Nógrád Megyei Hírlap, 1993. február (4. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-13-14 / 37. szám

1993. február 13-14., szombat-vasárnap 6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN Pompás virág vagy rejtett üzenet - a „hölgyválasz” is divat Valentin (Bálint)-nap: a szerelem, a szeretet ünnepe Virág, titkos levélke - hűtlen szerelmeseknek (FEB) Február 14-e, azaz Bá- lint-nap immár nálunk sem csak egy névnap a sok közül. Az év egyik kiemelkedő, jeles napja, jóval több, mint a Bálint névre hallgató férfiak felköszöntésé­nek ünnepe. A szerelem, az egymás iránti szeretet, a szí­vünkhöz hajdan és most köze­lállók üdvözlése, régi kedves emlékek felelevenítése - mind-mind február 14-ei aktua­litás. A kedves és érzelmes „világ­nap” érdeme állítólag egy év­századokkal ezelőtt élt Bálint nevű szerzetesé, aki ugyan a földi hiúságok helyett a hit vi­lága felé fordult, de egykori sze­relmének emléke nem halvá­nyult benne. Annyit - s nem többet - megengedett hát ma­gának, hogy egy szál rózsával tudassa imádottjával: képét szerzetesként is őrzi szívében. A Bálint név egyébként a la­tin eredetű Valentinusból szár­mazik, s jelentése: ép, erős egészséges. Világszerte, első­sorban Amerikában, Angliában és más nyugat-európai orszá­gokban ezért Valentin-napi ün­nepségként tartják számon a kü­lönféle köszöntési szokásokat. Ezek egyik érdekessége, hogy Valentin-Bálint napján néhány hagyományos illemszabály ér­vényét veszti. Február 14-én például nemcsak lehetséges, hanem illendő is, hogy a höl­gyek (is) virággal lepjék meg férfi ismerőseiket. Valentin ünnepen továbbá nem lesz szokatlan, hanem ma­gától értetődő gesztus (s nem szabad mögötte semmiféle hátsó szándékot keresni), hogy a hölgyek hűtlen kedveseiknek, régi lovagjaiknak, beteljesült, vagy beteljesületlen szerelme­iknek is ajándékkal kedvesked­nek. Ugyanez a figyelmesség Bálint-napján az erősebb nem képviselői részéről is természe­tes. A szokásjog szerint ilyen­kor a névtelenségbe burkolózás bocsánatos bűn — a küldemény­hez esetleg régi emlékeket idéző célzás, titkos üzenet mel­lékelhető ... A Valentin-ünnep apró meg­lepetéseiben azonban azokat is lehet és illik részeltetni, akikkel nincs különösebben jó kapcso­latunk. Sőt, a szeretet, a megbé­kélés februári napjának szel­leme éppen azt diktálja, hogy egy-egy képeslap, ajándék, szép virágszál üzenete azokhoz is szóljon, akiknek eleddig nemi­gen jutott hely szívük csücské­ben.- szóma ­Bálint-ncip Angolszász hiedelem szerint ezen a napon választanak párt maguknak a madarak. Sok országban ezen a napon hirdetés útján üzennek egymásnak a szerelmesek, titkos hódolók, hűséges és hűtlen kedvesek. Drága K! Nagyon szeretlek. Cica ¥ Strelíciának a fátyolvirágba! Szeretlek! Gucci! Drága Szamóca! Azért élek, hogy szeresselek. Szeress azért, hogy éljek! Gumimaci. ¥ ¥ Szeretlek kedves-M. Szeretlek Tégedet. ¥ Kicsim! Már nagyon várom május 8-át! Örökké szeretni foglak! Nagyod ¥ Magdiként kedvesem! A fájdalom a boldogságnak egyik alkatrésze. De utá­nad csak a fájdalom maradt belőle! "B" ¥ Morcosként! Nélküled csak "félcseresznye" vagyok. Kiscicád! Tudd meg Carmen... L ¥ Köszönöm az 1825 reggelit, a két