Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27-28 / 49. szám
17 millióan készek kivándorolni Kelet-Közép-Európából 17 millióan készek kivándorolni Nyugat-Európába, és ott nézni munka után — tűnik ki az Euro- barometre nevű közvéleménykutatási intézet 18 közép- és kelet-európai országban végzett felméréséből, amelyre az Európai Közösségek bizottsága adott megrendelést. A felmérést 1992. október-novemberben végezték, és az érintett országok lakosságának 7,3 százaléka, azaz 16,7 millió személy azt mondta, hogy „biztosan”, vagy „valószínűleg’’ elhagyja szülőföldjét. Albániából az emberek 53 százaléka akar kivándorolni, Grúziából 26 százalékuk, Macedóniából 22 százalékuk. Az oroszoknak és a lengyeleknek viszont mindössze öt százaléka tervezi, hogy elhagyja országát. Egyelőre még megy a gáz... Oroszország mégsem váltotta be fenyegetését, nem állította le gázszállításait Ukrajnának, ám közölte, hogy már most vasárnaptól megteszi, ha Kijev nem rendezi számláját. Oroszországnak 1 milliárd köbméter földgáz árával adós Ukrajna, ennyit kapott eddig az idén. Orosz részről a Gazprom gázipari monopólium vezetője az ITAR-TASZSZ hírügynökséggel közölte: a gázszállítások leállításának elhalasztásával lehetőséget akarnak adni arra, hogy sikerüljön megegyeznie Leonyid Kucsma ukrán miniszterelnöknek orosz kollégájával, Viktor Csernomirgyin- nel a kérdésről. Orosz dúsított urán az USA-ba Az Egyesült Államok ötszáz tonna erősen dúsított urániumot vásárol Oroszországtól. Az uránium a volt Szovjetunió leépített nukleáris fegyverarzenál] ából származik — jelentette be az amerikai külügyminisztérium illetékese. William Burns tábornok szerint az erről szóló megállapodás a múlt csütörtökön született, és az urániumot az energiaügyi minisztérium vásárolja fűtőanyagként. Balsai István Kanadában A szakemberképzéstől a „pénzmosási” akciókig Magyarország Kanadához fűződő kapcsolatai az igazságügy területén különösen szorosak; rendszeres, sokrétű küldöttség- és tapasztalatcsere jellemzi az együttműködést. Erről számolt be Balsai István igazságügyi miniszter e heti látogatása befejeztével az MTI-nek. Balsai immár második kanadai útján tanácskozott kollégájával, Pierre Blais-vel, találkozott Antonio Lamerrel, Kanada főbírójával, majd Ontario tartomány igazságügyi vezetőivel, valamint Joe Clark volt miniszterelnökkel. Az illetékes kanadai szakemberek többek között tájékoztatták a magyar vendégeket a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos pénzmosási akciók felderítésében szerzett tapasztalataikról. A magyar miniszter tapasztalatai szerint Brian Mulroney miniszterelnöknek a héten bejelentett visszavonulása, az idén várható választások semmiképp sem fogják befolyásolni a két ország kitűnő kapcsolatait. Mint azt Balsai elmondotta, Kanada jelentős segítséget ad fiatal magyar szakemberek képzéséhez a kereskedelmi jogban — ami természetesen a magyar befektetések, az Expo iránt érdeklődő kanadai gazdasági körök érdeke is. Az igazságügyi miniszter csütörtökön este a torontói magyarság képviselőivel találkozott, tegnap pedig előadást tartott a kanadai-magyar kereskedelmi kamarában... Kérdőjelek Arthur Miller is? Az elmúlt hetek, hónapok közéleti csatározásaiban nemegyszer hallhattuk: miért tévednek a politika ingoványos területére az írók, költők, miért nem azzal foglalkoznak, amihez értenek? Magára vehette ezt akár Csurka István, akár Konrád György. Ám nem politizál-e óhatatlanul — életével és műveivel egyaránt — az igazi alkotó, az igazi művész? Egészséges hazafiság? Demokráciakészség? Összeroppant társadalmak? E fogalmakat nem más taglalta, elemezte