Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. január 21., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Újabb zökkenő az egészségügy reformjában „Kétbélyegzős” évkezdés Az a tapasztalat, hogy a kör­zeti rendelőkben - országosan - nem volt problémamentes a vé­nyekkel kapcsolatban január el­sejétől előírtak betartása, azt is jelzi: az egészségügy reformjá­nak sorozatos intézkedéseire nem lehet elég korán felké­szülni ... Mint dr. Tóth Mária, a me­gyei tisztifőorvos helyettese elmondta, az egy év nem bizo­nyult elegendőnek az átálláshoz Nógrádban sem. Ugyanis a vál­tozást már egy 1991-es rendelet rögzítette. A szabálytalan, csak az úgynevezett személyre szóló pecséttel ellátott receptek a hó­nap első hetében a salgótarjáni gyógyszertárakban is okoztak zökkenőket, utánjárással ter­helve a betegeket. Az okokról kérdeztük meg dr. Hajdú Katalint, a városi polgármesteri hivatal egészség- ügyi osztályának vezetőjét, aki elmondta: a magas költség miatt nem csináltattak a munkáltató nevét, címét, telefonszámát fel­tüntető új recepteket, s késve rendelték meg az ugyanezen in­formációkat tartalmazó fejbé­lyegzőket. Tudniillik az ezzel ellátott régi vények megfelelnek a kívánalmaknak. S hiába számítottak a gyógy­szertárak, illetve az igazgatási szervek rugalmasságára, mert ezek nem respektálták az egész­ségügyi reform egyéb intézke­déseivel tetőtől-talpig elfoglalt önkormányzat körülményeit: felhívták a figyelmet a szabá­lyok betartására, arra a lehető­ségre, hogy a munkáltató címét, stb. számítógéppel vagy író­géppel is felírhatják. Szeren­csére a kártyarendszerre való át­térés miatt temérdek adminiszt­ratív munkával megterhelt kör­zetek azóta megkapták az igé­nyelt bélyegzőket. Mellesleg: a szűrésekkel, a jogosítványhoz, a lőfegyver- használathoz kötelező alkal­massági vizsgálatokkal ki- szélesedett tevékenységi körük olyan napi feladatokkal bővül, mint például a mostani, inten­zív, számítógépes tanfolyam. S természetesen a rájuk vonat­kozó jogszabályok sorra szület­nek, továbbá végre is hajtat­nak. (Mihalik) Pásztón: Konstruktív álmok Kletz László „Konstruktív álmok” című kiállítását nyitot­ták meg január 20-án a pásztói városi művelődési központban, a Csohány Baráti Kör és az in­tézmény közös szervezésében. Kletz László eddig huszonöt önálló kiállítással lépett a kö­zönség elé idehaza és külföl­dön. O alapította 1976-ban a di­ósgyőri képzőművészeti stú­diót, amelynek azóta is veze­tője. Pásztói tárlata február 5-éig tekinthető meg. Nulladik típusú megpróbáltatások (Folytatás az 1. oldalról) évvel fiatalabb sorstárs és földi, Galcsik Beatrix nem is pályá­zott a helyi, iskolai állásra. Vi­szont az egri főiskola kapui sem nyíltak meg előtte. Kicsi kora óta dédelgetett tervét, azt, hogy tanítson - ha nem is végérvényesen - egy időre kénytelen feladni. Tilta­kozó ösztöneit legyőzte a józan­sága: tisztában lévén azzal, hogy szakma nélkül nem ma­radhat, ezért most olyat csinál, amit egyáltalán nem álmodott magának:- A kereskedelmi kétéves szakát végzem Balassagyarma­ton, levelezőn. A vizsga után lehetek például boltvezető. Úgy tervezem, hogy később folyta­tom a főiskolai felvételizést, ha szükséges többször is. Nem adom fel, mert tudom, mi való nekem, s miben nyújthatok má­soknak a legtöbbet. Szeretném, ha nem maradna ki az életemből a nyelvtanulás sem, tehát aligha fogok unatkozni - rajzolja meg a közeli és távolabbi jövője ké­pét Galcsik Beatrix, akit a könyve társaságában találtunk. Kettejük nekirugaszkodásai­hoz lendületet ad a családi hát­tér anyagi biztonsága, amit erő­sít - a korosztályra jellemző - szuverén elgondolásokhoz való kötődés. Másként esik a latba az olyan hasonló cipőben járók próbálkozása, akik ezt a stabili­tást kénytelenek nélkülözni. A szécsényi P. Ottóé a pótmegol­dás pótlásának tipikus esete. A fiú műszaki vonalon kísé­relt meg diplomához jutni, de huszonhat éves korára végleg elege lett a felvételi lapokból.- Egy idő után szerintem mindenki rájön arra, hogy nem kell bemerevedni. Én is leszáll­tam a magas lóról, mikor a fater munkanélküli lett. Megráztam magam, szakítottam a nyelvta­nulással, s a kedves, tanácsokat osztogató ismerősökkel is. Az eredmény: van már melóm, de erről nem mondok többet. S azt hiszem, így már kihúzom egy pár évig - hangzik a vallomás. Az ugyancsak szécsényi Er- dösi család ifjú tagja villamos­mérnök, főiskolai, egyetemi végzettséggel. O azért függesz­tette fel az álláskeresést, mert besorozták katonának.- A legnehezebben megköze­líthető ez a réteg - állítja Tóth Józsefné, a városi művelődési és ifjúsági centrum munkatársa. - Ékes példa erre a a munkanél­küliek klubjának folyamatos szervezése, de említhetném az ingyenes, csak nekik szóló nyelvtanfolyamunkat is. Ez ta­valy áprilisban indult, mintegy harminc fővel. Júliusban tizen- ketten, szeptemberben pedig már csak kilencen voltak, s kö­zülük sem vizsgázott le min­denki. Aztán összefutottam né­hány lemorzsolódott fiúval, s kétféle újsággal fogadtak: men­nek vendégmunkásnak, vagy belebotlottak valamibe, amit úgy hívnak, hogy shwarz, va­gyis feketemunka. S innen kez­dődött a szájzár: a részletekbe nem avattak be. Lazsán Zsolt, a megyei mun­kaügyi központ szécsényi ki- rendeltségének vezetője neve­ket sorol. A tulajdonosaik egy­szer-kétszer már megfordultak náluk. Információval bőven el­látták őket, s ennek is köszön­hető, hogy jó néhányan beleka­paszkodtak az átképzésnek ne­vezett szalmaszálba. Az a tény, hogy a volt pálya- választási tanácsadó profiljának megfelelő tevékenység leszű­kült, azt jelenti: beszűkültek a fiataloknak szóló perspektíva­kínálatok is. Ezek helyét nagy­részt a munkanélküliség kezelé­sének nevezett tűzoltás vette át.-A megyei munkaügyi köz­pont képzési-pályaválasztási osztálya vette át a megszűnt in­tézmény feladatait, de csak érin­tőlegesen tud foglalkozni a kife­jezett pályára orientáláshoz szükséges tanácsadással, a nyil­vánvaló okok miatt - tájékoztat Nagy Oszkárné osztályvezető. - Főleg gimnazisták jönnek hoz­zánk ilyen kérésekkel, s ha pél­dául részt vesznek a pályázata­inkon, s aszerint, hogy volt-e már munkahelyük, juttatásban, támogatásban részesülnek a ta­nulmányi idő alatt. Ez idő alatt kedvezményesen utazhatnak, s ez azoknak fontos, akik Pász­tón, Balassagyarmaton, illetve Rétságon tanulnak. A fiatalokkal folytatott be­szélgetésekből az is kiderült: mindez nem kevés, s kétségkí­vül jó arra, hogy oldja a felesle- gességérzetet. Ellenben nincs válasz a kérdésre: mit tegyen az a pályakezdő, aki nem akarja feladni az egyéniségét, gondo­san megtervezett jövőjét? S ugyanígy arra sem: ki vállalja a felelősséget a kallódó tehetsé­gek elvesztéséért? -Mihalik­Konferenciát rendezett a pedagógiai intézet és a TIT Környezetvédelemről pedagógusoknak A pedagógusok érdeklődéssel halgatták az előadásokat A TIT Nógrád Megyei Egye­sületének Környezetvédelmi Oktatóközpontja és a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet kon­ferenciát tartott szerdán Salgó­tarjánban, Környezetvédelem és oktatás címmel. A konferenciát a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium támo­gatásával rendezték. A délelőtti programon óvodapedagógusok, a délutánin általános iskolai és középiskolai tanárok vettek részt. Az érdeklődésre jellemző, hogy a résztvevők száma meg­haladta a 120-at. Mint dr. Agócs József, a TIT szaktitkára elöljáróban el­mondta, az ilyen jellegű infor­mációszerzés iránt széleskörű érdeklődés nyilvánul meg szerte az országban. Éppen ezért ezt a konferenciát hagyományterem­tőnek tekintik annak reményé­ben, hogy a szükséges pénzesz­közöket is sikerül előteremteni. Benkö Gyöngyi, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársa mind a délelőtti, mind a délutáni program résztvevői számára megtartotta „Hazai környezeti oktatás és képzés” című előadá­sát. Számos, rendkívül érdekes adatot ismertetett-ennek során, ezek közül hadd emlékeztes­sünk itt és most csak arra, hogy a hazánk területén található fo­Gyurkó Péter felv. lyóvizek 95 százaléka már szennyezetten érkezik hozzánk. Kiss Sándor, a tisztiorvosi szol­gálat biológusa a környezetvé­delmi oktatás és alapjairól tar­tott előadást, s mellette a dél­előtti programban Horváth Györgyné bátonyterenyei óvo­davezető saját, ezzel kapcsola­tos tapasztalataikról számolt be. A környezetvédelmi oktatás gyakorlati kérdéseiről Herc- zegné Varga Ilona, a pásztói gimnázium tanára, a nyári ter­mészet- és környezetvédelmi táborok szervezésének mód­szertani témaköréről pedig dr. Hír János szakmuzeológus tar­tott előadást. Kiállítás nyílik Nagy Márta balassagyarmati festőművész „Évszakok a nóg­rádi tájakon” című kiállítása nyílik meg február 2-án a szé­csényi Kubinyi Ferencz Múze­umban. A tárlat, amely a Nóg­rádi Mecénás Alapítvány támo­gatásával jön létre finom vonalú rajzok és érzékeny akvarellek sokaságával hozza közel az ér­deklődőkhöz a nógrádi tájak változatosságát, az évszakok sa­játosan helyi szépségét. Környezetvédelmi kerekasztal A bátonyterenyei képvi­selő-testület művelődési bizott­sága már a múlt év végén kidol­gozta és a nyilvánosság elé lé­pett azzal a természetmegóvási programmal, amely a köztiszta­ság radikális javítását vette célba. Közismert, hogy a települé­sen gyakorta fordulnak elő a közterület elcsúfításával kap­csolatos szabálysértések, kör­nyezetrombolások és rongálá­sok. Utóbbiak megakadályozá­sára fogtak össze a város okta­tói, nevelői és környezetvé­delmi szakemberei, s alakították meg a maguk kerékasztalát. A kezdeményezéshez csatlakoz­tak a helyi polgármesteri hivatal munkatársai is, s közösen sürge­tik, hogy az önkormányzat eré­lyesebben lépjen fel a szemete- lőkkel szemben, a városgazdál­kodási vállalat pedig hatéko­nyabban végezze az utcák, te­rek, parkok tisztítását, díszíté­sét. cs.k.e. Nógrád megyei méhészek részközgyűlései A Magyar Méhészek Egyesü­lete Nógrád megyei tagjai 1993. január 23-án Salgótarjánban a volt MSZMP-székházban, 24-én Balassagyarmaton a Ró­zsavölgyi Márk Zeneiskolában - mindkét helyen délelőtt 10 órai kezdettel - hallgatják meg a megyei vezetőség beszámoló­ját az 1992. évben végzett mun­káról, a szervezeti és pénzügyi helyzetről, a méhegészségügyi állapotról, és az először 1992-ben tapasztalt mézértéke­sítési nehézségekről. A vita után kerül sor a megyei vezető­ség és az országos értekezlet küldötteinek megválasztására. Traffipax • Január 21-én, csütörtökön 12 és 20 óra között a megyei köz­lekedésrendészet Balassagyar­mat belterületén végez sebes­ségmérést. A gépkocsival köz­lekedők tehát itt számíthatnak ellenőrzésre. Alapítvány a faluért • Mihálygerge. Az egészség- megőrzés, a település közbiz­tonsági és kulturális feladatai­nak teljesítésére, valamint a he­lyi sportélet támogatására ala­pítványt hozott létre a falu ön- kormányzata. A cégbejegyzés megtörtént, az adományok az adóalapból leírhatók. Az ada­kozni szándékozók, bővebb fel­világosítást a polgármesteri hi­vatalban kérhetnek. Hangverseny • Salgótarján. A zenekedve­lők táborának kínál kellemes kikapcsolódást, szórakozást az állami zeneiskolában január 22-én, pénteken, 18 órai kezdet­tel rendezendő hangverseny. Az est különlegességét az adja, hogy az iskola volt növendékei lépnek színpadra. Repertoár­jukban Händel, Chopin, Stra­uss, Haydn és más zeneszerzők művei szerepelnek. A „föld napja” • Piliny. Lezajlott a földárve­rés első fordulója a napokban a településen, ahol harmincné­gyen igényeltek földet. A licit sikeresnek mondható, ugyanis a kárpótlásra kijelölt területek je­lentős része itt már elkelt. A község bevételei ® Nőtincs. A községi önkor­mányzat 1993-ban 3,1 millió forintot kap vissza az állami költségvetésből, a személyi jö­vedelemadó visszatérítéseként. Ez kiegészül 865 ezer forint tá­mogatással is. A helyi adókból 650 ezer forint bevételre számí­tanak, térítési díjakból egymil­lió forint körül alakul a bevétel. Az egészségügyi szolgálat tá­mogatása négy millió forintot utal át a társadalombiztosítási igazgatóság, és a tavalyi évről is maradt két millió forintjuk. Mindez a költségvetésben kerül felhasználásra. A Treasure Group konzultációt tartott Pásztón Céljuk a vállalkozók segítése Újabb rendezvényét tartotta nemrégiben Pásztón a Busin- ness Center Klub. Az előadók az amerikai Tressure Group, azaz a Kincses Csoport vállal­kozásfejlesztési tanácsadó cég tagjai voltak. A Kincses Cso­port magarországi képviselőjé­től, Palotai Zoltántól megtud­tuk, hogy az atlantai cég első hazai konzultációs előadása 1992. május 20-22-e között Egerben volt. A program során gyakorlatban alkalmazható szemléletet ismerhettek meg a résztvevők, és új gondolkodás- móddal találkozhattak. A Treasure Group szellemi vezére a Bell házaspár. A férj, Terence Bell, aki en­nek a neves amerikai cégnek az igazgatója, egyetemi tanár és marketingvezető, Columbus ál­lam kereskedelmi kamarájának tagja, s volt helyi szónoki ver­seny győztese is. Felesége, Anita Dunajszky-Bell kitűnően beszél magyarul, mivel Cleve- landben angol és magyar isko­lába járt. Üzleti adminisztráció­ból és pszichológiából diplomá­zott az egyetemen. Menedzs­ment képzési terveket készít, és vezetőképző programokat irá­nyít. Céljuk, hogy segítsenek másoknak saját értékeik, kin­cseik kiaknázásában, az üzleti szellem mind jobbá formálásá­ban. Kérdésünkre Terry Bell úr elmondta, hogy a BC Klub lét­rehozójának, Hasznosi Attilá­nak a meghívására érkeztek Pásztora, aki az első konzultá­ciós előadásuk hallgatója volt. Tetszik nekik a környék, céljuk az észak-magyarországi vállal­kozók segítése, képzése az ame­rikai üzleti élet tapasztalatainak, eredményeinek átadásával. A BC Klub tevékenységét izgal­masnak és magas színvonalú­nak értékelte. Külön kiemelte, hogy a konzultáción hölgyek is részt vettek, hiszen Amerikában nagyon fontos a nők szerepe az üzleti életben. Terveiről el­mondta, hogy februárban vég­leg Magyarországra költöznek. Egerben lesz a központjuk, ahol tréning és üzleti centrumot ala­kítanak ki. Szeretnék ezt az üz­leti filozófiát iskolai rendszerbe foglalni, és fiatalok képzésére is felhasználni. Szoros együttmű­ködést kívánnak kiépíteni az Észak-Magyarországi Gazda­sági Kamarával. A pásztói konzultáció egyér­telműen sikeres volt, amit feb­ruárban újabb követ, szintén a BC Klub szervezésében. Kíváncsiskodó Az illeték el is maradhat Szűcs Mihály cserháthalápi olvasónk kérdezi, hogy az ál­tala igényelt - korábban az ő nevén szereplő, a téesz hasz­nálatában lévő - föld kimérési költségeit valóban neki kell-e fizetnie? A nem egészen pontos kér­désre dr. Sárközi Judit, a Nóg­rád Megyei Kárrendezési Hiva­tal vezetőhelyettese a követke­zőket válaszolta: A részarány földtulajdonosok kérésére az ingatlannyilvántar­tásban feltüntetett tulajdoni részarányoknak és aranykorona értékének megfelelő nagyságú és értékű földet ki kell adni. A föld önálló ingatlanná alakítá­sának költsége és a tulajdonjoga ingatlannyilvántartási bejegy­zésének eljárási illetéke a tulaj­donost terheli. A kérdező esetében valószí­nűleg erről lehet szó, de a bizo­nyosság kedvéért a másik lehe­tőséget is érdemes számításba venni. Ha az ingatlant termő­föld-árverésen szerzi meg va­laki kárpótlási jegy ellenében, úgy az önálló ingatlanként tör­ténő kialakításával kapcsolatos költségeket az állam viseli. A tulajdonszerzés ebben az eset­ben mentes a vagyonszerzési il­leték alól. Több munkatársa nevében is kérdezi olvasónk, hogy a salgótarjáni kórház dolgozói­nak 13. havi fizetésével kap­csolatban mi az igazság. Úgy hírlik - írja -, hogy nem fize­tik ki, de ha erre sor kerülne, úgy egyelőre ennek csak a felét kapnák meg a dolgozók. Ugyancsak tudni szeretnék, hogy a 13. havi fizetés jár-e a huzamosabb ideje betegállo­mányban lévőknek?

Next

/
Oldalképek
Tartalom