Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-29 / 24. szám

2 KÜLFÖLD 1993. január 29., péntek A boszniai vérengzés beszüntetéséért Volt elnökök levele Clintonhoz Boszniában szerdán egész napon át tartottak a heves harcok. Szarajevót kézifegyverekkel és akna­vetőkkel lőtték. Az összecsapások során mind a bosnyák, mind a szerb erők tüzérséget és páncélo­zott harci járműveket vetettek be. A Tanjug jugo­szláv hírügynökség tájékoztatása szerint különösen az északi és a délnyugati frontszakaszokon voltak kemény összecsapások. A jugoszláv hadsereg vezérkari főnöksége nyi­latkozatban cáfolta azokat a boszniai vádakat, amelyek szerint jugoszláv egységek hatoltak volna be Bosznia-Hercegovina területére. A genfi érte­kezleten résztvevő boszniai küldöttség levélben tá­jékoztatta erről a Jugoszlávia-értekezlet társelnö­keit, Cyrus Vance-t és Lord Owent. A tiltakozó le­vél arról is beszámol, hogy jugoszláv területről tűz alá vették a muzulmánok által ellenőrzött Srebreni­cát. A jugoszláv katonai vezetés szerint a levélben foglaltakkal a boszniai küldöttség alá akarja ásni a genfi tárgyalásokat. Richard Nixon, Gerald Ford és Ronald Reagan az Egyesült Államok korábbi elnökei, valamint Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök felhí­vással fordult Bili Clinton jelenlegi elnökhöz és a kongresszushoz, amelyben lépéseket sürgettek a boszniai vérontás beszüntetése érdekében. A felhí­váshoz csatlakozott — többek között — Alexander Haig és Henry Kissinger volt amerikai külügymi­niszter is. Felhívásukat a The Washington Post cí­mű lap egy teljes oldalon közölte. Ugyancsak közölte a lap a boszniai kormány Clintonhoz intézett kérését is, amelyben fegyverek szállítását sürgeti a muzulmán erők számára. Lutoslawski 80 éves Gál! figyelmeztetése Horvátországnak Megállapodás a superjumbo ügyében Az Airbus-ban érdekelt négy európai cég megállapodásra ju­tott egymással abban, hogy „kor­látozott ideig” részt vesz a Boe­ing amerikai repülőgépgyárral közösen a tervezett superjumbó- val kapcsolatos fejlesztési és pi­ackutatási tanulmány kidolgozá­sában — jelentette be Tokióban az Airbus Industggrie igazgató­ja. Az AFP értesülése szerint a megállapodás nem kötelezi az Airbus konzorciumot, hanem csak egyes tagjait: a francia Aé- rospatiale-t, a Deutsche Aero- space-t, a British Aerospace-t és a spanyol Casat. A Boeing olyan új típusú óriásgépet szeretne ki­fejleszteni, amely 600-800 utas szállítására alkalmas. Brit lap a maastrichti uniószerződésről A maastrichti uniószerződés­ben előírt költségvetési célok el­érhetetlennek látszanak manap­ság, pedig ezek nélkül aligha ala­kulhat meg a közös piaci orszá­gok gazdasági-pénzügyi uniója — írta a Financial Times című brit gazdasági napilap. A maast­richti megállapodás szerint azok a tagállamok léphetnek be az unióba, amelyekben a kormány­adósság nem nagyobb a hazai össztermék (GDP) 60 százalé­kánál, az éves költségvetési hi­ány pedig nem haladja meg a GDP 3 százalékát. Az idén azon­ban csak három tagországban valószínű a GDP 4 százalékánál kisebb költségvetési deficit — Dániában, Írországban és Hol­landiában. Ünnepi hangversennyel ün­nepelte Lengyelország nagy ze­neszerzőjének, Witold Lutos- lawskinak 80. születésnapját. A Lengyel Rádió és Televízió Ze­nekara Antoni Wit vezényletével Lutoslawski-műveket adott elő. Fellépett a műsorban Ewa Pob- locka zongoraművésznő. Az ün­nepi hangversenyt műhold segít­ségével tucatnyi ország rádiója és televíziója is átvette. Lutoslawski szerzeményeinek nagy többségét tilos volt játszani az ötvenes évek kommunista Lengyelországában, mert a hiva­talos kultúrpolitika szerint nem feleltek meg a rendszer esztétikai