Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-13 / 10. szám
DIPLOMÁT, CSALÁDOT IGEN, DE ELLENSÉGEKET NEM AKAROK - 5. oldal HE[LfISMERET NOGRAD MEGYEI HÍRLAP KÁRPÓTLÁSI JEGGYEL mindent megvásárolhat a NÓGRÁDKER RT. áruházaiban és szaküzleteiben. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Bátonyterenyén. HETI BEVÁLTÁSI ÁRFOLYAM: BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. JANUÁR 13. SZERDA IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Erőszakkal a volt SZOT-székházért A Frohburg Union Rt. képviselői erőszakkal próbálták meg elfoglalni a Dózsa György úti volt SZOT-székházat. Az MSZOSZ 1991-ben szakszervezeti bank és biztosító létrehozása érdekében kötött szerződést a céggel. Később az MSZOSZ a szerződés felmondását kezdeményezte. A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési tárgyalás során úgy döntött, hogy semmis az MSZOSZ és az rt. által kötött adásvételi szerződés a volt SZOT-székházakra. Vegyifegyver-egyezmény Jeszenszky Géza külügyminiszter ma Párizsba utazik, ahol Magyarország nevében aláírja a Vegyifegyver-egyezményt. A dokumentum törvényen kívül helyezi a vegyi fegyverek és az ezzel kapcsolatos tevékenységek teljes körét. Szigetköz: nincs jégveszély A bősi erőmű térségében felgyülemlett jég a Szigetközt nem veszélyezteti. Valószínűtlen, hogy a jégzajlás esetleges megindulásakor olyan magas vízszintek alakuljanak ki a Szigetközben, amelyek a lakott területeken árvízkatasztrófát okoznának. Városközi vonatok A Gans-Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt. tegnap átadta a MÁV-nak az úgynevezett elővárosi villamos motorvonatokat, amelyek Szeged körzetében fognak közlekedni. A MÁV tervei szerint még az idén megjelenik a vaspályákon a Gans-Hunslet három városközi vonata, és az év második felében sínre kerülnek a spanyol CAF nemzetközi forgalomra alkalmas kocsijai is. Gyorsítás a Nyírségben Gyorsítja a földárverést Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében a térségi kárrendezési hivatal, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig minél többen földhöz juthassanak a kárpótlási jeggyel rendelkezők közül. Március 8-áig több mint száz nyírségi településen lesz licitálás. Tej- és sütőipari áremelések Emelkednek a tejárak január 18-ától a fővárosban. A 2,8 százalékos zsírtartalmú tej nagykereskedelmi ára a jövő hét elejétől például csaknem 3 forinttal nő. Ez azt jelenti, hogy a tej ára az eddigi 25,50-ről 28,10-re emelkedik, és erre jön még január 1-jétől a 6 százalékos afa, azaz egy liter tej csaknem 30 forintba kerül majd nagykereskedelmi áron. Február 1-jétől más tejipari termékek is drágulnak. Áz áremelés főként a sajtokat érinti majd. Több sütőipari termék ára is emelkedik február 1-jétől Budapesten, főként a kenyér és a péksütemény drágul. A kenyér és a péksütemény nagykereskedelmi ára mintegy 16-18 százalékkal növekszik, s — az árrés növekedése következtében — ez várhatóan mintegy 25 százalékos fogyasztói áremelkedést jelent. Nyuginyögidiszkontlánc A Nyuginyögi Misszió — a nyugdíjasok megsegítésére alakult szociális intézmény — saját diszkontlánc létrehozásáról tartott tájékoztatót tegnap a fővárosban. Mint elhangzott, céljuk, hogy az alapvető élelmiszerek beszerzési, önköltségi áron jussanak el azokhoz a nyugdíjasokhoz, akik belépnek a misszióba. A tagok évente 60.000 forint értékű vásárlásra jogosultak. A tagsági dijak összege legfeljebb a nyugdíj 3 százaléka lehet. A rászorulóknak ingyenes segélycsomagot kívánnak juttatni, amelynek hátterét a Béke Nyugdíjas Alapítványba való befizetések fedeznék. Az elosztást az ország több pontján létrejövő központok biztosítják, amelyek teljesen önállóak. A Nyuginyögi-disz- kontlánc létrehozásában számos cég is segítséget nyújt. Kevesebb benzint tankoltunk Megnyugtató az ország energiahelyzete, mind kőolajból, mind benzinből rendelkezésre állnak a szükséges készletek. Január első hetében mintegy 30 százalékkal kevesebb üzemanyagot vásároltak a MÓL kútjainál, de várhatóan a hónap második felében a szokásos napi 3 ezer tonna fölé emelkedik a forgalom. Tavaly a MÓL mintegy 5 millió tonna kőolajat és több mint 5,1 milliárd tonna földgázt importált Oroszországból. Ezenkívül 1,8 millió tonna kőolajat hazai forrásból fogyasztott az ország, földgázból pedig 4,8 milliárd köbméter fogyott az importon kívül. A Mineralimpex már megkötötte orosz partnereivel a földgázszerződéseket. Kőolajból a szükséges mennyiséget több lartnertoí szerzi be a külkeres- cég, illetve a MÓL Rt. partnc kedő ( A vagyontörvény a megvalósulás folyamatában Kétszázhúsz döntés - tíz fellebbezéssel Országos méretekben zajlik az állami vagyon egy jelentős részének önkormányzati tulajdonba adása. Ingatlanok, lakóépületek, intézmények, közüzemek, műemlékek kerülnek a vagyontörvény értelmében kis- és nagyközségek, városok tulajdonába. Az elmúlt év végéig ennek mintegy 80 százalékát átadták a megyei vagyonátadó bizottságok. Vajon Nógrádban is hasonló a helyzet? Erről beszélgettünk dr. Várkonyi Józseffel a Nógrád Megyei Vagyonátadó Bizottság vezetőjével és megkérdeztük néhány önkormányzat képviselőjét is tapasztalataikról.- Talán a nógrádi még jobb is, mint az országos helyzet. A végzett munkáról röviden beszámolva, csak néhány adatot említenék: átadtunk nyolc vállalatot, amelyek összértéke 3,2 millárd forint. Megkaptak az önkormányzatok ötezer lakás és nem lakás céljára szolgáló ingatlant. Ezek értéke is kicsit több mint hárommilliárd forint. A munka vége felé közeledünk, de hátravan még a műemlékek és a közüzemek önkormányzati tulajdonba adása. A bizottság eddigi működése során 23 ülést tartott, 220 határozatot hozott és 160 vagyontárgy új tulajdonosáról is döntött.- Hány fellebbezés született határozataik ellen?- Örömmel mondhatom, hogy csupán tíz esetben fellebbeztek. Ezek hetven százalékában a mi döntésünket fogadták el, s csak kis hányadban utasították a bizottságot új eljárásra. Csak érzékeltetni szeretném végzett munkánk alaposságát, hogy akad olyan megye, ahol a hasonló döntések döntő hányadával szemben éltek felszólamlással az érintett önkormányzatok.- Talán ön is hallott olyan véleményeket, hogy az önkormányzatok nem kapnak olyan vagyontárgyakat, amelyekkel mint valódi tulajdonosok településük előrehaladását szolgálnák?- Igen hallottam. De éppen azért hangsúlyoztam az előbbieket. Sőt még hozzáteszem azt is, hogy az önkormányzati törvény már 1990 szeptemberében jelentős vagyont juttatott az ön- kormányzatoknak, közöttük Nógrád 126 településének is. S a mostani vagyonátadás betetőzi mindezt. Meggyőződésem, (Folytatás a 3. oldalon) Egy orvosra: 70 és 4000 kártya Reform az egészségügyben Az elmúlt évben az egészség- ügyi alapellátásban történt változásokat a lakosság többsége elfogadta, míg maguk az egészség- ügyi dolgozók sokkal nehezebben alkalmazkodnak az új rendszerhez — mondta a Népjóléti Minisztériumban tartott tegnapi sajtóbeszélgetésen Andréka Bertalan. A helyettes államtitkár véleményét a tavalyi évről készített összesített adatokra alapozta, amelyek szerint 1992. november végéig az állampolgároktól 9 millió 230 ezer biztosítási kártyát gyűjtöttek be a háziorvosok. A három év alatti kisgyermekek káityáit szinte száz százalékban leadták a szülők, s igen magas számban választottak orvost a 60 év felettiek is. Le nem adott kártyák így leginkább az aktív, illetve a fiatal korcsoportba tartozóknál vannak még. Ami az egy orvosra jutó beteglétszámot illeti, a szakemberek úgy vélekednek: felnőttorvosok esetében körülbelül 1800, míg a gyermek- orvosoknál mintegy 800 fő az az ideális létszám, amelyet egy orvos még képes jól ellátni. Ezzel szemben van olyan gyógyító, aki kis híján négyezer betegbiztosítási kártyát tudhat magáénak, míg mást csupán hetvenen választottak egy ezerfős településen. Ilyen és hasonló egyenetlenségekre is felfigyelt a tárca annak a körzetrevíziónak a során, amelynek eredményeként újabb 360 háziorvosi hellyel bővítette az alapellátást. A leadott kártyák után — mint ismeretes — a második fél évtől kaptak pluszpénzt az orvosok, illetve a praxisban dolgozók. Az erre a célra elkülönített 2,6 milliárd forint ugyanakkor nem fogyott el az év végére, ezért az ambuláns rendeléseken mások betegeit kezelő orvosok — akik elsősorban üdülőkörzetekben dolgoznak — szintén ebből a keretből kapták meg munkájuk ellen- tételezését a társadalombiztosítástól. (Ezek az orvosok minden beteg után 200 forintot kaptak, így nekik összesen 28.330.600 forintot fizetett ki a tb. Egy leadott kártya egyébként átlagosan körülbelül 70 forintot ér.) Szirénapróba Borsodban A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő miskolci, kazincbarcikai, tiszaújvárosi, sajószentpéteri es sajóbábonyi polgári védelmi szirénákat öt éve nem próbálták ki. A Polgári Vedelem Országos Parancsnoksága elrendelte a szirénák felülvizsgálatát és a műszaki üzembe helyezéssel hangospróba megtartását is. Csütörtökön, január 14-én a szirénák megszólalása (Miskolcon 8, Tiszaújvárosban 10 órakor, Kazincbarcikán, Sajóbábonyban és Sajószentpéteren 14 órakor) csak a rendszer ellenőrzésével függ össze, tehát a lakosságnak semmiféle intézkedést nem kell tennie. Külkereskedelmi kilátások A Pénzügyminisztérium gazdasági prognózisa szerint ez évben kiegyensúlyozott külkereskedelmi mérlegre lehet számítani. A várakozások szerint a gazdaság fokozatosan növekedési pályára áll, fellendül a belföldi felhasználás, ezen belül is a beruházások, s ez az import nagyobb fokú növekedését igényli. A behozatal volumenének o-8 százalékos, a kivitel 5-7 százalékos növekedését feltételezve, a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozott lesz, illetve kismértékű passzívum lehetséges. A prognózis évi 1,5 milliárd dollár Külföldi működőtőke beáramlására számít. A 2. Magyar Hadsereg doni katasztrófájának ötvenedik évfordulójáról Nógrád megyében is megemlékeztek. A balassagyarmati és a pásztói ünnepségekről lapunk harmadik oldalán tudósítunk. Gyurkó Péter felvétele a gyarmati emléktáblaavatáson készült. Tűrhetetlen a 168 óra? A Magyar Rádió átalakításáról valóban létezik egy program- tervezet, amely azonban — napilapokban megjelent állításokkal ellentétben — neveket egyáltalán nem tartalmaz — jelentette ki Csúcs László. A Magyar Rádió alelnöke az MTI kérdésére kedden elmondta: amennyiben „helyzetbe kerül” — vagyis a miniszterelnök és a köztársasági elnök elfogadja Gombár Csaba lemondását —, kész tervekkel áll a rádiós kollektíva elé, s megkezdi azok egyeztetését a házon belül működő érdekvédelmi szervezetekkel. Az alelnök elképzelései szerint változna a műsorstruktúra, a gazdálkodási rend, valamint az intézmény szervezeti felépítése is. Csúcs László kívánatosnak tartja, hogy több zenét és kevesebb prózát, a prózán belül pedig a mainál lényegesen kevesebb politikai programot sugározzon a rádió. Tűrhetetlennek tartja, hogy bizonyos műsorok (például a 168 óra és a Gondolat-jel) „politikacsináló jelleggel funkcionálnak”. építkező nevében igényelt vissza áfát, s az összeget saját céljaira fordította. Ezzel szemben az ügyészség megállapította: a vállalkozó az építtetők megbízása alapján járt el, és valamennyi esetben elszámolt velük a visszatérített összeggel. Az alaptalanul gyanúsított vállalkozó bejelentette : erkölcsi és anyagi kára miatt pert indít az APEH és a rendőrség ellen. Varga Sándor elmondása szerint dokumentumokkal tudja igazolni: mintegy egymilliós kár érte, nem beszélve az erkölcsi meghurcoltatásról. Alaptalanul vádolta meg adócsalással az APEH Varga Sándor mátészalkai vállalkozót. A két éve tartó, országos visszhangot kiváltó ügyre a Mátészalkai Városi Ügyészség tett pontot immár végérvényesen, bűncselekmény hiánya miatt ismételten, másodszor is elrendelte a nyomozás megszüntetését. Az építőanyag-kereskedéssel foglalkozó Varga Sándort az adóhatóság azzal gyanúsította, hogy csaknem egymillió forintos általános forgalmiadócsalást követett el. Az APEH szerint kilenc magánElen a bankok, biztosítók... Jövedelemjelentés Amikor a lakosság életszínvonaláról esik szó, az egyik meghatározó tényezőnek általában a munkanélküliséget tekintik a közgazdasági folyamatok értékelői. Tavaly már mintegy 640 ezren álltak sorba munkanélküli-segélyért, az idén várhatóan 900 ezret is eléri a számuk. Igaz, van az országban egy gazdagodó, gyarapodó réteg is, de ezek száma olyan csekély, hogy az országos statisztikai adatokat csak kevéssé tudják befolyásolni. A legújabb kimutatások azt jelzik, hogy a bérből és fizetésből élők többsége viszonylag alacsony jövedelemmel rendelkezik. Á fizikai dolgozók bruttó átlagbére — az 1992. októberi adatok szerint — 18.700 forint volt, a szellemi és adminisztratív dolgozóké 35.000 forint. A szóródás az átlagon belül természetesen jelentős is lehet. Tavaly legnagyobb mértékben a pénzügyekkel foglalkozók jövedelme nőtt: a bankok, a biztosítók és egyéb intézmények szellemi és adminisztratív dolgozóinak átlagjövedelme meghaladta az 52.000 forintot, ami a tavaly januári bérszínvonaluk 2,1-sze- rese. Az iparban — azoknál a vállalatoknak ahol sikerült talpon maradni —, a 18 ezer 559 forintos bruttó keresethez a korábbinál sokkal kevesebb kiegészítő juttatás — óvodai férőhely, üzemi konyha, vállalati üdültetés — járult. Á legrosszabbul a textil- és a ruházati iparban, a bőrfeldolgozásban keresnek, bruttó bérük alig haladja meg a 13 ezer forintot. (FEB) Alaptalan volt az APEH adócsalási vádja
