Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
1993. február 3., szerda SZECSENY ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Az ajtó nyitva áll... A magyargéci polgármesteri hivatalban a rendőrlakáson kívül az az idősek klubja is helyet kapott az óvoda tőszomszédságában. A legkisebbek rendszerint itt nézik meg a televízió meseműsorait. A klubélet szervezése még tart, s nehezíti ezt a sajátos szemlélet: amíg az ember nem magatehetetlen, ne szoruljon másra! Ha a helyi vezetés hármat kívánhatna, az első mindenképpen e felfogás megváltoztatására vonatkozna. De legalább annyit szeretnének elérni, hogy a falu idősei mérlegeljék, mi a jobb nekik: drága ebédet enni magányosan, vagy befizetni az olcsóbb, meleg kosztra, s elfogyasztani azt egy kellemes, helyiségben, jó társaságban. Születésnapra készülnek Mihálygerge. Idén lesz harmincéves a falu művelődési háza. Ez alkalomra a helyi vezetés - a behatárolt pénzügyi lehetőségek ellenére - szeretné technikailag korszerűsíteni, és felújítani az épületet. Terveik között szerepel a nagyterem kihangosítása, valamint a vizesblokk kialakítása. Megkülönböztető jelző Nagylóc. A község a földek alacsony aranykorona értéke és a munkanélküliség magas aránya miatt - egy '92-es kormány- rendelet értelmében - a „megkülönböztetetten támogatandó” települések közé tartozik. Pályázat útján és saját erőből az idén indíthat olyan beruházásokat, amelyek a falu fejlődését hosszabb távra meghatározzák. Fontos szempont azonban a rangsorolás és a lakosok fizető- képességének mérlegelése. Na jó, de mi van a csirkéimmel? Igazolványom és jogosítványom ad lehetőséget... De mire is? Általában a fokozottabb vagyonvédelemre. Ne faggassanak, mit tudom én, mi az, hogy „általában”. A lényeg, hogy a személyi védelemhez kapcsolódó valamiről van szó. Nos, ez nem elég? Pedig világos! Azt mondja az öreg haverom a Magyar utcában: egye meg a fene azt az általában fokozottabb ellenőrzést, vagy mi a fenét, nekem elvitték a kerten át a csirkéimet. Kerítsétek elő, ha már olyan nagy emberek igazgatják a vagyonvédelmet. Szé- csényben mire a vagyonőr? Aki nem úgy általában, hanem egészen konkrétan foglalkozik a város vagyonvédelmével, s meg is kérdi: „No, bátyó elhiszi, hogy az elmúlt éjszaka talpon voltunk?” „Na, jó, de mi van a csirkéimmel? - felel kérdéssel az öreg.” Csend. Elvitték, nincs meg, minek a szót szaporítani. Az öreg káromkodik. Aztán így szól: „Micsoda rohadt világ!” Mi is van azzal a lehetőséggel, az igazolvánnyal meg a jogosítvánnyal? Isten bizony senki sem kéri, leginkább az nem, aki lop. De minek is az igazolvány? Kinek igazolja magát a vagyonőr? A betörőnek? Már éjfél múlt, a Borjúpáston aludt a csend is. Ketten járőröz- tek, mert vállalták. Rájuk is nehezedett az álom. De hallgasd csak! Csendül egy csavarkulcs. Kőre esett. Neszezés követte. A ház előtt álló kocsi négy kereke már a földön hever. A tettesek felugrálnak, futás a réten át a patak felé. A fene sem érheti már utói őket. De a kerekek ott maradtak. Dohognak a járőrözők, hogy nem korábban érkeztek. De ki tudná kiszámítani, mikor, mi történik az éjszakában. Azt mondják egymásnak: „Gyerünk a belváros felé, hátha arra kanyarodnak a kerekesek!” Olyan üres a lakótelep, hogy a lépéseik is visszhangoznak a falak között. Jaj de idegesítő! Ez meg mi? Kannával kezében hozakodik a sötétből egy ifjú. A félhomályban legalább is annak tűnik. „Hol jártál fiú? - így a járőr, mire a megszólított válaszol:„Itt a negyediken, a csajomnál.” Hirtelen megtorpannak.