Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-27 / 22. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. január 27., szerda Hol tart a 12 évfolyamos iskolamodell gyakorlati megvalósítása? Salgótarján jutott legmesszebbre Miközben az oktatási törvény megalkotása késik, gombamód szaporodnak a lefelé nyúló iskolaszerkezetek, melyek egy része a szakemberek szerint nem jelent igazi pedagógiai megújulást, sőt a korai iskolaváltás a legtöbb gyermek fejlődésében törést eredményez. Működik azonban fölfelé terjeszkedő modell is, amely négy évvel ezelőtt kezdte útját járni az országban, és csatlakozott hozzá a Salgótarjáni Petőfi Sándor Iskola is.- Vajon hol tart az esélyegyenlőséget fontos elvnek tekintő. és a gyermekek számára biztonságot hirdető modell gyakorlati kiépülése? - kérdezzük a koncepció kidolgozóját, dr. Lá- ránd Ferenc kandidátust, az OKI Iskolafejlesztési Központja tudományos tanácsadóját, aki most lett a miskolci bölcsészkar docense.- Öt egymástól távol lévő város (Salgótarján, Szolnok, Tiszafüred, Békéscsaba és Hajdú- hadház) megújulásra és együttműködésre kész iskolájában dolgoznak a gyakorlati megvalósításon tudós szakemberek irányításával a pedagógusok. Talán a salgótarjáni nevelők jutottak a legmesszebb mind gondolkodásban, mind pedig kivitelezésben. Itt lassan az egész iskola élete a modellhez rendeződik, noha még csupán az 1., 2. és 4. osztályokban folyik a munka az új koncepció szerint.-Másokhoz képest mi az új az ön nevével fémjelzett „Iskolatársulás 12” néven ismert modellben?- A mi iskoláink alapvetően mások, mint a többi, a 12 évfolyamig eljutó 6. és 8. osztályos iskolaszerkezetek. Nálunk nem az évfolyamok mechanikus ösz- szeragasztásáról van szó, hanem sajátos belső elrendezésről és rétegeződésről. Mi első osztálytól kezdve lineárisan építkezünk a Nyugat-Európában már régebben elterjedt komplex tantárgyak és a megkövült osztály- kereteket lazító speciális csoportszerveződések keretében. Művészeti foglalkozás a IV. c-ben. Eltér a megszokottól értékelési rendszerünk is. Eredendően új - többek között -, hogy az első három évet egy egységnek tekintjük, ahol a gyermekekhez igazodó tempóban folyik a nyugodt, rohanástól mentes pedagógiai munka, ahol nincs a személyiség számára rendkívül megbélyegző buktatás. Ugyanis semmi sem indokolja a szellemileg ép gyermekek visszatartását. Három év alatt a később érőknek is van idejük a legfontosabb alapkészségek elsajátítására. Ehhez kapcsolódik a 6. évfolyammal záródó alapozó szakasz. Ezt követően haladnak a gyerekek — tágan értelmezetten - érdeklődésüknek megfelelő irányba. Sokféle érdeklődést szándékozunk kielégíteni. Felvállaljuk a korszerűen értelmezett szakirányú alapképzést a velünk együttműködő gazdálkodó szervezetekkel, de az érettségire, a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést is, méghozzá célirányos differenciáltsággal. Kiemelten kezeljük a művészeti-esztétikai nevelést, az idegen nyelvek és a számítás- technika magas színvonalú oktatását.-Abban is sajátos az „Iskolatársulás 12" modellje, hogy a kidolgozást és jórészt a tankönyvírást is gyakorló pedagógusok végzik. . .-Igen, de erős tudományos kontrollal. Mindenesetre számomra óriási élmény nap mint nap tapasztalni: hogyan lesz a legtöbbször kishitű tanítóból, tanárból alkotó pedagógus, aki képes elsajátítani a tudományos igényességű teammunka szabályait.-Nem zavarja önöket, hogy sokan megkérdőjelezik a gyakorló pedagógusnak például a tankönyvírási kompetenciáját?- Most már nem zavar ... bár korábban saját magunknak is voltak kételyeink. Ez érthető is, hiszen a kompetenciát nem lehet előre beszerezni, hanem a tevékenység közben lehet megszerezni. Ma már tapasztalatból tudjuk, hogy az alkotó munka során jelentősen megnő az önbizalom és természetesen nő a kritika és az önkritika is, amelyek ennek a munkának elengedhetetlen feltételei és amelyek a pedagógusberkekben a legnehezebben kifejleszthető személyiségjegyek.- Össze lehet egyáltalán hangolni a különböző iskolák munkáját? Eközben nem szenved csorbát az egyes intézmények önállósága?- Valóban nem könnyű az együttműködés. Nem véletlen, hogy kevés olyan pedagógiai vállalkozás létezik, ahol már a „szülési folyamatban” vesznek részt egymástól távoleső önálló intézmények. Az „Iskolatársulás 12” intézményei egyre jobban összecsiszolódnak. Ebben talán szerepet játszik az is, hogy nem kell feladniuk hagyományaikat, szuverenitásukat. Például a salgótarjániak tovább ápolhatják országos hírű sportos hagyományaikat. Tény viszont, hogy meglehetősen gyakran szükséges - sokszor igen élesen - vitatkoznunk a modellkom- form és a modellidegen elemekről.- Elismeri-e a szakma pedagógiai vállalkozásukat?- Minden várakozást felülmúló az érdeklődés modellünk iránt. Például Salgótarjánban nem egészen másfél év alatt több mint félszáz intézményből jártak kíváncsi érdeklődők, nemegyszer főiskolai tanszékek, tantestületek. A szakmai köztudatban tehát benne vagyunk, de sokat szerepelünk a tömegkommunikációban is. Mind többen szeretnének csatlakozni hozzánk. Ma már élvezzük a Művelődési és Közoktatási Minisztérium bizalmát is, modellünket ugyanis „beemelte” a főhatóság által nyilvántartott és támogatott kísérletek közé, ami rendkívül örvendetes szakmai elismerést jelent. Ennek talán egyesek számára van némi pikáns zöngéje, hiszen köztudott, hogy a liberális pedagógiai elveket valló iskolamodellek közé tartozunk.-Nem tartanak attól, hogy ezek után a minisztérium túlságosan ránehezedik a modellre és esetleg megnyirbálja mozgásterüket?- Miért tenné? Egyáltalán nem félünk ettől, hiszen az „Iskolatársulás 12” intézményei eddig is igényelték és a jövőben is igénylik a külső kontrollt. Dokumentumainkat eddig is lektoráltattuk. Nincs okunk félni a megmérettetéstől. Reméljük viszont, hogy a jövőben a profi munkát végző alkotó pedagógusok profi módon lesznek anyagilag is elismerve. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az önkormányzatok figyelme, támogatása is. L. K. Akarsz-e játszani? Két apróság próbálkozott az egyik játszótér csúszdájánál, egyikük tíz, a másik nyolc év körüli lehetett. „Tudod, hogy a mama megtiltotta, hogy erre felmenjünk, mert veszélyes!” - szólt a kisebbik társának. S valóban nem volt alaptalan az anyuka aggodalma, mert a csúszdalap végéről egy jókora darab hiányzott (a mai napig nem értem, hogy kinek és miért volt rá szüksége). De milyenek a gyerekek, ami tilos, az számukra a vonzó, az idősebb tehát nem hagyta ki a lehetőséget, felmászott és lecsúszott, majd ismét és ismét, végül követte példáját a kicsi. Ügyesen lefékeztek, mielőtt a törött részhez értek volna, s talán gond sem adódik, ha nem akad bele a kisebbik nadrágja a játékszer egyik hasadékába. A csöppség elvesztette egyensúlyát, s a nadrágja jó darabon kiszakadt. Nagy sírás közepette vonult hazafelé a két „jómadár". * * * Balassagyarmaton tavaly mintegy 450 ezer forintnyi kárt okozott a parkokban, játszótereken, közterületeken a szándékos rongálás! (A helyzet Salgótarjánban sem jobb.) Sok pad, hinta és csúszda vált a vandálok áldozatává, de a pénzhiány, valamint az árak drasztikus emelkedése miatt (egyetlen játékért ma már hétszer! annyit kérnek, mint két évvel korábban) a város nem tudja garantálni a közel három évtizede épült játszóterek teljes rendbehozatalát, így tavasszal kevesebb játékszert tudnak felszerelni. - fá Gyarapodó gyűjtemény Kiállítás és ajándék Kürnyei Gyula salgótarjáni amatőr fotóművész a közelmúltban nagy sikerű kiállítást mutatott be Zagyvapálfalván az Arany János Általános Iskolában. A tárlat befejeztével Környei Gyula harmincegy alkotását ajándékozta az Arany János-iskola gyűjteményének. Ezek a művek jól szolgálhatják az esztétikai nevelést, belőlük vándorkiállítás is szervezhető. Elhunytak - valahol Oroszországban Az Új Magyarország nyomán heti rendszerességgel közöljük az Oroszországban elhalálozott Nógrád megyeiek listáját. Nemcsak azok nevét (születési évét, helyszínét, lakóhelyét, rendfokozatát, a fogvatartás jellegét: hadifogoly, kényszer- munkás) adjuk közre, akik a jelenlegi Nógrád megyében éltek, hanem azokét is, akik a korabeli vagy a történelmi megyehatáron születtek. Amennyiben bárki hozzátartozóját véli egy név mögött felfedezni, forduljon a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetéhez, ahol keresőlapot tölthet ki, s az MV Keresőszolgálata megpróbálja az adatokat azonosítani. Hosszúra nyúló eljárásra kell számítani. Trecska Márton, 1909. Sámsonháza, honvéd, 1945. 