Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-23-24 / 19. szám
1993. január 23-24., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 9 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ Tanácsok időseknek Akik közelebb vannak a hetvenhez, mint a hatvanhoz, fokozottan ügyeljenek az otthoni járás-kelésre. A házi balesetekről készített felmérések szerint ugyanis egy- harmaduk évente egyszer el— vagy leesik, s nem ritkán súlyos sérülés az ára a vigyázatlanságnak. Elsősorban nők a szenvedő alanyok: a 65 éves vagy idősebb hölgyek közül minden ötödik combnyaktörést szenved. Minderről az amerikai Yale-egyetem tanulmánya számol be. A vizsgálat tapasztalatai alapján úgy vélik: hét egyszerű tanács megszív- lelésével csökkenthető az öregek lakáson belüli veszélyeztetettsége. 1. Minden helyiséget jól meg kell világítani. 2. Az ágy és a fürdőszoba közötti „útvonalon” szereljünk föl kis éjjeli lámpákat. 3. Ha a lakáson belül van lépcső, mindkét oldalon legyen kapaszkodó korlát, a fokok kapjanak világos borítást. 4. A fürdőkádnál legyen kapaszkodó fogantyú, a kádban pedig jól tapadó kis gumi szőnyeg. 5. A tévékábelek, hosszabbító zsinórok veszélyes buktatók - célszerű a padló helyett a falon vezetni őket. 6. A telefonzsinórt vagy rögzítsük szorosan a fal mellett, vagy (ha lehet) térjünk át a vezeték nélküli telefonra. 7. Ha van a családban 65 éven felüli, feltétlenül gondoskodjunk olyan létráról, amelyen vannak biztonsági kapaszkodók. A pénzzel való bánásmód fortélyai A garasoskodásról, illetve Csekonics báró felelőtlen költekezéséről szóló közmondások, ha nem is tudományos megalapozottsággal, de jelzik a pénzzel való bánásmód két végletét. A túlzott, aprólékos fontolgatás éppen olyan káros lehet, mint a hirtelen és könnyelmű döntés. Sokan idegenkednek a családi költségvetéstől mondván: megfosztja a szülőket és a gyerekeket a vásárlás, a pénzköltés örömétől. A közgazdászok pedig azt állítják, hogy éppen a megalapozott költségvetés az örömforrás záloga, mivel a beosztás csökkentheti a gondokat. Igaz, hogy az árak folyamatos emelkedése miatt mind kevesebb kiadást sorolhatunk a fix költségek közé, mégis próbáljuk meg összeírni: mire is megy el a pénzünk. A lakbér várhatóan emelkedik majd, de ezen a tételen akaratunk ellenére sem tudunk spórolni. A rezsiköltségen viszont igen. Például nem fűtjük 24 fokosra a szobát, csak 20-21 fok közöttire; vagy az ételek egy részét kuktában főzzük, mert így gyorsabban elkészül, és kevesebb gáz-villany fogy. Az áramszolgáltatón bosszút állhatunk az árak emelkedése miatt, ha tanuláshoz, olvasáshoz, kézimunkázáshoz, kisebb teljesítményű, helyi fényforrást használunk. A mennyezeten, magasan elhelyezett 100 Wattos égőnél rosszabbak a látási viszonyok, mint a 60 W-os izzóval megvilágító olvasólámpánál. Az energiamegtakarítás pedig a két teljesítmény közötti különbség, azaz 40 százalék. A sokat és méltán reklámozott kompakt fénycső - azonos fényerősség mellett - csak a hagyományos villanykörtékhez szükséges áram egyötödét fogyasztja. Igaz, a speciális armatúra miatt nem olcsó, de „a beruházás” gyorsan megtérül a kisebb villanyszámlában. Ha a telefonfülkékhez hasonlóan, az otthoni készülékeken is három perc után bontanák a beszélgetéseket, bizonyára kisebbek lennének a számlák. Az élelmiszerek, tisztítószerek esetében az ésszerű és tervszerű vásárlással lehet csökkenteni az áremelkedés miatti többletkiadásokat. Sokat segíthet például a heti étlap készítése. Ha a család együtt állítja össze a menüt, akkor mindenki könnyebben elfogadja, hogy kedden a papának kedveznek a rakott krumplival, szerdán a kishúgnak a grízes tésztával, s talán még a „mama kedvence” a spenót tükörtojással is könnyebben elfogy. Az étlap ismeretében nem kell minden nap, munka után rohanni a boltba - a tejet, kenyeret bárki megveheti — elég hetente egyszer nagy-bevásárlást csinálni. A diszkont árházakban főleg a nagyobb tételben történő családi bevásárlással jónéhány forintot megtakaríthatunk. Az ötkilós csomagolású liszt, a háromkilós mosópor árát érdemes összevetni az azonos súlyú, ám kisebb kiszerelésű közértes árral, s kiderül nem az egyszeri nagy bevásárlás a drága, hanem az elaprózott mindennapos. Szerencsére egyre több tisztítószerhez kapni úgynevezett zacskós utántöltést. A mosogató- és súrolószerek műanyag flakonjának árát csak egyszer kell megfizetni, és ez is jelenthet néhány forint megtakarítást. Az éjjel-nappal nyitvatartó, kis szatócsüzleteknek minden háziasszony örül, és a napi rohanásban nem is figyel rá, hogy ott az este kilenckor is megvásárolható tej, jóval drágább, mint a közértben. Orvosi ügyeletek Salgótarján. A hét végi ügyeleti orvosi ellátás péntek délutántól hétfő reggelig tart. A felnőttek betegségük esetén az Arany János út 3. szám alatti rendelőt kereshetik fel. Az ügyeletet a 12-527-es telefonszámon lehet hívni. A beteg gyermekeket a megyeszékhelyen az Arany János út 2. szám alatti rendelőben látják el. A gyermekügyelet szombaton és vasárnap reggel 8-tól este 11 óráig tart. Az ügyelet telefo- száma: 14-051. Fogorvosi ügyeletet szabad és munkaszüneti napokon Salgótarjánban a Vásártéri út 3/A alatti rendelőben tartanak 8-tól délután 2 óráig. Balassagyarmat. A Rákóczi út 66. szám alatti rendelőben tartanak hét végi orvosi ügyeletet. A megye többi városában a megszokott helyeken látják el az ügyeletes orvosok az arra rászoruló betegeket. Gyógyszertári ügyeletek Balassagyarmaton a pénteki zárástól a hétfő reggeli nyitásig a Rákóczi út 20 szám alatti Winkler Lajos gyógyszertárban lehet orvosságokat vásárolni. Salgótarjánban a Pécskő üzletházban lévő gyógyszertár ügyel ugyanazzal a munkarenddel, mint a gyarmati. Pásztón szombaton 13 órától hétfő reggel 8 óráig a Kölcsey utcai patikát lehet felkeresni a városban. Bátonyterenyén a volt bányavárosi gyógyszertár tart ügyeletet, pénteken délután 4 órától hétfő reggel 7 óra 30-ig. Szécsényben szabad és ünnepnapokon a Szent Jób és a IV/27. számú gyógyszertár felváltva tart ügyeletet. A pontos nyitvatartást az ügyeletet tartó orvosi rendelőben illetve a patikákban van feltüntetve. Munkanapokon délután 16.30-tól másnap reggel 8 óráig készenléti szolgálatot tartanak. Rétságon sürgős esetekben a rétsági ügyelet orvosa ad gyógyszert a készenléti készletből. Nyolcvan forint pótdíjat kell fizetni azoknak, akik indokolatlanul keresik a gyógyszertárat. Kutyafürdetés Egy fiatal hölgy pórázon sétáltatja a kutyáját. Megy vele szemben a barátnője és hangosan közli:- Nem szégyelled magad egy ilyen mocskos kutyával? Miért nem fürdeted meg?-Félek, hogy megfázik: Tél van, hideg van.- Mosd le benzinnel Úgy nem lehet baja!!! így is történik. A kutyának viszket a szőre, és kiszalad az utcára. A gazdasszony keresi is az állatot, de nem találja. Egy kisfiú jön később vele szemben.- Mondd, fiacskám, nem láttál egy benzin szagú kiskutyát?- De láttam néni kérem. Ott tolja hátulról egy másik kutya a szomszéd utcában. Biztos kifogyott a benzinje. Keresztrejtvény A gyerek különórái és egyéb kötöttségei A kevesebb több is lehet! A különóráknak, az iskolai kereteken kívüli oktatásnak rég nincsenek központilag szabott árai - de annyi bizonyos, hogy az óradíjakat kemény százasokban mérik. Ám a filléres gondokkal küszködő szülők sem garasoskodnak, ha arról van szó, hogy gyerekük többet kaphat tudásban, ismeretben, speciális képzésben, mint az úgynevezett átlag-diák. Elég a kapualjakban, lámpaoszlopokon, házfalakon található hirdetésekre rápillantani - meggyőződhetünk róla, hogy a különóra-kínálat talán minden- eddiginél bőségesebb. S bizonyára a kollégák, barátok szű- kebb körében is találkozhatunk állandó időzavarral küzdő kisdiákkal, aki a kötelező tanórákon kívül szakköri foglalkozásokból, nyelv- és zeneórákból, ilyen-olyan edzésekből, tanfolyamokból álló második műszakot bonyolít le. Kedves szülők, készítsenek egy gyorsmérleget: hetente hány órai plusz-programmal, különféle kötöttségekkel, kötelező elfoglaltságokkal nyirbálják meg a gyerek szabadidejét? Nem sok-e a jóból? Nem lehet, hogy a kevesebb több lenne? A kérdéssel akkor is érdemes szembesülni, ha tudjuk: az egészséges kifiú, kislány - már csak természetes kíváncsiságánál fogva is - „jó vevő” az újdonságokat ígérő, az iskolai óráktól formailag is elütő időtöltésre. Csakhogy önmagában az iskola is komoly életmódbeli kötöttséget jelent számára: reggeltől délig, kora délutánig tanítás, majd otthoni fölkészülés (tanulás, leckeírás), s hetente egy vagy több alkalommal a szintén időigényes iskolai közélet... Nem véletlen, hogy a pedagógia egyik örökzöld problémája az iskolai túlterheltség. Sokezer olyan kisdiák van, akinek a heti „kötelező óraszáma” - az emlíEgy igazi minizseni: a négyéves Nicholas Mac Mahon, aki előbb tanult meg számítógépen dolgozni, mint beszélni. Az angol kisfiú jól hegedül, kitünően beszél franciául, Shakespearet olvas és rendkívüli engedéllyel a Brunei Egyetem komputerszakának hallgatója(!). Azt nem ismerjük, tud-e duplaszaltót csinálni. tett különtárgyak jóvoltából - megduplázódik és egyáltalán nem ritka az olyan tizenéves, akinek heti egy vagy több alkalommal napi 10-12 órás műszakkal kell megbirkóznia. Bizonyos, hogy az agyonhajszolt gyerekek esetében a befektetett energia nem kamatozik és iskolai eredményeik sem igazolják vissza a „túlórákat”. A túlzott leterhelés, az irreálisan magasra állított mérce és a túlságosan szoros, kötött életrend előbb-utóbb nehezen orvosolható problémákat, személyiség- zavarokat, szellemi-lelki megtorpanásokat idéz elő. Ne akarjunk hát egyszerre mindent megtaníttatni gyerekünknek. Ne próbáljunk mini-zseniket és szupermeneket faragni belőlük, akik két duplaszaltó közben továbbfejlesztik a relativitáselméletet és Bach-szonátát játszanak ... Azaz csak a legszükségesebb és a gyereket valóban vonzó külön - foglalkozásokra áldozzunk - ügyelve arra, hogy a szabadidő ne az iskola meg- hosszabítása legyen, hanem szórakozás és pihentető kikapcsolódás. Dr. Kecsmár Ilona Január 16-i rejtvényünk megfejtése: Magam sem hittem volna, hogy ennyibe kerül két új fog. Könyvjutalomban részesültek: Akácz Béláné, Mátratere- nye, Kossuth út 48. Nagy Gergő, Bércéi, Széchenyi u. 13. ifj. Szerencsés József, Tar Köztársaság út 16. A nyereményeket postán küldjük el. Havonta kibújunk a bőrünkből Gyerekek is, felnőttek is néha szeretnének kibújni a bőrükből, ám a legtöbbjüknek fogalma sincs arról, hogy ezt szinte havonta megteszik. Hihetetlen, de igaz: az embernek élete során ezer új bőrrétege nő: a régi hámréteg elhal, leválik, és alatta már ott az új. Ha ezeket a lekopó rétegeket össze lehetne gyűjteni, és lemérni, a mérleg körülbelül 50 kilót mutatna, többet, mint amennyit a legtöbb gyerek nyom! Erre a bőrcserére körülbelül 28 naponként kerül sor, ekkor rendszerint különösen száraznak érezzük a bőrünket.