- Hol, fiú? A negyediken? A ház ahol állnak, három emeletes ... Nosza, mi is van a kezében? Kanna, súlyos. Benne benzin. Előkerül a gumicső. „Na gyerünk fiú.” Ezt teszik ők, az éjszaka járőrei. Igazolvány meg jogosítvány nélkül. Talán parancsnok nélkül is? Mikor az öreg mindezt megtudta, már nem is bánkódott olyan nagyon a csirkéiért.-BSokoldalú képzés a mezőgazdasági szakközépiskolában Osztrák és német farmereknél tanulhatnak A szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben egyre inkább a kor követelményeihez igazítják a képzési formákat. A négyéves általános állattenyésztő szakon a diákság többféle háziállat tartásának a szakismereteit sajátítja el. Az iskola hagyományos profiljába tartozik a hároméves mezőgazdasági gépszerelő- és üzemeltető szakmunkásképzés. A mezőgazdasági gépjavító és karbantartó szakon négy év a tanulási idő.- Teljesen új képzési forma az általános mezőgazdasági szak. Célunk olyan ismeret- anyagok átadása, amelyek megalapozzák az önálló gazdálkodást. Gépészeti, növény- és állattenyésztési ismeretek egyaránt szerepelnek a tematikában - magyarázta Czudor István, az iskola igazgatója.- Hány éves a képzés?- Az első évben mindenki egyformán általános alapképzésben részesül. Ezt követően a hároméves szakmunkás szakon tanulhatnak tovább. A többieknél a gyakorlat mellett nagyobb súlyt kap az elmélet. Az érettségi után három lehetőségük Alom és valóság Részben meglepő, de mindenképpen kellemes a hír: a vártnál is nagyobb az érdeklődés a szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet termékei iránt. Az utóbbi hetek tapasztalatai szerint, a megrendelők egyik visszatérő igénye, hogy a családi házak konyháinak és étkezőinek a berendezéséhez olyan „garnitúrát” lehessen vásárolni, amely a népművészek által formatervezett és zsűrizett darabokból áll. Nagy valószínűséggel kevesen csalódnak a háziiparban. Bizonyítja ezt, hogy a lakásokba ismét betört a „palóc láz.” Mind több igényes, kézi szövésű és hímzésű függöny, falvédő, ülőpáma, asztalterítő díszíti az otthonokat, a szalvétákról nem is beszélve. A fentiek alapján bárki mondhatná: nincs új a nap alatt, népművészet volt, van és lesz. S erre az esetre különösen találó és igaz a megállapítás. Mert a gyönyörű palóc motívumok megjelenítése - akárcsak korábban - most is igen hatásos és látványos, a módszer tehát örökzöld. S aki élni kíván ezzel, aligha fog csalódni. Más kérdés, hogy olykor-olykor - ha kedvük tartja - a divatos öltözékek megálmodói is merítenek ötleteket a népi hagyományok tárházából, kreációik felfrissítéséhez. Teszik mindezt a gyengébb nemhez tartozók örömére. És most ismét ennek jött el az ideje. íme egy példa a sok közül: a szécsényi hölgyek az esti rendezvényeken már kézzel varrt mintákkal díszített stólákban hódítanak. R.A. Kiállítások Szécsény. A Városi Művelődési, Ifjúsági és Zenei Centrumban február 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők Jochen Borsdorf német festőművész tárlatát. Február másodikán a Kubinyi Ferenc Múzeumban Nagy Márta akvarelljeiből nyílik kiállítás. Ugyanezen a napon tartja diavetítéssel egybekötött foglalkozását a múzeumbaráti kör is, melynek ezúttal a Svájcot megjárt Faluhelyi László lesz a vendége, aki utazásáról tart élménybeszámolót. adódik: a termelő munkába való bekapcsolódás, továbbtanulás felső fokú intézetekben, vagy maradni nálunk, s megszerezni a technikusi képesítést.