Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-07 / 5. szám
2 KÜLFÖLD 1993. január 7., csütörtök Az USA befolyását csak az EK ellensúlyozhatja Bérégovoy az amerikai politikáról, az európai építésről Szavazások után Kis-Jugoszláviában A szocialisták diadala Lengyelek és németek kisebbségi csatája A Németországban élő, állítólag több mint egymillió lengyel nemzeti kisebbségként való elismerését követeli a lengyel Keresztény Nemzeti Egyesülés szóvivője. Ryszard Czarnecki úgy vélte, ugyanolyan jogokat kell biztosítani a Németországban élő lengyeleknek, mint a lengyel- országi német kisebbségnek. Ez utóbbit a honatya azzal vádolta, hogy egyre fokozottabb követelésekkel áll elő, különösen veszélyesnek minősítette, hogy szervezetük nevét a „Lengyelországi Németek Szövetsége” névre kívánják változtatni, mivel ennek a német jog alapján fontos jogi következményei lennének. Irak rakétákat telepít tiltott övezetbe Amerikai sajtójelentések szerint Irak légvédelmi rakétákat telepített a déli részén kijelölt repüléstilalmi övezetbe, s washingtoni tisztviselők attól félnek: Bagdad amerikai harci repülőgépek lelövését tervezi, hogy megtorolja a múlt heti incidenst. A CBS televízió hétfői híradójának egyik feltételezése szerint az amerikai pilóták, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák az iraki légierőt a tilalmi övezet határától, szemet hunynak majd a rakéták felett. A Pentagon szóvivője nem kommentálta a feltételezést. Gondok a vörös khmerekkel A Vörös Khmer gerillaszervezetet ki kell zárni a kambodzsai választásokból, be kell tiltani, és az ENSZ-erők segítségével harcot kell indítani ellene, ha január végéig nem csatlakozik az ENSZ által vezényelt kambodzsai békefolyamathoz — jelentette ki Hun Sen kambodzsai kormányfő keddi sajtóértekezletén. Hun Sen elítélte a vörös khmereket, amiért megsértik a párizsi béke- szerződést, és egyre újabb területeket vonnak ellenőrzésük alá. Korlátozzák a külföldieket Észak-Koreában Észak-Korea ezután szigorúbban korlátozza az országban élő külföldiek mozgását, és megnehezíti az információhoz való hozzájutásukat is — közölték jól értesült források Japánban. Eszerint a külföldieknek minden esetben engedélyért kell a phen- jani külügyminisztériumhoz fo- lyamodniok, ha el akarják hagyni a fővárost. Még a fővárostól 55 kilométerre levő, a diplomaták és üzletemberek által kedvelt üdülőhelyet, Namphot is csak előzetes engedéllyel kereshetik föl ezentúl. Leváltották a Honecker-per bíráját Az amúgy is kínossá váló berlini Honecker-perben kínos fordulattörtént: leváltották a vezető bírót, Hansgeorg Bráutigamot. Az illetékes berlini büntetőtanács helyt adott a mellékmagán- vádló és a védelem beadványának, amelyben valótlan kijelentéssel, illetve elfogultsággal vádolták az 55 éves Bráutigamot. A több mint kétszáz éves alkotmányos előírások szerint az Egyesült Államok elnökét és alelnökét elvben nem közvetlenül a polgárok, hanem képviselőik, az elektorok választják. Tehát az elektorokra, nem pedig a jelöltekre voksolnak a szavazók. Az elektorok száma az Egyesült Államok 50 államában megegyezik azok törvényhozóinak számával, s további három elektort ad Columbia kerület, azaz Washington, a főváros. Hivatalosan az így összesen 538 tagú testület tagjainak „a december második szerdáját követő hétfőn” kellett összeülniük államuk fővárosában, hogy — választóik Míg a hidegháborús időkben az Egyesült Államoknak szüksége volt az erős, a Keletről jövő fenyegetés ellen összetömörült, s a szövetségi rendszeren belül egyensúlyt jelentő Európára, ennek az időszaknak befejeztével az amerikai szuperhatalom egyedül maradt, s befolyását egyelőre még nem egyensúlyozza ki egy politikailag egyesült Európa — írja a Le Monde című francia lap szerdai számában közölt cikkében Pierre Bérégovoy francia miniszterelnök. A kormányfő bírálj a az amerikai politika ebből származó magatartását, és sürgeti az európaiakat az egység megteremtésére, a jelenleg egyedüli amerikai befolyás ellensúlyozására. „Amerika levonta a következtetéseket a megváltozott helyzetből. Az egész új világra ki akarja terjeszAz orosz polgári és katonai hírszerzés változatlanul agresz- szív felderítéstfolytat az Egyesült Államok ellen, elsősorban a csúcstechnológiák után kémkedve — jelentette ki a Cl A vezetője. Robert Gates egyúttal közölte: vizsgálják az együttműködés lehetőségét az orosz felderítéssel a kábítószerek és a tömegpusztíA Kairóban tartózkodó Jász- szer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerdán Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel az Izrael által kitoloncolt palesztinok ügyéről tárgyalt, illetve arról, hogy az milyen következményeket vonhat maga után a közel-keleti békefolyamatra nézve. Egyiptom az eredetihez képest keményített álláspontján a szám űzőitekkel kapcsolatban: Amr Musza külügyminiszter kedden egy Mubarak elnökletével lezajlott tanácskozásról távozóban kijelentette, hogy a kitoloncoltak problémáját még a kétoldalú tárgyalások megkezdése előtt rendezni kell. A jelenleg szünetelő tárgyalások újrakezdésével Bili Clinton megválasztott amerikai elnök és kormányzata január 20-i hivatalba lépésére várnak a felek. Eddig csak palesztin részről hangzott el az, hogy a több mint négyszáz Libanonba toloncoltpalesztin visz- szatéréséig felfüggesztik a meg- beszéléssoroz.atot Izraellel. A palesztinok továbbá azt is kérték, hogy a többi arab fél se tűzzön addig ki időpontot az újrakezdéshez. Mubarak elnök a múlt héten még úgy értékelte a helyzetet, hogy a palesztinoknak akkor is folytatniuk kell a tárgyamegbízásából — leadják szavazatukat az elnökjelöltekre. Az amerikai választási rendszerben a jelölt, aki egy államban megkapja a szavazatok többségét, megkapja valamennyi elektor szavazatát is. Azok ugyan elméletileg szabadon voksolhatnak, de a szabálytól való eltérésre már nagyon régen nem volt példa. így a formális aktust általában jó ebéd követi, s ezzel az elektorok eleget tettek hagyományőrző feladatuknak. Az alkotmányos színjáték mindenkor január 6-án (ha az vasárnapra esik, 7-én) érkezik utolsó felvonásához: e napon 13 órakor kell összeülnie a törvényteni gazdasági és kereskedelmi vezető szerepét, s ebben a világban nincs más hatalom ennek ellensúlyozására. Amerika erőteljesebben válaszol a japán versenyre, és gyanakvással figyeli Európát, amely az eljövendő évszázadban elvitathatja tőle túlsúlyát... Az amerikaiak barátaink, s barátok között kötelező az őszinte szó. Keserűség nélkül, de realista módon meg kell állapítanom, hogy az amerikai szuper- hatalom túlságosan is követelőző lett kereskedelmi téren, talán még nagyobb mértékben, mint amit maga kívánatosnak tartott” — úja a francia miniszterelnök, példaként említve az Egyesült Államoknak a GATT-tárgyalá- sokon tanúsított magatartását, és a nyugat-európai valutarendszer elleni támadásokat. Ezek magyarázata szerinte ugyanis az, tó fegyverek továbbterjedése elleni munkában. Az orosz fegyveres erők egyébként nem jelentenek közvetlen veszélyt sem a moszkvai kormányra, sem a Nyugatra, mert belső nehézségeikkel vannak elfoglalva: a hadsereg létszáma 1,5 millióval a tervezett létszám alatt van, főként, mivel a sorkötelesek nem vonulnak be. lást, ha Izrael nem engedi vissza a kiutasítottakat. Hétfőre az egyiptomi fővárosba arab külügyminiszteri értekezletet hívtak össze, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki a kérdésről, és a fórum vélhetően újabb, immár kényszerítő hatályú határozatot fog szorgalmazni az ENSZ Biztonsági Tanácsától Izrael ellen. A BT 799. számú határozata szankció kilátásba helyezése nélkül követelte a száműzöttek azonnali hazaengedését a megszállt területeken levő otthonaikba. Szerdán egyébként Kairóba várták Butrosz Gálit, az ENSZ (egyiptomi) főtitkárát, aki egyfelől hazájában tölti a kopt karácsonyt, másrészt Mubarak elnökkel tárgyal, elsősorban a palesztin kitoloncoltak problémájáról. Gáli találkozik továbbá az ügy kezelésével megbízott (indiai) helyettesével, Csinmaja Garekannal, aki ezután Izraelbe megy. Az ENSZ-főtitkár egy megbízottja, James Jonah már járt a zsidó államban, hogy rávegye annak vezetőit a kitoloncoltak visszaengedésére, de küldetése kudarcot vallott. Gáli időközben figyelmeztetést intézett Izraelhez, hogy a Biztonsági Tanács lépéseket tehet határozatainak végrehajtatása érdekében. hozás két házának, hogy tanúja legyen az elektori szavazatok felbontásának és megszámlálásának. Senkit sem lepett meg, amikor hivatalosan is bejelentették, miszerint Bili Clinton 370, George Bush 168 elektori szavazatot kapott, s ezzel Clinton szerezte meg a győzelmet (amihez egyébként legkevesebb 270 elektorra volt szüksége). November 3-án egyébként a választók 43 százaléka voksolt Clintonra, 38 százaléka Bushra, 19 százaléka pedig a független Ross Perot-ra. Amennyiben egyik jelölt sem kapja meg az elektori szavazatok abszolút többségét, akkor a képviselőház választja meg az elnököt, a Szenátus az alelnököt — erre utoljára a múlt század első felében volt példa. hogy Washington tart az egységes európai valutától, amely „igen gyorsan egyenrangú lehet a dollárral”. — A népek új, a békén és a jogon alapuló társadalma van most születőben. Ez a közösség nem tud megerősödni és felvirágozni, ha a világban nincs egyensúly. Ez magának Amerikának is érdeke. Ezért van szükség arra, hogy Európa gazdasági nagyhatalom legyen — hangoztatja a cikkben Bérégovoy. — A Szovjetunió ösz- szeomlása, a Keleten bekövetkezett bukfencek, a beavatkozás jogának új igénye, az Egyesült Államok és Japán gazdasági versenye kényszerítőén szükségessé teszi, hogy az európai földrészen létrejöjjön a stabilitás és a beavatkozás pólusa. Ez az Európai Közösség — hangoztatja cikkében egyebek között a francia miniszterelnök. Késsel, kalapáccsal az ügynök ellen Két Hamasz-aktivista — közöttük épp az egyik informátora — ölte meg a vasárnap délután Jeruzsálemben holtan talált Sin- Bet ügynökét — jelentette az izraeli rádió. A belbiztonsági szervezet rendőri tájékoztatás szerint ismeri emberének gyilkosát. A 29 éves Hájim Nahmanit egy nyu- gat-jeruzsálemi lakásban találták meg agyonszúrva. A lakást egyébként a Sin-Bet palesztin besúgóival való találkozóira használja. A rádió beszámolója szerint az ügynök által ott várt kollabo- rátor nem egyedül, hanem másodmagával érkezett a megbeszélt találkozóra. Mindketten azonnal rátámadtak az izraelire. Késsel és kalapáccsal megölték, majd pisztolyát magukhoz véve távoztak. A belbiztonsági szolgálat kutatja az elkövetők hollétét. Maga Bili Clinton sem rejtette véka alá abbéli szándékát, hogy a jövőben is számít felesége tanácsaira. Már a kormányalakítás időszakában is érezhető volt Hillary aktív közreműködése. Az ő javaslatára jelölték barátnőjét, Donna E. Shalalát egészségügyi miniszternek. Az sem elképzelhetetlen, hogy a first lady — persze, csupán tanácskozási joggal — ott fog ülni a kabinet ülésein. A 45 éves jogásznő nem is kaphatna a kormányzatban megbízatást, mert a törvény tiltja, hogy az elnök közeli családtagjai magas állami funkciót vállalhassanak. A szabályozás 1967-es keltezésű, s akkor született, amikor John F. Kennedy öccsét, Róbertét ncvczAc ki igazságügyi miniszternek. Ez a korlátozás különösen keményen érinti Hillaryt, hiszen felkészültsége alapján hivatott lenne rangos pozíció betöltésére. Sőt „összeférhetetlenségi” okok miatt fel kell adnia állását az ar- kansasi kormányzati hivatalban is, holott ma már köztudott: Clinton sikere a szövetségi állam élén nem kis mértékben felesége munkájának is köszönhető volt. Hillary Clinton „ügyessége” dollárban is kifejezhető. A tehetséges asszony összes jövedelme az elmúlt évben csaknem két és félszer akkora volt, mint férjéé: azaz 173 ezer dollár. Ha nem a férje lett volna a Demokrata Párt A szerb központi választási bizottság részleges adatai szerint a helyhatósági választásokon is a Szocialista Párt jelöltjei szerepeltek a legjobban. Belgrádban, ahol az első forduló után az ellenzékijelöltek remélhettek győzelmet, ugyancsak a szocialista párti jelöltek szerezték a legtöbb képviselői helyet. Koszovóban, ahol a tartomány lakosságának többségét kitevő albánok bojkottálták a szavazást, a 28 önkormányzati körzetből 25-ben szereztek többséget a szocialisták. A szövetségi, illetve szerbiai parlamenti választások belgrádi szavazókörzeteiben valamivel kiegyensúlyozottabb eredmény született: a belgrádi szavazók 15 DEPOS-, 14 szocialista, 12 radikális és 5 demokrata párti képviselőt választottak a köztársasági parlamentbe, míg a szövetségi parlamentbe 6-6 szocialista és radikális párti, valamint 5 DE- POS-jelölt és 3 demokrata párti politikus kerülhet a szerb fővárosban leadott szavazatok alapján. A szövetségi és köztársasági szavazás valamennyi eredményét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a központi választási elnökjelöltje, a leendő first lady valószínűleg részt vehetett volna a kormányalakításban. Állítólag maga Bili Clinton is mérlegelte, hogy csupán négy évvel később pályázza meg az elnökséget, s így nem korlátozza feleségét politikai ambíciói kiélésében. Hiszen Hillary épp elég áldozatot hozott érte, s a háttérbe húzódott Bili kedvéért vállalta, hogy Arkan- sasba költözzenek, holott másutt fényesebb karrier várta. Ha hinni lehet a suttogásnak, csupán azért egyezett bele, hogy férje belevesse magát a Fehér Házért folyó küzdelembe, mert nem igazán hitt győzelmében, „próbamenetben” tartotta a jelölést. Egyelőre nem tudni, milyen profilt kíván szabni a first lady saját tevékenységének. Mindenesetre az elnöki palota keleti szárnyában elhelyezkedő hivatali helyiségeiben 20-25 alkalmazott fog rendelkezésére állni. Annyi bizonyos, hogy Hillary Clinton változatlanul a gyerekek szószólója lesz, felkarolja majd egészségügyi ellátásukat, oktatásukat és védelmüket. A közvélemény szemében is megnyugtató volna — vélik a megfigyelők —, ha a first lady ezzel a meghatározott területtel foglalkozna, s nem keletkezne az a kétes látszat, hogy Hillary Clinton az Egyesült Államok „társelnöke” és voltaképpeni „nagy kormányosa”. Az amerikaiak szemében elfogadhatatlan, hogy az ország első embizottság csak annyit közölt, hogy a választások januári fordulója, valamint a szavazást megelőző kampány — néhány szabálytalanságot leszámítva — demokratikus és törvényes volt. Belgrádi értesülések szerint a szerb és jugoszláv parlament csak a végleges választási eredmények nyilvánosságra hozatala után, január közepén ül össze. A Tanjug értesülései szerint a 120 fős vajdasági parlamentben koalícióra lép a Szerb Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt. A jugoszláv hírügynökség azt jelentette, hogy a szocialisták és a radikálisok, akik 49, illetve 7 képviselőt küldhetnek a tartományi törvényhozásba, a függetlenek bevonásával szereznek majd többséget. Ä Tanjug biztosra veszi, hogy a képviselőház és a tartományi kormány elnöke a szocialisták közül kerül majd ki, és egy radikális politikus kapja a kormány alelnöki funkcióját. A hírügynökség ugyanakkor hozzáteszi: a pozíciók elosztásával meg kellene várni a vajdasági képviselőház első ülését, mert előfordulhat, hogy az ellenzék is képes lesz koalíciós kormányt létrehozni. bere felesége tanácsait szem előtt tartva hozza meg döntéseit: ez a gyengeség és függőség jelének számítana. Mindamellett nem Hillary Clinton lenne az első first lady Amerika történetében, aki meghatározó befolyásra tenne szert. Rosalynn Cartertől kezdve, Sarah PolkonátólEdith Wilsonigés Eleanor Rooseveltig az elnöknék egész sora szólt bele alkotó módon a politika ügyeibe. Nem szólva Nancy Reaganról, aki a színfalak mögött fontos utasításokat osztogatott, és asztrológus bevonásával állította össze elnök férje programját. Hillarynek, az öntudatos ex- kormányzónénak most új szerepet kell tanulnia. Az amerikai nők 46 százaléka helyeselné, ha a first ladynek nemcsak reprezentatív szerepet szánnának a Fehér Házban, hanem tevőlegesen beleszólhatna az ország irányításába. A megkérdezettek közel kétharmada pedig úgy véli: képességei és személyes tulajdonságai arra érdemesítik, hogy tanácsokkal lássa el férjét. Á Newsweek, az egyik legtekintélyesebb amerikai hírmagazin többek között ennek alapján választotta meg „az év asszonyává”. Ám ha az „emancipált” Clin- tonnét ennyire komoly feladatokkal bízpák meg, ki játszhatná el a first lady szerepét? A Fehér Ház tréfacsinálói azt javasolják, hogy hosszabbítsák meg Barbara Bush megbízatását négy évvel. Ferenczy-Europress Végleges választási eredmény Csaknem kétszer annyi elektori voks Clintonnak, mint Bushnak Jóllehet, november 3-a óta tudja a világ, hogy az amerikai elnökválasztást a demokrata Bili CÍinton nyerte meg a republikánus George Bush-sal szemben — az eredményt hivatalosan csak szerdán hirdették ki... Kémkedés: változatlan lendülettel Arafat Kairóban tárgyalt Rendezni akarják a kitelepített palesztinok problémáját A Wermacht-tábornok visszaemlékezése Nem akarta frontvárossá tenni Budapestet A háborús visszaemlékezések sorában ezúttal — a Co-NEXUS Print-teR kiadásában — egy Wermacht-tábornok adja közre emlékeit a második világháborús magyarországi harcokról. Hans Priessner: Árulások, vesztett csaták című könyvében — amely a közelmúltban jelent meg — adalékokkal szolgál az 1944-45-ös magyarországi hadműveletek alaposabb megismeréséhez. Mindez azért fontos, mert eddig elsősorban szovjet leírások és visszaemlékezések jelentek meg. A könyv révén az olvasó képet kaphat az érem másik oldaláról is. A könyvében a generális számos olyan eseményről ad számot, amely a magyar olvasóközönség előtt eddig ismeretlen volt. így elmeséli a Szálas inál történt látogatásának tapasztalatait, a nyilaskereszt jegyében átalakuló Magyarországról szerzett benyomásait. Beszámol arról, hogy a magyarországi német haderő parancsnokaként nem akarta Budapestet frontvárossá tenni. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy nem volt elegendő német hadosztály a védelmi harcok sikeres megvívásához. Arra számított, hogy Szálasi is szorgalmazza Budapest nyílt várossá nyilvánítását. Keserűen csalódott, amikor Hitler budapesti terveit Szálasi ellenkezés nélkül magáévá tette. „Az év asszonya”, avagy az „emancipált” Clintonné A first lady az USA társelnöke lesz? Amerika és a világ nemcsak Bili Clinton elnöksége elé tekint hatalmas várakozással, hanem legalább ekkora érdeklődés övezi a leendő first lady személyét is. Annál is inkább, mert Hillary Clinton eddigi életútja alapján nyilvánvaló, hogy az elnök feleségének meghatározó szerepe lesz az Egyesült Államok sorsának alakulásában.
