Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. február 24., szerda Segíteni szeretnék Salgótarjánnak, az itt élőknek ... Ponyi Sándor esete szülővárosával Magyar Újságírók Indexe Kanyargós út vezet a nógrádi megyeszékhelytől Salgóbá- nyáig. Nem rossz, nem is elha­nyagolt s főleg nem is járhatat­lan. Csak kanyargós. A Medves Hotel udvarán, ahol pár éve még ifjú kommu­nisták autói parkoltak, az egyik legnevesebb biztosítótársaság matricái bámulnak ki rám a hátsó szélvédők mögül. Gaz­dáik -gyakorló és leendő üz­letkötői a cégnek - különleges tréning résztvevői az épületben. Jó helyen járok! Sok-sok ember nyúl alá a földön hanyatt fekvő társának, mikor észrevétlenül a terembe lépek. Ringató mozgással eme­lik a pácienst lassan fejük fölé, majd ugyanilyen óvatosan eresztik alá a mennyezet köze­léből a padló szőnyegére. Fél­homály van, lágy zeneszó hallik a sarokban álló magnókészü­lékből. Ponyi Sándort még azokból az időkből ismerem, amikor nyári egyetemek szervezésével foglalkozott a TIT Nógrád me­gyei szervezeténél. Később a megyei tanács egészségügyi osztályán találkoztam vele, - szakdolgozatát írta akkoriban, ami által a megyei drog- és ká­bítószerfogyasztás szakembe­rének küzdötte fel önmagát. Ma tréninget vezet a biztosítótársa­ság alkalmazottjainak.- Munkanélküli lettem, kisfá­ján - mondja még kézfogás közben, hogy rácsodálkozom legújabbkori foglalkozására. - A rendszerváltás közepette megszűnt a régi munkahelyem, s ha nem jön ez a lehetőség, bi­zony könnyen pórul jártam volna. Trénerképzőre hirdetett Hetvenötéves és ősei révén kassai származású. Mindig is magyar földön élt, de lelkes tá­mogatója a hazai szlovákság­nak. Hemerka Gyula nyit ajtót a csöngetésemre.- A nagyapám - Hemerka Ulrik - a kassai dóm karnagya, cseh ember volt. Felesége, Szabó Mária óvónő, innen Nóg- rádból, Nagyorosziból szárma­zott melléje. Cseh-magyar há­zasság volt tehát alapja annak a soknemzetiségű családnak, amiből én magam is szárma­zom. Mert édesanyám ősei közt is voltak korompai cipszerek, bécsi származású felmenők . . .- Felvidéki magyarnak, vagy magyarországi szlováknak tartja-e inkább magát?-Talán az előbbi, - ha vá­lasztanom kell - azzal a kikö­téssel, hogy viszonylag jól bí­rom a cseh, a szlovák, a lengyel, na meg a német nyelvet is. Meg­tanultam őket részint a szülők­től, nagyszülőktől, részint pedig gyermekkorom környezetében.-Igenám, csakhogy épp az 1993-as esztendő legelső mun­kanapja mutatta meg, hogy ön nem csak jól beszéli a szlovákok nyelvét, de sokkal többet is tesz annál!- Népművelő voltam, amióta csak az eszem tudom. Dolgoz­Konferencia és kiállítás A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság (SZVT) május 12-étől 14-éig rendezi meg a VII. anyaggazdálkodási konferenciát Budapesten. Ennek keretében a rendező­ség kiállítást is szervez a Ma­gyar Honvédség Művelődési Házában, a Stefánia út 34. sz. alatt. A kiállítók bemutathatják eladásra váró árucikkeiket a konferencia résztvevőinek, a hazai anyaggazdálkodási veze­tők széles körének. Mód lesz reklám-, propagandaanyagok, szórólapok terjesztésére is. felvételt a biztosító, ezt végez­tem másfél évig. Ma a társaság alkalmazottja vagyok magam is. Ponyi Sándor munkakönyvé­nek foglalkozási rovatába - ha létezne még munkakönyves rendszer - azt írnák be, hogy tréner. Valójában azért felelős, hogy a társaság hat megyéből idegravitáló üzletkötői sikeres emberekké váljanak.- És azokká válnak?- Remélem! Egy-egy három­napos együttlét során annyi minden feltárul a résztvevők előtt; kapnak annyi muníciót, szakmai ismeretet, feltöltődést, hogy minden esélyük megvan rá, hogy valóban azokká legye­nek. Személyiségfejlesztésre szánjuk a tréning első harmadát. A ringatás, amit most csinálnak társukkal a résztvevők, azt a tu­datot volt hivatott megerősíteni az illetőben, hogy a közösségre, amibe most belecsöppent, teljes mértékben rábízta önmagát. Tanulunk azonban kapcsolatte­remtést, beszédfejlesztést, kommunikációt és mindent, amire ma és holnap szükséges lehet egy üzletkötőnek ebben a sokbiztosítós világban.- Elég bizarrnak - legalábbis misztikusnak tűnik ez a kívülálló szemében . . .- Pedig korántsem az! Ma nagyobb szüksége van az embe­reknek az alapos önismeretre, mint bármikor eddig. Aki egy­szer önmagát már megtalálta, páratlan kincs birtokába jutott, s nincs erő, mi elvegye azt tőle. Ezt ismerte föl a társaság, s ezért hajlandó költeni - akár több tízezer forintot is ­tam az Alföldön, s tizenhét esz­tendőt szolgáltam művelődési ház igazgatóként jelenlegi lakó­helyemen, Balasagyarmaton is. Munkám során mindig tartot­tam a kapcsolatot a szlovákság­gal - kár lett volna nem így ten­nem, már csak származásom miatt is. így történhetett aztán meg, hogy egy pozsonyi iroda­lomtörténész fölhívta a figyel­memet a történelmi Nógrádban egykor élt szlovák költőkre, írókra. Ráálltam, s az ő életüket kezdtem azután kutatni.- Erről írt - ha nem tévedek - egy pályázatot is, amiért pá­lyadíjat kapott most január 4-én. Igaz?-A Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal Alapítványá­nak díját nyertem el. Hagyo­mányőrző együttesek pályáz­hattak erre, vagy olyan csopor­tok, egyének, akik sokat tettek - tesznek - egy-egy nemzetiség kultúrájáért. Megpróbáltam, megpályáztam, s többedma- gammal meg is nyertem.- Mi volt a pályázatában?- Egész életem munkája, s ez esetben ez nem frázis. Felsorol­tam azokat az általam legfonto­sabbnak ítélt tanulmányokat, cikkeket, amiket munkám kez­dete óta papírra vetettem; a nóg­rádi várak szlovák nyelven A Brit Királyi Madártani Társaság anyagi támogatásával tagtoborzó kiadványokat jelen­tetett meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let. A Nógrád megyei csoport is részt vesz az egyesület munká­jában, így szórólapjaikkal szá­mos helyen találkozni. A természet szolgálatában - hirdeti a jelmondat a kiadvá­nyon, amelyben az érdeklődők választ kaphatnak az egyesület munkájával, céljaival kapcsola­tos kérdéseikre. A természet egészének védelme mindenki kötelessége és alapvető érdeke. Különösen fontos a lakosság és egy-egy dolgozójának kiképzé­sére. Elgondolkodtat a dolog. Ná­lunk jóval fejlettebb országban van beszélgetőpartnerem cégé­nek társtulajdonosa, s tapaszta­latból tudhatjuk, hogy soha nem dobálódznak a pénzzel.- A személyiségfejlesztő tré­ningeket már általános, de leg­alább középiskolában el kéne kezdeni - fűzi tovább a szót a fiatalember - csak éppen nincs rá pénze az államnak. Ponyi Sándor eredetileg pénzügyi előadóként érettségi­zett a középiskolában. Később népművelést tanult az egri főis­kolán, majd szociológiát Pesten az ELTE-n. Ma - még mindig előtte negyvenedik születésnap­jának - háromdiplomás ember­nek mondhatja magát, s még­sem elégedett. Azt fájlalja min­denekelőtt, hogy nem volt szük­sége rá a városnak.- Minél tovább hallgatom önt, annál keményebbé válik bennem a meggyőződés, hogy egy sértődött ember ül mellet­tem! Márpedig - ezt ön is tudja — nincs rosszabb egy sértődött embernél!- Nem vagyok sértődött, nincs is rá okom! Képzettségem révén - hál'Isten több lábon áll­hatok, így mondanák most diva­tosan. Megbecsült dolgozója lettem a biztosítótársaságnak, ahol emberileg, szakmailag, de anyagailag is megtaláltam szá­mításomat. Szeretem magam is a munkámat, a szabadidőmben óraadó vagyok a Külkereske­delmi Főiskolán, ahol a másod- diplomások képzésében segítek.- Ezt mondják karriernek!- Hát, ha karriernek hívják, megírt történetét például a Lu- dové Noviny is leközölte, mint ahogyan állandó levelező tudó­sítójaként a Nógrád Megyei Hírlapnak és a nálunk megje­lenő Ipoly című lapnak is rend­szeresen küldök elsősorban nemzetiségi témájú cikkeket.- Idestova húsz esztendeje foglalkozik a hazai szlovákság történetével. Hozzáférhető-e és hol a temérdek anyag, amit e hosszú idő alatt összegyűjtött?- Sajnos, csak nálam, itt a szekrény mélyén.-Nem gondolt még rá, hogy kiadja őket?- De igen, csak éppen meg­maradtam vele a gondolat szint­jén. Hol lenne ma pénzem arra - nekem, a kisnyugdíjasnak - hogy kiadhassam a több kötet­nyire rúgó munkát? Ötvennyolc költőt, írót érint ez a dolog: de szép is lenne egyetlen hatalmas kötetben megjelentetni őket. Vállalnám akár mindkét nyel­ven is: az lenne csak az igazi, ha szlovák-magyar kiadásban je­lentethetnek meg. Más álmot is dédelgetek per­sze: szeretném már egyszer a családom történetét is megírni: címem is van már hozzá: Elin­dultak szép hazából - visszatér­tem szép hazámba. H. G. M. a fiatalság szemléletének formá­lása, a különösen veszélyezte­tett fajok és élőhelyek fokozott védelme. Az egyesület tagsági díja mi­nimális, családok és egyének részére csak jelképes összeg. A segítő tag némileg többet fizet, de az egyesület munkájában ak­tívan nem vesz részt. A pártoló tagok anyagi lehetőségeikhez mérten nagyobb áldozatokat is hoznak. Ezért cserébe a tagok rendszeres tájékoztatást kap­hatnak a természetvédelem leg­frissebb híreiről, kedvezménye­sen használhatják a madárvár­tákat, táborozó helyeket. hogy három diplomával a ke­zemben, meg sem kérdezték tő­lem Salgótarjánban, hogy miből írtam annak idején a szakdolgo­zatomat, nevezzük karriernek!-Pedig meggyőződése, hogy hasznossá tudná magát tenni idedehaza? Vagyis teljesen bi­zonyos benne, hogy hiányzik a munkája a városban? — Egyértelműen! De nem a városnak, hanem az itt lakóknak volna rám legnagyobb szüksé­gük. Megtaníthatnám őket mindarra, amit én tudok. Hogy tudjuk magunkról, hogy kik va­gyunk. Hogy bízzunk önma­gunkban, bízzunk másokban. Átadhatnám nekik azt a muní­ciót, amivel a mostani tréning résztvevői is hazamennek hol­nap délután. Segíteni szeretnék Salgótarjánnak, a salgótarjáni­aknak. Én itt születtem, itt töl­töttem a gyermekkorom, itt kéne tehát valahogyan hasz­nossá is tennem önmagamat. Kanyargós út vezetett a nóg­rádi megyeszékhelytől Salgó- bányáig. Nem kevésbé kanyar­gós lesz visszafelé is. Nem rossz, nem is elhanyagolt, s fő­leg nem járhatatlan. Csak ka­nyargós. Olyan, mint Ponyi Sándor életútja. Csak míg az előbbibe szükségszerűen bele­tervezték a sok istenverte hajla­tot, az utóbbinak nem létfelté­tele, hogy olyan legyen, mint amilyenné alakult. Nyelvem nyújtom hát az üzletkötők ko­csijaiból rám meredő biztosító­emblémákra - grimaszt is vá­gok nekik hozzá - s óvatosan engedem útjára a kis négykere­kűt. Vigyázni kell, csúszósak éjszakánként az országutak ... Hubai Grúber Miklós Nyaralás falun, tanyán Nyaralás falun, tanyán cím­mel pályázatot hirdet a fiatalok­nak a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége. Cél a hazai falusi turizmus nép­szerűsítése 6-18 éves fiatalok körében. A pályázat témaköre: minden faluban, tanyán van él­mény, s felfedezni való. A pályázatot „A” és „B" ka­tegóriában írták ki. Az „A” ka­tegória témája: Várlak a fa­lunkba, tanyánkba nyaralni. Ezt elsősorban a falun, tanyán élő gyermekek számára hirdették meg, beküldési határidő már­cius 15-e. A „B” kategória té­mája: Falun, tanyán nyaraltam. Ebben személyes élményeket várnak olyan gyerekektől, aki idehaza, vagy külföldön falun, tanyán, farmon nyaraltak, üdül­tek. Ennek beküldési határideje: szeptember 30-a. A pályázatokat a szövetség címére várják. (FEB) Változatos a kép, ha a Parlament mostani ülésrendjét összevetjük a képviselők elhe­lyezésének 1990 májusában kia­lakított rendjével. A demokrata fórumosok száma 165-ről 157-re, a szabad demokratáké 94-ről 85-re csök­kent. Az 1990-ben még egysé­ges Független Kisgazdapárt 44 tagja megoszlott, s jelenleg - eggyel kevesebben - 36, illetve 7 fős csoportot alkotnak. A szo­cialista frakció tagjainak száma nem változott: 33 tagú. A Fi­desz és a KDNP 1-1 képviselő­vel gyarapodott, így frakciójuk 23, illetve 22 tagú. Legnagyob a létszámnöve­kedés a függetlenek körében: az induláskor mindössze 7 főnyi csoport most - Kupa Mihály Az INFO és a P.R.Services Kft. gondozásában március ele­jén jelenik meg nagyobb terje­delemben és gazdagabb tarta­lommal a Magyar Újságírók In­dexe 1993. évi kiadása. A több száz kiadó és szerkesztőség leg­fontosabb adatai mellett a kö­tetben megtalálható a napi és- hetilapok, folyóiratok, időszaki kiadványok jellegé és példány­száma. A sajtóval és tájékozta­tással foglalkozó, valamint a P.R. és marketing szakemberek munkáját segíti az újságírók (Ferenczy Europress) „Hipnotikus hatása van a szó­nak” - írta Kosztolányi Dezső. Az árnyalt nyelvi kifejezés mes­tere pontosan tudta, hogy bi­zony szavakkal gyógyítani és sebezni egyaránt lehet... Nem árt erre emlékezni manapság, amikor az emberi kapcsolatok kiüresedésének és a hangnem eldurvulásának korát éljük. Egymás közötti érintkezésünk egyre érdesebb, s az ideges, meggondolatlan szavak, meg­jegyzések éle gyakran okoz nyolc napon túl gyógyuló, eset­leg soha teljesen be nem hegedő sebeket. Hogy a szóbeli hántások, sér­tések ellen némi védettséget és egyfajta lelki immunitást sze­rezzünk, fogadjuk meg a pszi­chológia öt gyakorlati tanácsát. 1. A kellemetlenkedőket sok esetben leszerelhetjük azzal, hogy nem „ugrunk” az epés, rosszindulatú megjegyzésekre. A nyugodt, derűs, ingerültség nélküli válasz rendszerint lehűti a felajzott kedélyeket, lecsön­desül az indulatos hangoskodó- kat. 2. Sértésre sértéssel semmi­lyen körülmények között ne vá­laszoljunk! Az adok-kapok jel­legű vita, a szóbeli pofozkodás „érkezésével” - 21 tagból áll.