Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLYASOKNAK 1993. január 11., hétfő A földmüvelődésügyi hivatal vezetőjének észrevételei Nem kértek segítséget A Nógrád megyei Hírlap január 5-ei, illetve január 7-ei számában megjelent írások közül néhány érintette hivatalunk tevékenységét. Január 5-én az Átalakultak a nógrádi szövetkezetek címmel Deák Pál úr, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének titkára nyilatkozta, hogy az üzemek gondjainak megoldásához - többek között - hivatalunk segítségét kérte, ám a köztársasági megbízotton kívül senki nem jelzett neki vissza. Gondosan áttekintettük a hozzánk beérkezett és nálunk lévő iratanyagokat, állíthatom, hogy a kijelentés valótlan, hozzánk ilyen jelzés Deák úrtól írásban nem érkezett. Közös rendezvényeken - ilyen a tájértekezlet, az agrárkerekasztal - a résztvevők (FM vezetői, érdek- képviseletek, termelők) együttesen törekedtek a gondok enyhítésére, de erről Deák úrnak nyilván van tudomása. Itt kell megjegyezni, hogy hivatalunk tevékenységének jelentős része éppen az említett problémák megoldására, enyhítésére irányul -külön felkérés nélkül. Január 7-én a lap kollégánkat a megyei önkormányzat főelőadójaként mutatta be. Ilyen beosztás a valóságban nincs. A különböző szervezetek összeté- vesztése zavaró, esetleg téves hivatkozási alap, mindenképpen vitathatóvá teszi a hír értékét. Frisch Oszkár FM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője Ne általánosítsunk! A Nógrád Megyei Hírlap december 23-ai számában volt egy cikk, bizonyos Gál Kovács Margit aláírásával. Dühömben nem tudtam, sírjak-e, vagy nevessek. Legszívesebben megráztam volna ezt a nőt, hogy ébredjen föl. Nem tagadom, volt egy szűk réteg, amelyiknek a Rima igyekezett egy kicsit jobb életet teremteni. Ezek voltak az előmunkások, a csoportvezetők és mások. De szeretném megkérdezni a cikk írójától, hogy miként törődött a Rima Somoskő, Somoskőújfalu, Karancsalja, Karancs- lapujtő, Nagylóc, Nógrádmegyer és sok más községből bejárókkal. Akik hóban, fagyban nap mint nap legyalogolták a maguk 15 vagy 20 kilométerüket. Vagy a cikkíró szerint ezek nem munkások voltak? Lehet, hogy a hölgynek jó emlékei vannak, de kérem, hogy ne általánosítson, mert úgy nem igaz, amit állít. Ha ő egyszer is megtette volna az utat gyalog Ka- rancslapujtőről az acélgyárig és vissza, meggondolta volna, amit a cikkében állított. Robotka László * (E témában szívesen közöljük mások véleményét is! -A szerk.) Napvilág vagy éjféli nap? Jól van a hódmezővásárhelyi AB-bébi és mamája címmel lapunk 1993. január 4-ei számában rövid hír jelent meg, melyben az alábbi mondat is szerepelt: „A szerencsés újszülött a városi Erzsébet Kórházban az év első napján 0 óra 15 perckor látta meg a napvilágot.” Ehhez a gondolathoz érkezett egy olvasónktól rövid észrevétel, melyet az alábbiakban közlünk: „Félreértések elkerülése végett: gondolom, nem távolbalátó a vásárhelyi kórházban 1993. január első napján 0 óra 15 perckor született kicsike, csupán a fantáziadús hírszerkesztő „láttatta” meg vele a jelzett időben az éjféli napot.” Habonyi Zoltán Salgótarján Nekünk több okból is jár a Nógrád Megyei Hírlap! A Hírlaptól nyert televízió csak egy okkal több,hogy ezentúl is előfizetők legyünk! MEGRENDELŐLAP Megrendelem a Nógrád Megyei Hírlap című napilapot __________példányban ________ hónapra. : ont .íz alábbi címre ' -item: Megrendelő neve:___________________:_____________ C íme: (város, község, irányítószám)_________________ u tca, házszám:____________________________________ Az előfizetési díj: egy hónapra 319.- Ft, (3 lapszámot ingyen kap) egy évre 3388.- Ft (60 lapszámot ingyen kap!) aláírás A megrendelőlapot bélveg nélkül, a helyi post; hivatalok részére kéijük feladni. Mi lehet a megoldás? A Nógrád Megyei Hírlap 1992. december 29-én megjelent A dal soha nem hallgathat el című cikk tartalma késztetett arra, hogy véleményt nyilvánítsak. Szükségét érzem ezt annak ellenére is, hogy lapjukban döntő többségében korrekt tájékoztatás jelenik meg a nógrádi szénbányászat helyzetéről. Mint ismeretes, a Nógrádi Szénbányák felszámolása 1990. februárjától tart A törvényben is előírt cél a veszteséges tevékenység megszüntetése, a hitelezői követelések minél teljesebb kielégítése a vagyon „forgalomban elérhető legmagasabb áron történő értékesítésével”. Az életképes részek megőrzése, továbbműködtetése, vagy a teljes fe!száinolás, a cég törlésével befejeződően. Az is közismert, hogy megyénkben a szénbányászat milyen, a termeléssel közvetlen össze nem függő terheket viselt. Az alap- koncepcióban az is szerepel, hogy ezeket a terheket le kell venni a szénbányászatról. Különösen az esetleg továbbüzeJanuár 5-e, 9 óra 45 perc. Tűzjelzés érkezik a salgótarjáni tűzoltóság ügyeletére. „Gázrobbanás történt a városban, siessenek!” A jelzés a szakzsargon szerint szólva pontatlan, nem jelöli meg házszám alapján a robbanás helyszínét. Az egység 40 másodperc alatt végrehajtja a riasztást, és megkezdi a vonulást a helyszínre. 9 óra 47 perc. A vonuló egység parancsnoka jelzés-kiegészítést kér az ügyelettől. A kiegészítés megfelelőnek látszik, úgy érzik, jó támpontot kaptak a megközelítés érdekében. Áz adott helyszín közelébe kiérkezve azonban kiderül, hogy egyetlen alapvető információt nem mondtak be, hogy a megjelölt tájékozódási pont után merre kell az utcában elfordulni. Mi a természetes magatartás ebben a helyzetben? A tűzoltókocsi megáll és elkezdődik a kérdezősködés. Senki nem meltethetőkről, mert azok korai bukását idézhetik elő. Súlyosan érintette ez a sportot, a kultúrát és a szociális intézményeket. Mi lehet a megoldás? Több jól működő hasonló intézmény példája bizonyítja, hogy az „előre menekülés” és nem a meggondolatlan rágalmazás, vagdalkozás jelent segítséget. Van példa művelődési ház, sportkörök, üdülő, munkász- szálló és egyebek hasznosítására. Gondolom, érdemes lehet ezek tapasztalatainak kreatív hasznosítása, a múlton való siránkozás és sopánkodás helyett. Esetünkben a megoldás kivitelezése nem tűr további halasztást, mert a termelést 1992. november 5-én le kellett állítanunk. Ezzel minden bevételünk megszűnt, csak a szigorúan vett felszámolási költségeket finanszírozhatja a felszámoló. Elsődleges feladatunknak a felszabaduló létszámról való tud semmit az utcában. Hosszú percek elteltével találjuk meg a helyszínt, megítélésünk szerint az utolsó pillanatban hozza ki a nyakszelepnél fáklyaként égő gázpalackot, a robbanás előtti fázisban Balogh János főtörzsőrmester. A tulajdonos talán nem is érzi, hogy ismét megszületett. Tudjuk, hogy veszélyhelyzetekben higgadtan, körültekintően viselkedni az eseményt át- élőknek, az abban résztvevőknek rendkívül nehéz. Cselekedeteink ilyenkor több esetben illogikusak. Talán nem is vagyunk mi - állampolgárok - tisztában a veszély nagyságával, és ezért viselkedünk így. Mégis mi az, amit egy tűzeset során megtehetünk magunk, vagyonunk védelmében, és nem utolsósorban azok érdekében, gondoskodást tekintjük. Ezt követően a megmaradt tartozásokat kell kiegyenlítenünk, hiszen végső soron ezek mögött is működő (vagy talán a kinnlévőség miatt bajba jutott) vállalatok vannak, a maguk alkalmazottaival. Ezek részbeni fedezetét jelenti a vagyontárgyak értéke téséből származó bevétel, gítséget - szerencsére - több helyről kapunk, bár több i*- ' kelne. Kissé késve, de napvilágot látott több rendelet (például: 1065/1992. XIII. 2. kormányhatározat, a salgótarjáni bányamúzeumról, 3530/1992 kormányhatározat a szénbányászat szerkezetátalakításáról). Az önkormányzatok is partnerek, jóllehet érthetően védik érdekeiket és szűkös pénzügyi kereteiket. Kérjük és igényeljük ezeket továbbra is. Csak rontja a helyezetet, ha valaki a megoldás keresése helyett rágalmakat szór szét maga körül és hatásakik életünket megmenteni, kárunkat enyhíteni hivatottak? Amennyiben tűz van a lakásunkban, hozzuk mások, szomszédaink, környezetünk tudomására. Mérjük fel, egyedül képesek vagyunk-e a tüzet eloltani, és milyen veszélyekkel jár az oltás megkezdése. Ekkor jöhet jól a szomszédok segítsége is. Mindezeket megelőzően haladéktalanul jelezzük a tüzet a tűzoltóságnak. Megtörténhet, hogy személyesen nem tudjuk ezt megtenni, csak közvetítő útján. Számára a lehető legtöbb információt adjuk meg. A legalapvetőbbek a következők:- a tűzeset pontos helyszíne- mi ég, mi van veszélyeztetve?- emberélet van-e veszélyben? vadászó megjegyzéseket tesz, mint a jelzett cikkben. Egy személyes megjegyzés (mint a várpalotai bányász kórus tiszteletbeli tagja): kívánom, hogy a Bányász férfikar még sok sikeres szereplésen vehessen részt. Ezúton is kérem, hogy mindenki, aki tud, ebben segítsen. Érjék meg fennállásuknak a 100. évfordulóját is. Tökélese- tesen igaz, hogy Nyugaton, de ízakra is a társadalmi ' gén tetemes ön- mogatással) ipari .1 és hagyományo- kat uiiz. (pl. Körmöc, Selmec, és így továb.) A felszámolás végrehajtásának nem kellemes feladatán népes csapat dolgozik. Bizonyos, hogy időnként sokkal szívesebben csinálná az ellenkezőjét. Bizonyára nem sikerül minden a legjobban, hiszen még ebben nincs gyakorlata. Biztos azonban, hogy semmiféle rágalomra nem szolgált rá. Dr. Dósa Zoltán felszámolóbiztos Bátonyterenye- a jelző neve, telefonszáma A közvetítő önállóan is szolgáltathat adatokat a helyszín megjelölésével kapcsolatban. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy lakásunk kissé zegzugos utcában helyezkedik el, ahol a sok kereszteződés következtében könnyen el lehet tévedni, biztos támpontokat adjunk a tűzoltóság számára a gyors megközelítés érdekében. Megkérhetjük szomszédainkat, hogy menjenek ki az utcának olyan pontjára, ahol irányítani tudják a kivonult gépjárműveket. A helyszínre érkezett tűzoltókat röviden, pontosan tájékoztassuk a történetekről. Zárásként hadd idézzek egy elcsépelt frázist: „Az idő pénz”. Nálunk - tűzoltóknál - ez valóban igaz, sőt néha a legdrágábbat, az életet is jelenti. Szabó János tűzoltó főhadnagy Salgótarján Egy tűzeset margójára A szeretet láncszeme Borsosberényben Az elmúlt hetek egyikén Bor- sosberény minden házához szaloncukor csomagot kézbesítettek. A küldeményben a helyi önkormányzat kívánt kellemes ünnepeket a település állampolgárainak. Úgy érzem, hogy a község valamennyi portájára eljuttatott csomag - a meglepetés örömén túlmenően - egy-egy apró szeme lehet a szeretet láncának. Annak a láncnak, amelyik körbefogja a mi kicsiny falunkat, és hozzájárul ahhoz, hogy jó szívvel gondoljunk egymásra, erősítsük a mi közösségünkhöz való tartozásunkat. Valamennyiünknek jólesett ez a kedves figyelmesség, amely számomra még több volt annál: előre mutató jelentőséggel is bír. Kocsis Csaba Borsosberény A budapesti expo látványtervei A város.. nyos és Tervező Intézetben elkészültek a budapesti expo látvány képei. A be építésű fog kinézni a Lágymányosi Duna-szakasz. MTI-fotó: Balaton József Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A túlmunka, a rendkívüli, a folvamatos munka és az állásidő dijazasa Az alábbiakban folytatjuk a leve! formájában lapunkhoz érkezett jogi kérdések megválaszolását. * Az 1992. évi XXIII. törvény — az új Munka Törvénykönyve- 1992. július 1. napjától hatályos. Ennek a 147. paragrafusa szerint a túlmunkáért a munka- vállalót - a rendes munkabéren felül - esetenkénti elszámolás alapján vagy átalányként 50 százalékos bérpótlék is megilleti. Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása szerint a munkavállaló a túlmunka ellenértékeként a rendes munkabérén felül bérpótlék helyett szabadidőre jogosult, ez nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál. A szabadidőt a munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni. A 148. paragrafus szerint a heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló ugyancsak legalább 50 százalékos bérpótlékra jogosult, ha helyette másik pihenőnapot kap. Ennek hiányában legalább 100 százalékos bérpótlék jár. Több műszakos munkaidő beosztásban, illetőleg folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Az Mt. 150. paragrafus (1) bekezdésében foglaltak szerint a munkavállalót - ha a munkáltató működési körében felmerülő okból nem tud munkát végezni - az emiatt kiesett munkaidőre (állásidőre) személyi alapbér illeti meg. Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapo dásuk szerint jár díjazás. Ha a munkává)1 aii -H q munkáltató között ]• a ' .ikezik és az másként nem rendezhető, a munkaügyi jogvitában bíróság jár el. /Mt. 199. paragrafus (3)./ A 126. paragrafusban foglaltak lehetővé teszik, hogy a munkáltató a munkavállalót kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre kötelezheti. Az elrendelés szempontjából a túlmunkával esik egy tekintet alá a pihenő-, vagy munkaszüneti napon végzett munka. Nem túlmunka, ha a munkavállaló az engedélyein távoliét idejét a munkálta- 1 "•••/.-.t megállapodás alap. oelyi
