfolyóiratban számoltak be az Antarktiszon tett felfedezé­sükről. A jég alatt lévő aktív vulkánt radarmérések valamint műholdfelvételek kiértékelése segítségével találták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom