Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-15 / 38. szám

HÍRLAP rí‘Y>iíi 1993. február 15., hétfő A boszniai muzulmánok végnapjai? Negyven gyermek halt éhen Kérdőjelek Miért most, miért így? A kormány nagyarányú átalakításában érintett személyek mindegyike — külön történet. Részletes taglalásuk azonban azt a (tév)hiedelmet keltheti, mintha a miniszterelnök döntését kizá­rólag, vagy legalábbis elsősorban szubjektív okok vezérelték vol­na. Pedig ennél jóval nyomosabb, objektív tényezők játszottak közre. Az ország helyzete kívánta? Igen, nyilván ez az alapvető in­dok, amely a változásokat magyarázza. Az utóbbi időkben a gaz­dasági és a szellemi élet jónéhány területén bebizonyosodott, hogy a politika számos elve és gyakorlata nem találkozik a la­kosság bizonyos részének igényeivel, sőt mi több, érdekeivel sem. Ez pedig olyan, gondoktól feszített helyzetet érlelt, amelyet Antall /tízse/láthatóan sem az MDF elnökeként, sem a kormány fejeként nem vállalhat a választásokig tartó egy-másfél évben. A kormány helyzete kívánta tehát a személycseréket? Az a tény, hogy egyes miniszterek a rájuk bízott ágazatokban még a kormány programjának sem tudtak érvényt szerezni, nemcsak pusztán az érintett minisztériumokat, hanem az egész kormányt, sőt a pártkoalíciót hozta súlyos helyzetbe támogatói és ellenzéke körében, valamint a nemzetközi környezetben egyaránt. Mi változhat? A lakosság általános várakozása, hogy ne csak a bársonyszékek cseréljenek gazdát. Országos közérdek, hogy az a nehéz döntés, amelyet a miniszterelnök most a személyi kérdé­sekben meghozott, teijedjen ki a gyakorlat által nem igazolt kon­cepciók feladására, új politikai irányok, módszerek, stílusok meghonosítására. Akkor hát m iért m őst és m iért így került sor a kormány átalakí- tására?Most, mert már nem lehetett tovább vállalni létfontossá­gú ágazatok „bukdácsolását”, fokozatos leépülését. így, mert csak a kormány gyökeres átalakítása lehet egy bizonyos fokig új politika kiindulópontja és garanciája. S van még egy kérdés: mindent tudunk már? A legfontosabbat még csak részben: az új pénzügyminiszteren, Szabó Ivánon kívül kik lesznek az új mi­niszterek és mit képviselnek? íFFRt Löschnak elgondolásai Visszatartott magyar kamionok A romániai Calafat vámosai visszatartották azt a 10 magyar kamiont, amelyeket február 9-én nem engedtek be Macedóniába — állította szombati számában a 24 Csasza című szófiai napilap. A kamionok olasz motorolajat szállítottak volna egy skopjei cégnek, a macedón határon azonban a vámszervek megta­gadták a teherjárművek belépte­tését, mondván, hogy a szállító- leveleken feltüntetett megrende­lő cég nem létezik, azon a néven Szerbiában működik egy vállalat. Vasúti szerencsétlenség Ausztriában Legalább két személy — a sze­mélyvonat mozdonyvezetője és kalauza — vesztette életét a szombat reggel Melknél történt vasúti szerencsétlenségben. Há­rom súlyos és húsz könnyebb sé­rültet helikopteren kórházakba szállítottak. A feltételezések va­lószínűsítik, hogy emberi mu­lasztás okozta a szerencsétlensé­get. A Tirol felé haladó tehervo­nat vezetője figyelmen kívül ha­gyott egy tilos jelzést, és így fron­tálisan ütközött a Salzburgból Bécsbe tartó gyorsvonattal. Izrael palesztinokat enged vissza Az ENSZ Biztonsági Tanácsa üdvözli, hogy Izrael visszaenged 101 kitelepített palesztint, azon­ban továbbra is azt szorgalmaz­za, hogy Jeruzsálem minél előbb tegye lehetővé valamennyi szám­űzött arab hazatérését. A BT- tagok hangsúlyozzák: továbbra is érvényesnek tekintik a testület által elfogadott 799-es számú határozatot, amely elengedhetet­lennek tartja a zsidó állam által kitelepített palesztinok vissza- engedését. Izrael ENSZ-nagykö- vete az üzenet átvétele után kö­zölte : úgy véli, hogy a BT végle­gesen levette a napirendről a ki­telepített palesztinok ügyét. A testület soros elnöke ezzel szem­ben úgy fogalmazott, hogy az ENSZ továbbra is figyelemmel kíséri a fejleményeket. A szarajevói hatóságok ko­rábbi bejelentésükkel összhang­ban úgy döntöttek, hogy a bosz­niai főváros szombattól nem fo­gad segélyszállítmányokat. Ezzel is fel akarják hívni a figyelmet a Kelet-Boszniában éhező muzul­mánok helyzetére. A Drina mentén húzódó öve­zetekbe hónapok óta nem jut el élelmiszer és gyógyszer, mert a szerb milicisták megakadályoz­zák a szállítmányok továbbhala­dását. Ebben az övezetben szombaton heves harcok kez­dődtek; szerb jelentések szerint a muzulmán erők néha behatol­nak a Szerb Köztársaság terüle­Délkelet-Ázsia messze van, már ami a távolságot illeti: a re­pülőgép, amelyik vasárnap késő délután indult el a Ferihegyről, csak hétfőn — nem sokkal dél előtt — száll le Bangkokban. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő térségébe érkezik ezzel a géppel Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és kísérete. Az elnöki kí­séret ezúttal jóval nagyobb a megszokottnál: a minisztériu­mok magas rangú képviselőin és a köztársasági elnök vezető munkatársain kívül üzletembe­rek népes csoportja is utazik. Létszámát tekintve is ez a legna­gyobb küldöttség, amely a diplo­máciai kapcsolatok felvétele óta megfordult ebben a két távoli or­szágban. A két szomszédos ország, ahol a héten látogatást tesz a Magyar Köztárssaság elnöke, múltját te­kintve sok mindenben különbö­zik: Thaiföldön a buddhizmus, Malaysiában pedig az iszlám for­málta a társadalmat évszázado­kon keresztül. Az Indokínai-fél­szigeten fekvő Thaiföld alkot­tére is, a Drina folyó jobbpartjá­ra. A harcok különösen a Drina középső szakaszánál levő Bratu- nac helységnél hevesek. Kelet-Boszniában a közel­múltban éhen halt 166 ember, köztük negyven gyermek — je­lentette a szarajevói rádió. Eb­ben a körzetben mintegy száze­zer muzulmán lakos ellátásáról kellene gondoskodnia az ENSZ- nek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága bejelentette, hogy a héten mindenképpen segélyt indítanak ide, vállalva azt is, hogy a gépkocsioszlopok ellen támadást intéznek a milicisták. (MTI) mányos monarchia. A Maláj-fél­sziget déli részén a Bomeó szige­ten fekvő, összesen kilenc, szul­tán vezette maláj államból és négy kormányzó vezette szövet­ségi területből álló Malaysia pe­dig alkotmányos szövetségi mo­narchia. Bangkokban 1978-ban nyitott Magyarország nagykövetséget, de diplomáciai kapcsolatot 1973 óta tart fenn a két ország. Malay­siával 1969-ben létesített hazánk diplomáciai kapcsolatot, és első nagykövetünk 1991-ben adta át megbízólevelét Kuala Lumpur­ban. Azok a tárgyalások, amelye­ket hazánkban folytatott ezzel a két országgal az elmúlt években, a távolság ellenére is a gazdasági kapcsolatok építését és kiszélesí­tését szolgálták. Nem szabad el­felejteni, hogy Thaiföld és Ma­laysia ma a világ leggyorsabban fejlődő öt állama közé tartozik: a gazdasági növekedés üteme eléri évente a 10 százalékot. Szakem­berek egybehangzó véleménye, hogy ebben a két országban anö­Moszkvában van Trója aranya? A Homérosz Iliászának váro­sából, Trójából származó, 4000 éves mesebeli kincs, amely a má­sodik világháború alatt nyomta­lanul eltűnt, orosz páncélszekré­nyek mélyén nyugszik — állítot­ták a napokban német és orosz művészeti illetékesek. Pillanatnyilag még nem vilá­gos azonban, hogy a Trója ara­nyának nevezett kincset vissza­szolgáltatják-e Németország­nak, vagy hogy Törökország tart-e rá igényt. A mintegy 8000 darab műkincset 1873-ban He­inrich Schliemann hozta a fel­színre Törökországban a törté­nelem egyik legnagyobbszabású régészeti leleteként és vitte ma­gával szülőhazájába, Németor­szágba. vekedés pályája a következő idő­szakban elsősorban az infrast­ruktúrára tevődik át, és előtérbe kerül a közlekedés fejlesztése mellett a humán gazdaság fej­lesztése. Hazánk mindebben partner lehet. A mostani látogatás éppen ezért stratégiai jelentőségű: áttö­rést kell elérni a kétoldalú gazda­sági kapcsolatokban. így van ez akkor is, ha tudjuk: ennek a két ázsiai országnak a piacán kőke­mények a feltételek. Göncz Árpád látogatása alka­lom arra is, hogy tudatosítsuk: Közép-Európa nem homogén sem gazdaságilag, sem politikai­lag. Magyarország pedig stabil, amelyre lehet számítanni, hiszen esély van arra is, hogy központja legyen a régióban a gazdaságnak és a kereskedelemnek. Délkelet-Ázsia valóban na­gyon messze van, de a lehetősé­gek közel hozhatják Magyaror­szághoz. Ezt a célt szolgálja az ál­lamfői látogatás. Kercza Imre Az illegális menekültek hatá­rátlépésének lehetetlenné tétele, a hatékony fellépés az embercsem­pészet ellen a fő célja annak a tervnek, amelyet Franz Lösch­nak osztrák belügyminiszter a ma Budapesten kezdődő nem­zetközi tanácskozásra kidolgo­zott. Löschnak javaslata szerint a jövőben az embercsempész ban­dák és az illegális bevándorlók ellen különlegesen képzett rend­őri egységeket vetnek ne. Az em­bercsempészek büntetőjogi fele- lősségrevonását megszigorítják, olyan büntetéseket szabnak ki, amelyek elriasztják a potenciális embercsempészeket. Az egyes országokban központi ellenőr­ző-állomásokat alakítanak ki, amelyek alkalmasak az illegális bevándorlási hullámokkal kap­csolatos aktuális információk cseréjére. Az osztrák belügyminiszter elengedhetetlennek tartja a me­nekültek, hazájukból elűzöttek és más „vándorok” pontos meg­különböztetését. Emellett intéz­kedési tervében szerepel egy olyan pont, amely szerint az egyes országokban a mindenkori infrastruktúra lehetőségei — va­gyis a rendelkezésre álló lakások es munkahelyek — szabályozzák a bevándorlást. (MTI) Göncz Árpád látogatása Thaiföldön és Malaysiában A délkelet-ázsiai kapcsolatért Pozsonyi lapvélemény Bős kulcsa Budapest kezében van A pozsonyi Národná Obroda szombati kommentárja szerint a magyar Országgyűlés bizottságai azért akarják a világ parlament­jei elé vinni a bősi kérdést, mert az erőmű elszánt ellenségei kép­telenek belátni azt, hogy a léte­sítmény lebontását sürgető telje­síthetetlen követelésükkel vere­séget szenvedtek. „Vita helyett ismét a konfron­táció” útjára kívánnak lépni, márpedig ha a parlament elfo­gadja ezt az indítványt, az a bu­dapesti kompromisszumkészség hiányának lesz a bizonyítéka, ami a világ országainak megcél­zott parlamentjeinél aligha váltja ki az elvárt rokonszenvet — véle­kedik a lap. Feltehető, hogy ezt a magyar kormány is tudja és „ezért is értékelte át az önálló Szlovákiával szembeni politiká­ját — legalábbis papíron” — jegyzi meg a kommentár. Felte­szi a kérdést: vajon hajlandó lesz-e a kormány alárendelni magát a radikális képviselők nyomásának, akik maguk is „ér­zik, hogy a vesztettek, hiszen Eu­rópa órája nem az ő elképzelése­ik szerint ketyeg”. „A per kulcsa több szempont­ból is Budapest kezében van. Némelyiket maga dobta a Duná­ba s most halászgathat utána a víz zavarosában. Mert a magyar­szlovák kapcsolatokat zavaro­sabbá tenni kölcsönösen ártal­mas” — írja a lap és arra figyel­meztet, hogy e felhívás elfogadá­sával a magyar honatyák igen nagy felelősséget vállalnának magukra. (MTI) Bába Iván washingtoni megbeszélései Az embargó nem húzódhat a végtelenségig Amerikai kormánykörökban minden korábbinál nagyobb a fi­gyelem a nefnzeti kisebbségek problémái iránt: Washington egyér­telműen támogatja azt a törekvést, hogy a nemzetközi jogrendben, az EBEÉ keretében vagy másként rögzítsék a kisebbségi jogokat. Tárgyalásai után erről számolt be Bába Iván, helyettes külügyi ál­lamtitkár az MTI-nek. Bába Iván tudományos ta­nácskozásra érkezett Washing­tonba, majd találkozott a kül­ügyminisztérium és a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának vezető munkatársaival. Ismer­tette a környező országokban élő magyar kisebbségekkel kapcso­latos helyzetértékelést és egyér­telműen pozitív reagálást tapasz­talt: az amerikai kormányzat is felismeri, hogy nem pusztán em­berjogi kérdésekről van szó, ha­nem a kisebbségi problémáknak vannak biztonságpolitikai vo­natkozásai és ha azokat nem old­ják meg, súlyos veszélyeket hor­doznak. Napirendre került a bősi kér­dés is. A vízlépcsőt a napokban a helyszínen is tanulmányozták amerikai diplomaták, mivel úgy vélik, hogy az ügy túlnő saját di­menzióján. Washingtonban nem értik, miért hiányzik Szlovákiá­nál a kompromisszum-készség, miért nem fogadja el az EK aján­latát — összegezte tapasztalatait a helyettes államtitkár. A megbeszéléseken természe­tesen előtérben állt a délszláv válság: az amerikai kormányzat illetékesei kérték a magyar véle­ményt a Szerbia elleni gazdasági tilalom készülő szigorításáról. Mint Bába kifejtette, az embar­gónak akkor van értelme, ha ha­tékony és nem húzódik a végte­lenségig. — Tapasztalataink szerint az embargó elsősorban a szomszé­dos országok számára jelent ter­het, anélkül, hogy elérné a kívánt hatást. Ugyanakkor nem kívána­tos, hogy az intézkedések (mint a telefonkapcsolat megszakítása) elszigeteljék a vajdasági magyar­ságot, megakadályozzák a kap­csolatot velük, illetve a szerbiai demokratikus erőkkel. Az em­bargó kérdésében folytatódik az egyeztetés az ENSZ-ben, illetve az EK-ban: amerikai kérésre a magyar kormány hamarosan át­adja elgondolásait a kérdésről — közölte Bába Iván. Az orosz párt újjáalakuló kongresszusa Rehabilitálnák a kommunista mozgalmat Egy Moszkva környéki üdülőben 650 küldött részvételével meg­kezdődött szombaton az Oroszországi Kommunista Párt II., újjá­alakuló és egyesítő kongresszusa. A kétnaposra tervezett tanácsko­zás célja a párt programjának meghatározása és az alapszabályzat elfogadása, valamint az utóbbi két évben — az SZKP és az Oroszor­szági KPfeloszlatása nyomán — alakult különféle kommunista szer­vezetek összefogása. A tanácskozást megelőzően több hivatalos szerv is figyelmez­tette a kongresszus résztvevőit: nem tekinthetik magukat sem az SZKP, sem az egykori állam­pártból alakult Oroszországi KP jogutódjának. Az előbbit ugyan­is alkotmányos úton betiltották, a másik pártot viszont annak ide­jén nem jegyezték be a megfelelő hivatalos úton. Ugyanakkor sem az igazsá­gügy-minisztérium, sem pedig az alkotmánybíróság nem vonta kétségbe a résztvevők egyesülési és saját párt alapítására vonatko­zó jogát, de mint aláhúzták, ez csak új szervezet lehet, nem pe­dig a korábbiak feltámasztása. A figyelmeztetések ellenére Valentyin Kupcov, az OKP utol­só első titkára a megnyitón kije­lentette: — A cél nem csupán a kommunista párt helyreállítása, hanem a kommunista mozgalom egészének rehabilitálása. A lakosság tüntetéssel fenyegetőzik Csehország északi részén Katasz trófális a légszennyeződés Immár a prágai politikusok sem vonhatják ki magukat telje­sen a katasztrófális méreteket öl­tő észak-csehországi légszennye­ződés problematikája alól: a ré­gió felháborodott lakosai azzal fenyegetőznek, hogy amennyi­ben ma délig nem kapnak kielé­gítő ígéretet az egészségügyi gondok anyagi természetű or­voslására, akkor tüntetni men­nek a fővárosba. A hét végén csak nagyon lassan oszlott a szmog Csehország légterében. Az előző héten elsősorban Prágában növekedett elviselhe­tetlen mértékig a levegőben levő káros anyagok — nitrogén- és kénszármazékok — aránya. Oly­annyira, hogy — éppen a pénz­nemcsere napjaiban — a cseh fő­város rendőrségének le kellett zárnia a belvárosba vezető uta­kat, és csak a katalizátoros autók közlekedhettek akadálytalanul. A prágai szmogriadót néhány nap után lefújták, bár a mérőál­lomások adatai azóta is olyan ha­tárértékeket mutatnak, hogy szó szerint „a levegőben lóg” az új­bóli riadó (s egyben a közleke­déskorlátozás) veszélye. Az elmúlt napokban az eddig sem irigylésre méltó észak-cseh­országi iparvidékre tevődött át a szmog „súlypontja”. A szlovák legfőbb ügyész hazánkban Töretlen az együttműködés Dr. Vojtech Bacho, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze és kísérete — dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész meghívására — február 15. és 19. között hivata­los látogatásra Magyarországra érkezik. Erről dr. HlavathyAttila főosztályvezető ügyész, a Leg­főbb Ügyészség Titkárságának vezetője tájékoztatta az MTI-t. A titkárságvezető elmondta: Vojtech Bacho, mint az önálló Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze először tesz hivatalos lá­togatást íylagyarországon. Ko­rábban a csehszlovák állam kere­tébe tartozó Szlovák Köztársa­ság legfőbb ügyészeként már többször is járt hazánkban. Az a körülmény, hogy 1993-banazel- ső külföldi legfőbb ügyészi kül­döttség Szlovákiából érkezik Magyarországra, továbbá az, hogy a szlovák legfőbb ügyész idei első útja hazánkba vezet, egyértelműen mutatja: a cseh és a szlovák állam különválása nem jelent törést a magyar és a szlovák ügyészi szervek együttműködé­sében. A hivatalos megbeszélé­seken többek között megvitat­ják, hogy a néhány éve aláírt csehszlovák-magyar jogsegély­szerződés szlovák-magyar vég­rehajtása milyen módon alakul­jon az ügyészségek részéről. Az együttműködés keretében to­vább kívánják folytatni azt a másfél éve kialakult csereprog­ramot, amelynek keretében a ha­tár menti ügyészségek egy-két ügyésze néhány hetet a másik ál­lam ugyancsak határ menti ügyészségén tölt, és a napi fel­adatok végrehajtása során is­merkedik a helybeli kollégák munkájával. Ez a gyakorlat je­lentős mértékben hozzájárult a szlovák és a magyar ügyészek helyzetének kölcsönös megis­meréséhez, megértéséhez és az együttműködési feladatok ered­ményes megoldásához — mond­ta Hlavathy Attila.

Next

/
Oldalképek
Tartalom