-Nem kell lassan pótszéket beállítani a „független” szekto­rába? - kérdeztük ár. Borsos Csabát, az Országgyűlés Szer­vezési Titkárságának vezetőjét.- Pótszékre nincs szükség, hiszen 430 szék van az üléste­remben, a képviselők száma pedig 386. A frakciókon belül ma is vannak üres helyek, de a „tömörítés” megbontaná a kép­viselőcsoportok elhelyezésének kívánatos egységét. Nem lenne szerencsés, ha a kialakult kép­zeletbeli frakció-határokat át­lépve mondjuk a kormánypárti sorok közé beékelődne egy-egy ellenzéki honatya ... így eléggé cikkcakkos például a kisgazdák és a szabaddemokra­ták közti választóvonal. szakterületeinek és nyelvtudá­sának felsorolása. Külön feje­zetben szerepelnek az úgyneve­zett szabadúszó újságírók. Mindezeket a tényeket olyan közhasznú infonnációk egészí­tik ki, mint például a Budapes­ten dolgozó külföldi tudósítók, a Magyarországra akkreditált külföldi és nemzetközi diplo­máciai képviseletek listái, va­lamint a minisztériumok, a par­lamenti pártok sajtóirodáinak, szóvivőinek címei és telefon­számai. törvényszerűen eldurvul és a becsületsértő veszekedés ördögi köréből képtelenek leszünk ép­ségben kikeveredni. 3. A bántó kifakadás halla­tán feltétlenül mérlegeljük azt, hogy mi lehet a hátterében. Na­gyon sokszor ugyanis a szá­munkra érthetetlen háborgás ténylegesen nem személy sze­rint nekünk szól, csak éppen mi vagyunk kéznél, s az illető a mástól elszenvedett sérelmet adja tovább. Leghelyesebb, ha ilyen esetben a valódi indítékot próbáljuk megtudakolni és nem vesszük át a sértő hangnemet. 4. Meggondolkoztatja, gyak­ran le is hűti a kötözködőt, ha lekicsinylő, bántó megjegyzése­inek részletezésére és megindo­kolására bíztatjuk. A rákérdezés zavarba hozza az alaptalanul vádaskodót és a magyarázkodás kényszere kijózanító hatású. 5. A humor az egyik legha­tásosabb védőpajzs a sértegetés mérgezett nyilai ellen. Ha a gondolkodó, rosszindulatú be­szélgetőtárs azt tapasztalja, hogy szavaira csupán derűs mo­soly vagy egy-egy tréfás, szel­lemes megjegyzés a válasz - egyhamar megcsöndesül és ab­bahagyja a piszkálódást. Dr. Takács Ilona- Hogyan alakult ki a jelen­legi ülésrend? 1990-ben hatpárti konszen­zus nyomán. A nagyobb mérvű változtatáshoz ezért szintén ilyen szintű egyezség szüksé­ges.- Sor kerül erre?- Valószínűleg, hiszen ma már valóban gond a kívánal­maknak megfelelő elhelyezés. Olyan megoldást kellene ta­lálni, hogy a koalíciós pártok képviselői és az ellenzékiek egy része tömörülne, s ilymódon független helyhez jutnának.- Technikalilag nem okoz némi gondot a „helycsere” ?- Minden képviselő „be van kötve” a szavazatszámláló rendszerbe, de az átkötés öt-tíz perc alatt megoldható.- Vannak az átlépésnek for­mális „ illemszabályai” ?- Pusztán annyi, hogy amikor a képviselő közli pártja frakció­jával és a befogadó képviselő- csoporttal szándékát és meg­kapja az elbocsájtó illetve a be­fogadó igent, szándékát be kell jelentenie a Ház elnökének is. Pályadíj egy élet munkájáért Madarászok a természetért Pillantás a parlament kulisszái mögé Hatpárti egyeztetés a „rendetlen” ülésrendről? A pszichológus naplójából A szavakkal gyógyítani és sebezni is lehet A szóbeli pofozkodásból képtelenség kikerülni

Next

/
Oldalképek
Tartalom