Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. január 21., csütörtök Természetvédelmi pályázatok diákoknak Közép- és felsőfokú intézmények tanulói jelentkezhetnek Nagyon sok mindent hallani, olvasni manapság arról, hogy a rádió jelenlegi alelnöke milyen változtatásokat tervez a három adó műsorstruktúrájában, ha végül is tényleg az ő kezébe jut a kormánykerék. Talán korai még erről drámai hangsúllyal beszélni, az azonban minden­képp elgondolkodtató, hogy mely műsorok kerültek úgy­mond veszélybe ... Köztük emlegetik a rádió kul­turális hetilapját a Gondolat - Jel-t is, amely immáron tizedik évfolyamát írja. Tudom ez nem mentség, sőt, az évtizedes múlt, a rutinírozott jelleg indc' is le­het - vagy pontosabban lehetne - a megszüntetésre. (Hisz - „a Szabó család kivételével” - egy műsor sem tart örökké.) De a Gondolat - Jel esetében oly­annyira nincs szó elfáradásról, unalomról, hogy változatlanul az egyik legtartalmasabb mű­sor, amelyben mindig van „gondolat és jel” s amely ilyen­formán joggal tart igényt bárki, de különösen a szellemileg igé­nyesebb, intellektuális „kalan­dozásokra” is hajlandó értelmi­ségi rádióhallgatók érdeklődé­sére. A Gondolat - Jel ugyanaz a kultúrában, mint a 168 óra a po­litikában, a közéletben. Persze ezt nem ildomos emlegetni, hi­szen éppen ezért kerül(het) szóba a megszüntetése. Persze azért, mégsem azonos a két eset, hiszen, amíg a politikai te­rületen a mindenkori hatalom, a kormányzat kimondva-kimon- datlan tart(hat) igényt a médiák Hatalmas színházépületet hagytak hátra a Dombóvár mel­letti laktanyából távozó szovjet katonák: tervezője a győri szín­ház mintájára alkotta annak ide­jén. Az idő sem sokat koptatott rajta, jóformán csak tatarozni kell kívül-belül, ülőhelyekkel berendezni, s máris alkalmas lenne bármilyen produkció megtartására. Akadt is jelent­kező a hasznosítására, mégpe­dig Olaszországból: egy milá­nói cég, amely ifjúsági szóra­koztató központokat kíván lét­rehozni Magyarországon, meg­venné a volt laktanyaszínházat a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezettől, ha elfogadható árban tudnak megállapodni. Kocsi­parkoló kiépítéséhez földet akarnak vásárolni a kaposszek- csői önkormányzattól, az objek­befolyásolására, a kultúrában ez a szándék fel sem vetődhet. Mindenesetre érthető Győrffy Miklós aggodalma, aki olyan „sajátos” helyzetben van, hogy mindhárom műsor, amelyben dolgozik, a „listán” szerepel. S csak részben megnyugtató Bölcs Istvánnak - a Gondolat - Jel főszerkesztőjének - a véle­ménye, amely szerint a a ripor­tereket, kommentátorokat, mint szuverén, önálló egyéniségeket nem lehet leváltani. S ha pél­dául Szénási Sándorra, - aki már a rendszerváltás óta része­sült rangos szakmai kitüntetés­ben - gondol az ember, tökéle­tesen egyetért Bölccsel. * * * Lengyel László közgazdász, politológus nevét akkor ismerte meg a közvélemény, amikor 1988-ban -Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zol­tánnal együtt - kizárták az MSZMP-ből. Talán, akik a dön­tést hozták, nem is gondolták, hogy ezzel akarva-akaratlan megnövelik Lengyel holdudva­rát. megsokszorozzák szimpati­zánsainak, olvasóinak körét is. Sikerült elémiök, hogyha vala­hol megszólalt, írt valamit, ak­kor azt felfokozott érdeklődés kísérte. Most, hogy lassan már egy választási ciklus is letelik a rendszerváltás óta, ez a kuriozi­tás érthetően háttérbe szorul, el­felejtődik, a marad a felkészült tudós, akire a véleménye, a gondolatai miatt kell odafi­gyelni. így volt ez a minap sugárzott tűm kerítése melletti terület tu­lajdonosától. A milánói vállal­kozók a dombóvári polgármes­teri hivatalban elmondták: ha sikerül megvalósítaniuk tervei­ket. olyan rendezvényeket szer­veznek majd - például koncer­teket -, amelyek több megye fi­ataljainak érdeklődését felkel­tik. Dombóvár szerencsés he­lyen fekszik, Baranya, Somogy és Tolna megye találkozási pontjánál. Az egykori laktanya épülete­inek többségét egyébként már hasznosítják, főként tárolásra, de akadt vállalkozó, aki kazá­nokat gyárt a volt rakétabázis oktatótermében, más helyen pedig tisztítószereket palackoz­nak, 25 dombóvári, illetve ka- posszekcsői lakosnak adva munkát. Ezredvégi beszélgetések soro­zat esetében is, amelyben Len­gyel László a kelet-európai vál­tozásokat, s a politikai, gazda­sági esélyeket latolgatta megle­hetősen eredeti gondolatmenet­ben. (A dolognak egy szépség­hibája volt, hogy a felvétel 1991-ben készült, s a mai isme­retek birtokában egyik-másik - például a jugoszláv helyzetre vonatkozó- megállapítás - el­vesztette aktualitását. Nehezen érthető, hogy egy ilyen film bemutatásával miért kell ennyi időt várni, még akkor is, ha a ki­fejtett gondolatok többsége idő­tálló, stratégiai kérdésekkel fog­lalkozik.) Lengyel László azt hangú- lyozta - nagyon helyesen -, hogy hamis az a képlet, amely mereven szembeállítja a tiszta kapitalista piacgazdaságot és a tervutasításos szocialista gazda­sági modellt és kizárólagosan valamelyik mellett tör lándzsát. Nagyon sokféle modell van, s egész biztos nagy különbség lesz még a szomszédos magyar és a román gazdaság között is. A történelem sokszínűségét Lengyel a parlamenti demokrá­ciára is vonatkoztatja. Ennek ellenére elismeri, hogy vannak bizonyos világ- tendenciák, s jó ha fele részben rajtunk múlik, hogy mi történik velünk. Nem szabad tehát illú­ziókban ringatnunk magunkat a nagyhatalmak, köztük Amerika segítségét illetően. Lengyel sze­rint az úgynevezett mikroklí­máknak van nagyobb jelentősé­gük, ami Magyarországa eseté­ben Németországra, Észak-Olaszországra s minde­nekelőtt a sok szempontból ta­nulságos fejlődési utat bejárt Ausztriára való odafigyelést kell, hogy jelentse. Lengyel László ezúttal is hű maradt önmagához: eredeti gondolatokkal rukkolt elő.- csongrády ­Ötleteket adó folyóiratok A Mozaik Oktatási Stúdió a pedagógusok részéről felmerült igény szerint vállalkozott mód­szertani folyóiratok összeállítá­sára. 1993 januárjától így a sze­gedi székhelyű cég adja ki A matematika tanítása, A fizika tanítása, A kémia tanítása, A biológia tanítása és A földrajz tanítása című lapokat. Céljuk, hogy kiadványaikkal olyan szel­lemi műhelyt teremtsenek, mely ötleteket kínál, segítséget nyújt a napi munkában a tanároknak. Lórántné Presits Lujza kiállí­tása a balassagyarmati Rózsa­völgyi Márk Zeneiskolában is­mételten fölhívta a figyelmet arra a sajátos festői világra, amit a művész képvisel, immár hosszú idő óta a népművészet szellemiségének vonzásában.- Balassagyarmaton tűzzo­máncait mutatta be. Nem elő­ször, hiszen az utóbbi években rendezett tárlatokon főként szin­tén zománcképekkel szerepel. Mióta foglalkoztatja maga a zománc?- Ezeket a zománcokat kö­rülbelül hat éve csinálom. Vol­taképpen emlékeimet szeretném átmenteni a jövő számára, ter­mészetesen, nemcsak szemé­lyes okból, hiszen maga a nép­művészet is a hétköznapok év­századok óta folyamatosan gaz­dagodó maradandó csodáinak határtalanul gazdag világát je­lenti. A többi között beletartoz­nak a tárgykultúra emlékei, a temetők, a régi sírkövek, a kor­puszok, a kis kápolnák ívei, szögletei, és így tovább.- Honnan eredeztethető a népművészet iránti mély vonzó­dása?