értékeinek. Az 1989-es rend­szerváltás óta kompozíciói mind gyakrabban szerepelnek hang­versenyprogramokon. Witold Lutoslawski 1913. ja­nuár 15-én született Varsóban. A második világháború előtt matematikát és zenét tanult. A náci megszállást Varsóban élte át, s azzal tartotta fenn magát, hogy kávéházakban együtt zon­gorázott egy másik neves lengyel zeneszerzővel, a tavaly London­ban elhunyt Ándrzej Panufnik- kal. Lutoslawski 14 éves korában szerezte első kompozícióját, a Danse Chimerique-et. Azóta dalai, concertói, zenekari darab­jai és négy szimfóniája nemzet­közi hírnevet szereztek neki. Kritikusok véleménye szerint Lutoslawski muzsikája a modern zenei alkotások sorában előkelő helyet foglal el ihletettségével és dallamosságával. Már ma a XX. század klasszikusai közé sorolják őt. Nemcsak zeneszerző, hanem zongoraművész és karmester is. Nemrég fejezte be 4. szimfóniá­ját, amelyet a Los Angeles-i fil­harmonikusok számára kompo­nált. Lutoslawski díszdoktora a cambridge-i egyetemnek, a cle­velandi zeneakadémiának, a krakkói Jagelló Egyetemnek, to­vábbá tiszteletbeli tagja az Ame­rikai Szépművészeti és Irodalmi Akadémiának. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán a Biztonsági Tanács tag­jai előtt azt mondta, hogy rend­kívül nagy a horvátországi (kraji- nai) fegyveres konfliktus gyors kiterjedésének kockázata. A fő­titkár a DPA beszámolója szerint Szatis Nambiár tábornok, az egykori Jugoszláviában szolgála­tot teljesítő ENSZ-erők főpa­rancsnoka értékelésére hivatko­zott, aki ugyanazon a napon a harctéren tartózkodott. — A horvát fegyveres erők folytatták offenzívájukat, és újabb célokat lőnek a perucai víztároló és Dmis városa térsé­gében — tájékoztatta a BT tagjait a főtitkár. A horvát vezetők Gáli szerint kitartanak amellett, hogy addig nem teljesítik a Biztonsági Tanács tűzszünetre és visszavo­nulásra vonatkozó határozatát, amíg a szerb milíciák vissza nem adják az ENSZ-erőknek a béke- fenntartók raktáraiból elorzott nehézfegyvereket. Gáli különös aggodalmát fe­jezte ki a békefenntartó katonák helyzete miatt, akik a két harcoló fél kereszttüzébe kerültek. A konfliktus komoly akadályokat támaszthat mandátumuk meg­hosszabbítása útjában, ami há­rom hét múlva esedékessé válik — hangsúlyozta a főtitkár. A szóbeli tájékoztatást meg­előzően Gáli írott nyilatkozat­ban élesen elítélte a horvát had­sereg folytatódó támadásait az ENSZ-erők által védett terüle­tek ellen, és felszólította mindkét felet a katonai akciók haladékta­lan beszüntetésére. Diplomáciai kapcsolatfelvétel A japán kormány ma veszi föl a diplomáciai kapcsolatokat a Cseh Köztársasággal, a jövő hé­ten pedig a Szlovák Köztársaság­gal — írja a Japán Times, amely emlékeztet arra is, hogy Tokió már Csehszlovákia szétszakadá­sakor elismerésben részesítette a két országot. Mint már jelentet­tük, Japán Csehszlovákiához fű­ződő, amúgy sem túlságosan in­tenzív kapcsolatai stagnáltak a szétválás idején: Tokió többek között szüneteltette a környezet- védelmi programokban való ja­pán részvétellel kapcsolatos tár­gyalásokat. Most a japán kor­mány mindkét országgal igyek­szik előmozdítani a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat — kö­zölték. (MTI) Svéd lutheránus püspökök a vasútépítés mellett Vádol és követel a Greenpeace A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet köve­teli az argentínai Atucha atom­erőművének azonnali és végleges bezárását, tekintettel arra, hogy az erőműben 11 nappal ezelőtt nehézvízszivárgást tapasztaltak, s a veszélyhelyzet miatt le kellett állítani az energiatermelést. A Greenpeace azzal vádolja az ar- entin atomenergia-bizottságot, ogy bagatellizálni próbálja az ügyet, jóllehet, a