Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-22 / 18. szám
4 HÍRLAP MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. január 22., péntek Kevesebb erőszakot! A közvélemény és a törvényhozók többéves nyomásának engedve megegyezett három vezető amerikai tévécsatorna, az ABC, a CBS és az NBC, hogy a jövőben nagyobb visszafogottságot tanúsít a szex és az erőszak ábrázolásában. Szándékukat közös közleményben hozták nyilvánosságra. Énnek értelmében a szex és az erőszak együttes ábrázolása esetén az alkotók „különösen elővigyázatosan járjanak el”, illetve a gyermekműsorok ne tartalmazzanak „félelmet keltő” jeleneteket. A három tévéállomás megpróbál jó példát mutatni. Ha betartják szavukat, több gyilkossági sorozat, többek között a Miami Vice is lekerül a képernyőről. Persze az ABC, a CBS és az NBC állomásokon kívül még jó néhány műsor vehető a készülékeken, s ők semmiféle fogadalmat nem tettek. Nem valószínű, hogy a szex és az erőszak „szórakoztató” hatására építő kábeltelevíziók valaha is alávetik magukat az önkéntes cenzúrának. A washingtoni egyetem pszichológusa, Brandon Centerwall, nemrég egy szakfolyóiratban közzétett tanulmányában Robot mozgatja a bábokat A hagyományos japán „Bun- raku” bábot legalább három művésznek kell mozgatnia, s mindegyiknek legalább 10 évnyi gyakorlatra van szüksége ahhoz, hogy a „Bunraku” testrészeit tökéletesen hibátlanul működtesse. A jövőben mindezt egy japán cég által kifejlesztett, mintegy 500 alkatrészből álló robot végzi majd. Kis motorok és hidraulikus emelők irányítják megfelelő program szerint a bábok lágy mozdulatait. A japán robotok azonban nemcsak a paraván mögött működnek, hanem maguk is fellépnek a színpadon. Nemrégiben egy japán táncfesztiválon 12 életnagyságú robot „ropta a táncot” a beépített mikrokomp- juterek vezérletével. Melanie Griffith és Don Johnson a Miami Vice-ban fejtette ki, hogy az Egyesült Államokban elkövetett gyilkosságok fele összefüggésben van a gyermekkori tévézés során megismert erőszakkal. Ha nem lenne tévé, - fejtegette - évente 10 ezerrel kevesebb gyilkosság, 70 ezerre] kevesebb erőszakos nemi közösülés és 700 ezerrel kevesebb testi sértés fordulna elő. Egyelőre nem tudni, mit szól Bili Clinton a műsorkészítők fogadkozásához. Véleménye a tévézésről mindemellett az újságok jóvoltából ma már közismert: „A televíziós műsorokban a szex és az erőszak uralma árt az egész amerikai társadalomnak és a kultúrának". Egyenes beszéd! Az önkifejezés elhagyhatatlan eleme A seattlei irányzat zaja és lármája 100 taggal, fantasztikus értékkel Jubiláló cigányzenekar A 100 tagú Budapest Cigányzenekar kivételes együttes. Sehol a világon nem létezik hozzájuk hasonlítható művészeti alakulat. Örülhetünk ennek a fantasztikus értékű kultúrának, amelyet a magyar cigányság táncban, zenében, irodalomban és képzőművészetben hordoz, és amelynek részesei lehetünk - hangzott el az együttes hétéves tevékenységét reprezentáló tárlat minapi megnyitóján. A 100 tagú cigány- zenekar története képek és dokumentumok tükrében címmel, a budapesti Duna Palotában látható bemutató szándéka bizonyítani: a roma művészet az egyetemes és a magyar kultúra szerves része. Fényképek, újságcikkek, hazai és nemzetközi kitüntetések, elismerő kritikák, hanglemezfelvétek borítóinak segítségével mutatják be az 1985-ben alakult művészeti társulat eddigi tevékenységét. A zenekar hírnevét fémjelzi az is, hogy tiszteletbeli elnöke a világhírű zongoraművész: Cziffra György. Boross Lajos prímáskirály a Duna palotai ünnepségen vette át a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést, amelyet művészi munkássága elismeréseként adományozott a köztársasági elnök. A magyar kultúra napjához kapcsolódó tárlat január 27-ig tekinthető meg a Zrínyi utcában. A zaj, a lárma soha nem volt hivatalosan bejegyezve - nem vállalták szinte már büszkén az együttesek - , amíg a Nirvana, és általában az úgynevezett seattlei irányzat képviselői nem proklamálták jó hangosan, hogy a harsánykodás, a zajongás - a noise - zenei önkifejezésüknek elhagyhatatlan eleme: anélkül bizony akár ne is léteznének. Pedig hát a lármázás, a sokszor kis híján már ok nélküli zajongás, ha jól megnézzük végigkíséri a rockzenét. A Who együttes a hatvanas évek legismertebb noisy bandája tudott lenni. Színpadon különösen, de a „The Ox” című felvételük szépen mutatja, hogy a stúdióban is. No igen, a Who a maga korában roppant robajos, hangos volt, de bárhogyan nézem, nem hihetem, hogy elveiben teljesen megegyezett volna a Se- attle-i zenekarokkal. És két dolgot mindenképp látni kell: most már bizonyos, hogy a Who egész pályafutása alatt elsősorban építeni igyekezett, a zenét szakadatlanul megújítani, és végül is a fejlődés jó irányába vinni. A hanghatások szélsőségeiben az együttes - ha lehet nyersen fogalmazni - meg, vagy le is volt fizetve. Egyszerűen mondva: reklámoznia kellett (így is!) a Marshall cég termékeinek, az erősítőknek, a hangfalaknak és a többinek minőségi verhetetlenségét. A színpadi „attrocitások”, a hangfalak és más kellékek, a mikrofonok, a hangszerek látványos tönkretétele, megsemmisítése - reklámfogás (is) volt. Látjátok, emberek? A Marshall cucc romjaiban is, holtában is szól, működik! A Marshall-tesztelő Who azonban elsősorban hangosságában volt noisy, egy-két követőjével együtt egyébként - a zenét tekintve, összhangzatai- ban, vagy az úgynevezett egy- üttlétben, együttmuzsikálásban- „normális” volt. Néhány évvel később, az un- dergroundban, a zaj már nem csak az esetleges hangosságból, énekesek igazán fékevesztett „süket ortájozásából”, a gitárok bömböltetéséből, kínzásából keletkezik, hanem a harmónia (úgyis mint köznapi összhang!) egyre gyakoribb - talán tudatos- mellőzéséből, vagy abból, hogy a zenészek, vagy tettetik, vagy valóban nem tudnak a hangszereken megfelelően játszani. A hetvenes évek közepén jelentkező punk zene meghökkentően gazdag a zajeffektekben. Nem csoda, hisz egyrészt ezzel akar meghökkenteni. Tudatosan rombolja a harmóniát, az illúziókat, és kérkedve nem tudnak a „muzsikusok” a hangszerükkel bánni. Igaz, rengetegen megjátsszák ignorenciáju- kat, hogy ezzel még fájóbbat csapjanak a füleken, az ízlésen, az érzéseken. Lázadnak. Már nem csak azért, mert igen nehezen tudják elfogadtatni, amit csinálnak. Aztán a lázongás, a zaj, rövid idő múltával öncél lesz náluk. Ebbe bele is fáradnak. A seattlei „hangzás” megtartotta, sőt továbbvitte a punkok szövegbeni zajongását, nem retten vissza a trágárságtól, dallamvilága csakazértis szegényes, ha nem primitív - ugyanúgy, mint a harmóniavilág, de hisz ez természetes -, van mi ellen lázadjon: az üzlet és a fogyasztás vaskezű törvénye egyformává, színtelenné, unalmassá teszi a zenét, és ezt nem szabad hagyni. A punkok keserű indulatainak is ez volt az egyik oka, és a Slade énekéből kicsapó agresszivitásnak is. Nem kell az egyformaság békessége, zajtalansága. Annyira különbözni akarnak a megvetett, közönséges, mindennapi masszától, és oly egyformák a lázadás milyenségét illetően: egyformán zajonganak, a noisy színben aligha van különbség. Vass Imre Hóekeóriás A tél nem csak az autók, a repülőgépek közlekedését is alaposan meg tudja nehezíteni. Ha a kifutó- és leszállópályák egy kiadós havazás után csúszóssá vagy rosszul láthatóvá válnak, veszélyes a felszállás, a landolás. Egy amerikai cég megtalálta a megoldást! Egy 9 méter széles és 1 méter 20 centiméter magas hóekeóriást, amely ezzel a szupermérettel szupergyorsan le tudja takarítani a behavazott kifutó- és leszállópályákat. Hihetetlen, de ez a csodahókotró egy óra alatt képes 6500 négyzetmétert megtisztítani. Ez szuperteljesítmény! Semmi nem tökéletes azonban: a világ legnagyobb hóekéje ezt az eredményt csak akkor tudja hozni, ha a hótakaró nem vastagabb 15 centiméternél. Színházi siker külföldön Nagy sikert aratott a Nemzeti Színház társulata január 15-től 20-áig tartó turnéján, amelynek során Stuttgartban, Párizsban és Strasbourgban, a határainkon túl élő magyar közönség előtt mutatták be Illyés Gyula: Különc című drámáját - mondta meg az MTI munkatársának a társulat hazaérkezése után Moór Marianna, a darab egyik szereplője. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére szervezett turnén a stuttgarti Amerika Házban, a Párizsi Magyar Intézetben, valamint Strasbourgban, az Egyetemi Színházban, egyaránt telt ház előtt játszottak. A vendéglátók - jegyezte meg Moór Marianna — szívesen vették volna, ha a társulat több előadást tart egy- egy helyen, hiszen sokan jegy hiányában nem tudták megnézni a darabot. A Különc című Illyés drámát a hazai közönség január 22-én, a Magyar Kultúra Napján, a Nemzeti Színház várbeli refek- tóriumában láthatja. A darabot Sík Ferenc állította színre. Teleki Lászlót Kozák András alakítja. További szereplők: Pere- martoni Krisztina, Szakácsi Sándor, Sörös Sándor, Moór Marianna, Szirtes Gábor, Ré- kasi Károly, Tahi József. A jelmezt - meghívott vendégként - Gombár Judit tervezte, a díszlet Kemény Árpád munkája. Szupervonat A harmincas években két óra 17 perc volt a gyorsvonat menetideje Berlin és Hamburg között. Napjainkban furcsa módon erre egy órával több idő kell. Nem véletlen, ha a sietősebbek (s persze tehetősebbek) a repülőt részesítik előnyben a vasúttal szemben. A Lufthansának azonban komoly konkurenciát jelenthet, ha megvalósítják azt a nagyszabású tervet, hogy a „Transrapid” elnevezésű gyorsvasút kösse össze Berlint a kikötővárossal. A háromszáz kilométeres távot a szerelvény ötven perc alatt teszi majd meg. A Transrapid megépítése egyelőre a környezetvédők kemény ellenállásába ütközik. A zöldek szerint a szupergyors vonat túl sok energiát használ fel és magas a zajszintje. A csodavasutat tesztpályán mutatták be. 306 kilométeres sebesség mellett is normális hangerővel lehet társalogni a kocsi belsejében; a Transrapid hangtalanul siklik egy mágnes- párnán, nem is érinti a pályatestet. A külső zajszint is nagyon alacsony. Modellből filmsztár Diego Serrano, Amerika egyik legkeresettebb férfi modellje volt. Kiváló adottságaira felfigyeltek a filmesek is. Első nagy sikere igazolja is őket: főszereplője volt A villámlovas című filmnek. Diego egyébként 10 évvel ezelőtt költözött Amerikába. Képes technikatörténet A parittyagép A lovagkor alkonya az ostromfegyverek alkalmazásával kezdődött el. A XV. században a várak, a maguk erődítményeivel, várárkaival, védőbástyáival egyre bevehetetlenebbekké váltak. A Courtrai melletti csatában 1302-ben elvéreztek a francia lovagok díszei-virágai, a fla- mand gyalogcsapatok, 1346-ban pedig Crécy mellett az angol gyalogság nyilaitól szenvedtek vereséget. A várostromoknál ez időben már szóba sem jöhetett a nehéz, vagy akár a könnyű fegyverzetű lovagok alkalmazása. A középkori hadviselésben a várak egyre inkább hosszantartó ostromára kellett felkészülni, s az ostromeszközök közül itt a parittyagépet mutatjuk be, melynek golyóbisai már eredményesen rombolták a várfalakat és nyitottak kaput az ostromló gyalogságnak. Jellemző az ostromgépek hatására, hogy a százéves háború során (1337— Működésben a parittyagép 1453) VII. Károly francia király csapatai csupán egy év alatt (1449-50) Normandiában hatvan angol várat vettek be, míg korábban egy-egy vár elfoglalásához egy évnyi idő volt szükséges. K.A. A lakihegyi szivarantenna makettje is látható Rádió-tv múzeum Diósdon Megnyílt az első Rádió és Televízió Múzeum csütörtökön Diósdon, az Antenna Hungária Rt. és a Postai és Távközlési Múzeumi Alapítvány támogatásával. Ez a létesítmény a Posta nyolcadik szakmai múzeuma: eddig a postai szolgáltatások történetét, a telefon történetének relikviáit, bélyegmúzeumot és más hasonló gyűjteményeket tártak már a nyilvánosság elé. Az Antenna Hungária diósdi épületében most a két év múlva 70 éves évfordulóját ünneplő magyar rádiózásnak szeretnének egy szakmai bemutatót szentelni, ezért várják a gyűjteménybe értékes relikviákat felajánló polgárok jelentkezését is. Jelenleg a rádiózás őstörténetét idéző detektoros rádiókészülékek, különböző néprádiók láthatók a múzeumban, s a Massá- nyi Károly tervezte lakihegyi óriás szivarantenna makettje is. A televízió is helyet kap a kiállításon: bemutatják az első széria készülékeit. Antennák a fókák fején Miniadók segítségével akarják kutatni a fókák életét Hollandia és Dánia között a tengerben. Az adókat a fiatal állatok fejére ragasztják úgy, hogy az a mozgásban egyáltalán ne akadályozza őket. Áz adó a legközelebbi vedlésnél magától leesik, így a tudósok megtudhatják, hogy a fiatal állatok milyen gyorsan verődnek csapatba és merre járnak. Minden adó külön frekvencián működik, s azokat Hollandia és Dánia valamennyi állomásán fogni lehet. A fókaállomány az Északi-tengerben az 1988-as évi pusztulás után újra gyarapszik: a schleswig-holste- ini parton az idén már 2800 fókát számláltak.