- Hogyan fogadják a szülök, a diákok az új képzést?- Még nincsenek tapasztalataink, de az országban vannak iskolák - ilyen például a kende- resi -, ahol többszörös a túljelentkezés -mondta Faluhelyi László, az iskola tanára, aki szaktanácsadóként járja az országot. Majd hozzátette: - Az iskola egy kerettantervet kap, amelyet konvertálható praktikus ismeretekkel nekünk kell megtöltenünk. Lehetőség az is, hogy az iskolából a nyári termelési gyakorlatot tizenhat diák Ausztriában, négy pedig Németországban farmergazdáknál töltheti el.-Úgy tudom, hogy szeptembertől az érettségizett tanulók számára megszervezik a gazdaasszonyképzést ?- Igen. Bár ez csak nevében gazdaasszonyképző. A szorosan vett háztartási ismereteken túl megismerhetik a diákok a betegápolás alapelemeit, de foglalkoznak lakáskultúrával, tanulnak idegen nyelvet, gépírást, alapfokú könyvelést. Egyszóval olyan ismereteket adunk, amely egy kisgazdaság működésének megszervezéséhez, irányításához szükséges.- Azokra is gondoltak, akiket gyenge tanulmányi jegyeik miatt sehová sem vesznek fel.- így igaz. Kérdezem én, melyik a jobb, ha ezek a gyermekek elkallódnak, vagy segítségünkkel olyan minimális szakismeretet szereznek, amely önbizalmat ad számukra?- A többrétű gyakorlati oktatáshoz tárgyi feltételekre is szükség van.- Az állami gazdaságtól kaptunk 70 hektár földterületet. Szeretnénk az állattartó telepet is megkapni. Korábban a mező- gazdasági technikum használta ezeket.-Az önkormányzat is hozzájárul az iskola elképzeléseinek megvalósításához.-Az ingyenkonyha épületét átadtuk az iskolának, a gazdaasszonyképzés céljaira. Az üvegházat, amelyet régebben a költségvetési üzem kezelt, szintén az intézmény rendelkezésére bocsátottuk - nyilatkozta Varga Tibor polgármester.-SzFKolostorból üdülőház Cserkészek voltak az első fecskék az épületben kép: Gy.P. Litke. Alig akad olyan kistelepülés, ahol ne árválkodna egy-egy jobb sorsra érdemes, építészetileg értékes ház vagy volt raktár. Ebben a faluban a termelőszövetkezet volt a tulajdonosa annak a barokk kolostornak, hajdani magtárnak, amelyre vevőként jelentkezett a szécsényi ferences kolostor. A termelőszövetkezet vezetése - mivel nem vállalhatta a költséges rekonstrukciót - kedvezően fogadta a lehetőséget, így Orbán Márk házfőnök megvásárolta a barokk stílusú épületet. Az egykor rendkívül leromlott állagú épületet a rend újít- tatta fel: a belső térben korszerűsítették a villanyhálózatot, bevezették a vizet, s megoldották a szennyvízelvezetést. A házfőnök elmondta, hogy a megszépült ház már a múlt évtől nemesebb célokat szolgál: hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatására, szerény jövedelmű nagycsaládosok üdültetésére használják. Az üdülőknek csak a víz és az elektromos energia árát kell megtéríteniük. Az üdülő első lakói cserkészek voltak, ám azt még nem tudni, hogy az idén kik lesznek a vendégei. Orbán Márk még elmondta, a további korszerűsítés mintegy százezer forintba fog kerülni. (szen-mih) Lemondtak