Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-24 / 46. szám

2 KÜLFÖLD 1993. február 24., szerda Leállított cukorgyárak Kubában A jelenlegi cukornád-aratási idényben több cukorgyárat leál­lítottak, illetve nem hoztak mű­ködésbe Kubában, s számos, a szigetország legfőbb exportcik­kének termelésével kapcsolatos fejlesztési programot is fel kellett függeszteni — közölte Fidel Castro állam- és kormányfő egy havannai aktívaértekezleten. A decembertől késő tavaszig tartó betakarítást elsősorban az üzem­anyag és a gépek működtetésé­hez szükséges alkatrészek hiánya hátráltatja. Castro a nehézsége­kért ezúttal is „az országra nehe­zedő kettős blokádot”, azaz az Egyesült Államok Kubával szembeni kereskedelmi embar­góját és a szigetországot évtize­deken keresztül ideológiai okok­ból finanszírozó szocialista tá­bor, elsősorban a Szovjetunió ösz- szeomlását okolta. A dollár történelmi mélypontja Történelmi mélypontra süly- lyedt az amerikai dollár árfolya­ma hétfőn Tokióban Lloyd Bentsen amerikai pénzügymi­niszter egy elejtett megjegyzése nyomán, miszerint erősebb yent szeretne a kiegyensúlyozottabb kereskedelem érdekében — je­lentette a Reuter. Hétfőn dél­előtt egy ponton a dollárért nem adtak többet, mint 117,00 yent, amire még nem volt példa a mo­dern valutarendszer történeté­ben. A dollár két hét alatt 7 yent vesztett értékéből. — Mivel a yenben lévő hitelfelvételeinkből fedezni tudjuk a japán pénzben esedékes törlesztéseinket, a va­luta drámai értéknövekedése számunkra közömbös — mondta Szelényi György, az MNB tokiói képviselője. Clinton vádjai Az amerikai elnök minapi Santa Monica-i beszédében is­mét az Airbus repülőgépgyártó konzorciumot tette felelőssé az amerikai légiipar munkahelyei­nek csökkenéséért. A gazdasági programját ország áró körúton népszerűsítő Bili Clinton három nap alatt immár negyedszer állí­totta, hogy az állami támogatá­sokon élősködő Airbus levaaász- sza a munkahelyeket az amerika­iak elől. Az Airbus tavaly 26 mil­liárd dollárnyi állami támogatást kapott. Az Újdelhiben tartózko­dó Helmut Kohl német kancellár reagált Clinton vádjaira. Kohl szerint Washington is igen bőke­zűen bánik az állami támogatá­sokkal, többek között a hadiipar terén. Itt lenne már az ideje, mondta, hogy abbahagyják a kölcsönös gazdasági vádaskodá­sokat, és megtárgyalják nézetel­téréseiket Washingtonnal. A Suzuki értékesítési gondjairól A magyar Suzuki jövőbeli ér­tékesítési gondjairól nyilatkozott az Aszahi Simbun című lapnak a vállalat egyik illetékese. Todzsi osztályvezető szerint ötvenezer f épkocsit (ennyi a magyar Suzu- i 1995-re elérendő sorozat- nagysága) lehetetlen Magyaror­szágon értékesíteni, ezért is kí­ván a vállalat az Európai Közös­ség piacára betömi. — Magyar- ország viszont, mint az EK tár­sult tagja, csak abban az esetben exportálhatja a gépkocsit az EK- országokba, ha a helyben besze­relt alkatrészek aránya eléri a 60 százalékot. Az esztergomi válla­lat jelenleg az alkatrészek 35 szá­zalékát szereli be helyben. A román költségvetésről A román kormány elfogadta az ország idei költségvetési ter­vezetét, amely szigorával első­sorban a gazdaság hanyatlásá­nak megakadályozására hivatott -jelentette be Florin Georgescu pénzügyminiszter. A költsegve- tés-tervezetet a kormány eleggé derűlátónak tűnő, nulla gazdasá­gi növekedést előirányzó prog­ramjához igazították. Márpedig ebben a programban úgy kíván­ják stabilizálni a gazdaságot, hogy eközben leszorítják az inf­lációt is. A költségvetés ezzel együtt meglehetős deficitet tar­talmaz a gazdasági kereslet ser­kentése, illetve az állami beruhá­zások növelése és ezáltal új mun­kahelyek teremtése érdekében. Az AP jelentése szerint a költ­ségvetés vajmi kevés bátorítót tartalmaz a szociális szférára, például az Európában már most is csaknem példátlanul rossz egészségügyi ellátásra vonatko­zóan: a benne szereplő egészség- ügyi kiadások ugyanis állampol­gáronként 16 dollárra rúgnak egész évben. Elhunyt Lecanuet Tőkés püspök az USA-ban A román demokrácia három év után sem váltotta be az egy­háznak tett ígéreteit, ezért vált szükségessé, hogy az Egyesült Államokban, angolszász egyhá­zaknál keressen támogatást az erdélyi magyar református isko­láknak — mondotta Washing­tonban Tőkés László. A refor­mátus püspök az Amerikai Ma­gyar Koalíció által a tiszteletére adott fogadáson beszélt, ahol Taraszovics Sándor ügyvezető alelnök köszöntötte a nagy sze­retettel fogadott vendéget. Amint Tőkés László a wa­shingtoni magyarok előtt hangoz­tatta: a magyar iskolarendszer kritikus helyzetben van, mert az új román kormány ígéretei, mi­szerint visszaadják az annak ide­jén elkobzott épületeket, rende­zik a tulajdonjogi kérdéseket, törvényekben biztosítják a sza­bad vallásgyakorlást, eddig nem váltak valóra. Mint elmondta, az Egyesült Államokban nagy meg­értéssel és rokonszenwel kísérik a helyzetet, és kérése jelentős tá­mogatásra talált. Oroszország Rekord kábítószerfogás Nyolcszáz kilogramm — Ko­lumbiából származó — kokaint foglaltak le az orosz határőrök. A kábítószer útnak indítói hús és burgonya feliratú konzervdobo­zokban akarták becsempészni a szert az országba. Ezt közölte az orosz biztonsági minisztérium. A kábítószert tartalmazó ti­zennégy tonnányi konzervszál- lítmánynak eddig mindössze fe­lét vizsgálták át, amióta szomba­ton a finn-orosz határon, Víborg- nál feltartóztatták a rakományt — idézi a minisztérium nyilatko­zatát az AP. Az illetékesek közlése szerint Oroszországban ez volt az eddigi legnagyobb kábítószerfogás. Ä kokain grammjának ára becslé­sek szerint jelenleg 150-200 dol­lár között mozog, így a most le­foglalt szállítmány utcai értéke több mint százmillió dollár. Viktor Cserkaszov, az orosz biztonsági minisztérium szent­pétervári részlegének vezetője szerint a nemzetközi kábítószer­kereskedők új tranzitútvonala­kat alakítottak ki Latin-Ameri­kából Oroszországon keresztül. Ugyanakkor kábítószer-keres­kedelemből származó pénz is ér­kezik ide, „pénzmosás” céljábál. A mostani kokainfogással kap­csolatban az orosz biztonsági mi­nisztérium nem számolt be letar­tóztatásokról. Hétfőn hosszan tartó betegség után 73 éves korában elhunyt a francia kereszténydemokrácia három évtizeden át meghatározó személyisége, Rouen szenátor­polgármestere, az UDF egykori elnöke, Jean Lecanuet. Lecanuet az 1965. évi elnök- választáson harmadik lett a győztes de Gaulle tábornok és a második helyezett Mitterrand mögött. Hosszú politikai pálya­futása során különböző kor­mányhivatalokat és választott tisztségeket töltött be — volt igazságügy-miniszter, állammi­niszter és a szenátus külügyi bi­zottságának elnöke is. 1920. március 4-én született Rouen-ban. Huszonkét éves ko­rában diplomázott filozófiából. Részt vett a katolikus ellenállási mozgalomban, majd 1945, a fel- szabadulás óta a politikai élet­ben. A törvényhozásnak 1951 óta volt tagja, előbb képviselő, majd szenátor. 1963-ban az MRP or­szágos elnöke, majd annak meg­szűnte után az ÜDF vezetését vette át. Seine-Maritime megyét 1986 óta képviselte a szenátus­ban. Lecanuet a Becsületrend Lo­vagja volt. Kétszer nősült. Első házasságából három gyermeke született. Ma voksolnak az állampolgárok A szentek is segítenek a kubai választásokon? Changó, Oggún, Óbba és a többi szentek segítenek minket abban, hogy valamennyi jelöltet megválasszák. Emellett velünk lesz Obtalá is, aki a békét és a nyugalmat hozza, amikor majd azokra a férfiakra és nőkre sza­vazunk, akik előbbre viszik a for­radalom ügyét — nyilatkozta Havanna egyik városrészének köztiszteletben álló szellemidé­zője, a kereszténység és az afrikai eredetű hiedelmek keverékéből álló sajátos kubai hitvilág, a san- tería mestere. A fővárosiak lapjának válasz­tási propaganda-összeállításából kiragadott részlet kissé szélsősé­ges példája annak a rendkívüli igyekezetnek, amellyel e napok­ban a kubai tömegtájékoztatás a mai parlamenti és megyei képvi­selő-testületi választások jelölt­jei mellett agitált. A televízió esti híradójában a fontos nemzetközi híreket meg­előzve szólaltattak meg piros nyakkendős úttörőkislányokat, akik csillogó szemmel mondták: „Ha én nagy lennék, és már sza­vazhatnék, biztosan minden je­löltre voksolnék”. A Granma kommunista pártlap pedig piros betűs címben tájékoztatott arról: Hogyan szavazzunk? A közölt mintaszavazólapon a grafikus már előzékenyen beikszelte a lap tetejére nyomtatott nagy karikát, amellyel „megkönnyítik” azok­nak a dolgát, akik minden jelöl­tet jóváhagynak, mert egyetlen, a körbe tett jellel ezt megtehetik. S a képaláírás: „Mindannyiukra szavazni — ez az, ami megfelel a Haza, a Forradalom érdekei­nek.” És már személyesen a főpa­rancsnok, Fidel Castro is beve­tette magát a nagy csatába (maga jellemezte így a választást). Többnapos körutat szerveztek neki Santiago de Cubába, ahol parlamenti képviselővé jelölték, ezekben a napokban pedig a fő­város egy-egy kerületében tűnt fel váratlanul, hogy — a beszá­molók tanúsága szerint — elége­detten nyugtázza az ütemes sza­valókórusokban felé áradó spontán lelkesedést. Rögtönzött beszédeiben fáradhatatlanul magyarázta, hogy ez a küzdelem eszmék között zajlik, de „a vá­lasztások bizonyítják majd: a mi világnézetünk erősebb, mint az imperializmusé”. Biztosította hallgatóságát arról, hogy minden egyes jelölt, az is, akit nem ismer­nek az emberek, hiszen egy lak­helyétől több száz kilométerre fekvő választókörzetben került listára, a nép érdekeit képviseli, ezért rá kell szavazni. A minden eddiginél nagyobb szabású agitácios kampány azonban havannai megfigyelők szerint éppen arra utal, hogy az immár két éve mind súlyosabbá váló nélkülözéssel egyenes arányban fogy a lakosság forra­dalmi lelkesedésének tartaléka is. A tévéhíradók jól fésült nyi­latkozataitól eltérő véleménye­ket is lehetett hallani az utca em­berétől, aki nehezen érti, hogy milyen választás az, ahol az 589 parlamenti helyre 589 jelöltből lehet „választani”, s még kevésbé látja be, miért kellene arra a ve­zetőgárdára voksolnia, amely csak hazafias-szocialista jelsza­vakkal képes pótolni a hiányzó élelmet. Sokan ezért összefüggést lát­nak a tavaly decemberi helyha­tósági választásokon érvénytelen lappal szavazók magas, külföldi források szerint 30 százalék kö­rüli aránya, valamint a most tel­jes erővel beindított prodagan- dagépezet között. Pedig nemré­giben maga Fidel Castro mond­ta, hogy — eltérően az úgyneve­zett nyugati demokráciák gya­korlatától — az 1959 óta első közvetlen kubai képviselő-vá­lasztást nem előzi majd meg költ­séges kampány, itt nem lesz csin­nadratta, nem lesznek ígérgeté­sek, s persze, eltérő programok sem. Most viszont éppen ő igye­kezett meggyőzni havannai hall­gatóságát arról: „érdemes to­vábbra is bízniuk a forradalom­ban, s küzdeni egy jobb jövőért, hogy egy napon ismét bevezet­hessék azokat a vívmányokat, amelyeket a mostani nehéz idők­ben fel kellett függeszteni”. A vezetés mindenesetre biza­kodó, a „szocializmus újabb dia­dalát” várja a mai szavazástól. S ha mégis nehézségek lennének az eredmények körül, a havannai sajtóban megszólaltatott derék spiritiszta szentjei bizonyára se­gítenek majd megfelelővé vará­zsolni azokat — jegyezte meg né­mi malidéval egy Kubában akk­reditált külföldi tudósító. Kérdőjelek A Himnusztól félni kell? Magyarországon keserűséggel fogadtuk a hírt: Funar polgár- mester rendelete szerint nem tűzhetik ki a magyar nemzeti zász­lót, nem énekelhetik a magyar Himnuszt Kolozsvárott. Váratlan lépés?Sajnos, egyáltalán nem, hiszen Kolozsvár pol­gármestere már korábban is több intézkedésével sújtotta az erdé­lyi magyarságot, legutóbb Mátyás király emlékének, szobrának meggyalázásával. Funar önkényes intézkedése? Csak remélni lehet, hogy egy nemzeti kisebbség érzelmeinek ilyen mérvű megsértése egy elva­kult városgazda egyéni akciója. Mert ha az ilyen magatartás mö­gött szervezett erők állnának, akkor Románia, mint ország, szembekerülne az emberi szabadság eszményeivel. Mi indokolhatta Funar akcióját? Féktelen nacionalizmusa, ami az általa vélt román érdekek legrosszabb, leghatástalanabb „védelmében” csúcsosodik ki. Az erdélyi magyarok ugyanis a most betiltott jelképeket nem a románok ellen, hanem nemzeti­ségi érzéseik kifejezésére használták. Kiknek kell lépniük? A románoknak maguknak. Reménykel­tő, hogy nemrégiben a román parlament köreiből erősítették meg az emberi jogok tiszteletét, a bukaresti kormány berkeiből mutattak készséget a két ország kapcsolatainak javítására. Ezek a törekvések vezérlik a magyar Országgyűlést és kormányzatot is. Mind a román, mind a magyar lakosság elemi érdeke a jó­szomszédság. Magyar reagálás? Funart a magyar közvélemény — miként a sajtójelentések is mutatták — egyértelműen elítélte. Mert a ma­gyarság jól tudja, hogy itt, Kelet-Közép-Európában csak min­den néppel sorsközösségben köszönthetnek rá a Himnuszunk­ban az Istentől várt víg esztendők. (FEB) Magyar festők az Orsay-ban 1893: „A festők Európája” címmel nyílt meg különleges ér- dekességű időszaki kiállítás a XIX. század festészetének világ­hírű párizsi múzeumában, az Or- say Múzeumban. 18 ország 85 művészének 95 alkotása mutatja be az érdeklődőknek, milyen volt pontosan egy évszázaddal ezelőtt Európa festészete, s men­nyi nagy művész gyűlt össze ak­koriban Franciaországban a földrész minden tájáról. A kor magyar művészetét négy, a Ma­gyar Nemzeti Galéria által köl­csönzött mű képviseli a repre­zentatív bemutatón: Ferenczy Károly, Hollósi Simon, Med- nyánszky László és Rippl-Rónai József egy-egy alkotása... Egy orosz történész könyve „Jugoszlávia lángokban” Belgrádban bemutatták Jele- na Guszkova orosz történész „Jugoszlávia lángokban” című könyvét. Az értékes dokumen­tumok gyűjteményéből összeál­lított kötet válogatásával hűen tükrözi a korábbi Jugoszlávia te­rületén lejátszódott eseménye­ket — számol be a Tanjug hírügy­nökség. A tavaly decemberben Moszkvában kiadott „Jugoszlá­via lángokban” a jugoszláv vál­ság eltelt három évének doku­mentumait, tényeit és írásos anyagait dolgozta fel azzal a szándékkal, hogy tárgyilagos tá­jékoztatást nyújtson a Balkánon lejátszódó politikai folyamatok iránt érdeklődőknek — írja a Tanjug. A kötet belgrádi megjelenése Radomir Raicevic jugoszláv üz­letembernek és Slovenski Leto- pis (Szláv Krónika) elnevezésű alapítványának köszönhető. — A könyv célja, hogy az Oroszországba és a világba elju­tó jugoszláviai fejleményekről hiteles képet adjon, és hogy köz­vetítse, mennyire fontos a térség békéjének helyreállítása — nyi­latkozta Guszkova az ünnepé­lyes bemutatón. A történész asszony kifejtette, hogy könyvéhez a szerb kor­mány által megvizsgált doku­mentumok, valamint a szerb tá­jékoztatási minisztérium archí­vumától kapott információk éppúgy alapul szolgáltak, mint a szerb, a szlovén, illetve a mace­dóniai sajtóban megjelent újság­cikkek. A Tanjug szerint Milivoje Pav­lovié szerb tájékoztatási minisz­ter a könyvet olyan dokumen­tum-összeállításnak nevezte, amely a jugoszláv válság gyöke­rét tatja fel, és nem azzal foglal­kozik, hogy mi zajlik a hajdani Jugoszláviában. Az elsőszámú rendőr helyzete megrendült Harcias feleség az öregurak klubjában Miért bukik az FBI főnöke? Amikor Reagan elnök 1987- ben tíz esztendőre szóló megbí­zatást adott William Sessions- nek az FBI (Szövetségi Nyomo­zó Hivatal) élén, a még hivatal­ban lévő vezető, John Otto a te­xasi San Antonióba repült, hogy megbeszéljen egy sürgős, szigo­rúan titkos ügyet utódjával. A Sessions-házban, a jövendő főrendőr felesége, a hatvankét éves, harcias Alice fogadta, s be­hatóan érdeklődött, miről kíván tárgyalni férjével... Ä kitérő válaszra felpapriká- zódott, és kijelentette, akkor pe­dig nem engedi annak közelébe. Ez már az addig udvarias John Ottónak is sok volt, és dühösen odavetette: „Az FBI élén nincs szükség mindentudó feleségek­re...” Ez volt Alice Sessions belépő­je a nagy hatalmú birodalomba, amelynek új, a Pennsylvania Avenue-n felépült központjában 150 millió ujjlenyomatot táplál­tak a komputerekbe a világ min­den tájáról, s ahonnan több mint 10 ezer különleges FBI-ügynök vívja harcát éjjel-nappal a bűnö­zés, főként a szervezett bűnözés különböző megnyilvánulásaival szemben. Azóta a helyzet rosszabbo­dott: a bűnüldözés first lady-je mindenbe beleszól. Ezt félje még törvényesítette is, mert uta­sítást adott a magas rangú tisztvi­selőknek, hogy rendszeresen tá­jékoztassák feleségét, vonják be különböző tanácskozásokba. Alice asszony azt is keresztülvit­te, hogy barátnőjét, Sarah Mun- fordot kinevezzék egy jól fizetett kulcsállásba, aminek következ­tében az rendszeresen ellátja bel­ső információkkal. Mrs. Sessions-t különböző gazdasági visszaélésekkel is vá­dolják. Texasi házuk köré (most Washingtonban laknak) csak­nem egymillió forintos költség­gel új kerítést csináltattak az FBI költségére. Az intézmény repü­lőgépén látogatták gyermekeiket és unokáikat, Alice asszony pán­célozott gépkocsival jár fodrász­hoz, és FBI-ügynökkel gyűjtetett fát a szalonjukban lévő kandalló­hoz. Mindezt az igazságügy-mi­nisztérium egy 161 oldalas jelen­tésben foglalta össze, amiből az is kitűnt, hogy az Egyesült Álla­mok egyik leghatalmasabb em­berének tartott FBI-főnök volta­képpen felesége bábja. A kiszi­várogtatott, s a lapok hasábjain nyilvánosságra hozott leleplezé­sek nyomán Alice Sessions a „legjobb védekezés a támadás” taktikáját választotta: „Az öregurak klubja képtelen elviselni egy akaraterős nőt, mert még sohasem volt FBI- főnök egy igazi asszonnyal ol­dalán.” Az elsőszámú rendőr helyzete azonban végérvényesen megren­dült, és aligha fogja kitölteni ere­detileg 1997-ig szóló mandátu­mát. Egy kommentár szerint Sessions legfeljebb „első osztá­lyú temetést” várhat az új elnök­től, tehát néhány jó szót leváltása alkalmából. Már utódlása is na­pirendre került, öt nevet emle­getnek. S ha Sessions felkeresi majd utódát, annak felesége va­lószínűleg nem fogja feltartóz­tatni az előszobában... (MTI) Az Operaház művészei Párizsban Megérkezett Párizsba és már próbát is tartott a The­atre des Champs-Elysées- ben a Magyar Állami Ope­raház együttese —jelentette az MTI tudósítója. A ma­gyar művészek tegnap és ma mutatták, illetve mutatják be a francia színház meghí­vására Beethoven egyetlen operáját, a Párizsban ritkán hallható Fideliót. Az eredeti elképzelések szerint a művet teljes szín­padi előadásban láthatta volna a közönség. A fogadó színház kérésére azonban módosították az elképze­lést, s az opera koncertelő­adáson hangzik fel majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom