Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-11 / 8. szám
2 HÍRLAP 1993. január 11., hétfő Eltemették a meggyilkolt bosnyák politikust Felháborító terrorcselekmény A Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte Bosznia-Hercegovina azt követően, hogy pénteken Szarajevóban szerb fegyveresek meggyilkolták Ha- kija Turajlic bosznia-hercegovi- nai miniszterelnök-helyettest. A boszniai politikust az ENSZ békefenntartó erőinek egyik járművében lőtték le a szarajevói repülőtér közelében. Turajlicot több lövés érte, s súlyos sebeibe a kórházba való szállításakor halt bele. Veszélyes és felháborító terrorcselekménynek minősítette, és határozottan elitélte a bosz- nia-hercegovinai miniszterelnök-helyettes meggyilkolását az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek esti ülésén. A világszervezet testületé mély megrendülését fejezte ki Haícija Turajlic halála kapcsán, különös tekintettel arra, hogy a boszniai szerbek akkor végeztek a politikussal, amikor az ENSZ-erők védelme alatt állt. A Washingtonban tárgyaló Alija Izetbegovic, Bosznia-Hercegovina államfője nemcsak a bosnyák kormány, hanem az ENSZ-erők elleni durva támadásnak minősítette a szerb fegyveresek akcióját, s ismételten katonai beavatkozásra szóllította fel az Egyesült Államokat Bosznia-Hercegovinában. A szarajevói ENSZ-erők parancsnokának szombati közlése szerint szerb fegyveresek képviselői közölték vele: szerb alakulatok őrizetbe vették Hakija Turalj ic bosnyák miniszterelnökhelyettes gyilkosát. A gyilkost bíróság elé kívánják állítani. A Reuter jelentés szerint Philippe Morillon tábornok sajtóértekezletén sajnálattal állapította meg, hogy a politikus őrizetére kirendelt ENSZ-katonák nem tudták megoldani feladatukat. A tettest azonban szerb osztagok Kukavicában, Szarajevó égjük déli peremkerületében elfogták. Szombaton Szarajevóban, az elnökségi épület közelében lévő Ali Pasa mecsetnél eltemették Turaljic boszniai miniszterelnökhelyettest. A temetésre mintegy 300 ember gyűlt össze. A sírba bocsátott koporsóra Ejup Ganic alelnök dobta az első marék földet. Ganic a temetés előtt kijelentette: az ENSZ-erőket felelősség terheli Turaljic haláláért. Az AFP megjegyezte, hogy a temetésen nem volt látható a kéksisakosok egyetlen képviselője Clinton csalódást okoz — magániskolába íratja lányát Bár még van néhány nap a beiktatásáig, Bili Clinton, az Egyesült Államok jövendő elnöke már csalódást okozott sok hívének, amikor bejelentette: Washingtonban ingyenes városi középiskola helyett drága magániskolába íratja lányát, Chelsea-t. A döntés annál kiábrándítóbb, mivel Clinton arkansasi kormányzóként egyik legfontosabb feladatának tartotta az elmaradott állami közoktatás színvonalának emelését, s ebben — felesége hathatós támogatásával — jelentős sikereket is ért el. Tizenkét éves lányuk Little Rockban városi iskolába járt, ám az elnöki házaspár a jelek szerint Washingtonban a gyerek érdekét a politikai szempontok elé állította. Az amerikai főváros lakosságának 70 százaléka fekete, a módosabb fehér lakosság túlnyomó része a szorosan vett fővárost övező kertvárosokban él. Következésképp a szerény költségvetésből gazdálkodó washingtoni városi iskolák színvonala általában nem valami magas, ugyanakkor elterjedt a bűnözés, a kábítószerezés. Clintonék nagy hagyományú, szigora kvéker iskolába adják lányukat, ahol sok washingtoni politikus taníttatja gyerekeit. A magániskola évi tandíja meghaladja a tízezer dollárt. Ez megközelíti egy szerényebb egyetem tandíját, s olyan összeg, amely csak a felső középosztály számára megfizethető. A kínai elnök kórházban Jang Sang-kun, a Kínai Nép- köztársaság 86 éves elnökét néhány napja betegséggel kórházban ápolják — jelentette a Reuter. — Jang elnök néhány nappal ezelőtt került kórházba, mert nem érezte jól magát. Részleteket nem ismerek, de nem hiszem, hogy komoly dologról lenne szó — közölte újságírókkal a hoidú- jév alkalmából adott pekingi fogadáson egy kínai kormányszóvivő. A hírügynökség megjegyezte, hogy a kínai vezetők gyakran a legkisebb megbetegedéssel is korházba vonulnak. Újságírót gyilkolt a maffia Szombat hajnalban a szicíliai Barcellonában gépkocsijában meggyilkolták Giuseppe Alfano újsagirót, aki a maffiáról írt rendszeresen leleplező cikkeket. A 46 éves újságíró gépkocsiját háza köziében állították meg ismeretlen fegyveresek. Alfanót fejbe lőtték. Alfano a La Sicilia című lap számára dolgozott, és a maffia szakértőjének számított. Egyebek mellett tudósításokat jelentetett meg a maffia családjainak belharcairól, amelyek következtében Messina es Barcellona környékén csupán az utóbbi három hét folyamán négyen vesztették életüket. Szicíliában legutoljára 1984- ben gyilkoltak meg olyan újságírót, aki maffiaügyekben nyomozott. (MTI) Kozirev Murmanszkban Kozirev orosz külügyminiszter szombaton Murmanszkba érkezett, ahol több katonai és ipari létesítményt keresett fel. Kozirev látogatást tett a szeveromorszki orosz haditenmgerészeti támaszponton is. Murmanszki látogatása után az orosz külügyminiszter Norvégiába, majd Finnországba utazik. — Mostani utamnak az a célja, hogy az orosz állam érdekeit az északi térségben együttműködéssel valósítsuk meg, ne pedig szembenállással, mint a múltban. Ennek érdekében az együttműködés kérdéseit vitatjuk meg északi szomszédainkkal — közölte Kozirev újságírókkal a murmanszki repülőterén. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Kozirev mind Murmanszkban, mind a szomszédos északi államokban arról tárgyal, hogy miként lehet szavatolni a nemzet- biztonsági érdekeket az új körülmények Közepette. Peresz véleménye Izrael nem változtatja meg a Hamasz és az Iszlám Dzsihad aktivistáinak kitoloncolásáról hozott döntését, de hajlandó megvizsgálni „további lépéseket” a probléma rendezésére — idézte a jeruzsálemi rádió Peresz külügyminisztert. Peresz azután mondta ezt, hogy fogadta Garekant, az ENSZ-fotitkar különmegbízott- ját, aki ugyancsak igyekezett rávenni az izraeli kormányt a több mint négyszáz palesztin vissza- engedésere. A néhány napja különösen kemény időjárási viszonyok közepette élő száműzötte- ket a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának küldöttei szombaton látogatták meg. Egy orvos és egy vöroskeresztes hivatalnok járt a dél-libanoni „senki földjén” három hete veszteglő kitoloncoltaknál, hogy felmérje szükségleteiket. Kérdőjelek A kijózanodás éve? A híres francia látnok, Mario de Sabato — ezúttal visszafelé is nézve — a kijózanodás évének nevezte 1992-t. Miért? Mert a ’92-es esztendőben nem kevesebbről kellett töprengenie az emberiségnek, mint arról, hogy meg tudja-e fékezni az éhséget, a riasztóan terjedő szegénységet, sőt, el tudja-e hárítani az általános zűrzavar veszélyét. Kérdésessé vált szerinte az is, hogy az európai egység reményét nem söpri-e el hosszú időre a nemzeti öntudat hullmáverése. A jövendőmondó rendíthetetlen hite a világ boldogulásában ezúttal közmondások bölcsességében fogalmazódott meg. Róma sem épült fel egyetlen év alatt, így az ésszerűség birodalmának megszületéséhez sem elég néhány esztendő. A vajúdás fájdalma nélkül nem lehet boldog az emberiség. Bizakodjunk tehát, hogy vajúdással végül boldogság köszönthet a Földre? Legalább ennyit joggal elvárhat tőlünk de Sabato. S mit hoz a gondokkal terhes emberiségnek 1993? A jós szerint nem kevés újabb gondot: Németország és Nagy-Britannia például szakít az Európai Közösséggel, Jelcint eltávolítják Oroszország éléről, a balkáni válság kiteljed Albániára és Görögországra is. Mindezek ellenére azonban megerősödik az általános érzés, hogy a világ békésebb vizek felé hajózik a viharos tengeren. Az ezredfordulón pedig már együtt örülünk annak, hogy egyszerre választanak feketebőrű pápát Rómában a bíborosok, s színesbőrű elnököt Washingtonban az amerikaiak. Addig pedig? Higgyünk abban, amit szívünk szerint remélünk: a bejósolt bajok ellenére nem kell a világnak folytatnia az 1992-t jellemző kijózanodást. De Sabato is arra biztat derűlátóan: felhők nélkül nincs szivárvány a politikában sem. (FEB) Szaddám Husszein titka Mi lehet Szaddám Husszein célja a nyugati szövetségesek provokálásával, azon kívül, hogy még utoljára megfricskázza Bush amerikai elnököt, aki sehogyan sem bírt vele? Ezt kutatják-kere- sik ezekben a napokban a politikai elemzők világszerte. A mérsékelt arab országok vezető diplomatái úgy vélik, az iraki elnök különösebb nehézség nélkül elviseli a nyugati légitámadásoktól várható kisebb veszteségeket, cserébe az odahaza és az arab világban elérhető propagandagyőzelemért. Irakba utazó külföldiek mostanában ámulattal látják, hogy milyen nagymértékben újjáépült az ország infrastruktúrája. Ezzel együtt uj vállalkozói rétég alakult ki, amelynek jövője Szaddám Husszein túléléséhez kötődik. — Az elnök elleni merényletkísérletekről szóló pletykák csak nyugati vágyálmok. Szaddám erősebb, mint valaha — nyilatkozta a The Times című londoni lapnak egy Jordániában dolgozó diplomata. Az áramszolgáltatás az 1991- es Öböl-háború előtti szinten van, a telefonközpontok egyhar- madát újjáépítették, és ismét működnek a tévéadáshoz és a katonai távközléshez szükséges földi műholdállomások. Újjáépítették a hidak többségét is. Az elnök melletti tömegtüntetések persze, megrendezettek, mindazonáltal a Nyugat nem számíthat rokonszenvre az iraki lakosság körében, a folytatódó embargó miatt. A közszükségleti cikkek árai átlagosan 40 százalékkal magasabbak, mint a háború előtt, ezen belül a liszt ára negyvenszeresére nőtt. A rizs kilója 10,5 iraki dinárba kerül — a háború előtti 0,2 dinár helyett. Ám a nehézségekért az iraki propagandafőnökök minden felelősséget át tudnak hárítani a Nyugatra. Az iraki ellenzékkel kapcsolatban álló, Szaddám-eflenes mozgalmakat Jordániából koordináló nyugati hírszerzési ügynökök meggyőződése, hogy népi elégedetlenség kirobbanására nem lehet számítani, legfeljebb a belső körből ölhetné meg valaki az elnököt. De a rendszer gondoskodik róla, hogy támogatói részesüljenek a szűkös javakból. Az ENSZ fegyverellenőrei mostanában ismét aggódnak amiatt, hogy milyen erős fegyverzete maradthatott az iraki hadseregnek a leszerelésére tett intézkedések ellenére. A háború óta újjáépült légvédelemnek 3200 ütege és sok rakétája van. Néhány rakéta elvesztése árán Husszein ismét az amerikai imperializmus ellen egyedül kiálló vezető képében tetszeleghet az arab világban, épp akkor, amikor a palesztinok kiutasítása miatt megint nyugat-ellenes elkeseredettség terjed az emberek körében — mutatnak rá megfigyelők. Gyilasz a délszláv helyzetről Jugoszlávia mint államközösség többé nem fog újjászületni, s mi több, nem is volna jó, ha újjászületne — így nyilatkozott Milovan Gyilasz, az egykori szocialista tábor legnevesebb jugoszláv ellenzéki személyisége a Polityka című lengyel hetilapnak adott interjújában. A boszniai harcok kirobbanásáig Jugoszlávia helyreállításának híve volt, az idő azonban meghaladta ezt az álláspontot, s most úgy véli, a jövőben a független államok talán jobban tudnak majd együttműködni — ismertette Gyilasz szavait az MTI. A neves politikus kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben hiba volna a külső katonai beavatkozás; ez semmiképpen sem vezethetne eredményre. Amit a nemzetek Közösségének meg kell tennie: minden más eszközzel megállítani mind a szerb, mind a hor- vát intervenciót Boszniában. Hibásnak minősitette azt a Nyugaton uralkodó felfogást, hogy e háborúban a szerbek rosszabbak lennének masoknál; szerinte csupán arról van szó, hogy mivel többen vannak, és nagyobb területeket hódítottak meg, számszerűen több bűncselekmény tapad hozzájuk, mint a horvátokhoz. Gyilasz elmondta: nem szabad ösz- szetéveszteni — a külsődleges hasonlóságok ellenére sem — a kommunizmust a fasizmussal. A fasizmusból nincs kiút, a kommunizmusból, ha szenvedések árán is, de van. A kommunizmus ugyanis belső ellentmondásokkal terhelt mozgalom, a nácizmus pedig nem az — amit programjába foglal, azt meg is valósítja. A START-2. után De hová tunt a béke osztaléka? A Moszkvában aláírt oroszamerikai START-2. megállapodástól talán nyugalmasabb hely lesz a földgolyó, de semmiképp sem gazdagabb. Az atomfegyverek további, igen nagyarányú csökkentését a hidegháború megszűnte tette lehetővé. De amikor két évvel ezelőtt „kitört a béke”, az emberiség óriási megtakarításokat, új pénzforrásokat is várt a hidegháború végétől. Hová lett a béke osztaléka? Az, amit a nemzetközi politikában közkeletűen a béke osztalékának neveznek, elvileg három forrásból származott volna. Az első: csökkennek az államok katonai kiadásai, tehát pénzek szabadulnak fel hasznosabb célokra. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss adatai megerősítik, hogy a hadikiadások tényleg csökkentek: 1991-ben 1,26 százalékos volt a visszaesés Európában, és pusztán a kezdeti irányzatból 1995-re 10 százalékos, 2000-re pedig talán 25 százalékos csökkenés volt valószínűsíthető, 1990-hez képest. De már a SIPRI szakértői sem bíznak tulajdon számításaikban. A katonai takarékoskodást eleve lassította az Öböl-háború, és megfordíthatja az irányzatot a NATO átalakítása: a nagy létszámú hadseregekből kisebbeket, de alkalmasint drágábbakat szerveznek. A tavaly mehirdetett tervek szerint a NATO-hadsere- gek 1,2 milliós személyi állománya körülbelül 700 ezer főre csökken a gyorsreagálás új stratégiája értelmében. Ám ehhez a technikát igencsak korszerűsíteni kell. Mind több a békefenntartó és a rendőri feladatvállalás is: európai csapatokat 1992-ben Jugoszláviától Afrikáig, a Közel- Kelettől Ázsiáig sokfelé bevetettek ilyen célokra, és még nem tudni, mit hoz a jövő. A béke osztalékának másik forrása az lett volna, hogy a hadiipar leépül, illetve, legalábbis részben, polgári termelésre áll át. Ez azonban részint lassú, részint fájdalmas folyamat, s főként: nem biztos, hogy egyáltalán végbemegy. A SIPRI becslése szerint 1995-ig harmadával-felével csökkenhet a hadiiparban foglalkoztatottak száma Európában. Az EK brüsszeli Bizottsága szerint mintegy ötven olyan körzet és 3 millió dolgozó — az összmunkaerő 2,4 százaléka — van a Közös Piac területén, amely és akik erősen függenek a katonai ipartól. Az emberek először is munkanélküli-segélyre, másodsorban átképzésre, az érintett területek pedig fejlesztésre szorulnak, s ez elemészti a lehetséges megtakarítások nagyrészét. Áz biztos, hogy az európai fegyverexport az utóbbi években csökkent, mert beszűkültek a piacok. A SIPRI szerint az európai NATO-országok fegyverkivitele az 1989-es 9,5 milliárd dollárról 5 milliárd dollárra csökkent. A legnagyobb visszaesés Nagy-Bri- tanniában és Franciaországban volt: egyenként 2,5-2,5 milliárd dollárról 1-1 milliárdra csökkent kivitelük. Ám eközben az amerikai katonai export változatlan maradt, évi 12 milliárd dolláros szinten. Ez arra utal, hogy a közvetlenjövő talán Európában sem a további érvágás lesz, hanem a zavar után megint ádáz küzdelem következik a piac visszahó- dításáért, kevesebb munkaerővel, de fejlettebb, bonyolultabb, drágább új termékekkel. A béke harmadik féle osztaléka az lehetett volna, hogy növekednek a nemzetközi segélyek. Az ENSZ humánfejlesztési jelentése 1991-ben még arról szólt, hogy a katonai kiadások 2-4 százalékos világméretű csökkenése évi 2-300 milliárd dollárt szabadíthat fel nemzetközi támogatásokra. A segélyszervezetek szerint azonban ebből eddig semmi sem valósult meg. A nemzetközi gazdasági recesszió kellős közepén a hadikiadások eddigi minimális csökkenését a lehetséges donorok inkább tulajdon költségvetési hiányuk lefaragására, semmint nagylelkű többletkiadásokra fordítják. Még az olyan „jószívű” országok, mint Svédország vagy Finnország is visszafogták az utóbbi időben külföldi segélyeiket. A jelek szerint nemcsak osztaléka nincs a békének, hanem béke sincs: ha a NATO-hadseregek feladatai úgy bővülnek tovább, mint az elmúlt két évben, akkor a hidegháború utáni korszak talán még költségesebb lesz, mint az előző. (MTI) Franciaország az élen Franciaország volt tavaly a világ első turisztikai célállomása. Egy, a minap közzétett adat szerint több mint 60 millió turista látogatott a gallkakas országába. Németek utaztak oda a legnagyobb számban: csaknem 14 millióan, nyolcmillió brit, közel hétmillió olasz, 2,4 millió amerikai, továbbá 800 ezer japán társaságában. A jelentős számú külföldi turistának és a belföldi idegenforgalomnak köszönhetően Franciaországnak tavaly az idegenforgalom 656 milliárd frankot (119 milliárd dollárt) hozott, ezzel a turizmus Franciaország legfőbb iparává vált. Szuperhatékony napelemek Áttörést jelentett be a japán Canon cég a napelemgyártás technológiájában, amely lehetővé teszi, hogy az eddigieknél olcsóbb és hatékonyabb napelemeket állítsanak elő. A közlemény szerint az új eljárás, az amorf szilikon megújított használata ugyan csak a század végére lesz versenyképes a hagyományos energiatermelési módokkal, ám az általa nyert elemek használata sokrétűbb lesz. Az ezredvég napelemei például már videofelvevőkbe, televíziókba, porszívókba, légkondicionáló berendezésekbe és sok mindenbe másba is beépíthetők lesznek. Az állami tulajdon védelméért Az állami tulajdon védelme mellett szállt síkra egy televíziós műsorban a román kormányfő. Vacaroiu elmondta: az állami tulajdont most aki csak teheti, széthordja. Egyesek hatalmas összegeket keresnek az állami vállalatok révén, de azok kárára. Nem csoda tehát, ha van olyan réteg, amely nem érdekelt a privatizációban. A bukaresti televízióban a kományfő elmondta, hogy az illetékes minisztériumok és intézmények úgynevezett menedzser-megállapodásokat fognak kötni a vállalati vezetőkkel, akiket igen széles jogkörrel ruháznak fel. Az EBRD finanszíroz Az EBRD kész különböző terveket finanszírozni a kazahsztáni bankszférában, a mezőgazdaságban és az olajiparban. A kazan fővárosban járt Jacques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetője egy sajtóértekezleten elmondta: az általa vezetett pénzintézet elsősorban a magánszektorra és az infrastruktúrára, ezen belül a szállításra és a távközlésre összpontosít. Az állami vállalatok viszont csak abban az esetben juthatnak kölcsönhöz, ha visszafizetésükre az állam garanciát vállal. Csökkend cukorfejadagok Szállítási gondjai arra kényszerítik a világ legnagyobb nyerscukorexportőrét, Kubát, hogy jelentősen csökkentse az állampolgárainak járó cukorfejadagot — jelentette a Reuter Havannából. A főváros közelében élő állampolgárok például mindezidáig csupán fejenként 450 grammnyi cukrot kaptak egész januárra, holott az érvényben lévő jegyrendszer szerint legalább 1,8 kilogramm járna nekik. Az idén a tojás is felkerült a szigorúan adagolt termékek listájára. Mindeddig fejenként heti négy tojás járt a havannaiaknak, most azonban a hatóságok azt kérték, hogy ugyanezzel az adaggal érjék be tíz napig. Ragasztanak, ragasztanak A Cseh Köztársaságban megkezdték a csehszlovák korona legnagyobb címletű bankjegyeinek, az ezreseknek és az ötszázasoknak a felülbélyegzését — jelentette a Lidove Noviny és a Mladá Fronta Dnes című prágai lap. A felülbélyegzés az első gyakorlati lépés a január elsején kettévált Csehszlovákiát valamivel túlélő közös fizetőeszköz felszámolása felé. A kisebb férfikaróra méretű, öntapadós bélyegből egy betanított tisztviselő egy műszak alatt ötezret tud felragasztani az egyes bankjegyekre. A hétvégén a Komercní Banka (Kereskedelmi Bank) többezer alkalmazottja reggeltől estig ragasztott...