nemrég a Spiegelben megjelent elgondolkodtató inteijújában, mint Arthur Miller. A világhírű amerikai drámaíró természetesen állást foglalt a színház, a művészet vagy a társadalmi értékek időszerű kérdéseivel kapcsolatban, de egy percig sem habozott, amikor napi, égető dilemmákról faggatták. Diplomáciai finomkodás? Tompított megfogalmazás? Égjük sem jellemző az íróra. Miller nem habozik „barna pestis”-nek nevezni az újfasiszta jelenségeket, s figyelmeztetni a fékentartás fontosságára. Reményt keltőnek nevezi a sorozatos, százezres, gyertyás-fáklyás felvonulásokat az erőszak, az idegengyűlölet ellen. S nem nyeli le bírálatát a bonni kabinettel szemben: „A Kohl-kormány adós marad az erélyes fellépéssel, mintha csak attól tartana, hogy ha elkezdi, nehéz megállni, mert a jobboldal túlságosan erős.” A világhírű szerző nem titkolja: az egész világot félti attól, amit szélsőséges nacionalizmusnak nevez. Irodalom ez? Politika ez? A kettő ötvözete: egy humanista alkotónak az emberiségért érzett felelőssége — felrázó szavakba öntve. (FEB) Fizikai kutatóintézet Ungváron Ungváron már huzamosabb ideje működött az Ukrán Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének részlege, s most e tudományos bázisra építve alakult meg önálló intézményként az Elektron-fizikai Akadémiai Intézet, ami a kárpátaljai fizikusok eddigi tudományos munkájának az elismerése. A megnyitás alkalmából Kárpátaljára látogatott neves ukrán tudósok egy csoportja, élükön Borisz Paton akadémikussal, az Ukrán Tudományos Akadémia elnökével. Kárpátaljai tartózkodásuk során a tudósok találkoztak a megye vezetőivel is, s tájékozódtak a vidék gazdasági életének újdonságairól. Kiemelt hangsúllyal esett szó a Kárpátok Eurorégió létrehozásáról, amelyet napjaink legjelentősebb eseményeként értékeltek. A Kárpátok Eurorégió megalakulása nemcsak a gazdasági, hanem a tudományos együttműködésben is új távlatokat nyit. Hiperinfláció Szerbiában A hiperinfláció megfékezéséért hatósági ellenőrzés alá vonták a legfontosabb élelmiszercikkek árat Szerbiában. Az intézkedés többek között érinti a lisztet, a cukrot, az étolajat, megannyi olyan árut, amely két honapja fellelhetetlen. Továbbá az elekt- romosáram-szolgáltatást is, amelynek diját éppen kedden emelték 145 százalékkal. Szerbiában az infláció naponta 5-6 százalékos. Magyarország felől nem fenyeget katonai konfliktus Milan Knazko hazánk és Szlovákia kapcsolatáról Meg vagyok győződve arról, hogy Magyarország felől sem katonai agresszió, sem katonai konfliktus nem fenyegeti Szlovákiát — jelentette ki pozsonyi sajtótájékoztatóján Milan Knazko szlovák külügyminiszter. Kérdésekre válaszolva érintette Vladimír Meciar kormányfőnek a magyar fegyverkezéséről Brüsszelben tett kijelentését is. — Úgy gondolom, hogy nem a mi feladatkörünkbe tartozik a magyarországi haditechnika fejlesztésével kapcsolatos kérdések felülbírálása. Mint ahogy annak vizsgálata sem volt a mi feladatunk, hogy vajon hány órás gyakorló repüléseket hajtottak végre a magyar légierő gépei — mondta a miniszter, aki hetek óta sok kérdésben nyilvánít más véleményt, mint a kormányfő. (Vladimír Meciar három hete igen kritikus szavakkal illette a külügyi tárca munkáját, és egyenesen lemondásra szólította fel külügyminiszterét. Ide tartozik, hogy szerdán a szlovák külügyminisztériumot meglátogatta Michal Kovac köz- társasági elnök, aki a minisztérium munkájáról és személyesen Milan Knazkóról igen nagy elismeréssel nyilatkozott.) Az MTI kérdésére, hogy miképpen kívánja kezelni a szlovák külügyi tárca a bősi kérdést azután, hogy Csehország lemondott az erőmű jogutódlásáról, Milan Knazko így válaszolt: — Ismeretes, hogy a Hágai Nemzetközi Bírósághoz benyújtandó előterjesztésben világosan meg kell határozni, hogy kik is az indítványban szereplő partnerek. A jövőben már nem a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság, hanem a Szlovák Köztársaság lesz — Magyarországgal együtt — a bősi vita közvetlen érintettje. A nemzetközi jogi fórum megkeresése előtt igen fontos a vízrendről és az egyéb részletekről szóló kétoldalú megállapodások aláírása. — Mindez érthető módon ránk nézve lényegesen nagyobb terhelést jelent majd, mint eddig, hiszen most már a teljes jogi és pénzügyi-gazdasági problémakör a Szlovák Köztársaság politikai képviseletének a felelősségébe tartozik — közölte a szlovák külügyminiszter. Kitért a Duna eltérésével kapcsolatos magyar álláspontra is. — Nem sértettük meg Magyarország integritását, területi egységét — jelentette ki... Hozzátette, hogy a Duna elterelésével az 1977-es eredeti szerződés is számolt... A szlovák külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a bősi vitát ismét „politikai hullámverés” fenyegeti, ezért azt ajánlotta, hogy „tereljük a közös gondot szakmai mederbe”. — Megengedhetetlen, hogy Szlovákia és Magyarország között fokozódjon a politikai feszültség. Hadd emlékeztessek arra a nyilvánvaló tényre, hogy a két országnak igazi együttélésre és jó együttműködésre van szüksége — hangoztatta. Milan Knazko rövid távú politikai szemléletnek nevezte azt, hogy az erőművel vagy a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések függvényében kezeljék Szlovákia nemzetközi megítélését. Feltette a kérdést: — Vajon végiggondolták-e, hogy mit is jelentene ez a szemlélet a nemzetközi szerződések betartása terén, beleérve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kötelezettségeket? Úgy vélem, a magyaroknak is érdeke, hogy Szlovákia mielőbb részese lehessen a nemzetközi folyamatoknak, s ez különösképpen érvényes az emberi jogok területére... Egy cseh lap a Kárpátok-Eurorégióról Magyarország fél a Kisantant újjáéledésétől A Debrecenben meghirdetett Kárpátok-Eurorégió együttműködéssel foglalkozott legutóbbi számában a Respekt című cseh politikai hetilap. Az írás szerzője, Maciej Szymanowski lengyel hungarológus egyebek közt azt vizsgálta, milyen motívumok indították Magyarországot, Ukrajnát és Lengyelországot ennek az együttműködési formának a kezdeményezésére. Magyarország érthető módon érdekelt a közép-európai országok politikai együttműködésében — állapította meg Szymanowski. Budapest magatartását szerinte egyrészt befolyásolja a közvetlen szomszédság a terjeszkedő Szerbiával. Másrészt viszont az is szerepet játszik, hogy Magyarország fél a szerb-román-szlovák Kisantant újjáéledésétől. Ez a Kisantant — Szymanowski szerint — a határokon túl élő magyar kisebbség jogainak biztosítására irányuló budapesti törekvések ellenreakciójaként jelenhet meg. Ukrajna tekintetében Szymanowski utalt arra, hogy Kijev erőteljesen törekszik önállóságának hangsúlyozására. Ukrajna azt akarja, hogy ne csupán de jure, hanem de facto is önálló államnak, s ne csupán a volt Szovjetunió egyik részének tekintsék. Saját nyugati szomszédjaihoz való közeledése segítségére lehet abban, hogy gyorsabban megszabaduljon az orosz gazdasági függéstől, s — a lengyel példát követve — „az üres pultok gazdaságától” a fogyasztói piac felé vehesse az irányt. Lengyelország vonatkozásában a szerző felhívta a figyelmet arra, hogy a német-lengyel határvidéken kialakítandó regionális együttműködés gondolata jóval korábban felmerült, mindeddig mégsem valósult meg. Varsónak olyan ambíciói vannak, hogy ő legyen az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese a térségben — írta a Respekt munkatársa, s a debreceni megállapodás Lengyelország részéről történt aláírását részben annak tudta be, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben „kevésbé oroszbarát” módon szemléli Kelet-Európát. Magyarország és Lengyelország egészen a közelmúltig reményeket táplált a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban. Egyebek közt valamilyen biztonsági rendszer létrehozásáról is szó volt — írta Szymanowski, majd megállapította: a cseh külpolitikában beállt változás, valamint Budapest és Pozsony elhúzódó feszültsége „befagyasztotta” ezeket a reményeket. Ugyanakkor az ingatag keleti helyzet, a horvát-szerb-bosnyák háborúskodás nem teszi lehetővé, hogy feledésbe merüljön egy ilyen biztonsági rendszer szükségessége. A Kárpátok-Eurorégiónak van bizonyos lehetősége arra, hogy a szomszédos országok közeledésének motorjává váljon — vélekedett a Respekt szerzője. Emlékeztetett arra, hasonló szerepet töltöttek be az ilyen regionális kezdeményezések Nyu- gat-Európában is, ahol „az üzlet, az üzlet” jelszó hatékony módon szorította ki az emberek tudatából a nemzeti előítéletet, a félelmet és a sértődöttséget. A Vatikáni Rádió interjúja Jeszenszky Gézával „A diszkrimináció állandó feszültségforrás” Jeszenszky Géza külügyminiszter a Vatikáni Rádió adásában nyilatkozott a Vatikánban tett látogatásáról, a Jean-Louis Tauran ersekkel, a Vatikán államközi kapcsolatainak vezetőjével, (külügyminiszterrel) való találkozójáról. A megbeszélésről a magyar külpolitika irányítója elmondta: elsősorban az uj Európa, a volt kommunista országok ügyeiről volt szó, arról, hogy az újjáépítésben, újjászületésben, amire nemcsak a gazdaságoknak, hanem a társadalmaknak is szükségük van, milyen lehet az együttműködés a Vatikánnal, illetve a katolikus egyházzal. Ha a gazdaság jobban működik — mondotta —, ha az emberek között béke van, ha az államok, népek közötti kapcsolatok javulnak, akkor ez előmozdítja a morális értékek megerősödését, így a szabad pasztorizációt is. A magyar kormánynak ez a szándéka, és tettei is bizonyítják, hogy mennyire keresi az együttműködést az egyházzal, egyben számít az egyhazak támogatására. A Vatikáni Rádió megkérdezte: A nemzeti kisebbségre vonatkozóan az utóbbi időben a pápa Őszentsége is többször nyilatkozott, hogy fontos a hazaszeretet, de vigyázni kell a nacionalizmus szélsőségeivel. Volt-e szó erről, s érinti-e ez különösen Magyarországot? A miniszter válaszában egyebek között emlékeztetett: itt nagyon lényeges látni a különbséget. Különbséget kell tenni a hazaszeretet, ha úgy tetszik, a f iatriotizmus, a nemzet újjászü- etéséhez elengedhetetlen nemzeti érzés és felelősségérzet, és a másokat gyűlölő, a másokat ellenségnek tekintő — esetleg megsemmisítésükre irányuló — törekvések között. Azt hiszem — mondotta a miniszter —, hogy az új Európa, a volt kommunista országok számára alapvető kérdés, hogy mindenki, minden állampolgár jogbiztonságban éljen, szavatolják az egyes népcsoportok, a kisebbségek jövőjét, szabadon gyakorolhassák vallásukat, megőrizhessék műveltségüket, megtarthassák vagy kiépíthessék iskolarendszerüket. Ez tulajdonképpen a stabilitás előfeltétele. Tehát — ellentétben azzal az időnként felbukkanó nézettel, hogy a kisebbségek valamiféle destabilizáló tényezőt jelentenek — az ellenkezőjét kell látni és láttatni is a világgal. Hogy a megelégedett kisebbség a stabilitás forrása, s előmozdítja az államközi jó viszonyt is. Az elnyomás, a diszkrimináció ellenben állandó feszültség- forrás — mondotta. Ukrajna Jegyzőkönyvek — katonai együttműködésről Jegyzőkönyvet írtak alá csütörtökön Kijevben Magyarország és Ukrajna magas beosztású katonai vezetői a légvédelmi rendszerek és a repülés terén kialakítandó együttműködésről. A magyar katonai küldöttséget, amelyet Balogh Béla vezérőrnagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese, légvédelmi és repülő-főszemlélő vezet, fogadta Anatolij Lopata vezér- ezredes, az ukrán hadsereg megbízott főtörzsfőnöke és Mihail Lopatyin altábornagy, az ukrán légvédelmi csapatok parancsnoka. Az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata azt is közölte, hogy a magyar főtisztek ellátogatnak néhány ukrán alegységhez is. Clinton elnök, a Fehér Ház és az MTI esete a „magyar römivel” Az új amerikai elnök eddigi legsikeresebb nyilvános szerepléseinek egyike volt a hétvégi, amikor az ország számos tájáról érkezett gyerekek kérdéseire válaszolt a Fehér Házban, egyenes tévéadásban. A fiatalos elnök kellemes, szellemes, kedves volt — láthatóan hatott az elfogulatlan, kritikus gyerekseregre, ami nem csekély teljesítmény, s az ABC-TV fehér házi adását a felmérések szerint több gyerek nézte, mint a Micimackót — ami önmagáért beszél. A közvetlenségéről ismert elnök egy Jarrad nevű fiatalember kérdésére, miszerint „mivel szórakoznak errefelé?” — kijelentette: a golfon kívül szeret kártyázni feleségével, Hillaryvel és 12 éves lányukkal, Chelsea-vel. — A játékot Chelsea-tól tanultuk: „Magyarország-römi”-nek hívják — így az elnök. Végre egy magyar vonatkozási pont az új elnöknél — kiáltott fel az MTI tudósítója, és miután ilyen romiról még nem hallott, tárcsázta a Fehér Ház sajtóosztályát, mondanák meg, mifajta ez a játék? Nem tudta az első sajtótitkár, nem tudta a második. A sokadik után kuncogott egy hölgy: fogalmunk sincs, kérdezze meg az ABC-TV-nél. Miután a közvetítő nem felelhet az elnök szavaiért, a tudósító nem csüggedt, és másutt próbálkozott. Végül az illetékesek megunták a zaklatást, és a nyűgös magyart a külföldi sajtóért felelős fehér házi sajtórészleghez utasították, mondván, azok az illetékesek. Ott az együttérző férfiú udvariasan közölte, hogy fájdalom, fogalma sincs a magyar romi mibenlétéről: ők külpolitikai kérdésekkel foglalkoznak, ez pedig a legszélesebb értelemben sem tekinthető annak. A Clinton-család magyar kártyajátékának rejtélye így változatlanul megoldásra vár. A Le Monde az Operaház előadásáról Dicséri a magyar művészek teljesítményét, de kifogásolja a Fidelio bemutatásának körülményeit a Le Monde-ban a lap zenekritikusa, Anne Rey. A Ma- yar Állami Operaház együttese ét előadáson mutatta be Párizsban Beethoven operáját. A kritikus úgy véli, hogy a zenekar „automata pilótával repült, mert az ifjú brazil karmester, Maximianno Cobra túl nagy feladatot vállalt magára a művel”. — Szerencsére a magyarok rendíthetetlenek voltak — jegyzi meg a kritikus. — Ráadásul egy fiatal művész, Bátor Tamás, a kitűnő bariton kézbe vette a dolgokat — úja, lelkesült hangon méltatva teljesítményét Rocco szerepében. — Hangja valóságos elektronikus távot ér át, könnyedén énekli ki a mélységeket, van ritmusa, stílusa, illetve impulziója. Elégedett a kritikus Molnár András Florestánjával is, bár úgy véli, hogy ezúttal nem volt legjobb formájában. Ugyancsak dicséri a fiatal, a szerepben most bemutatkozó Somogyi Eszter Leonóráját. Mint írja: — Kemény fából faragták, energikus, a szerep érzelmeit átélő, pontos alakítást nyújtott. A Le Monde kritikusa ugyanakkor megkérdőjelezi azt, hogy a koncertelőadást „technikai okokból” tartották meg a meghirdetett teljes — díszletekkel, jelmezekkel megrendezendő — bemutató helyett.