a díjukról ® Szécsény. Az önkormányzat tagjai - a korábbi évekhez hasonlóan - úgy döntöttek, lemondanak az 1993. évi tiszteletdíjukról. A pénzt ki-ki belátása szerint a „Szécsény műemlékeiért és idegenforgalmáért,” illetve a város és vonzáskörzete közbiztonságáért elnevezésű alapítványok javára ajánlotta fel. A városatyák többsége úgy határozott, hogy az illetményeket megosztva, mindkét alapítványt támogatják. Sokoldalú közmunka • Piliny. Közmeghallgatáson javasolták a helybeliek, hogy a mozgásukban korlátozott, szociális étkeztetésben részesülő időseknek közhasznú munka keretében foglalkoztatott gondozónő vigye el az ebédet. A felvetéssel a falu vezetése egyetértett, majd intézkedett, s az ezzel megbízott személy január második felétől tizenöt idős embernek viszi házhoz a meleg ételt. Áthúzódó feladatok • Magyargéc. A község ez évi fejlesztési programjának jelentős részét a ’92-ről áthúzódó beruházások befejezése teszi ki. Ezek közül az általános iskola négy tanteremmel történő bővítése az egyik, a másik pedig Kisgéc falurészen a Temető út megépítése és parkoló kialakítása. Tervezik az ivóvízhálózat munkálatainak indítását, a gerincvezeték lefektetését. Földkiadó bizottságok • Endrefalva. A termelőszövetkezet részaránytulajdonosait várják arra a február 5-én délután, a klubkönyvtárban megtartandó értekezletre, ahol megszervezik a földkiadó bizottságot. Ugyanezen a napon Szé- csényfelfaluban is hasonló ösz- szejövetelt tartanak. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Vukot elgázolták, de életre kelt Jochen Borsdorf tárlatát már eddig is sokan megtekintették Benczúrfalva. Szécsény településrészén, sőt, a távolabbi környéken is ismerősen cseng Bódi János neve. Az idős férfi állati bőrök mesteri kikészítésével tett szert az ismertségre. Meséli, még fiatal korában hobbiból kezdett foglalkozni az elejtett vadak gereznájával. Az első munkái - a nyúzás, a cserzés, szárítás - olyan jól sikerültek, hogy hamarosan hozzá fordultak az ismerősök. Bódi Jánosnak e remek ér- zéke-készsége talán sosem mutatkozik meg, ha időről időre nem veszi nyakába az erdőt. Sokszor csak azért, hogy élvezze a hajnali vagy alkonyi órák beszédes csendjét, az ismerős neszeket, a fák között beszűrődő fényt. És félreértés ne essék! Azért, mert ennek a nem mindennapi kedvtelésnek hódol, az állatokra nem úgy tekint, mint négy láBódi János és egyik kedvence bon járó prémgallérokra, bundákra. Ellenkezőleg: a vadakat becsüli, s a háziállatokat is szereti. Amióta nehezére esik a hosz- szas gyaloglás, az erdő lakói és közte jórészt csak a hozzá került zsákmány a kapocs. Nem beszélve persze, az emlékekről, melyek egy-egy élethűen vicsorgó, kitömött ragadozóhoz kötik. Büszkén említi a madár- hívogatót, egy hangutánzó kis csengőfélét, amit egy távoli országból kapott ajándékba. Annak, aki betoppan hozzá, s meglátja az egykor szebb napokat látott, négylábú „hasonmásokat”, megismerheti egy kis Vük szomorú történetét. Egy éjjel a reflektorfénytől megriadt vörösbundás az autó alá, majd - már élettelenül - Bódi Jánoshoz került. Az ügyeskezű ember nagyon megsajnálta a szerencsétlenül járt, összezúzott kis rókát. S addig mesterkedett, míg össze nem öltögette a bőrt. Aztán valósággal újra formázta a törékeny állatkát, amit azóta is gondosan őrizget. (m.j.)