04. 16. hdf. Tuskó I., 1918. Diósjenő, honvéd, 1945. 03. 04. hdf. Urbán Géza, 1914. Becske, őrvez., 1947. 10. 07. hdf. Varga Pál, 1921. Pogony, honvéd, 1944. 10. 26. hdf. Varga Péter, 1916. * honvéd, 1943.03.02. hdf. Veres András, 1921. Heréd, honvéd, 1946. 04. 20. hdf. Vizner Erzsébet, 1921. Kismaros, * 1945. 07. 25. km. Vizovicki Miklós, 1922. Jobbágyi, honvéd, 1947. 10. 29. hdf. Vizovicki József, 1910. * honvéd, 1945. 02. 20. hdf. Kérdőívek a bűnözésről A válaszadók névtelenek maradnak A néhány évvel ezelőtti prognózis túlságosan derűlátónak bizonyult: a 2000-re előre- jelzett 377 ezer bűncselekményt már tavalyelőtt sikerült „túlteljesíteni”. A rendőrség tudomására jutott bűnesetek száma már 1991-ben elérte a 400 ezret. A tavalyi statisztika még nem készült el, a további emelkedés azonban nagy biztonsággal valószínűsíthető. És akkor hol vannak még azok az élet- és vagyonbiztonság ellen elkövetett cselekmények, amelyek nem jutottak az illetékesek tudomására? A fel nem fedett, szakmai berkekben látensnek nevezett, bűnözésről felmérést készítenek a szakemberek. A kutatócsoport vezetője dr. Déri Pál, a jogtudományok kandidátusa, tőle érdeklődtünk: hányán vesznek részt a felmérésben?-Ötezer kérdőívet küldtünk szét az országban. Egyebek között megkérdeztük, hogy az illető ellen követtek-e el valamilyen bűncselekményt? Mikor és hol történt például zsebmetszés, erőszak, autólopás? Jelentette-e azt a rendőrségen, vagy nem? A címzetteket számítógép választotta ki, a népességnyilvántartásból a 18 éven felüliek közül minden 1650-ik állampolgár címére postáztuk a kérdéseket.- Tehát a véletlen döntött?- Igen. A válaszokat név nélkül kértük visszaküldeni, elsősorban azért, hogy senki se gondolhasson arra, hogy az elszenvedett, a tudomására jutott, vagy csak éppen elhallgatott bűncselekményért esetleg most felelősségre vonhatják.- Csak ezért kell névtelenül válaszolni?-Elképzelhető, hogy az áldozatokat megfenyegették: hallgassanak, s ezért is nem tettek följelentést. Ez az egyik ok, amiért általában nem jut a rendőrség tudomására egy betöréses lopás, nemi erőszak. Az emberek másik része pedig azért nem tesz följelentést, mert kilátástalannak látja, hogy megtaláljanak például egy zsebtolvajt.- Mi a felmérés célja?- A közbiztonság javítása, a személyiségi jog védelme. Elsősorban a törvényhozók és az igazságszolgáltatás figyelmét hívjuk fel arra, hogy mely területeken és milyen jogszabályokkal kell erősíteni a közbiztonságot. Hogy nyugodtan végig lehessen sétálni az utcán, azt az államnak kell biztosítania. Vannak feladatai az állampolgároknak is: vigyázzanak testi épségükre, biztonságosan védjék ingó- és ingatlan vagyonukat.- Véletlen, hogy most kerül sor erre a felmérésre?- A közép-európai változások, a határok könnyebb átjárhatósága miatt nálunk is mind gyakrabban tűnnek fel a maffiák. A szervezett alvilág a fejlett országok egy részében második hatalomként „működik”. Ezek a külső hatások, belső ellenmondásaink, a rosszabbodó életkörülmények is a bűnözés emelkedésének „kedveznek”. Ennek megakadályozásához szeretnénk segítséget nyújtani. Menekültek, menedéket keresők, emigránsok Önvédelmi szabályok kellenek Illemtan, anno 1640 Mi tagadás, a fegyverforgatók soha nem tartoztak az illemtan professzorai közé. Még a tisztek, a parancsnokok is járatlanok voltak a jómodor szabályaiban, s otromba viselkedésükkel sok galibát okoztak az előkelőbb társaságokban. Ennek fényében érthető, hogy Lipót Vilmos főherceg, a bécsi főhadiszálláson az 1640-es években egyes tiszteket asztalához invitálva, a következőket rendelte el: 1. Tiszta fehérneműben, kifogástalan kabátban és tiszta csizmában kell megjelenni. 2. Az asztalnál nem szabad a széken hintázni, és a lábakat messze kinyújtani. 3. Nem kell minden falat után inni, mert hamar megtelik az ember; a serleget mindenkor csak félig kell kiüríteni, megelőzőleg azonban a bajuszt és a szájat meg kell törölni. 4. A tálba nem szabad kézzel nyúlni; a lerágott csontokat nem szabad hátra vagy az asztal alá dobni. 5. Az ujjakat nem szabad lenyalni; nem szabad a tányérba köpni, vagy az orrot az abroszba fújni. 6. Nem szabad az italt marha módra vedelni, hogy az ember a székről leforduljon, vagy ne bírjon egyenesen járni. A menekültügy minden országnak, helyzetétől függően más és más, de egyre szorítóbb gondokat okoz. Vajon kiket tekinthetünk menekülteknek? - kérdeztük Morvái István belügyminisztériumi államtitkárt.- Nem egyszerű a kérdés, mert sajnos a Genfi Konvenció és a Magyar Alkotmány között különbség van. A genfi egyezmény úgy fogalmaz, hogy menekültnek tekinthető az, aki faji, vallási vagy egyéb okok miatt, üldöztetésétől való félelmében hagyja el hazáját. A mi alkotmányunk viszont azt mondja, hogy befogadjuk mindazokat, akiket politikai vagy egyéb okok miatt üldöznek. A különbség nyilvánvaló: a félelem egyfajta szubjektív belső indíttatás, az üldöztetés viszont valós tényhelyzet, amit nem kell bizonyítani. A Jugoszláviából hozzánk érkezőket a nemzetközi gyakorlat például nem tekinti menekültnek.-A genfi konvenció szerint hová sorolhatók a most nálunk élő bosnyákok, albánok?- A nemzetközi gyakorlat ezeket menedéket keresőknek nevezi, mert ők haza kívánnak menni, ha a menekülésüket kiváltó okok megszűnnek! Amikor a genfi konvenció készült, erre még nem volt gyakorlat.- Mi lesz az úgynevezett gazdasági menekültek sorsa?- Hogy ők valóban gazdasági menekültek-e, vagy sem. azt nehéz megállapítani! Ezekkel a kérdésekkel a nemzetközi jog nem foglalkozik, őket emigránsoknak, áttelepülteknek kell tekintenünk, akik munkahelyet keresve egy nagy nemzetközi áramlási folyamatban vesznek részt. Ez tulajdonképpen modem népvándorlás!- Ez ellen nem lehet védekeznünk?- Minden ország igyekszik védekezni. A szakminiszterek bécsi migrációs értekezletén született meg a közös állásfoglalás, miszerint a szabad utazáshoz való jog nem azonos a szabad letelepedési és munkavállalási joggal.-Néhány évvel ezelőtt még szívesen fogadták ezeket az embereket, mert a kevésbé becsült munkákra a képzetlen és olcsó munkaerőt kiválóan tudták használni.- Ez igen ellentmondásos folyamatot indított meg Nyugat-Európában. Odáig fajult a dolog, hogy ma már az egyes nagyvárosokban török, marokkói és más negyedek vannak. Gyökeresen megváltozott a történelmi hagyományokkal rendelkező városok képe, és ezért anakronisztikus helyzet állt elő. Tanulva a nyugati országok gondjaiból, igyekeztünk ezt a felénk irányuló migrációs folyamatot fékezni.- Melyek ezek a fékek?- Az érvényes útlevél mellett 30 napra, napi ezer forintnak megfelelő valutát, és ha van, kifogástalan állapotban lévő járművet követelünk. Naponta átlag 1500 személytől tagadjuk meg a belépést, mert nincsenek meg a jelzett feltételek. Ha a határállomásokat olyan számítógép-rendszerrel szerelnénk fel, amelyik összeköttetésben van a többi ország hasonló rendszereivel, akkor a belépni kívánókról úgyszólván azonnal meg lehetne állapítani, hogy hol és hányszor kért már engedélyt a belépésre és ha elutasították, miért tették azt. A legutóbb Bécsben megtartott migrációs értekezleten a szak- miniszterek elhatározták egy ilyen jellegű információs központ felállítást, s ennek székhelyéül szóba került Budapest is. Ha ez megvalósul, és ha még ebben a fél évben az országgyűlés elé kerül az elkészített idegenrendészeti törvényünk, amely áthidalja az alkotmány és a genfi konvenció közti különbségeket, akkor azt hiszem minden megtettünk, ami erőnktől tellett, hogy elkerüljük mindazokat a gondokat, amelyekkel most Nyugat-Európában küszködnek. Koós Tamás