- Somogyországból, Kapos­várról kerültem Salgótarjánba 1966-ban. Nem csoda, hogy ko­A természetvédelmi nevelés, az ismeretterjesztés, valamint természeti értékeink jobb meg­becsülése érdekében többféle pályázatot hirdetett meg ismét az Országos Természetvédelmi Hivatal. A „Földtani örökségünk” pá­lyázatot középiskolásoknak ír­ták ki, különféle kategóriákban. A diákok feldolgozhatják pél­dául egy földtani feltárás részle­teit, választhatják a lakóhelyük közelében található földtani ne­vezetesség bemutatását. Ismer­tetést írhatnak valamilyen más geológiai, geomorfológiai vagy természetföldrajzi nevezetes­ségről, híres ásványról vagy ás­ványtársulásról, barlangokról. A pályázat kiírói várják olyan munkák beadását is, amely a bányászati tevékenység a kör­„Szükségük van az emberek­nek a versekkel, a balladákkal, a népdalokkal való találkozá­sokra, nem igaz, hogy csak a könnyedebb műfajokat igényli a közönség. Legutóbb a balassa­gyarmati Madách-szavalóver- sehyen győződhettem meg er­ről: magam is meglepődtem, mert a verset mondó diákokat társaik valóságos áhítattal, fe­szült, néma csendben hallgat­ták.” - mondta Csikász István, a Balassagyarmaton élő költő, előadóművész. Szerinte fontos még ha ma nem is divatos -, a Af igazságügy-miniszter rendeletben a -napokban szabá­lyozta, hogy az országgyűlési képviselők miként léphetnek be a büntetés-végrehajtási objek­tumokba. Eszerint országgyűlési kép­viselői igazolvánnyal munka­napokon, munkaidőben léphet­nek be a képviselők az intéze­tekbe. Be- és kilépéskor az iga­zolványt fel kell mutatni a ka­puőrnek, aki jogosult a képvise­lők táskáját szemrevételezéssel ellenőrizni. A kapuőr egyúttal köteles értesíteni az objektum parancsnokát a képviselő érke­rán kapcsolatba kerültem a népművészettel, ahol ez szinte a levegőben volt, például a pász­torfaragások, a buzsáki hímzés. Még élt idős Kapoli Antal népi faragó, akit személyesen is is­mertem. A fia is faragó. A ka­posvári múzeumban állandó ki­állítás látható. Amikor Nóg- rádba kerültem, hiányzott az olyan múzeum, ahol a múltat lehetett volna látni. Aztán aho­gyan fokozatosan megismertem a palóc vidéket, az itteni gazdag népművészeti kincs kezdett ér­nyező tájra gyakorolt hatását mutatja be. A diákok pályázhatnak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, de védelemre érdemes értékek leírásával, a védelemre tett javaslattal. Áttekintést ad­hatnak a kőzetek és az élővilág kapcsolatáról, egy környékbeli forrásról, vagy forráscsoportról, más földtani, természetvédelmi témakörről. A pályázatokat 1993. március 31-éig lehet be­nyújtani, meghatározott terjede­lemben az Országos Termé­szetvédelmi Hivatal földtani és tájvédelmi főosztályának bar­langtani és földtani osztályára. A Hortobágyi Nemzeti Park fennállásának két évtizede al­kalmából főiskolásoknak és egyetemistáknak is írtak ki pá­lyázatot. A pályázók feladata magyar irodalom gyöngysze­meit minél szélesebb körben megismertetni. Csábi István énekes-gitáros társaságában szombaton a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban, a társadalmi egyesületek szö­vetsége, valamint a tarjáni kert­barátkor összejövetelén lépett fel. A két gyarmati művész ver­ses-zenés összeállításában kizá­rólag a magyar művekből válo­gatott programjukkal a magyar kultúra napjára - a Himnusz ke­letkezésének évfordulójára, ja­nuár 22-ére — emlékeztek. zéséről, illetve távozásáról. Az épületen belül a képviselő meg­felelő kísérettel mozoghat. A büntetés-végrehajtási inté­zetek zárt területére, így például a fogva tartottak körletébe, munkaterületére, fegyverszo­bába, a személyzeti és bűnügyi nyilvántartóba csak az Igazság­ügy-minisztérium közigazgatási államtitkárának írásbeli engedé­lyével léphetnek be a honatyák. Áz ilyen engedélyt írásban kell igényelni, megindokolva a láto­gatás célját és várható időtarta­mát. A rendelet február 1-jén lép életbe. dekelni, főleg Hollókő motí­vumkincse.- Tűzzománcain igen nagy gazdagságban tűnnek föl a népművészet motívumai, köztük például nemcsak a tulipán, ahogyan nyílik, hanem sok más motívumrészlet. Mit jelent mű­vészi munkásságában a népmű­vészet?-Nem csupán a motívum­kincset másolom, illetve hasz­nálom föl, hanem elsősorban ar­ról van szó, hogy a népművé­szet rendező elvét „utánozya” bemutatni - szintén meghatáro­zott terjedelemben - a Hortobá­gyi Nemzeti Park és a hozzá csatlakozó területek botanikai, zoológiái, ökológiai, geológiai­geomorfológiai, kultúrtörténeti, így régészeti, történelmi, művé­szeti, néprajzi, tudománytörté­neti értékeit. A munkák bekül­dési határideje 1993. május 5. Az amatőr és a hivatásos fo­tósok részére „Csodálatos ma­dárvilág” címmel írtak ki pályá­zatot. Pályázni lehet a részletes kiírásban szereplő, a madárvé­delem eredményeit, a jellegze­tes hazai madárfajokat bemu­tató, és más, a témakörhöz kap­csolódó fotókkal. A pályamunkákat 1993. au­gusztus 31-éig az Országos Természetvédelmi Hivatal cí­mére lehet beküldeni. Egyházi tulajdonba került a főiskola A debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola rektora és a Tiszántúli Református Egyház kerület püspöke 1993. január elején írta alá azt a szerződést, mely kimondja, hogy az egyház az épület tulajdonjogával együtt átveszi a főiskolát, s azt Köl­csey Ferenc Református Taní­tóképzői: Főiskolaként működ­teti tovább. Ezzel nem csak a református szellemiségű tanítók képzésé­nek lehetőségét kívánja megte­remteni,' hanem a történelmi hagyományoknak megfelelően tanítók képzését vállalja az ál­lam, vagy más által fenntartott iskolák számára. Az itt meg­szerzett diplomák tehát termé­szetesen egyenértékűek a más, állami főiskolán szerzett diplo­mákkal. A hagyományosan indított szakok mellett új profilú képzés is indul.' Többek között ide- gennyelv-oktató, tanító-hitok­tató (református vallásúak szá­mára). A főiskola valamennyi szakára 1993. március 1-éig le­het jelentkezni az állami intéz­ményekben érvényes jelentke­zési lapokon. csoportosítom a gondolatokat. Ez igen világos, hagyomány ál­tal meghatározott rendező elv, alkalmas arra, hogy új gondola­tokat fejezzek ki általa.- Mi foglalkoztatja jelenleg?- Újabban a betyárvilág fog­lalkoztat. Apai ágon bakonyi vagyok. Gyulakeszi az a köz­ség, ahova vissza is járok, Cso­báncon van egy kis szőlő és présház, a nyarakat mindig ott töltöm. Fönnmaradt a dédna- gyapám kockás füzete. Ő bor­termelő volt, a füzet az ezzel kapcsolatos följegyzéseit tar­talmazza, de van benne néhány más bejegyzés is. Például az egyik ez a rövid mondat "Erre járt Sobri Jóska.” E mondat ré­góta motoszkál bennem. Soro­zatot szeretnék csinálni erről a rég letűnt világról is, szintén zománcban. A Balaton vidéke, a csobánci présház ma is mene­dék számomra, élményforrás­ként is meghatározó. Újjáéled benne és általa a régi világ. Az öreg prés és minden, ami a présházban van nemcsak puszta tárgyként, motívumként jelenik meg, nemcsak a családi emlé­kezet idézéseként, hanem álta­lánosabb érvényű mondandó­ként is. Hiszen tárgyai is na­gyon jellemzőek az emberre, vallanak egyéniségéről, élet­módjáról. S vallanak a történe­lemről, ahogyan az a hétközna­pokban megjelenik, az emberek sorsának alakulásában. Ide tar­tozik Sobri Jóska, a betyárvilág is. -mér MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot __________________példányban_________________hónapra. K érem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:______________________________________ C íme: (város, község, irányítószám)_________________________ utca, házszám:________________________________________ A z előfizetési díj: egy hónapra 319.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) egy évre 3388.- Ft (60 lapszámot ingyen kap!) aláírás A megrendelőlapot bélyeg nélkül, a helyi postahivatalok részére kérjük feladni. Laktanyaszínházból szórakoztatóközpont Milánói cég tervei A vagyonkezelővel kell megegyezniük Lórántné Presits Lujza tűzzománcai Balassagyarmaton „Erre járt Sobri Jóska” A balassagyarmati zeneiskola galériája ad otthont Lórántné Pre­sits Lujza kiállításának, mely a hónap végéig tekinthető meg. A Himnusz születésnapjára Hogyan látogathatják a börtönöket a képviselők?

Next

/
Oldalképek
Tartalom