Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-23 / 45. szám

1993. február 23., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Restaurált szobrok, felújított hagyományok Nemcsak a művészi érték fontos Szátok közterületeit valaha három szent szobra ékesítette, amelyek az elmúlt négy évtized során elpusztultak, ledöntötték, vandál módon összetörték őket. Amelyiket még lehet, azt az ön- kormányzat megpróbálja meg­menteni, így a tervek szerint áp­rilisra elkészül a tűzvészektől védő Szent Flórián szobrának restaurálása. A többiekről Pat- terman József, a község jegy­zője adott tájékoztatást.-A patak partján állt Nepo- muki Szent János szobra - mondta. Ennek felújítására nem is gondolhatunk, mivel megle­hetősen távol esne a falutól, rá­adásul a felújítás nem is menne könnyen, mivel a faragvány szinte teljesen elpusztult. Volt viszont a közeli szőlős­kertek felé vezető út mellett egy Szent Orbán szobor is, aminek néhány évvel ezelőtt egysze­rűen nyoma veszett. Ezt a kö­rülbelül félméter magas szobrot azonban úgy tűnik, hogy köny- nyen tudnánk pótolni. Jó lenne ezt megoldani, hiszen a múlt hagyományai nélkül a falu je­lene is sokkal szegényesebb. Az egykori Szent Orbán szobor ta­lapzata megmaradt. Szeretnénk egy ráccsal ellátott, zárható aj­tót tenni erre a barlangszerű építményre: az talán megvédené a rongálóktól. Terveink között nem szerepel különösebben ér­tékes alkotás beszerzése. Nem egy híres művész remekművére lenne szükségünk, hanem arra, hogy általa egy hagyomány éledjen újjá a faluban! Négy falura főznek A nőtincsi általános iskola konyhája lát ja el meleg étellel a szen­dehelyi nyolcosztályos, illetve a felsőpetényi alsótagozatos általá­nos iskola menzáját is, természetesen a sajátja mellett. Az érintett önkormányzatok - az említetteken kívül az ösagárdi is - közösen üzemeltetik a konyhát. Innen kapnak ebédet a környék óvodái és az öregek otthonai is. Felvételünkön Csulik Istvánné, Termán Istvánné, Drajkó Ferencné, Dancsó Jánosné és Gyuricza Ist­vánné látható munka közben. Fotó: Rigó Tibor Félelmetesek vagyunk! Felsőpetény és Nőtincs kö­zött egy patak kanyarog a szántóföldek között, két partját fiatal fűzfák és nád növi be vé­konyka sávban. Valahol, fél­úton Felsőpetény és az ősa­gárdi elágazó között egy né­niké járja a patakpartot. Bi­zony, messzire került a falutól.- Mit csinál? - kérdezzük köszönés után, amikor kiszál­lunk a kocsiból. Bizonytalanul néz ránk, de felel: -Barkát szedek. Valóban a kezében tart néhány szál fűzgallyacskát, amelyeken sorban, egymás mellett ülnek az apró, kis nyu­lacskákra emlékeztető, fényes, szürke rügyek.- Miért szedi? Szeretnénk egy fényképet is készíteni, ahogy tevékenykedik ... Arcára rémület ül, ijedten hátat fordít és a falu felé siet. Jókora távolság persze, aligha nyerne egérutat, ha szándé­kunkban állna őt üldözni... Kínálhatunk neki bármiféle igazolványt, bizonygathatjuk, hogy semmi rosszat nem aka­runk, nem áll meg. Néhány­szor a válla felett hátrakiált:- Jön az uram is! Itt jön! Kilométeres távolságon be­lül azonban sehol senki. Sze­gény, így próbál egy kis hely­zeti előnyhöz jutni... Komolyan megsajnáljuk őt, hiszen még csak annyi rossz szándékunk sem volt, hogy megijesszük. Nagyon szo­morú, hogy egyik embernek ennyire kell félnie a másiktól! Persze, alakíthatta így a rossz tapasztalat, az ismerősök és a rokonok kellemetlen élményei és példája, a sajtóból ismert bűncselekmények hírei, ame­lyek gyakran órákon belül or­szágosan ismertté válhatnak. Mindenesetre mi nem akar­tunk többet megtudni, mint