gyereket és a tiszta lakást. Zoltán ¥ Édesem! Még mindig "8" betű. Cicus ¥ Nyugodtan megveheted a naplót. Néha igazán elégedett vagyok Veled (H) ¥ Édesapunak sok boldog szülinapot! E. Virágok, szerelem, egy kis pénz és nyugalom • • Üzenetek mindenkinek UFO - lesen Milyen csillag gyűlt ki Betlehem felett? Nyakunkon a farsang, és megyeszerte több bál int arra, hogy közeledik Bálint napja. Február 14-ét, Bálint, illetve Valentin napját az angolszász országokban a szerelmesek ünnepeként tartják számon. Szokás ilyenkor, hogy az érin­tettek különféle, többnyire apró, de mindenképpen ko­moly meglepetést okozó bo- hókás ajándékokat küldözget­nek egymásnak. A nálunk ed­dig szinte teljesen ismeretlen hagyomány az utóbbi években egyre inkább előtérbe kerül, és egyszer talán azt is megérjük, hogy ugyanúgy elterjed, mint a Mikulás, a fenyőfaállítás, vagy a húsvéti tojásfestés szokása. Kellemetlen meglepetések­ben ugyan sosincs hiány, elég kilépni az utcára, hogy ilyenek érjék az embert, de miért is kellene mindig a legrosszabbra gondolni? Vajon kinek és mi­lyen Bálint-napi meglepetése­ket nyújtanának át, kinek mit kívánnának Nógrád megye legismertebb közéleti szemé­lyiségei és vezetői? A Nógrád Megyei Közgyű­lés elnöke, Korill Ferenc & kö­vetkezőképpen ünnepelné meg a Valentin-napot:- Mindenekelőtt én annak örülnék, ha az év mind a 365 napja egyetlen, nagy Valen- tin-nap lenne. Ez természete­sen nem jelentené azt, hogy Angélától Zsófiáig törölném a névnapokat a naptárból, de na­gyon örülnék, ha az egész esz­tendő a szeretet és a szerelem jegyében telne el. A Valentin-napot persze megünnepelném a gyakorlat­ban is: képletesen minden nő­nek átnyújtanék egy csokor vi­rágot, amelyből nem hiá­nyozna sem a szegfű, sem a tu­lipán ... Amit viszont valóban csi­nálni fogok: két nőnek is ve­szek egy-egy csokor virágot. Az egyik a feleségem, a másik pedig a lányom! A Nógrád Megyei Sporti­gazgatóság részéről Répássy László adott nyilatkozatot.-A sportban dolgozó, va­lamennyi, fő- és mellékállású munkatársunknak szeretnék üzenni, minden Nógrád me­gyei egyesületbe és szakosz­tályba. Üzenetem csak ennyi: tartsatok ki! Szeressétek a sportot ugyanúgy, mint eddig, és bízzatok benne, hogy rövi­desen változik a helyzet, bő­vülnek lehetőségeink, és fejlő­désnek indulhat majd Nógrád megye sportja! Megyénk tűzoltóparancs­nok-helyettese, Csaba Ákos tűzoltó őrnagy a legszíveseb­ben az állami költségvetésnek küldene nem különösebben hí­zelgő üzenetet.- Azt üzenném nekik, - mondta — hogy sürgősen szük­ségünk lenne olyan 60 millió forintra. Nem tűnik olyan nagynak a nevezett összeg, de a technika fejlesztéséhez és a települések tűzvédelmi bizton­ságának javítása céljából ok­vetlenül át kellene utaltatniuk. Amit viszont a nejemnek üzennék, azt inkább átadom neki otthon, élőszóban ... Szécsény város rendőrkapi­tánya, Dr. Havasi Zoltán őr­nagy a megyei bűnöző a társa­dalomnak üzent.- Azt szeretném kérni a tisz­telt bűnelkövetőktől, hogy idén se adjanak több munkát, mint tavaly! Sőt, amennyire csak lehetséges, kíméljék meg a rendőrséget mindenféle fá­radságtól. Csökkenjen szépen, és lehetőleg minél gyorsabban a bűnesetek mennyisége, mi pedig dolgozzunk minél haté­konyabban! A régmúlt idők eseményei mindig is érdekelték az ember­iséget, ezért is olvasták szívesen a régi emberekről és történtek­ről szóló beszámolókat. Úgy hírlik, hogy kétezer évvel ez­előtt kigyúlt egy fényes csillag a betlehemi égbolton, hogy je­lezze a Messiás eljövetelét. Va­lóban ez a hír, vagy csak a kró­nikások és az evangélisták hoz- zátoldása az események leírásá­hoz, aminek talán az volt a célja, hogy kiemelje Jézus szü­letésének jelentőségét? Ha a betlehemi csillaggal kapcsola­tos feljegyzéseket csupán a le­gendák közé sorolnánk, akkor a csillagászoknak nincs mit ku­tatni ebben a témakörben. Csakhogy a néhány ókori, híres személyiség születése, vagy el­halálozása idején feljegyzett csillagászati jelenségeket sike­rült számításokkal igazolni. Ezért van jogunk a betlehemi csillag mögött is valóságban bekövetkezett égi jelenséget fel­tételezni. Ezért induljunk most el egy kisebb kutatóútra, választ keresve arra a kérdésre: ki- gyúlt-e a betlehemi csillag, és mi volt ez egyáltalán? Ebben segítségünkre lesz a planetáriumok modem techni­kája, melynek segítségével be tudjuk mutatni az égboltot bolygókkal, csillagokkal és a távolabbi ködökkel. De az is megoldható, hogy az égitestek mozgását tetszőlegesen fel­gyorsítsuk - így előre szaladha­tunk az időben - vagy akár a régi korok csillagos egét is meg­jeleníthetjük. A legkülönösebb viszont az, hogy az i.sz. 1. évre visszaforgatott égbolton nem lá­tunk semmi rendkívülit! Vajon hol lehet a hiba? Szerencsére a csillagászat egyik ága, a krono­lógia - ami szoros kapcsolatot létesít a csillagászat és a törté­nelem között - segítségével si­került felfedezni azt. A VI. század első felében egy római apát, Dionysius Exiguus azt javasolta, hogy az éveket ne Róma alapításának az idejétől számolják, hanem az „Úr meg­testesülése” évétől, ami szerinte Augusztus császár uralkodásá­nak 28. éve volt. Csakhogy a buzgó apát számításai során két hibát követett el. Nem vette fi­gyelembe, hogy Augusztus csá­szár - Octavianus néven - négy évig uralkodott, valamint az időszámításunk kezdetét meg­előző első, és időszámításunk szerinti első év között figyel­men kívül hagyott egy évet, a nulladikat. Ezek szerint Jézus születésének éve legalább öt évvel előzi meg az i.sz. 1-et. Dionysius Exiguus hibás számításairól tanúskodnak az evangélisták leírásai is. Ezek szerint Herodes még élt, amikor Jézus született. Herodes uralko­dásának utolsó napjaiban egy éjjelen lázadás tört ki, ugyanek­kor holdfogyatkozás volt lát­ható. A kronológiai számítások segítségével i.e. 4. március 13-ára tesszük ezt az eseményt. Tehát Jézusnak ezt megelőzően kellett születnie. Ezek után már csak egy kérdésre keressük a választ: i.e. 4-ben és ezt meg­előző néhány évben milyen fé­nyes objektum lehetett az égbol­ton? Mi lehetett a betlehemi csillag? Nagyon elterjedt felfo­gás az, hogy a „csillag” üstökös lehetett. Évszázadok alatt ez az elképzelés mélyen beivódott a köztudatba, nem véletlen a ké­peken a jászol fölé rajzolt gör­bült csóvás üstökös. Azonban a Földközi-tenger vidékéről és az ókori Kínából származó csilla­gászati feljegyzések nem tesz­nek említést ez idő tájt fényes üstökösökről. Csak i.e. 12-ben jegyeztek fel ilyen objektumot, amit napjainkban a csillagá­szoknak a Hallay üstökössel si­került azonosítaniuk. Ez az idő­pont meglehetősen távol esik Jézus születési dátumától. Újabb számítások szerint egy Finsler nevű üstökösnek i.e. 5-ben látszani kellett volna, de a forrásmunkák nem tesznek róla említést. Feltűnő csillagászati jelenség még a Szupernóva fel­lángolás is, amikor egy elöre­gedett, a Napunktól nagyobb tömegű csillag óriási robbanás­sal, anyaga legnagyobb részét szétszórja a világűrbe. Fényessége ilyenkor több milliószorosára növekszik. Is­merünk történelmi korokból olyan feljegyzéseket, melyek fényes „vendég csillag” megje­lenéséről számolnak be. A kínai krónikák például megemlítik, hogy 1054-ben a Bika csillag­képben egy fényes csillag gyúlt ki. De az időszámításunk körül gondosan vezetett csillagászati feljegyzések semmi ilyenről nem tesznek említést. Ezek után már csak azt felté­telezhetjük, talán a betlehemi csillag nem is volt olyan feltűnő jelenség. Ilyenek lehetnek a bolygóegyüttállások, amikor két vagy több bolygó látszóla­gosan megközelíti egymást az égen. 1603-ban Johannes Kep­ler német csillagász Prágában észlelt egy szoros Jupiter-Sza- turnusz együttállást. Ekkor gondolkozott el azon, hogy kiszámítja a bolygók helyzetét visszaidőben, így ta­lán választ kaphat arra: nem állt-e együtt hasonlóképpen a Jupiter és a Szaturnusz Jézus körülbelüli születésének idején? Számításait siker koronázta, mert i.e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz nem egyszer, hanem háromszor közelítették meg egymást az égen! Kepler számí­tásainak helyességét korunk csillagászai is igazolták. Még a találkozás pontos időpontjai is megegyeztek: i.e. 7-ben június elején, szeptember végén és de­cember első felében voltak a legnagyobb közelségben a bolygók. Miért jelenthette ez a csilla­gászati jelenség a Messiás meg­születését? A napkeleti bölcsek valószínűleg a papság köréből kerültek ki. A csillagász papo­kat feltehetően nagyon érde­kelte az égbolt, de legjobban a bolygók, melyek a csillagképek közt szüntelenül változtatták he­lyüket. Mindezekből a mérhető változásokból akartak követ­keztetni az emberek az uralko­dók és a népek eljövendő sor­sára. Az ókorban a csillagászat szorosan összefonódott a csil­lagjóslással, és ennek hatása alól az ókori csillagász nem tudta kivonni magát, így egé­szen másként értelmezte a csil­lagászati jelenségeket. Bele kell tehát élni magukat az ő gondo­latvilágukba ahhoz, hogy tisz­tán láthassunk ebben a kérdés­ben. A csillagász papok szerint a Jupiter a legfőbb hatalom jel­képe: királyi csillag volt. A Sza­turnusz pedig a zsidó nép boly­gója. A Nap látszó évi útja men­tén húzódó Halak csillagképe Babilonból nézve nyugat felé - a népek országát - Palesztinát jelentette. Egyébként a Halak csillagképe az egykori zsidó asztrológia szerint a születéssel összefüggő volt. Ha tehát a Ju­piter és a Szaturnusz a Halak csillagképben egy évben há­romszor is találkoznak, akkor ez az ősi zsidó asztrológiai el­képzelés szerint nem jelenthet mást, minthogy megszületett a zsidók királya. V. Tana Judit

Next

/
Oldalképek
Tartalom