szivárgás a re­aktor primer körében keletke­zett, nem pedig a másodlagos­ban, mint a bizottság állította. Bűntettet követnének el, ha ezek után újból üzembe helyeznék az atuchai atomerőművet — tartja a környezetvédő mozgalom helyi képviselője. Külföldi töke a kínai gazdaságban A kínai gazdaságba 17 milli­árd amerikai dollár értékű kül­földi tőke áramlott be tavaly, majdnem ötven százalékkal több, mint tavalyelőtt — tűnik ki a kínai állami tervbizottság mi­nap közzétett statisztikájából. Ebből az összegből kilencmilli- árd volt közvetlen befektetés, a többi nyolcmilliárd közép- vagy hosszú távú hitel. Kína ezentúl kiskereskedelmében is szívesen látja a külföldi tőkét. A svéd lutheránus egyház püspökei felszólították a kor­mányt, hogy hagyjon fel a továb­bi autópálya-építésekkel. Meg­nyilatkozásukat azzal indokol­ták, hogy kötelességük megvé­deni az Isten teremtette világot. Az egyházi vezetők levelet intéz­tek Mats Odell közlekedési és szállítási miniszterhez, és ebben kifejtették, hogy a közpénzeket a közutak építése helyett a kör­nyezetet inkább kímélő vasutak fejlesztésére kellene fordítani. A lutheránus főpapok azért tartot­ták kötelességüknek szót emelni a közlekedési ráfordítások ügyé­ben, mert több szakszervezet és az ellenzéki szociáldemokrata párt nagy összegű infrastruktu­rális beruházások — különösen autópálya-építések — beindítá­sát követeli az ország vezetésétől — írta a Reuter. Lángra lobbant a gyapot Hajótűz Szalonikiben Egy orosz tengerész életét vesztette, három pedig eltűnt szerdán, amikor egy gyapotot szállító orosz tengerjáró hajó rakománya ki­gyulladt a görögországi Szaloniki kikötőjében. A Szkalisztij Bereg nevű hajót — amely a brazíliai Rio de Janeiróba szállította volna az árut — éppen feltöltötték rakományával, amikor a gyapot eddig is­meretlen okok miatt lángot fogott. Szaloniki város hatóságainak közlése szerint a rögtön megkezdett mentési munkálatokat nehezíti a keletkezett sűrű füstfelhő. A tűzol­tóegységek készen állnak arra, hogy a 8500 tonnás szállítóhajót ki­vontassák a nyűt tengerre és elsüllyesszék, ha a lángok elérnék a hajó üzemanyagtartályát, és robbanás veszélye fenyegetne. (MTI) Mihály exkirály szerint: A monarchia megfeleld intézmény Ha feszültség van magyarok és románok között, azt — úgy gon­dolom — mesterségesen tartják fenn — mondotta a Cotidianul című bukaresti napilapban meg­jelent interjúban I. Mihály volt román király. — A komoly magyarok — ná­lunk és Magyarországon egya­ránt — nem úgy gondolkodnak, mint valaha Horthy. Sok vegyes családot ismerek, amelyek prob­léma nélkül élnek. A Romániá­ban élő magyarok, zsidók, törö­kök számomra mind román ál­lampolgárok, és úgy kell megbe­csülnünk őket, mint minden más állampolgárt — ismerteti szavait Baracs Dénes, az MTI tudósító­ja. A kommunisták által 1947 decemberében elűzött uralkodó terjedelmes interjúban cáfolta azt a román külügyi közlést, hogy a külügyminisztérium nem tudott azokról a feltételekről, amelyeket karácsonyi látogatá­sához szabott a román belügymi­nisztérium képviselője; ezek mi­att a látogatást végül lemondta I. Mihály. Az exuralkodó azonban közölte a lap munkatársával azt is, hogy újabban ismét arról tájé­koztatták: minden feltétel nélkül Romániába látogathat. I. Mihály megismételte azt, hogy a monarchiát tartja megfe­lelő intézménynek Románia szá­mára, mivel a király a pártok fö­lött álló döntőbíró. Az exuralkodó továbbra is kapcsolatban áll romániai ellen­zéki politikai erőkkel. Jelenlegi külföldi körútja során magánlá­togatást tesz Versoix-ban Come- liu Coposu, a Kereszténydemok­rata Nemzeti Parasztpárt elnöke, aki egy interjúban úgy véleke­dett, hogy éppen a monarchia