azt, hogy milyen alkalomra szedi a barkát, illetve mit csi­nál vele. Komolyan érdekeltek volna a mindennapjai, öröme, bánata .. .Helyette legalább vitatkozhattunk a kocsiban fo­tós kollégámmal: melyikünk a kevésbé bizalomgerjesztő? Megrendelés nélkül nincs túlélés Nyugati kényelem rétsági székeken Rétságon nincs különöseb­ben sok munkahely, és az el­múlt évtizedekben sem települt jelentős ipar az igen lassan fej­lődő településre. A jelenlegi gazdasági helyzetben sincs kü­lönösebb valószínűsége annak, hogy a befektetők megrohanják a környéket. Jelenleg a regiszt­rált munkanélküliek száma a városban 3200 fő. Nagyobb lét­számú üzem alig van a városban - ezek egyike a Fémbútoripari Kft., amelynek üzemegység ve­zetőjével, Molnár Istvánnal be­szélgettünk a cég jövőjéről, ter­veiről és lehetőségeiről.-A kft. tavaly szeptember 1-én alakult át, jogelődünknek Fémbútoripari Szövetkezet volt a neve. A központunk Budapes­ten van - mondta.- Mit gyártottak régebben, és mit gyártanak most?- Régebben az üzemegység fő profilja a különböző típusú babakocsik gyártása volt. Ma már alig készítjük ezt a termé­ket, helyette különféle kerti és terasz bútorokat állítunk elő. Ezek acélzártszelvényből, il­letve csőből készülnek, mű­anyag ülőfelülettel, kar- és hát­támlával, illetve lábtartóval vannak ellátva.- Mekkora önállósággal ren­delkezik a rétsági üzemegység?- A rendeléseket mindig a budapesti központtól kapjuk. Itt, helyben tulajdonképpen csak az az előállítás és a szere­lés történik, a bútorok festését a pesti üzemegységben végzik.- Hol kerülnek értékesítésre az üzem termékei?- A legtöbb kerti bútor a né­met piacra készül. Különféle tí­pusú termékeink vannak, pél­dául lábtartós és lábtartó nélküli kerti székek. Készülnek ezen A terasz és kerti bútorok többségét Németországban értékesítik kívül magas háttámlás székek is, angol megrendelőknek.- Hány dolgozót foglalkoz­tatnak pillanatnyilag?-Az összlétszám 88 fő, eb­ben mindenki benne van, a por­tástól a nyugdíjas kisegítőig.-Hogyan alakult a létszám- helyzet az utóbbi időben? Más­hol ugyanis az erőteljes leépíté­sek kerültek előtérbe.- Egy évvel ezelőtt a létszám még száz fő körül volt. Elkül- denünk azonban senkit sem kel­lett, mert voltak, akik nyugdíjba mentek, mások pedig távoztak saját elhatározásukból...- Egy műszakban termelnek?- Igen, reggel 8-tól 16 óra 30-ig megy a munka ...- Hová valósiak a dolgozók?- Többségük helybeli, de vannak bejárók is, olyan tíz-ti­zenöt kilométeres körzetből.-Mi jellemzi a termelékeny­séget? Van elég megrendelés?- Az idén már elküldtünk né­hány kamionnyi árut. Megren­deléseink körülbelül az év kö­zepéig vannak lekötve, de bí­zunk abban, hogy beindul az üz­let, lesz megrendelés, és akkor értelemszeűen megemelkedik a kiszállított ám mennyisége is.- Új termékek bevezetését nem tervezik az idén?- A jelenlegi profilt is csak tavaly vettük fel, talán még túl­ságosan korai lenne a termék­skála bővítésére gondolni.- Honnan szerzik be a szük­séges alapanyagokat?- A fémcsöveket a kistere- nyei üzemből szállítjuk. A mű­anyag alkatrészek alapanyaga Hollandiából érkezik, de Kalo­csán és Dömsödön lesz belőlük ülőke és háttámla. Az üzem udvarán álló Volvó­tól Molnár Istvánnak eszébe ju­tott még valami.- Svéd exportra is készítünk székeket - mondta.