Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-25 / 20. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. január 25., hétfő Reméljük, figyelembe veszik a szülők véleményét! Megtévesztő sorok? A Hírlap január 13-iki számában jelent meg a „Pénzadomány az iskola feneketlen zsebébe” című cikk. Amennyire egyet tudunk érteni a bevezető gondolattal, miszerint Szé- csényben sem fordult még elő az eddigi gyakorlatban, hogy az anyagiakban különösebben nem bővelkedő városvezetés betegyen egy plusz összeget a helyi általános iskola zsebébe, any- nyira megtévesztő a folytatás, illetve a cím. Az iskola zsebe ugyanis - csakúgy, mint a pedagógusoké Szécsényben - nem feneketlen, hanem üres. Az utóbbi két évben még egy gumilabdát sem vettünk, a pedagógusok még a törvényes járandóságukat sem kapták meg (például a területi pótlékot), a körzetben itt a legalacsonyabbak a bérek, ezért furcsálljuk a pejoratív megfogalmazást. A feneketlen zsebbe ugyanis kár tölteni a pénzt, míg az oktatásba... Szintén sértő az adomány fogalom is. Bár az adakozás nemes gesztus, de feltételezi a kérést, koldulást. Mi nem kértük, mi több, nem is kaptuk ezt a pénzt. Ugyanis ezt az összeget a tanulók, a gyerekek kapták, s nem az iskola. Ez az összeg Nem tudom, ezért kérdezem. A pártállam által elkövetett jogsértések között szerepel a balassagyarmati római katolikus plébániai épület pincéjének és föld-szinti részének elkobzása, egyházi tulajdonban hagyva az emeleti részt és a tetőszerkezetet, melynek szükségessé váló javításához nem volt hajlandó hozzájárulni a Nógrád Megyei Gyógyszertár Vállalat, amely az elkobzott rész tulajdoni jogát megkapta. A tető beázása először úgyis az egyház megmaradt tulajdonában tesz kárt. Pedig véleményem szerint azért is megtehette volna, mert az ingatlan egy részét bérbe adta a Nógrád Megyei Kereskedelmi Vállalatnak. A kereskedelmi vállalat 1992-ben megszüntette bérletét a volt egyházi épületben. Az üresen maradt részt az egyház- község bérletbe kérte (egyházi könyvesbolt céljára) a Nógrád Megyei Gyógyszertár Vállalattól arra az időre, ameddig az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtása lehetővé teszi a tulajdonnak az egyház javára történő rendezését. Kertész Miklós úrral, a vállalat akkori igazgatójával megegyezés történt a bérlet megvalósítására, ő ennek ellenére nem tette lehetővé a tényleges bérbevételt. A Hírlap január 6-i számában „Átalakultak a nógrádi szövetkezetek" címmel interjú jelent meg a megye mezőgazdasági szövetkezeteinek helyzetéről. Az ügyvezető elnökség helyzetértékelése alapján és megbízásából nyilatkoztam. Ezután a január 11-i számban Frisch Oszkár, a Földművelésügyi Minisztérium Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetője azt észrevételezte, hogy valótlan kijelentést tettem, mert „a megyei hivatal segítségét írásban nem is kértük.” A hitelesség érdekében szükségesnek tartom kijelenteni, hogy Frisch úr észrevétele teljességgel megalapozatlan. íme a megjelent szöveg: nem vándorol az iskola költség- vetésébe, hanem közvetlenül az osztályokhoz, gyerekekhez jut, hogy a tanulmányi kirándulásra a szülőknek kevesebbet kelljen befizetniük. Ezen az alapon írhatták volna azt is, hogy az iskolás korú gyermekek szülei segélyt kaptak az önkormányzattól. S ami a kicsiket illeti: egyhavi étkezési, térítési díjat vállalt át az önkormányzat, a decemberit: ez az ünnepek miatt fél hónap! Ilyen értelemben lehetett volna negyedévi térítési díjról is írni, hiszen július, augusztus is szünet így akár ezt is hozzá lehetett volna számítani. Egyébként ezt az összeget az óvodások is megkapták, tehát nem csupán az iskola feneketlen zsebébe folyt a pénz. E pénz csaknem egyharmadát azok a szülők adományozták, akik az önkormányzat kérő levelére lemondtak az őket megillető, ugyancsak gyermekenkénti 800 forint beiratkozási segélyről, közöttük pedig az iskola dolgozói is ott voltak. A PDSZ szécsényi csoportja nevében: Telek Irén, Bolgárné Jónás Anita,Tolnai Nándor, Halasi Antal,Borda István Közben az egyházközség azt a tájékoztatást kapta Korill Fe- renctől, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökétől, hogy az említett ingatlan a Nógrád Megyei Önkormányzat tulajdona. Kérdezem, mikor, milyen jogcímen kapták tulajdonba? Ha valóban tulajdonukba került, mit szándékoznak tenni? Hajlandók-e visszaadni jogos tulajdonosának? Az ingatlan része a volt kántor-lakás is, amely szintén üresen áll. Szeretném tudni, mi az igazság, még mielőtt kiderülne, hogy a plébánia épületének egy része titokzatos módon valamelyik kft., vagy rt. tulajdonába kerül. A város közönsége máris olyan feltehetően hamis információk birtokában van, hogy vendéglő, a pincében borozó, vagy egyéb, a templom és a plébánia szomszédságához nem illő vállalkozás kap helyet a jelenleg üresen tátongó részekben. Várom az illetékesek nyilvános válaszát, hogy ne kósza híresztelések keltsenek felháborodást a jogos tulajdonosokban, a balassagyarmati katolikus hívőkben. Kovács Gábor országgyűlési képviselő „A gondok megoldásához a PM, az FM, a köztársasági megbízotti hivatal, az országy- gyűlési képviselők segítségét kértük. A köztársasági megbízotti hivatal államtitkárán kívül senki sem jelzett vissza.” Az interjúban a földművelésügyi hivatal neve nem hangzott el. Úgy gondolom, hogy az FM-be (Földművelésügyi Minisztérium) és a FH (Földművelésügyi Hivatal) rövidítéseket a nem szakavatott újságolvasók is meg tudják különböztetni. Ugyanis mi az FM-be a miniszter úrnak küldtük segítségkérő levelünket, amelyre a mai napig nem érkezett válasz. Deák Pál TESZÖV-titkár 1993. január 20-án „Az állami oktatás mellett voksoltak” címen megjelent egy vélemény Kovács Gábor országgyűlési képviselő úr tollából. A jelenlegi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Szabó Lőrinc utcai épülete körül kialakult vitával kapcsolatban írta meg gondolatait. Erre szeretnék reagálni, mint az érintett iskola egyik tanulójának édesanyja. 1992. december 17-én az ön- kormányzat egy fórumot rendezett, melyen az önkormányzat négy vezető személyisége volt jelen (dr. Németh György, dr. Kiss Tamás, Kalcsó István, Medvácz Lajos), és mi, szülők. Ott ennek a négy embernek valóban sikerült az indulatokat felkorbácsolni. Mivel azonban városunk első két embere megértette velünk, hogy miről van szó - lévén a szülők is értelmes emberek, megnyugodva mentünk haza erről a fórumról. A szülőknek ugyanis ígéretet tett városunk első két embere arra, hogy amennyiben a január 8-án és 9-én lezajló szavazáson a szülők 80 százaléka az állami oktatás mellett dönt, az önkorKöszönet a segítőknek A bátonyterenyei 3. sz. Általános Iskola közössége nevében — ha kissé megkésve is — szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik gyermekeink iskolai karácsonyát széppé tették. Az erdészettől a karácsonyfát, Bátonyterenye Baráti Körétől a szaloncukrot kaptuk. Játékok a helyi szakmunkásképző és szakközépiskola jóvoltából kerültek a fa alá. Nem feledkezhetünk meg a Bátonyterenyei Államig Zeneiskola ajándékáról sem. Ők elhozták hozzánk a „CSODÁT”, a zene varázslatos világát. A félév során négyszer adtak hangversenyt iskolánkban. Utolsó alkalommal a karácsony jegyében szólaltak meg a hangszerek. Gyermekeink hálás közönségnek bizonyultak; megérintette szívüket a zene. Jó néhány sérült gyermekünknek csak az iskolai karácsony jelenti az ünnepet. Számunkra ezért még fontosabb pedagógiai feladat emlékezetessé tenni ezt a napot. Köszönjük mindazoknak, akik segítettek ebben! Szabó Istvánná ig. Bátonyterenye mányzatnak az a a kötelessége, hogy referáljon a kormánynak az egyház kárrendezésének ügyében. Ez esetben nem szüntetheti meg a Rákóczi iskolát. A szavazás körülményeire nem kívánok kitérni, de az ön- kormányzat nem kapna érte fair play díjat. A január 8-án reggel lezajlott esemény (az egyházi képviselő késése és kiabálása) „szép” példát adott az én, állítólag ideológiailag megnyomorított, harmincas korosztályomnak a keresztényi viselkedésről. A szavazás eredménye a következő lett: 283 tanuló szülője volt jogosult szavazásra, s 250 tanuló szülője szavazott - 88,34 százalék; 226 szülő állami oktatást, 19 egyházi oktatást kér; 5 érvénytelen szavazat érkezett. A szavazók 90,4 százaléka állami oktatást, 7,6 százaléka egyházi oktatást igényel; 2 százalék érvénytelen. Ezek után nem értem az országgyűlési képviselő urat. Miért kell az iskolában folyó munkát, és így közvetve minket, az erre szavazott szülőket az egyház ellenségének gondolnia. (Az én családom hithű evangéOlvasónk még érdeklődő levelében sem tárta fel kilétét, ezért nem szívesen foglalkozunk a kérdéseivel. Most mégis kivételt teszünk: megítélésünk szerint válaszaink sokak érdeklődését elégíthetik ki, tehát közérdeket szolgálnak. Kérdések 1. Kell-e fizetni a kárpótlási jegyekért megszerzett termőföld kiméréséért? 2. Kell-e illetéket fizetni az így megszerzett föld tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséért, vagy a vagyonszerzésért? 3. A kárpótlási jeggyel megszerzett termőföldet el lehet-e cserélni, adni, ajándékozni? 4. Vásárolt kárpótlási jegyért lehet-e földet vásárolni? 5. A szövetkezet által kárpótlási jegyek ellenében kiadásra likus.) Higgye el, képviselő úr, a szülők nagy többsége nem materialista és nem nihilista. Ne csak remélje, hanem higgye el pluralista módon neveli gyermekeit, aminek alapja az alapvető erkölcsi értékrendszer. Ezt az erkölcsi normát hívhatja tíz- parancsolatnak is. Még a materialista szülő is arra neveli gyermekét, hogy tisztelje apját, anyját és az idősebbeket. Ne öljön, ne lopjon, ne sikkasszon, ne hazudjon, ne paráználkodjon és ne kívánja a másét. Az én megoldási javaslataim a következők: 1. Nem kívánom, hogy törvénysértő módon ne kapja meg az egyház az őt megillető arányban az épületet. (Az épület fele vásárlás útján került állami tulajdonba, és nem elkobozták.) 2. Az elkobzott rész értékében az önkormányzat kérhet támogatást az állami költségvetésből a Szent Imre Általános Iskola részére új tanterem építése (bővítése) céljaira. „Ez lenne a legtisztább megoldás, de megfontolandó, hogy az évente közel 100 fővel csökkenő tanulólétszám ezt indoAz elmúlt napokban, hetekben különböző rendezvényeken és a sajtóban többen megemlékeztek a Don-kanyari ütközetek áldozatainak 50 éves évfordulójáról. A megemlékezés az értelmetlen háború áldozatairól, hőseiről nagyon nemes cselekedet. A mai ifjúságnak sem árt megtudni, hogy mennyi emberáldozatot követelt a II. világháború. Az egyes előadók beszédében azonban fel lehet fedezni nagyon sok hamis hangot. Kisgyermekként éltem át a háborút, a frontra induló katonák búcsúztatását. Az iskolában hittanórán tanultuk a tíz parancsolatból: ne ölj! A frontra induló katonák fegyvereit ugyanakkor a főpapok ünnepélyesen megáldották: menjetek, harcoljatok, öljetek. Gyermekként nehezen értettem, miért harcolnak a mi katonáink hazánktól távol, 1000-2000 kilométerre. Milyen érdekből kell meghalni, több tízezer testvérnek, édesapának? A közelmúltban Raffay Ernő államtitkár javasolta, rehabilitálják a II. magyar hadsereg főtisztjeit, köztük Jány Gusztáv vezérezredest, a főparancsnokot. Nem értem, miért? Lehet, hogy sok ezer hadiárva sem? A magyar főtisztek jelentős többsége, akik a hadsereg irákijelölt, de visszamaradt földeknek mi lesz a sorsa? Lehet-e ebből vásárolni? Válaszok 1. A saját kárpótlási jeggyel árverésen tulajdont szerző első tulajdonosnak a kimérésért semmit sem kell fizetnie! 2. Az árverésen kárpótlási jeggyel megszerzett földtulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséért, sem a tulajdon megszerzéséért illetéket fizetni nem kell! 3. A kárpótlási jeggyel árverésen megszerzett termőföldet a jogosult szabadon eladhatja, elajándékozhatja és elcserélheti, de fontos tudni, hogy a vételi jog alapján szerzett termőföldnek a tulajdonszerzéstől számított három éven belül történő elidegenítése esetén az elidegenítésből származó bevételnek a kolja-e.”(Kovács Gábor) Ezt gondolom, a városra értette a képviselő úr. 3. A szülők kérését,valamint a polgármester és alpolgármester urak ígéretét figyelmen kívül hagyva, visszaadják az épületet, és a katolikus (és nem keresztényi!) nevelést nem kívánó gyermekeket lehetetlen körülmények között a „B” épületben helyezzék el. Az oda már nem férő gyerekeknek biztosítson az önkormányzat egy autóbuszt, amelyik a Rákóczi iskola vonzáskörzetébe is kijárna, ezzel a táblával: a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából kiűzött gyerekek részére. Szeretném remélni én is, hogy az önkormányzati testület nem fogja figyelmen kívül hagyni a szülők igényét és az ígéretét, és a törvény betűit is betartva konszenzusra jut. Amennyiben a testület mindezeket figyelmen kívül hagyja, kérjük, álljon ki a két első ember (akik az ígéretet tették) a 400 becsapott szülő elé, és indokolja meg döntését. Szepes Tamásné Balassagyarmat nyitását végezték, támogatták a kormányzó parancsát: kitartani az utolsó katonáig! 1942 végén, 1943 januárjában már látták a németek vereségét. (Német tisztek figyelmeztették Jányt, visz- sza kell vonulni.) Ő nem engedett visszavonulást. Sok ezer ember megmenekült volna. Miért nem győzték meg a főtisztek a vezért, értelmetlen a további harc. Igaz, ők 20-30 kilométerre a front mögött, fűtött bunkerokban figyelték az eseményeket. Az első vonalban a katonák hiányos ruházatban, gyenge élelmezés mellett harcoltak, 30-40 Celsius-fokos hidegben, de a front mögötti raktárak tömve voltak téli öltözettel. Ezek a főtisztek miért nem gondoskodtak a katonáikról? Sajnos apám is ott halt meg. Ma sokszor hallani politikusok nyilatkozatát, hogy döntéseiknél a lelkiismeretükre hallgatnak. Milyen Raffay Ernő lelkiismerete, ha csak az egy-két- száz főtiszt rehabilitációjáért szólal meg? A több százezer értelmetlenül meghalt katonáért, hadiözvegyért, hadiárva gyermekeiért nincs mondanivalója? Az ő apja nem volt a halottak között? K.A. (Név és cím a szerkesztőségben) termőföldre fordított értéknövelő beruházási kiadásokkal csökkentett részét teljes egészében az elidegenítés évében kell a tulajdonosnak a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló összjövedelméhez hozzászámítani. Bevételnek az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi értéket kell tekinteni. (Kárpótlási 1991. évi XXV. törvény 23. paragrafus (3) bek.) 4. Vásárolt kárpótlási jegy ellenében árverésen föld nem szerezhető! 5. Kárpótlás termőföldben történő biztosítása érdekében a szövetkezet által kijelölt területből az árverezések után megmaradt rész a szövetkezet tulajdonában marad, ahol kötelesek azt a vagyonnevesítés szabályai szerint a szövetkezet tagjai között felosztani. Ebből vásárolni nem lehet. Dr. Verebélyi Kié a balassagyarmati plébánia épülete? Ismét öltek a lángok Ismét öltek a lángok, s nem először ebben az évben. Január 16-án szörnyű tűz- halált szenvedett megyénkben egy ember. Az egyik legborzasztóbb látvány a tűz pusztító erejétől elhalt ember látványa. Megfeketedett emberi test, kicsavarodott végtagok, a menekülés, a haláltusa jelei a kormos falon és berendezési tárgyakon. Szomorú statisztikával kezdődött az új esztendő. Alig múlt el az év első hónapjának fele, és már három tűzhalál volt a megyében. Miért feltűnő ez? Az elmúlt esztendőkben 5-7 fő halálozott el ilyen körülmények között, ugyanakkor alig fél hónap alatt a sok éves átlag felénél tartunk már. Mondhatjuk, véletlen, s már nem lesz több. Reméljük, nem döntjük meg szomorú rekordjainkat! Az eseményeket elemezve, az elhaltak életkorát vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy a tűz többségében az idősebb korosztályból szedi áldozatait. Ezek a személyek gyakran mozgásukban, cselekvésükben is korlátozottak. Az elhunytak másik része - nemre, korra való tekintet nélkül - az ágyban való dohányzás áldozatai. Már-már elcsépelt figyelmeztetés: ne dohányozzunk az ágyban! A magukra maradtak, magukra hagyottak jelentik az áldozatok további körét. A családi ünnepek szomorú ellentéte az önkezű tűzhalál. Tanulság mindezekből? Talán van! Könnyű tanácsokat osztogatni, de próbáljunk meg valamit tenni ezek ellen. Mérjük fel kritikus szemmel, milyen potenciális veszélyforrások találhatók lakásunkban, milyen tüzelő-fűtő, valamint elektromos berendezésünk műszaki állapota. Ezek közelében található-e gyúlékony anyag, amely sugárzó hőtől, elektromos ívtől, szikrától, vagy egy olvasó lámpa hőjétől meggyulladhat? Vizsgáljuk felül mindennapi szokásainkat, mert megtörténhet, hogy a rossz beidegződésekben van a veszély forrása. Az idősebb korosztálynál a hozzátartozók figyeljenek fokozottabban, figyelmeztessék őket a veszélyekre. Fordítsunk egy kicsivel több figyelmet magunkra és szeretteinkre mindannyiunk érdekékben, s talán így nem marad el az eredmény! Szabó János tűzoltó főhadnagy Az igazat szeretnénk tudni Sok a hamis hang A minisztériumtól kértünk segítséget Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A kárpótlási jegy ellenében szerezhető termőföldekkel kapcsolatos szabályok