te­hetné lehetővé a demokratikus intézmények kikristályosodását Romániában. A monarchisták azonban a demokratikus ellen­zék soraiban is kisebbségben vannak. Veszély egy örmény atomerőműben Súlyos katasztrófa fenyeget egy örményországi atomerőmű­ben, amelynek áramellátás nél­kül maradt berendezései gyakor­latilag ellenőrizhetetlenné vál­tak. Hoszrov Arutjanján örmény miniszterelnök — az ITAR- TASZSZ értesülése szerint — közölte, hogy az örmény vezetés a veszélyről hivatalosan értesí­tette a grúz, az azerbajdzsán, a török és az iráni kormányt. A szóban forgó atomerőművet 1988-ban kikapcsolták ugyan, mert földrengésveszélyes terüle­ten található 1100 méterrel a ten- erszint fölött, de a radioaktív ulladékot és a fűtőanyagként használt uránt továbbra is meg­felelően szellőztetni kell. Az ör­mény villanyenergia-ellátás csaknem teljesen összeomlott a kaukázusi köztársaságot ellátó egyetlen gázvezeték múlt szom­bati felrobbanása következté­ben. Grúz szakértők véleménye szerint a javítási munkálatok még legalább a jövő hét közepéig eltartanak. Az örmény miniszterelnök hangoztatta, hogy kormánya minden lehetséges intézkedést megtesz a baleset elkerülése ér­dekében, amely katasztrofális következményekkel járna a régi­óra nézve. MenekxiltcLráma Ausztriában Az osztrák rendőrség az or­szágút mellett — az alsó-ausztriai Baden közelében — talált öt holttest felboncolása után vala­mivel többet sejt a Srí Lanka-i menekültek sorsáról. Az orvos­szakértő az osztrák televíziónak elmondta, hogy a 20 és 40 közöt­ti férfiak halálát fulladás okozta: minden bizonnyal a szűk helyen, ahol tartózkodtak, kevés volt az oxigén. Emellett az elviselhető- nél nagyobb mennyiségű szén­dioxidot mutattak ki szerveze­tükben a boncoláskor. Belső és külső sérülések, véraláfutások nyomait is felfedezték, ám ezek az orvosszakértő szerint nem függnek össze a halál beálltával. A legvalószínűbb, hogy a szűk helyen — minden bizonnyal a konténerben —, amelyben elrej­tőzve át akartak szökni Ausztriá­ba, illetve Olaszországba, s ahol a szerencsétlen férfiak megful­ladtak, haláltusájuk közben sé­rültek meg. Van olyan feltétele­zés is, hogy már haláluk után — esetleg amikor kidobták őket a járműből — szerezték a sérülése­ket. A zsebekből előkerült tárgyak szintén adnak némi magyaráza­tot arra, mi történt velük. Egyi­küknél füzetbe írt naplót talál­tak, amelynek bejegyzései a hosz- szú utazás állomásait rögzítik. Az utolsó keltezés Kijev, ahol a feltételezések szerint vonatra szálltak. Bár nincs konkrét nyo­ma, a szakértők valószínűnek tartják, hogy Magyarországon találkoztak az embercsempé­szekkel, akik itt rejtették el őket teherautóban vagy kamionban. Az úticél minden bizonnyal , - a.. Ausztrián át Olaszország lett volna. A magyarországi átutazás nagyon valószínű: a hely, ahol megtalálták a holttesteket, közel van a Klingenbach-Sopron határ­átkelőhöz. A kijevi — és moszk­vai — tartózkodást nemcsak az útlevelek bejegyzései tanúsítják: itt készült fényképek is előkerül­tek a zsebekből. Az eset igen nagy feltűnést keltett Ausztriában. Alkalmat adott arra, hogy az osztrák sajtó Srí Lanka feledésbe merült pol­gárháborújáról, az emberi jogok ottani folyamatos megsértéséről, tamilok és szingalézek kényszerű meneküléséről összeállításokat, filmfelvételeket közöljön. A osztrák bűnügyi krónikákban még soha nem jegyeztek fel ha­sonló esetet, amikor ilyen kis te­rületen öt holttestet találtak vol­na. Hatálytalanított szerződés Norvégia és Svédország egyet­értett abban, hogy nem valószí­nű köztük a háború, s ezért eltö­rölte az 1905-ben kötött szerző­dést, amely demilitarizált öveze­tet létesített a két szomszédos or­szág között. A szerződésnek megkötése idején az volt a rendeltetése, hogy csökkentse a feszültséget a két ország között, amely azáltal állott elő, hogy 1905-ben meg­szűnt Norvégia és Svédország 91 esztendőn át fennállott uniója. Ezért megtiltotta a csapatmoz­dulatokat és katonai berendezé­sek létesítését a határ mindkét oldalán egy 15 kilométer kiterje­désű sávban. Most az északi országok kül­ügyminisztereinek stockholmi találkozóján Margaretha af Ugg- las svéd és Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter ünnep­ség keretében hatálytalanította a szerződést. Diplomáciai körökben egyéb­ként rámutatnak, hogy a szerző1 désnek már régen semmi politi­kai jelentősége nem volt. A má­sodik világháború alatt például svéd járőrök rendszeresen fel­ügyelték a németek által mé^ szállt Norvégiával közös határ svéd oldalát. (MTI)'.ácm ilöl A Los Angeles Times cikke Csurka: nem bánok semmit sem... Kelet-Európa nemzetiségi kérdéseivel foglalkozott a The Los Angeles Times, hangot adva a romániai és a szlovákiai ma­gyar kisebbség gondjainak is. — Az erdélyi román többség nacionalistái azt mondják, hogy az etnikai probléma megoldásá­nak egyetlen módja, ha a kisebb­ségek a vegyes lakosságú vidéke­ken beolvadnak — írta a lap, megszólaltatva Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert, aki ki­jelentette: — nevetséges lenne 16 különböző nyelven kitenni a fel­iratokat, Romániának ugyanis ennyi kisebbsége van — s miért kivételezzünk eggyel közülük? A tudósítás beszámolt arról, hogyan élezte tovább a Duna el­térítése, Bős ügye a magyar-szlo­vák kapcsolatokat, és „megfi­gyelők” figyelmeztetnek: az et­nikai feszültségek növekedni fognak, amint a szlovákok meg­birkóznak az elavult ipar átalakí­tásával, a máris 10-12 százalékos munkanélküliséggel. Szlovákia 560.000 magyarja „fél, hogy őket teszik majd felelőssé a bizo­nyosan bekövetkező gazdasági katasztrófáért” — idézte a lap Ivó Sámsont, a pozsonyi tudo­mányos akadémia munkatársát. Iványi Gábor lelkész elmon­dotta, hogy sok Romániában, Szlovákiában élő magyar felis­meri: hasznos, ha beszéli az ál­lam nyelvét, de nem jó kénysze­ríteni őket erre, még közvetetten sem. „Még Magyarországon is, amelyet sokáig a társadalmi sta­bilitás szigetének tekintettek, Csurka István, a jobboldali de­magóg, számottevő táborra tett szert állításával, hogy zsidók és a korábbi kommunista elit liberáli­sai a magyarok rovására tovább gazdagodnak” — írta a The Los Angeles Times. „A kormányzó párt egyik vezető tisztségviselő­jének, Csurkának a felhívásai az első világháború után elvesztett magyar területek visszaszerzésé­re rontották a szomszédokhoz fűződő kapcsolatokat csakúgy, mint a Magyarországról külföl­dön alkotott képet”. — Új Euró­pát kell teremtenünk új határok­kal, és újra kell tárgyalni a béke- szerződéseket, amelyek Magyar- országot megfosztották területé­nek 60 százalékától — mondotta a lapnak a képviselő, aki a tudó­sítás szerint a nyári tanulmányát követő felháborodás ellenére hangoztatja: sok magyar nevé­ben beszél, s nincs oka rá, hogy a megírtakból bármit is megbán­jon, beleértve, hogy a náci „élet­tér” kifejezést használta. „Kép­telenség lemondani szavakról csak azért, mert azokat a nácik használták. Természetesen a pártban nem mindenki ért egyet azzal, amit mondtam, de úgy ér­zem, hogy a többség velem van” — jelentette ki. „A Nyugat bűnös abban, hogy hagyta izzani a balkáni háborút, és elhanyagolta annak mene­kültjeit. Most az a nagy kérdés, mi történik a volt Szovjetunió­ban. Ha elkezdenek onnan el­vándorolni, Magyarország tönk­remegy, nem tudunk milliókról gondoskodni” — idézte végül Csurkát az amerikai napilap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom