Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-05 / 3. szám
1993. január 5., kedd SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Elméleti az önkormányzatok gazdasági függetlensége, ha a költségvetés zömét centralizált pénzből osztják le Salgótarjánra különösen igaz az állammal szembeni kiszolgáltatottság Hogyan hat a kétkulcsos áfa bevezetése a város intézményeinek működtetésére, mit jelent a 100 millió forintos költségvetési hiány, mi lesz jövőre az alapellátással illetve a „nem kötelező” feladatokkal Salgótarjánban? Többek között ezekről beszélgettünk dr. Oravecz Péter jegyzővel és Telek László gazdasági osztályvezetővel.- Ha az önkormányzatok függetlenségét gazdasági önállóságuk határozza meg, menynyire függetlenek a magyarországi önkormányzatok, köztük a salgótarjáni? O. P.: - Az önkormányzatok soha nem lehetnek teljesen függetlenek a központi költségvetéstől, a salgótarjáni önkormányzat sem az. A költségvetési bevételek mintegy 75 százaléka innen származik. Ez persze csak egy része az önkormányzatok függetlenségének. Jó volna, ha Salgótarján olyan helyzetben lenne, hogy a saját bevételei nagyobbak volnának, mert a központi költségvetésből leadott támogatások a kötelező alapellátást szolgáló feladatok finanszírozását célozzák. T L.: -Én annyit tennék hozzá, hogy az önkormányzatok gazdasági függetlensége elméleti akkor, amikor a költségvetés 75 százalékát centralizált pénzből osztják vissza. Ez éppen fordított helyzet, mint a nyugat-európai városokban. Nálunk ezt a függőséget fokozza, hogy van jó néhány pénzalap, amelynek felhasználásához és pályázásához feltételrendszert kell teljesíteni. A feltételrendszert az állapítja meg, aki visz- szaosztja a pénzt. O. P.: - Ami az önkormányzatok költségvetését illeti: a törvény szerint ez az államháztartás része, ahhoz teljes pénz- forgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati elkülönül az állami költségvetéstől, ahhoz állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. Magyarországra jellemző, hogy jelentős az állami elvonás, az állami centralizáció. Az állami költségvetés beszippantja a helyben keletkező forrásokat, nem hagyja ott, ez egyre erősebben érvényesül. Ebből oszt vissza az önkormányzatoknak. Igaz ugyan, hogy az önkormányzatok saját forrásait nem veszi el, de ezek mértéke szűkül. Az állam megpróbálja kiegyenlíteni a települések közötti egyenlőtlenségeket, emiatt van a nagy elvonás. Tény, hogy amelyik magyarországi önkormányzat jelentős helyi erőforrásokkal rendelkezik - és ez általában a dunántúli ön- kormányzatokra jellemző -, az egyben nagyobb gazdasági szabadságfokkal is rendelkezik. De általában az mondható el, hogy erős az állami centralizáció, az önkormányzatoknak meglehetősen erős a gazdasági, pénzügyi kiszolgáltatottsága a központi költségvetés felé. Salgótarjánban sajnos ez különösen igaz.-Mit jelent az intézmények működtetésénél a kétkulcsos áfa? T. L.: -Nyolc százalékos áfa-kulcsra készítettük a modellszámításokat, így 40 millió forint körüli az az összeg, amely többletterhet jelent. A normatíva és a személyi jövedelemadó együttvizsgálásából az derül ki, hogy a normatív alapon visszaosztott költségvetés 175 millióval nőtt önkormányzati szinten, az szja pedig 80-nal csökkent. Úgy tűnik, hogy 100 millió körüli szabad forrás van. Ebből körülbelül 80 milliót leköt a közalkalmazottak 13. havi fizetése, a jubileumi jutalom és a vezetői pótlék kifizetése, és ha erre még rászámoljuk az áfa-hatást, akkor már az jön ki, hogy a hiányzó 20 milliót más helyről kell elővenni.- Salgótarjánban az a cél, hogy az 1993. évi költségvetés hiánya ne legyen több 100 millió forintnál. Mennyire nagy összeg ez a város költségvetésében, jelent-e ez vészes helyzetet? T. L.: - Ha a vagyonhoz viszonyítjuk, akkor ez nem tétel. Ha csak 100 millió forint hitelt kell felvenni a finanszírozáshoz, az nem jelent problémát. A jelenlegi számítások szerint elképzelhető, hogy ez kevés lesz. O. P.: - Egymilliárd-7-800 millió közötti kiadási tervhez képest ez nem jelentős összeg. Minden költségvetés számol valamennyi hitellel, a kérdés az, hogy ez mennyire kezelhető, tehát mennyire adósodik el egy város? A vagyonhoz képest ez a tervezett összeg nem probléma, viszont a költségvetési finanszírozásnál nem mindegy, hogy milyen nagyságrendekkel számolunk. Már a korábbi időszakban is jelentős hitelfelvételek történtek, ezek folyamatosan terhelik a költségvetést. Mi azt mondjuk, hogy ha 100 milliós hitellel el tudjuk végezni a működtetéssel összefüggő feladatokat, az még nem veszélyezteti a város költségvetését a következő években. — 1993-ban is követelmény, hogy az alapellátás színvonala ne csökkenjen. Azt jelenti-e ez, hogy az oktatás, egészségügy, városfenntartás terén minden marad a régiben? T. L.: - Az érintett alapellátás körébe tartozó intézmények költségvetését úgy számítjuk, hogy a felmerülő dologi kiadásaik 90 százalékát álljuk. Megítélésem szerint jogos az az elvárás, hogy a 10 százalékot gazdálkodják ki. O. P.: - Bevételorientált költségvetés van. Eddig az intézmények bizonyos mértékig inkubátor alatt voltak, mint ahogy a város is - ez már megszűnt. Az intézményvezetők sokszor ugyanúgy gondolkoznak, mint korábban: intézményben. A központi és a helyi költségvetés sem teheti azonban ezt, feladatban kell gondolkozni. Ennek egyik legjellemzőbb megnyilvánulása, hogy a normatívák kötelező feladatokra és nem intézményekre irányulnak, az ön- kormányzat ezt a normatívát oda teszi, ahová akarja. Ez a képviselő-testület döntési felelőssége. Ez egyes intézményeknél jelenthet némi feszültséget, de a feladatok ellátását semmiképpen sem akadályozza meg.- Ha ugyanakkor csökkennek az állam által átengedett bevételek, csökken például az adóztathatók köre, akkor mire marad pénz a szinten tartás finanszírozása után? T. L. : - A törvény módosítása sok hátrányos rendelkezést jelent az önkormányzatra nézve. A közszolgáltató vállalatok kikerülnek az adókörből, az eladott áruk utáni árbevétel kikerült az adóalapból, és a jelentős nagy adófizetők estek ki a felszámolások miatt. Az idei évhez viszonyítva a jövő évi adóbevételt is óvatosabban kell tervezni, mert nem valószínűsíthető, hogy bejön a '92-es ösz- szeg. A központi törvény megadja a lehetőséget, hogy felemeljük 8-ra a 3 ezrelékes iparűzési adót, mintegy pótolva a kiesett adómennyiséget, de megítélésem szerint ez a város nem felkészült erre. Az így kieső adóbevétel nyilván hiányzik a működtetetésből, egyéb területeken kell ezt pótolni. O. P.: - Az állam által átengedett bevétel az szja és a gépjárműadó fele. Az szja 30 százalékra való csökkenése jelent problémát, ennek ellentételezése nem fedezi le a különböze- tet teljes mértékben, helyi forrásokat mindenképpen kell teremteni. Nem kívánjuk bővíteni a helyi adónemek körét, a meglévők bizonyos szigorítása azonban elképzelhető. T. L.: - A szinten tartás után már nem sok mindenre jut pénz. Koncepcionális szinten úgy jelent ez meg, hogy csak a működést megakadályozó felújításokra, illetve a már korábban elkezdett és a kormánytól kapott céltámogatáson keresztül elfogadott beruházásokra jut pénz. Ilyen a baglyasi ivóví- zösszekötő-vezeték, a zagyvarónai szennyvíztisztító telep és a Jónás-telepi ivóvíz-gerincvezeték kiépítése. O. P.: - Itt van még a 21-es út, a kormányhatározat szerint 1994-95-ben úgy folytatódhat az építés, ha a város 1993-ban biztosítja a területelőkészítést. Ennek komoly pénzügyi von- zata van. T. L.:- Nagyon érdekes probléma, hogy nagyon sok pályázat van, amihez lehetne csatlakozni. De akkor, amikor a működtetési kiadások a bevétel túlnyomó részét elviszik, a maradék szabad forrásokat pedig korábban elhatározott beruházások kötik le, sőt, még hitelt kell felvenni, akkor csak nézhetjük a pályázatokat. De hogy a pályázáshoz biztosítsuk a saját erőt, további hitelt kell felvenni ... Ha 50 milliót eltennénk a saját pénzünkből, amely csak arra szolgálna, hogy a pályázatokhoz saját erőt biztosít, akkor nem lenne probléma. Csak az az 50 millió hiányzik.-Mi lesz az úgynevezett nem kötelezően ellátandó feladatokkal, a kultúra, a sport, a művészet támogatásával? O. P.: - A képviselő-testület szándékai szerint semmiképpen sem szorulnak perifériára. A költségvetési finanszírozás oldaláról teljes mértékben nem tudjuk alátámasztani azt az igényességet, ami a testületben megjelenik. Túl nagy igény jelenik meg a várossal szemben. A városban felmerülő kulturális-, sport-, művészeti feladatokat a város nem tudja egymagában finanszírozni, közben tőle várja ezt mindenki. Nagyon fontos lenne, hogy próbáljanak más szponzort is találni. Itt is prioritásokat kell teremteni. A várost reprezentáló értékeket a város mindenképpen támogatja. Az ilyen célokat szolgáló intézményeink fenntartására kevés pénzünk van, éppen csak az alapműködésre, ha futja. Hogy tartalmilag ezt hogyan sikerül kitölteni - úgy látjuk, hogy ez alapvetően nem a költségvetés kérdése. Alapvetően azért nem, mert az állami költségvetés sem tekinti annak. Nagyon nehéz kérdés, mert nagyon súlyos következményei volnának, ha ezeken a területeken lemaradnánk. - Dudellai Reflektorfényben az idősek és a fiatalok Visszatérő fűtésgondok egy peremkerületi óvodában Sikeres esztendőt zártak Fagyoskodnak a baglyasi apróságok A karancsaljai községi ön- kormányzat mondhatni sikeres évet zárt. Számos gond és probléma mellett a szociálpolitikában és az oktatásban olyan feladatokat sikerült megoldani, amelyek tovább erősítették a faluközösséget. Ebben a kis községben is két fontos réteg, az idősek és a fiatalok problémái a legnagyobbak. Az önkormányzat tehát elsősorban e két réteggel kapcsolatos tárgyi és szellemi háttér megteremtését és gyarapítását igyekezett fokozni. A képviselő-testület az év végén vitatta meg az óvodában folyó nevelési munkát. Szikszai Alfrédné vezető óvónő beszámolóját elfogadták, és az óvodai munkát jónak minősítették. Ebben a jó munkában kétségtelenül szerepet játszott a róluk való gondoskodás. Az év során kifestették az óvodát, az idén viszont a padlózatot újítják fel. Az érdemi munkát szolgálja a színes televízió és az új játékok. Mivel az intézmény helyszűkével küzd, a polgármesteri hivatalban elhatározás született, hogy egy felszabaduló épületrészt jövőre átadnak nekik nevelési célokra. Az egykori iskolai körzetesítés már csak részben érvényesül a községben, mivel a múlt ősztől hét osztály tanulóit már helyben oktatják. Ugyanis sikerült megoldani a helybeni elhelyezésüket. Ebben az iskolaévben már csak a nyolcadikosok járnak át Karancslapujtőre. Az idén ősztől azonban a nyolcadikosokat is helyben oktatják. Új tantermek készültek el, újjáépítették az iskolai bekötőutat és befejezték az iskolaudvar aszfaltozásának első ütemét. Az önkormányzat figyelemre méltó anyagi támogatást nyújt azoknak a családoknak, amelyekben gond a gyermekek ellátása. Több mint egy esztendeje 19 család 25 gyermeke részére folyósítanak rendszeres havi szociális segélyt. A rendelkezésre álló keret kevésnek is bizonyult, mivel a segélyezett családok száma 22-re a gyerekeké pedig 29-re növekedett. A hiányzó összeg pótlása érdekében pályázatot nyújtottak be, s ezzel sikerült ezt a szociális gondot is orvosolni. Jelenleg folyik az orvosi rendelő felújítása, illetve bővítése. Az önkormányzat szeretné megoldani az óvodások, iskolások, az érdekelt felnőttek, valamint az erre szociális okok miatt rászorultak eddiginél célszerűbb étkeztetését is. Ezt különösen fontosnak tartja mielőbb megoldani a polgármesteri hivatal, ezért ennek érdekében folyik most egy megfelelő főzőkonyha kialakítása.- Nagykabátban ülnek a gyerekek a baglyasi óvoda csoport- szobáiban, mert hiába a fűtés, nagyon nehezen melegednek be a termek. A kicsik pedig azonnal megbetegszenek, könnyen megfáznak. Érthetetlen, hogy erre az intézményre miért nem figyelnek oda az önkormányzat illetékesei! - panaszkodott tegnap reggel egy aggódó édesanya, aki telefonon hívta fel szerkesztőségünket. A hír hallatára elhatároztuk, utána járunk a dolognak. Az óvodában a megszokott hétköznapok képe fogadott bennünket.-Igaz, nincs meleg, bizony két-három pulóver is van rajtunk, de úgy érzem, picit túlzott az édesanya, aki önöket értesítette - mondta Báti Jánosné vezető óvónő. - December húszadikától mostanáig zárva volt az intézmény, ilyenkor pedig fűteni sem fűtünk. Ennek viszont az a következménye, hogy lehűlnek az épület falai. Bár két nappal a kezdés előtt ismét üzemeltek a kályháink, ennek ellenére ma reggel is csak 11 fok volt a szobákban, de azóta, ön is tapasztalhatja, már felmelegedtek a termek. Persze még így sem mondhatom, hogy ideális lenne hőmérséklet.- A fűtéssel azonban már korábban is voltak problémáink, ezért az intézmény dolgozói és a Baglyason élő polgárok közösen aláírásokat gyűjtöttünk, hogy az iskola és a diákotthon után hozzánk is bevezessék a gázt. Mert nem csak olcsóbb és gazdaságosabb, hanem még az az előnye is meg lenne, hogy időszakosan sem kellene leállítani a fűtést - legfeljebb kisebb fokozatra állítani -, az épület sem hűlne ki. Valljuk be, senki nem örülne annak, ha rendszeresen hidegben kellene dolgoznia. Ugyanakkor a baglyasi óvodában mindennaposak a fűtési problémák, indokolt a felvetés, hogy lesz-e és ha igen mikortól, gázfűtés ebben az intézményben? — Ezt a kérdést tettük fel a körzet önkormányzati képviselőjének, Cserháti Józsefnek (akihez a baglyasiak az összegyűjtött aláírásokat eljuttatták).- Továbbítottam a kérést, így a javaslat a salgótarjáni önkormányzat jövő évre vonatkozó felújítási programtervében is szerepel - mondta a képviselő. - Tény, hogy ez a beruházás, amely 2-2,3 millió forintot igényelne, a mai olajárakat tekintve, egy-két év alatt megtérülne. De mert a felújítási program ezen kívül még számos más, nagyon fontos javaslatot tartalmaz, melyek szintén sürgősek lennének, az hogy mi valósulhat meg, elsősorban azon múlik, a testület mit támogat, hogyan rangsorol. f. á. Salgótarján és környéke Szintentartás • Karancsberény. Tavalyi utolsó ülésén a képviselő-testület elfogadta az idei költségvetést, ami információink szerint nem ad okot sok örömre. Felújítást, új beruházást alig terveztek, mert a rendelkezésre álló pénz jobbára csak a szintentar- tásra lesz elég. Kijavították a kazánt • Kazár. Az ünnepek alatt kilyukadt a kazári egészségház kazánja. A váratlan hiba azzal fenyegetett, hogy a közintézmények fűtés nélkül maradnak, s lefagynak a csövek, fűtőtestek. A polgármesteri hivatal szakemberei azonban bravúrosan megoldották a váratlan gondot, s a napokban véglegesen kijavították a kazánt. Új adóügyi dolgozó • Bárna. A polgármesteri hivatalban eddig nem alkalmaztak adóügyi dolgozót, Kazárról segítették a bámaiakat, hetente egyszer. A megnövekedett feladatok elvégzése érdekében az új esztendőben önálló adóügyi szakembert foglalkoztat a községi önkormányzat. Sokan jelentkeztek • Karancslapujtő. Az új esztendő első munkanapján több mint húszán jelentkeztek a polgármesteri hivatalban munka- nélküli segélyért azok közül, akiknek megszűnt a járadék folyósítása. Számosán keresték fel a hivatalt olyanok is, akik a nemrégiben elfogadott szociális törvény alapján folyamodtak kedvezményekért. Ünnepi suliújság • Karancsalja. A község általános iskolásai a téli szünetben bizonyára nagy érdeklődéssel olvasták saját újságukat. A kis szerkesztők kitettek magukért, hiszen a szokásosnál terjedelmesebb és témájában gazdagabb újságot készítettek, mint ezt szeptember óta, hónapról hónapra tették. A kis lap méltán keltette fel a felnőtt olvasók figyelmét is. Új szakács ® Kazár. A községi polgármesteri hivatal még a múlt év végén pályázatot hirdetett a közintézmények dolgozóit és az iskolás gyerekeket ellátó konyha vezetésének elnyerésére. A pályázat alapján január negyedikén már új szakács főzött a kazári intézményi konyhán. Díjemelés S Bárna. Díjemeléssel kezdték az évet a polgármesteri hivatalban. A községi önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött, hogy az új esztendőben 10 százalékkal megemeli a szemét- szállítási díjakat. Ez pedig any- nyit jelent, hogy egy-egy ház után átlagosan 70 forinttal növekszik az éves összeg. A legtöbbet fizető évente csaknem 900, a legkevesebbet fizető pedig 650 forintot fizet. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Ebédidőre már meleg lett az óvoda szobáiban - RT -
