Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. február 8., hétfő A kompenzációs felár érvényesítése érdekében Olvasói levél után - kósza híresztelések elé Az általános forgalmi adóról szóló törvény (1992. évi LXXIV. tv.) az általános eljá­rási szabályoktól eltérően, a mezőgazdasági termelők több­letkiadásainak enyhítése érde­kében úgynevezett kompenzá­ciós felár érvényesítését teszi lehetővé a felvásárlási árban. A mezőgazdasági termelő szá­mára e tevékenysége körében teljesített termékértékesítés után a felvásárló (átvevő) adóa­lany köteles a felvásárlási áron felül kompenzációs felárat is fi­zetni. Ennek mértékei a felvásárlási ár százalékában a következők: növénytermelési termékek és elsődleges feldolgozásaik után: 10 százalék erdei magvak és csemeték, valamint erdősítés után: 6 szá­zalék élő állatok, állati termékek Mint építési vállalkozó 1992. október 28-án vállalati szerző­dést kötöttem a Bátonyterenyei Polgármesteri Hivatallal. A munka elkészült, azonban a hi­vatal a műszaki osztályvezető Bálint István javaslatára nem fi­zette ki a munkáért járó össze­get, annak ellenére, hogy jegy­zőkönyvileg a munkát átvette. Az összeg rendezése érdekében 1993. január 15-én és január 22-én egyeztetést tartottunk a hivatal műszaki osztályán. A január 22-ei egyeztetés áthúzó­dott január 25-ére, de itt sem született megegyezés. Az egyeztetésről jegyzőkönyv nem készült. Január 25-én az egyeztetés befejezéséhez, nyilatkozatot ad­tam le 138-4/93 ikt. szám alatt, (Az alábbiak részletek olva­sónk rendkívül terjedelmes leveléből - A szerk.) Az elmúlt rendszer vezetői­nek egy része tudatosan és saj­nos „tudatlanul is” valamilyen érdekből vagy hatalomvágytól égve került a vezetői székekbe. Szép számmal akadtak olyanok is, akik harcoltak és mindent el­követtek azért, hogy a „nagyok” között lehessenek. Ez magában nem is lenne olyan nagy hiba, ha a hatalmu­kat, tudásukat a nép és az em­beriség javára fordították volna. Akkor talán a jövőben így em­lékezne rájuk az utókor. Most már tudjuk, hogy az elmúlt évtizedek mit hoztak en­nek az országnak és nemzetnek. Az tény viszont, hogy a keresz­ténység, ami Jézus Krisztus szü­letésével írta be magát a történe­lembe - és ennek már 2000 éve - még mindig él, létezik és ha­zánkban is egyre jobban újra­éled. Ez persze egyeseknek nem- igen tetszik, de azért csak meg kell nekik barátkozni ezzel a ténnyel is. Ezért azt nyíltan elmondhat­juk, hogy az emberiség na­gyobb része a kereszténység és igaz ügy szolgálatában áll. Vi­haros évtizedek, sőt évszázadok sem tudták a földön élő embe­rekből ezt az igaz és tiszta hitet kiölni. Balassagyarmaton még 1991-ben terjedt el az a hír, hogy az egyház magáénak sze­retné az Ifjúság útjai általános iskolát és azt kéri, hogy az a tel­jes egészében az egyház tulaj­donába kerüljön. Pedig csak ar­ról volt szó, hogy szeretné, ha abban az iskolában keresztény és elsődleges feldolgozásaik után: 6 százalék A termelő részére adott, a felvásárlást igazoló bizonylat kötelező adattartalma többek között:- a felvásárlási alapár- a kompenzációs felár mér­téke százalékban kifejezve- a felvásárlási és a kompen­zációs felár együttes összege Az érvényesítés törvényi fel­tétele: a. adószámmal rendelkező mezőgazdasági termelőnél: adóalany neve, címe, adóigaz­gatási azonosító száma. b. adószámmal nem rendel­kező természetes személy me­zőgazdasági termelőnél elégsé­ges a személyi szám megadása a terméket átvevőnek. Frisch Oszkár hivatalvezető FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal Mahunkáné T. Gyöngyi ügyin­téző részére, azzal, hogy a le­endő jegyzőkönyvhöz, mint nyilatkozatomat csatolják hozzá, de nem ezt tették a „tisz­telt” hivatal képviselői (Bálint István és Mahunkáné), hanem január 22-ére visszadátumozott jegyzőkönyvet vettek fel, azért, hogy ne kelljen a nyilatkozato­mat hozzácsatolni, majd postáz­ták nekem január 27-ei kelte­zésű levél kíséretében, termé­szetesen a leadott nyilatkoza­tom nélkül. Hozzáfűzöm, hogy január 22-én egész napomat a hivatal műszaki osztályán töltöttem az egyeztetés miatt, ami 13.50-ig tartott, amikor is az ügyintéző kijelentette, hogy fejezzük be, mert mennie kell az autóbusz­szellemű tanítás valósulna meg. Az iskola továbbra is természe­tesen maradna önkormányzati tulajdonban. Hogy erre meny­nyire szükség van, azt a keresz­tény iskola szervezői megfelelő bizonyítékokkal alá is támasz­tották. Volt ugyanis egy nyílt és korrekt igényfelmérés, ahol az említett iskolából a szülők több mint fele jelezte, amennyiben az Ifjúság útjai általános iskolá­ban keresztény szellemű tanítás lenne, szeretnék a gyermekeiket oda íratni. Ekkor aztán elszabadultak az indulatok, pedig a felmérést csak egy iskolában végezték el. A másik érintett fél részéről is indultak az ellenszervezkedé­sek, szinte az egész város ezzel foglalkozott. És jöttek a ködösí­tések, csakhogy minden szülőt és tanulót lebeszéljenek az ér­zelmeikről és a szándékaikról. Számos példa bizonyítja, hogy voltak olyan iskolák, ahol a ta­nulókat, - akik az égvilágon nem voltak semmiben vétkesek és szüleik sem, - napról napra zaklatták, a szó szoros értelmé­ben fenyegették, különfélekép­pen zsarolták. Ugyanakkor a Szent Imre Keresztény Iskola tanárai, élükön az igen nagyrabecsült igazgató úrral és a szülőkkel, olyan összefogásról tettek tanú- bizonyságot, amire csak nagyon ritkán van példa. Szinte újjáva­rázsolták kívül-belül az egész épületet. Fáradhatatlan munká­jukkal, saját szerszámaikkal, gépekkel és anyagokkal. Min­denki segített, aki csak tudott. Szabad idejükből órákat, napo­kat áldoztak arra, amit már ré­gen annyira szerettek volna A Nógrád Megyei Hírlap 1993. január 25-ei számában Kovács Gábor országgyűlési képviselő úr tollából megjelent olvasói levélre, az ott felvetett kérdésekre a Colonia Pharma Gyógyszerkereskedelmi Válla­lat (korábban Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ) nevé­ben az alábbiakban kívánunk reagálni. Vállalatunk kezelője - nem tulajdonosa - a római katolikus plébánia épületében működő gyógyszertárra, gyógyszerészi szolgálati lakásra és a korábbi cipőboltra terjedő tulajdoni résznek. Az ingatlan - a jelen­legi ingatlannyilvántartási álla­pot szerint - 1/2 részben a ró­mai katolikus egyház, 1/2 rész­ben pedig a magyar állam tulaj­donában van. Nyilván félreérté­sen alapul tehát a közgyűlés el­nökének tulajdonított azon nyi­latkozat, mely szerint az ingat­lan a megyei önkormányzat tu­lajdona. Valószínűleg éppen ezért nem foglalkozhat azzal a me­gyei közgyűlés, hogy mi legyen az ingatlanrészek további sorsa, s nyilvánvaló az is, hogy esetle­ges tulajdonossá válásakor a volt egyházi ingatlanok tulaj­doni helyzetének rendezéséről hoz, ami hazaviszi, majd hétfőn folytatjuk és jegyzőkönyvvel lezárjuk az egyeztetést. Hétfőn reggel folytatódott az egyeztetés, ami nem hozott megoldást. A délelőtti órákat a hivatal műszaki osztályán töl­töttem, de jegyzőkönyv még itt sem készült, tehát a postai úton megküldött jegyzőkönyv sem­miképpen nem készülhetett ja­nuár 22-én. Feltehető a kérdés: - Ha jo­gos a műszaki osztályvezető ré­széről az elvégzett munka ellen- értékének a visszatar­tása, akkor mi szükség volt ré­széről a valós tények, dátumok, azaz a jegyzőkönyv megváltoz­tatására? Nagy Attila Bátonyterenye, Bányász u. 4. megvalósítani. Ami pár éve még álom sem lehetett, most va­lósággá vált. Erre igazán büszke lehet a város, annál is inkább, mert a már eltelt öt hónap alatt csak jót és dicsérő szavakat kapott az is­kola. Persze ehhez kellett egy bátor és igen jól képzett tanári testület, s kellett az a több mint ötszáz bátor szülő, aki nyíltan és határozottan ki merte jelen­teni: ő igenis szeretné a gyere­két ilyen iskolába járatni. Na­gyon sok cég és intézmény hoz­zájárult az iskola szebbé tételé­hez, berendezéseinek és segéd­eszközeinek beszerzéséhez. Nagy segítség volt az a szel­lemi támogatás, amit a városban élő különböző beosztású és fog­lalkozású emberek valamint a város egyes vezetői adtak. Há­lás köszönet ezért mindannyi- uknak. Az én gyermekeim már tud­ják, hogy jól döntöttek, amikor a keresztény iskolát választot­ták. Szeptembertől, mintha ki­cserélték volna őket. Mindig jókedvűek, csupa szép élmény­nyel térnek nap mint nap haza az iskolából. Tavaly a jelent­kező tanulók közül csak a felét tudták helyhiány miatt fölvenni, a többi 250 gyereknek is hely kellene, de ezeknek a száma csak nőni fog. Ezért kell meg­oldást találni minél előbb. Jóleső érzéssel tölt el, hogy a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kapcsán a városi önkor­mányzat döntésében mindkét felet a megegyezés szándéka, a kompromisszumkészség ve­zette. Király János Balassagyarmat szóló törvényt nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni. A balassagyarmati római ka­tolikus egyházközséggel a kap­csolatunk a legvészterhesebb időkben is igen korrekt volt, a jövőre nézve pedig komoly ga­ranciákat látunk arra, hogy az is marad. Dokumentumokkal, számlákkal tudjuk azt bizonyí­tani, hogy a felvetődő homlok­zati, járda-, közműráfordítások­nál a költségek a tulajdoni há­nyad által meghatározott módon oszlottak meg, esetenként a ránk eső résznél is többet tud­tunk vállalni. Az olvasói levélben jelzett te­tőbeázás - s annak orvoslása - nem vetődött fel az egyházzal folytatott tárgyalások során. Kötelességem és azon túl sze­mélyes meggyőződésem is azt teszi szükségessé, hogy Kertész Miklós úrnak, a vállalat volt igazgatójának jó szándékairól az olvasót biztosítsam. Egy 1992. augusztus 17-én folytatott megbeszélés eredményeként a volt cipőbolt tárgyában a gyógyszertári központ képletes, havi 500 forint bérleti díjat ja­vasolt. Az egyházközség vá­laszlevelében a bérleti díjat el­fogadta, a pince hasznosításá­hoz szükséges lejárat kialakítá­sához nem járult hozzá, vala­mint kérte a fűtés leválasztását, mert annak díját nem tudja vál­lalni. A gyógyszertári központ igazgatója szeptember 8-án kelt válaszlevelében kifejtette, hogy az egyház tulajdonjogának helyreállítása esetén hasonló méltányosságot tart valószínű­nek a gyógyszertár további mű­ködtetését illetően, mint amit a volt cipőbolt bérleti feltételei­ben demonstrált. A Nógrád Megyei Hírlap szeptember elsejei számában az A kormány 1992. december 30-án módosította az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedésével kapcsolatos kedvezményekről szóló 53/1992(III.21.)Korm. rendelet 13. paragrafusát. A módosítás szerint a közlekedési támoga­tásra vonatkozó igényt minden évben február 15-éig kell a jegyzőhöz benyújtani, aki feb­ruár 15-e és április 30-a között határozattal dönt és gondosko­dik a megállapított közlekedési támogatás folyósításáról. A módosítás a Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek Orszá­gos Szövetségét váratlanul érte, mert a Népjóléti Minisztérium a módosított határozatot a ME- OSZ-szal előzetesen nem egyeztette. Ugyancsak meglepi a mozgássérült embereket Olvasónk jelenleg munka- nélküli, s azt kérdezi, hogy hol és kivel érvényesíttetheti a be­tegbiztosítási kártyáját? Tudni szeretné azt is, hogy van-e lehetőség arra, hogy élettársa munkahelyén kérje kártyájának érvényesítését, mert a helyi önkormányzat polgármesteri hivatalában kapott ilyen tanácsot, de az élettárs munkáltatója kérését megtagadta! Végül is mi a te­endője? * Tekintettel a hiányos tényál­lásra többféle lehetőséget is fi­gyelembe véve adunk választ. Mindenekelőtt megnyugtatjuk, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések folytán biztosí­tottnak minősül a munkanél­küli-járadékban részesülő sze­mély is. Ilyen esetben a beteg- biztosítási igazolványt a mun­kanélküli-ellátást folyósító szerv adja ki és érvényesíti is. Betegbiztosítási ellátásra jo­gosult az is, aki munkanélküli­ellátásban neki fel nem róható egyháznak feltett újságírói kér­désre - „Maradhat-e a patika, ha az egyházé lesz az ingatlan?” - a válasz: „Ez bizony még ta­lány, mert a gyógyszertár to­vábbi sorsát a várhatóan hama­rosan kezdődő privatizáció meghatározza majd ...” A gyógyszertári központ ve­zetése ezt a nyilatkozatot sajná­latos tényként kezelte, de nem tartotta kizártnak, hogy valami­lyen félreértés miatt jelent meg ebben a formában. Úgy gondol­juk ugyanis, hogy a város gyógyszerellátásnak meghatá­rozó részét végző gyógyszertár jövőbeni léte akkor sem lehet kétséges, ha az egyház vissza­kapja volt tulajdonát. Ekkor vélhetően lenne olyan méltá­nyos bérleti konstrukció, ami akár állami, akár magán üze­meltetésű gyógyszertár működ­tetését lehetővé teszi. Folytattuk tehát azokat a tár­gyalásokat, melyek az egyházi profilba illő (kegytárgy-, könyv-, papíráru), akár abba nem sorolható, de az egyház be­leegyezését bíró vállalkozás (óra-ékszer) megvalósítását cé­lozták. Ezen vállalkozások kö­zös hiányossága az, hogy a pin­cerész hasznosítását nem oldják meg, saját ez irányú szándéka­ink pedig az elutasító álláspont miatt nem realizálhatók. 1992. november 27-én a ba­lassagyarmati római katolikus egyházközség főhatóságuktól kapott utasításra hivatkozva le­vélben fordult a Colonia Pharma Gyógy szerkereské­delmi Vállalathoz, hogy a jelen­leg gyógyszertárként, gyógy­szerészi szolgálati lakásként és a korábban cipőboltként üze­meltett tulajdonrészeket közvet­lenül adja tulajdonába. A volt gyógyszertári közpon­szerte az országban! Mert akit a havas, jeges tél, a csúszós utak megakadályoznak kérelmének határidőn belüli benyújtásában, annak számára a közlekedési támogatás elveszett, legalább 1993-ra. Igaz, január elseje és február tizenötödike között volt, s talán, lesz is még néhány olyan nap, amikor nem csúszik az út. Hanem a jogosultak többsége nem olvasta a - kérelmezési időszak kezdete előtt egy nap­pal megjelent - közlönyt, így nem értesült a módosításról, s így félő, hogy kimarad a neki szánt és őt megillető támoga­tásból. Pedig a nevezett többsé­get nem csupán megilleti e tá­mogatás, hanem valóban igen rászorult. Méltánytalan lenne, ha az adminisztráció vissza­okból már nem részesül, de el­helyezkedni sem tud. Ilyen esetben a betegbiztosítási iga­zolványt az illetékes munkaügyi központ, vagy annak kirendelt­sége igazolása alapján az illeté­kes társadalombiztosítási igaz­gatóság vagy kirendeltsége adja ki, illetve érvényesíti. Hozzátartozói alapon is van lehetőség betegbiztosítási iga­zolvány kiadására és érvényesí­tésére. A kérdés az, hogy ilyen szempontból ki számít hozzátar­tozónak? Hozzátartozónak a biztosított eltartott kiskorú gyermekét, va­lamint azt a háztartásban élő közeli hozzátartozóját lehet te­kinteni, akinek havi jövedelme a naptári év első hónapjában ér­vényes minimális bér összegét nem haladja meg Sajnos az élettárs nem tartozik ebbe a körbe, ennélfogva az élettárs munkáltatója jogszerűen ta­gadta meg olvasónk betegbizto­sítási igazolványának az érvé­nyesítését. Aki szociális rászorultsága tok által kezelt ingatlanok tulaj­donjogi sorsát illetően országo­san vita van az érintett önkor­mányzatok és az illetékes állami szervek között. Ameddig ez jogerősen le nem zárul, a kérés­sel foglalkozni nem lehet. Az igényt - ettől függetlenül - el­juttattuk a megyei közgyűlés hivatalához is, s erről a balassa­gyarmati római katolikus egy­házközösséget is tájékoztattuk. Eddig a száraz tények! Meg­ítélésünk szerint ebben a nem egyszerű kérdésben egészen új helyzet állt elő, ami már nem szűkíthető le a volt cipőbolt hasznosításának ügyére. A Co­lonia Pharma Gyógyszerkeres­kedelmi Vállalat jól felfogott érdeke azt diktálná, hogy nagy- kereskedő lévén az üzlethelyi­séget és a pincerészt is gyógy- termék- és egészségápolási cik­keket forgalmazó diszkontáru­házként üzemeltesse. így kielé- gíthetőek lennének a lakosság és a vonzáskörzet kiskereskedő­inek ez irányú igényei. Kovács Gábor képviselő úr olvasói levélében „hamis in­formációként” aposztrofált vendéglő és borozó valóban hamis. Mint ahogy a titokzatos kft.-, vagy rt.-tulajdonba kerü­lés veszélye sem létező realitás. Az előbbiekben vázolt kizáró­lagos saját célra történő haszno­sítás keresztezné az egyház ér­dekeit, ez pedig végképp nem lenne kívánatos. Marad tehát a város lakossá­gát irritáló „üresen tátongás”, ami szintén nem kívánatos, de a tulajdoni vita eldöntése nélkül nincs rá gyógyszer, annak elle­nére, hogy a gyógyszertár itt működik. Dr. Szigeti József igazgatóh. főgyógyszerész venné, amit az emberség meg­adott. A MEOSZ reméli, hogy az adminisztrációs hiba (a határidő nem elég körültekintő megálla­pítása) kijavíttatik. Ennek elle­nére kéri egyesületeinek tagjait és az országban élő valamennyi mozgáskorlátozott személyt - akik közlekedési támogatásra jogosultak! -, hogy máris intéz­kedjenek: adják be támogatási kérelmüket haladéktalanul a jegyzőhöz. Ne feledjék, ver­senyt kell futniuk - ha megy, ha nem - az idővel. A jegyzők, a jelenleg érvényes rendeletmó­dosítás szerint február 15-én le­húzzák a rolót, azaz a február 16-án érkezett kérelmekről már nem határoznak. Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége miatt az önkormányzat döntése alapján részesül segélyben, an­nak a betegbiztosítási igazolvá­nyát a helyi polgármesteri hiva­tal jegyzője jogosult kiadni és érvényesíteni az 54/1992. Kor­mányrendelet 3. paragrafusának 6. pontja szerint. * Tájékoztatjuk olvasóinkat arról is, hogy sokan vannak, akik valamilyen meggondolás folytán ismeretlenségben akarnak maradni és nevüket vagy címüket sem adják meg az érdeklődő leveleikben fel­tett kérdéseik megválaszolá­sához. Egyre gyakoribb az „egy olvasó” aláírás. A névte­len kérdezőknek a jövőben vá­laszt semmilyen formában nem fogunk adni, mert a sze­mélyiség védelmével kapcso­latos aggályok és az egyéb okok fokozottabb óvatosságra köteleznek bennünket. Ilyen esetekben a hiányos tényállás sem pótolható, tehát megfe­lelő válasz nem is adható. Dr. Verebélyi Mi történt a jegyzőkönyvvel? Néhány évvel ezelőtt csak álom volt a keresztény iskola Február 15-én lejár a határidő „Versenyfutás” - mozgássérülteknek Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A munkanélküliek betegbiztosítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom