Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30-31 / 25. szám
BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA NÓGRÁDS,HÍRLAP 1993. JANUÁR 30-31. SZOMBAT-VASÁRNAP IV. ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT (Összeállításunk a 6.-7. oldalon) Költözik a VPOP Új épületbe költözik a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa- rancsnoksaga. A VPOP üj székháza Budapest IX. kerületében lesz a Mester u. 7. szám alatt. Ebben az épületben fogadja a hivatal hétfőtől az ügyfeleket. Egyben megváltoznak a VPOP központi telefonszámai is. Az új számok: 269-9220 és 269-9230. Fegyveres rablás Tegnap reggel 8 óra 10 perckor Ozdon, a Brassói úton lévő Hangony és Vidéke Takarékszövetkezetben fegyveres rablást követett el egy mindeddig ismeretlen férfi. A helyiségbe lépve a kezében lévő, fegyvernek látszó tárggyal a pénz átadására szólította fel a fülkéjében tartózkodó pénztárosnőt, aki anélkül, hogy a C énzt átadta volna, a szomszéd elyiségbe futott. Áz ismeretlen elkövető a pénztár ablakán benyúlva vette magához a 600 ezer forintot tartalmazó lemezkazettát, majd a helyszínről feltehetően egy okkersarga színű 1200-as, kerek lámpás Lada személygépkocsival távozott. Parancsnoki értekezlet Javult a társadalomban a katonák megítélése, lassan sikerül elérni, hogy a honvédség valóban a nemzet kinyújtott kardja legyen. Ezt Für Lajos honvédelmi miniszter jelentette ki a Magyar Honvédség vezetői értekezletén. A miniszter hangsúlyozta: a térség bizonytalansági tényezői miatt a harckészültségét olyan szinten kell tartani, hogy a honvédség képes legyen egy váratlan agressziót visszatartani, ha szükséges, visszaverni. A tárca mindent megtesz a katonák szociális körülményeinek javítására. Idén 15 százalékos béremelésre számíthatnak a hivatásos katonák és a polgári alkalmazottak. A beutazásról, bevándorlásról A kormány megtárgyalta a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és a bevándorlásról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály célja, hogy áttekinthető, jól megalapozott idegenrendészeti szabályozást vezessen be, összhangban a nemzetközi normákkal. „Hol folyt hol nem folyt, az Óperenciás tejtengeren is túl, folyt egyszer egy Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat. Messze vidéken ö volt a legnagyobb úr, néki tartozott tejtizeddel a környék valamennyi tehenes gazdája. Történt egy szép napon, hogy a lemenő nap országának fejedelme szemet vetett a birodalomra, s elküldte privatizációs futárját, struktúraváltó hadüzenettel a tarisznyájában. Az önmagát túlélt óriás hamarost kapitulált a reá meredő tőkeinjekciók gyűrűjében. Kisebb kft.-k, közepes vegyestársulások szakadtak le burjánzó testéről, hogy fehérjedús profitot termeljenek halódó tejporán." Varga Sándorné, a Romadur Kft. ügyvezető igazgatója abban a szécsényi üzemrészben fogad bennünket, amely a jogutód nélkül megszűnt Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat helyén született. A mintegy kétezernégyszáz négyzetméteres pasztőröző-érlelő- és feldolgozó csarnokban a váci Naszály Kft.-től kapott tejből pálpusztai és palóc gomolya sajtot gyártanak.- A helyi téesznél érdeklődtünk tej-ügyben, hiszen evidens volt, hogy tőlük vásároljuk az alapanyagot - meséli az előzményeket a páradús érlelőhelyiségeket járva. - 21.50-et ajánlottunk literenként, talán még 22-ig is elmentünk volna. A té- eszelnök kérésére a közgyűlésig elnapoltuk a dolgot; utána meg azt közölték velünk, hogy Pász- tóval már megegyeztek. Az ottani tejüzemmel azóta rossz a kapcsolatunk, amióta a vállalat szétesett. Eredetileg úgy volt, hogy az ír tulajdonos Szécsényt veszi meg, ezért is bomlott fel jogutód nélkül az itteni részleg. Aztán mégis Pásztónál kötöttek ki, mi pedig megalakítottuk a magunk tizenhárom embernek (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Németh Görgy Balassagyarmat polgármestere és dr. Kiss Tamás alpolgármester helyezi el a koszorút az 1919. január 29-ei események emléktáblájánál. (Tudósítás a 3. oldalon.) Rigó fotó A Kispesti Erőműben Halálos üzemi baleset Nincs megállapodás az önkéntes pénztárakról Halálos balesetet okozó üzemzavar keletkezett pénteken hajnalban a Budapesti Erőmű Rt. Dél-pesti Üzemigazgatóság Kispesti Erőművének turbinatermében. A Budapesti Erőmű Rt.-tői kapott információ szerint az I. számú, nagy nyomású gőzturbinánál elszakadtak az egyik főgőzszelep fedelét tartó csavarok. A nagy sebességgel kiáramló — 110 bar nyomású — gőz elsodorta a fedelet és a gép körüli szerkezeti elemeket. Az ott dolgozó Deli Győző gőzturbina-gépészt a gőzsugár a turbina keze- lőszintjeről a gépház alsó szintjére dobta. A kezelő koponyája megsérült, a forró gőztol pedig súlyos égési sérüléseket szenvedett, s a helyszínen életét vesztette. Az üzemzavar a lakóházak távfűtésében nem okozott gondot, s az ipari gőzszolgáltatás is helyreállt még a délelőtti órákban. A szakemberek megkezdték a turbina üzemzavarának és a baleset körülményeinek kivizsgálását. Nem sikerült megállapodást kötniük a feleknek az érdekegyeztető Tanács tegnapi plenáris ülésén az önkéntes biztosító pénztárakról. A kormányzat így nem tud érdekegyeztetési álláspontot képviselni a törvénytervezet parlamenti vitája során — hangsúlyozta a Munkaügyi Minisztérium képviselője a tanácskozáson. Az ülésen a munkaadói oldal kifejtette: ha a munkaadó csatlakozik egy ilyen pénztárhoz, akkor kötelezővé válik részére, hogy valamennyi pénztártag dolgozója tagdíjat részben vagy egészben atvallalja. Ezt a végső soron halasztott fizetéskiegészítésként is felfogható juttatást tehát nemcsak az eredményesen, de a rosszul, hanyagul, kis hatékonysággal dolgozók, a munkahelyekről ki-belépők is megkaphatnák. Ha már fizetnek valamiért, mondhassák meg, hogy ezt milyen szempontok szerint teszik. A kormányzati oldal rámutatott: a kötelező társadalombiztosításon túl kiegészítő nyugdijat, önsegélyező és egészségügyi biztosítást nyújtó pénztárak nem csupán a dolgozóknak lehetnek előnyösek. Az a munkahely vonzóbb lesz a munkavállalók körében, amelyik — a hozzájárulást vállalva — pluszgondoskodást vállal dolgozóival szemben. A pénztárakat a törvénytervezet szerint minimum 15 személy alakíthatja meg, nemcsak a munkahelyeken, de a lakóhelyeken is. Karcsúsítják a MÁV létszámát Olcsóbb lesz a benzin A világpiaci ártendenciákat figyelembe véve, saját hatáskörben, február 1-jétől egységesen egy forinttal csökkenti a motorbenzinek literenkénti árát a MÓL Rt. a tulajdonában lévő Áfor-töltőállomásoknál és a vállalat új kútjainál, közöttük a február 2-án Kápolnán megnyíló töltőállomásnál is. A 98-as ólmozott motorbenzin új ára 73 forint, a 92-es ólmozotté 70 forint, a 95-ös ólmozatlané 70 forint, a 91-es ólmozatlané pedig 68 forint literenként. A gázolaj, az ipari és háztartási tüzelőolaj ára nem változik. Hétfőtől saját kútjainál az addiginál olcsóbban árusítja a motorbenzint a Shell és Interag Kft. is. Eszerint a 92-es oktánszámú benzin 70 forint 50 fillérbe, a 98- as oktánszámú 7 3 forint 50 fillérbe, a 95-ös pedig 70 forintba kerül majd literenként. A gázolaj árváltozásáról nem érkezett hír — ez eddig 59 forint 50 fillér volt literenként. A lakáshitelkamatok emelése ellen Érvénytelen aláírásgyűjtés Eredménytelennek tekinthető az az aláírásgyűjtés, amelyet az Állampolgári Jogvédő Liga kezdeményezett a lakáshitelkamatok emelése ellen — tájékoztatta pénteken az MTI-t a Belügyminisztérium Választási és Informatikai Főosztálya. Az Országos Választási Bizottság a hitelesítési eljárás során megállapította, hogy a megküldött 53.701 aláírásból nem volt 50.000 hitelesnek tekinthető aláírás. A hatályos törvények szerint ennyi hiteles aláírás szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés a népi kezdeményezésben meghatározott tárgykör megvitatását napirendjére tűzze. A jogszabályok előírják az aláírásgyűjtő ívek alaki kellékeit is, ezek — a név, az aláírás, a lakcím, a személyazonosító jel — együttes feltételei a hitelességnek. Pontosít a Budapest Bank Megoldódhat a koronavisszaváltás A Budapest Banknak csak azok a fiókjai váltják a csehszlovák koronát, amelyek eddig is foglalkoztak forgalmazásával — tájékoztatta az MTI-t a bank illetékese azzal összefüggésben, hogy a csehszlovák pénz körüli bizonytalanságok miatt a korona-tulajdonosok megrohamozták a bankfiókokat. A Budapest Bank 50 fiókjából tehát csupán 31-néllehet visszaváltani a koronát, de csak azt, amelyet igazoltan ennél a pénzintézetnél vásároltak. A Budapest Bank Rt.-nél, a Magyar Nemzeti Bankra hivatkozva közölték azt is, hogy hamarosan megoldódik azok problémája, akiknek nincs igazolásuk a korona eredetéről. Amint a központi bank eldönti a visszavétel formáját, ezektől a pénzektől is megszabadulhatnak tulajdonosaik. Mennyivel emelik a családi pótlékot? Szabad György, az Ország- gyűlés elnöke szokásos pénteki sajtótájékoztatóján az Országgyűlés jövő heti programját ismertette. Folytatódik a családi pótlék és a nyugdijak emelésének előkészítése, — az utóbbi kérdésben határozathozatal is várható—és a tb-képviselők idei megválasztásáról szóló jogszabály-javaslat általános vitája. Várhatóan befejezik a vitát a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló törvény módosítása ügyében. Kedden a Gépjármű-felelősségbiztosítási Kárrendezési Alapról, az ’56-os forradalom és szabadság- harc során elkövetett egyes bűn- cselekményekkel kapcsolatos eljárásról, egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről, az Orszá- os Betétbiztosítási Alapról és a ős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel foglalkozó ideiglenes bizottság létrehozásáról tárgyal a T. Ház. Új érdekvédelmi szervezet alakul A Szakszervezetek, Munkás- tanácsok és Keresztényszociális Érdekvédelmi Tömörülések Konföderációja (SZAMKÉT) második kongresszusának előkészületeiről tartott tegnap sajtótájékoztatót Lántzky László, a SZÁMKÉT elnöke. A ma, Miskolcon kezdődő kongresszuson egy új, az eddiginél konkrétabb alapszabályon alapuló szövetséget szeretnének létrehozni mindazon érdekvédelmi szervezetek részvételével, amelyek elfogadják a keresztényszociális értékrendet. Az új tömörülés megalakításában a Keresztény Szociális Érdekvédelmi Mozgalom (SZAMKÉT- tagj, a Munkanélküliek Érdekvédelmi Szövetsége, valamint az Önálló Érdekvédelmi Társult Szövetség támogatására számítanak, s az elnök szerint így mintegy 150 ezres tagság áll majd mögöttük. Elnapolták a Jeszenszky kontra Menyhárt pert Nagyszabású átalakulás előtt áll a honi vasúti ágazat. Az átfogó szervezeti, gazdálkodási változások célja, hogy nyugati mintákhoz igazodó, racionálisabb gazdálkodásra térjen át a MÁV. Ennek jegyében elválasztják a piaci versenyfeltételek mellett is ellátható feladatokat, illetve a vasút „klasszikus” közszolgálati funkcióit, és jelentősen karcsúsítják a MÁV létszámát. Viszonzásként az állam lemond annak a 3,1 milliárd forintos alapjuttatásnak a behajtásáról, amelyet még 1989-90-ben kapott a MÁV. A kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta az átalakulás stratégiájával kapcsolatos vasúti törvényjavaslatot, valamint a MÁV átszervezésének csomagtervét. A hatékonyabb gazdálkodási rendre való áttérést egyébként az tette halaszthatatlanná, hogy az elmúlt négy évben rendkívüli módon visszaestek a vasúti szállítási igények. Az áruszállításban 50 százalékos, a személyszállításban pedig 25 százalékos a keresletcsökkenés. Az előrejelzések szerint a trend az idén is változatlan marad, és a személyszállításban további 10 százalékos visszaesésre kell felkészülni. Elnapolták a tárgyalást pénteken a Jeszenszky Géza és Menyhárt Mészáros László közötti polgári perben. A külügyminiszter azzal vádolja az újságírót, hogy tavaly valótlan állításokat közölt róla a Heti Szuper Pszt című lapban. Mint ismeretes, a kormány feljelentése alapján az ügyészség — hivatalos személy rágalmazására hivatkozva — akkor elkoboztatta az említett cikket tartalmazó lapszámot, amelyben az olvasható például, hogy a jelenlegi miniszter korábban kettős ügynök volt. A tárgyalást a bíró március 10- re napolta el, mivel Menyhárt ellenkeresettel élt, amelynek lényege: az adott időben nem ő volt a lap főszerkesztője, hanem mint szerkesztőbizottsági tag dolgozott, s a testület közösen döntött egy-egy cikk megjelentetéséről. Továbbá nem ő volt az ügyvezető igazgató sem, így a teijesztésért sem felelt, azonkívül — állítása szerint — az említett cikket nem ő írta, így semmiképpen nem vállalhat jogi felelősséget az abban leírtakért. A rövid tárgyaláson így mindössze annyi történt, hogy az újságíró kijelentette a bíróság előtt: az említett cikk kérdőjelekkel és feltételes módban volt megírva, így azt nem lehet úgy kezelni, mintha tényeket állított volna. A külügyminiszter egyébként tízmillió forintos kártérítést követel, amely összeget — amcny- nyiben megnyeri a pert — különböző alapítványok között osztana szét. A nagy hal tényleg megeszi a kicsit? Ádáz árharcok a tejfronton is