- Ők a hagyományos, „Bala­ton” fantázia nevű termékből rendeltek, sajnos viszonylag csak kisebb mennyiséget. Mi viszont megbecsülünk minden üzletfelet . . . Faragó Zoltán- Egyik ügyintézőnknek a félnapi munkája rendszeresen rámegy arra, hogy a közmunká­sok foglalkoztatásával kapcso­latos papírmunkát elvégezze - mondta dr. Nagy Anna, Diós- jenő jegyzője. Sajnos a község­ben rengeteg a munkanélküli, és ha közmunkásként alkalmazzuk őket, akkor legalább néhány hónapra ellátást biztosíthatunk a Bürokrácia számukra. Különös jelentősége akkor lesz ennek a foglalkozta­tási módnak, ha majd mind több és több embernek jár le a mun­kanélküli járadéka. Tavaly tíz fő közmunkást foglalkoztat­tunk, idén már 15 munkanélküli ideiglenes munkába állítására kaptunk lehetőséget. Igaz vi­szont, hogy utóbbiaknak csak három hónapra adta meg ezt a kedvezményt a munkaügyi központ, utána újra pályáznunk kell. Jellemző a bürokráciára, hogy azoknak, akiket tavaly is foglalkoztattunk, és idén is szándékunkban állt alkalmazni, fel kellett mondani, majd újra állományba venni őket... Idejében kell elkezdeni A berkenyéi községi önkor­mányzat a közelmúltban bene­vezett az idei „Challange day” rendezvényre. Május 21-e ugyan még jóval odébb van, de már most megkezdték a prog­ramok szervezését. Többek kö­zött ’’Fut a Berkenye” fantázia­névvel az egész községet meg­mozgató futóversenyt tervez­nek, a fiataloknak pedig kerék­páros és motoros ügyességi ve­télkedőket rendeznek. Meg­kezdték a nonstop labdarúgó­mérkőzések csapatainak szer­vezését is, amelyek egyenként 15 perces meccseket játszanak majd egymással. Tornabemuta­tót és atlétikai versenyeket is szándékukban áll rendezni. Nem a versenyeken elért helye­zés, a kiugró teljesítmény a cél, hanem az, hogy minél többen, és minél hosszabb ideig sportol­janak a faluban. A korosztályok elkülönítésére öt kategóriába sorolják a résztvevőket. Nem minden hátsó gondolat nélkül kezdte meg az önkor­mányzat idejekorán a készülő­dést: a helyezettek értékes pénz­jutalmakban részesülnek, és ez bizony jól jönne a berkenyeiek- nek is községük fejlesztésére. Térítés nélkül Diósjenö. A községi általá­nos iskola menzáján is növeked­tek a térítési díjak ez évtől. Mi­vel ezzel az ott étkező gyerekek száma is jelentősen visszaesett volna, az önkormányzat a rá­szoruló tanulók szüleitől átvál­lalta a térítési díjak fizetését. Összesen 59 napközis és men- zás gyerek jut így legalább napi egy alkalommal meleg ételhez, könnyítve szülei gondjain. Szennyvízhálózat # Szendehely-Katalinpuszta. A község vezetékes ivóvízháló­zata két éve épült meg, és a két településen ezzel párhuzamosan a lakossági szennyvízkibocsátás is a többszörösére nőtt. Az ezzel járó környezetvédelmi problé­mák megszüntetésére az ön- kormányzat a szennyvízhálózat kiépíttetését, és egy víztisztító telep létrehozását tervezi Kata- linpuszta településrészen. A be­ruházás 50 millió forintba ke­rülne, és csak pályázatokkal lenne megvalósítható. Földkiadók • Nőtincs. A községben lezaj­lott a földkiadó bizottság meg­választása. Mivel a helybeli termelő szövetkezet taglét­száma meghaladja az 500 főt, a törvényekben előírtak szerint 17 tagból álló testületet hoztak létre, amelynek elnöke ifj. Nagy István, helybeli lakos lett. Tervek a gázra # Felsőpetény, Nőtincs, Ősa- gárd, Szendehely. A körjegy­zőség településeinek képvi- selő-testületei elfogadták a kö­zösen üzemeltetett intézmé­nyekre vonatkozó ez évi költ­ségvetést. Megállapodtak abban is, hogy közösen biztosítanak fedezetet a vezetékes gázháló­zat terveinek elkészíttetésére, il­letve közösen pályáznak a kivi­telezési költségek elnyerésére. Parkkarbantartók • Tereske. A községi önkor­mányzat idén is szeretne foglal­koztatni munkanélkülieket közmunka keretei között, hi­szen a településen csaknem száz fő van már állás nélkül. Kettő-négy fő alkalmazására nyújtottak be pályázatot a mun­kaügyi központhoz, és a közte­rületek, parkok karbantartását végeztetnék velük. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó A megoldás ismeretlen Hosszú távon Legénd. A közelmúltban el­fogadták a község költségveté­sét. Az ebben meghatározottak szerint pillanatnyilag legfonto­sabb feladatuk a vezetékes ivó- vízellátás megoldása. A távo­labbi jövőben kiemelt helyet foglal el a művelődési ház, va­lamint a műemlék jellegű kas­télyban működő általános iskola külső és belső felújítása is. A község gázellátásának megoldása is a távlati tervek között szerepel. Komoly prob­lémája a községnek az oda ve­zető utak rossz állapota. Elen­gedhetetlenül szükség lenne ezek rendbetételére is. A hosszú távú tervezés oka, hogy elképzelések és koncepció nélkül nem lehet pályázni az előbbiekben említett beruházá­sok megvalósítására. Mielőtt múlt idő lett volna A felvételen látható kúria Tereskén található. A közelmúltban újították fel kívülről is az Országos Műemléki Felügyelőség anyagi támogatása mellett. Az épület magántulajdonban van, megőrzése és fenntartása biztosítottnak látszik, de arról, hogy gazdája milyen funkciót szán a kastélynak a későbbiekben, nem sikerült semmit sem megtudnunk. Fotó: Rigó Tibor Bibliaórák Felsőpetény. Az evangé­likus vallású lakosság vasár­naponként 10 óra 30 perctől, valamint 15 órától, illetve minden szerdán 18 órai kez­dettel vehet részt istentiszte­leten. A felnőttek számára szer­vezett bibliaiskolába minden második vasárnap 16 órai kezdettel várják az érdeklő­dőket. A fiatalok bibliaóráira szombatonként 18 órai kez­dettel kerül sor. A faluban a gyermekek természetesen hitoktatásban is részesülnek. Az elsősök a helybeli általános iskolában, a nagyobbak pedig a község imatermében tanulhatnak vallásukról. A kettes főúttól Nőtincsre vezető bekötőút egyenesen életveszélyes: lefagyott, jég­bordás, havas - ami rosszat el lehet mondani egy úttestről, az itt egyszerre tapasztalható. Sűrű pelyhekben hullott a hó ottjár- tunkkor, és ha farkascsordák nem is kószáltak a környéken, de egy magányos róka komát sikerül elűznünk az út széléről. Nőtincsen Boróka László kör­jegyző beszélt a környék téli közlekedési viszonyairól.- Akik nem ismerik azt a szakaszt, bizony könnyen bajba kerülhetnek - mondta. - Sokkal veszélyesebb azonban az Ősa- gárd előtti meredek lejtő. Ha a havazás megindul, ott a menet­rend szerinti járatok sem tudnak kimenni. Meg lehet érteni per­sze a vezetőt, az utasok életét nem teheti kockára ... A tél folyamán többször elő­fordult, hogy az ősagárdi gye­rekeknek gyalog kellett haza­menniük, az iskolából, ami kö­rülbelül két kilométeres sétát je­lent, felfelé a meredeken. Jellemző, hogy olyan is volt, aki nem tudott eljutni nagyobb havazás után a munkahelyére. Lehetne persze megoldást ta­lálni a problémára, hiszen a té- esz nyilván hajlandó lenne némi fizetségért készenlétben tartani egy tolólappal ellátott traktort, hiszen télen más munka úgyis csak elvétve adódik. Ha leesik a hó, először a főu- takról igyekszenek letakarítani a havat - persze ez érthető, és így van jól. Viszont azért is kel­lene tenni valamit, hogy Ősa- gárdon ne álljon meg az élet már egy kisebb hóesés után is! Mint a közúti igazgatóságtól megtudtuk, az 5-6 centiméte­resnél kisebb havat tolólapozni még nem célszerű, az ilyen uta­kat csak lesózzák. Az állandóan árnyékos, északi fekvésű ősagárdi lejtő vi­szont mindig könnyen lefagy, és csúszóssá válik ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom