Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-04 / 2. szám

4 HÍRLAP _____________________________OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993 . január 4., hétfő B orsosberényi ajándékcsomagok Az összetartozás melege Enyém, tied, övé — mégis kié? Úgy érzem, nem csupán adni és kapni jó - a köszönet kinyil­vánítása legalább ilyen értékű. Az elmúlt napok egyikén a falu minden portája házhoz kézbesített szaloncukor csoma­got kapott. A küldeményben a borsosberényi önkormányzat kívánt kellemes ünnepeket. Úgy érzem, hogy a házakhoz eljutta­tott küldemény - a meglepetés örömén kívül - egy-egy apró Tisztelt Szerkesztőség! Ké­réssel fordulunk Önökhöz: sze­retnénk, ha köszönetünket az újság lapjain is eljuttatnák azokhoz, akik gyermekeinknek a karácsonyi ünnepek alkalmá­val rendkívül nagy örömet okoztak. Először is megköszönjük a Fidesz megyei tagozatának ajándékait, melyeket személye­sen adtak át gyermekeinknek. Hangulatos, szeretetteljes kis műsorral kötötték egybe az át­adást, a műsort a balassagyar­mati zeneiskola tanára és nö­vendékei mutatták be. Ilyen megható élményben, gazdag ajándékban még nem volt része gyermekeinknek. Teljesen váratlanul felkeres­tek bennünket a pataki Kalász nőegylet tagjai, s ruhaneműket, gyümölcsöt, édességet adtak át gyermekeink számára, melye­ket öntevékenyen, saját körük­ben gyűjtöttek. További segít­ségüket is felajánlották, mi pe­dig örömmel fogadtuk, s köszö­szeme lehet a szeretet láncának. Amelyik lánc körbefogja ki­csiny falunkat, és felbontva a csomagocskát jó szívvel gondo­lunk egymásra, a közösséghez tartozás melegével átfogva. Részemre ez a figyelmesség nem csupán gesztusértékű - előre mutató jelentőséggel bír. Köszönettel egy falutárstól: Kocsis István Borsosberény nettel vesszük fáradozásukat. Az ünnep előtt néhány nappal igen nagy problémát okozott az intézetnek, hogy a régi vízveze­tékrendszer egy része meghibá­sodott. Emiatt a hibás vezetéke­ket fel kellett tárni, ki kellett cserélni. A szakmunkások gyorsan és ügyesen elvégezték a munkát, de az árkok betakará- sára a fagy miatt a falu lakói közül kellett segítséget kér­nünk. Első szóra jött és segített: Erdős Sándor, Tokodi András, Mike János, Mike Csaba és Hlacsok Lajos. Nagyon köszön­jük segítőkészségüket és mun­kájukat. A Fidesz, a pataki Kalász tag­jai, a helyi lakosok segítsége, úgy érezzük, követésre méltó példa. Köszönetünket azért sze­retnénk a nyilvánossággal is megosztani, hogy örömünkben mások is részesüljenek. A horpácsi nevelőotthon dolgo­zói és lakói nevében: Burisné Kürtös Katalin míg. Az elmúlt egy-másfél évben több cikk foglalkozott az STV- vel. A megyeszékhely kábelte­levíziós hálózata nem lehet el­adó. .. Még darabjaiban sem! Az 1991. december 13-ai NÓGRÁD- ban a „Dilettánsok döntenek a kábeltévéről?” című cikkben a kábeltelevízió megva­lósításáról - pénzügyi finanszí­rozásáról - nyilatkozott az NSZV volt dolgozója, Hegyi Zoltán. Nyilatkozatát hitelesnek lehet tekinteni, mivel a híradás- technikai részleg vezetője volt. Lényegi elemeket kiemelve idézem;-,,A Hazafias Népfront 9 mil­lió forintot nyert lakossági tár­sadalmi munkáért. Ezzel a vá­rosi tanács rendelkezett, és úgy döntött, kábelhálózatra fordítja a pénzt.” (Ebből a pénzből kezdte meg a szolgáltató a vá­rosi hálózat kiépítését.) A hely­zet komikuma, hogy Salgótar­ján város lakossága ezért meg­dolgozott, majd még fizetnie is kellett: „Az első ütem után ('89- től) fejlesztési hozzájárulást kért a lakosságtól.” - Ezek sze­rint sokan kétszeresen fizették meg a városi hálózat kiépítését.-„Van az önkormányzatnak annyi része, amennyi feljogo­sítja a tárgyalásokra?” „Az akkori tanács igazából nem járult hozzá a rendszerhez. Nem utasította el, de pénzt nem adott. Pontosabban, ötmilliót kölcsönzött a szolgáltatónak.” Sajnálatos, hogy a cikk nem foglalkozott az NSZV saját pénzügyi befektetésével. Hogy miért? Mert jó lenne tudni, hogy az NSZV honnan tud kö­„Gyerektúszok” (FEB)A jelenség több mint elgondolkoztató: mind eredmé­nyesebben működnek olyan - antiszociális eszményeket, hi­telveket valló - szekták, koráb­ban nálunk ismeretlen közössé­gek, amelyek zömmel gyere­kekből toborozzák követőiket. S a gyerekek hátat fordítanak szülői háznak, testvéreknek, is­kolának, barátoknak, egész ko­rábbi életüknek . Érthető és jogos az érintett családok félelme:a különös pró­féciák bűvkörébe vont fiúk és lányok jellemének, fejlődésé­nek, jövendő sorsának alakulása kétes és bizonytalan. A leginkább „fenyegetett” korosztály a 13-18 éveseké - bár a korhatárt illetően termé­szetesen sem alul, sem felül nincs éles választóvonal. Az évek számától ugyanis bizonyos mértékig független tényező, hogy ki milyen mértékben befo­lyásolható. Figyelmeztető tapasztalat az is, hogy a családi körből elraga­dott fiatalok többsége fiú, aki a testi-szellemi érés sok érzelmi szélsőséggel is együttjáró sza­kaszában van, s e labilis kor­szakban viszonylag könnyen fordítható szembe mindazzal, ami hagyományos és megszo­kott. A lányok nehezebben vál­lalkoznak az otthon elhagyására - ám, ha megteszik, nehezebben is lépnek rá a visszavezető útra. A szekták „újoncainak” zöme olyan önállósodás előtt álló ti­zenéves, akinek stabil a családi háttere, szüleik többnyire na­gyon elfoglalt emberek. Meg­adnak mindent, legalább is anyagiakban. Vannak tipikus élethelyzetek, amikor a fiatalok érzelmileg kü­lönösen kiszolgáltatottak külön­féle tanoknak és (téveszmék­nek. Ilyen az iskolaváltás, a csa­ládon belüli komolyabb konflik­tus, egy-egy mélyebb nyomot hagyó kudarc-élmény... A szekták által könnyen „tú­szul” ejthető gyerekek általában jó magaviseletűek, csöndesek, befelé fordulók és - magányo­sak. Igazi törődés híján egyedül érzik magukat félelmeikkel, szorongásaikkal, reményeikkel és terveikkel - s ha kétes, anti­szociális eszmék követői nyúj­tanak kezet, azt is gyanútlanul megfogják. zel 26 millió forint értékű ge­rincvezetéket saját befektetésé­nek tulajdonítani, miközben az NSZV-t felszámolják. Nézzük a tényeket; 1. / Kapott a város lakosságá­tól - társadalmi munka ellenér­tékeként 9 millió forintot. (Nem a tanácsi költségvetésből, ez nem az NSZV-é.) 2. / Kapott a városi tanácstól 5 millió forint kölcsönt. (Ezt nem lehet figyelembe venni, mert a kölcsön visszajár, ha másra köl­tötték, az az NSZV dolga...) 3. / A műszaki fejlesztési hozzájárulás leglényegesebb eleme a kábeltelevízió gerinc­vezetékének és a jelkiadó köz­pontnak a tulajdonjoga. Ez kö­szönhető a 9 millió forintnak, valamint a lakosság által fizetett hozzájárulásnak. Ennek értéke meghaladja a közel 27,5 millió forintot. Összesen közel 36,5 millió forint. Ha az NSZV in- nen-onnan hitelt vett fel a fo­lyamatos gerincvezeték és jel­kiadó központ létesítésére, bő­vítésére, lassan volt miből visz- szafizetnie - ha akarta. De ezt a 36,5 millió forintot nem tekin­tette a sajátjának. Az NSZV a kábeltelevízió rendszernek csak üzemeltetője volt, mivel a befi­zetők - hitelezők - soha nem mondtak le tulajdonjogukról. A kábeltelevízió hálózat megrendelője 99,8 %-ban a la­kosság, egyéni tulajdonhánya­dukkal - és ők fizettek. A 36,5 millió forint nem az NSZV-é. A fenti számszaki kimutatás szerint rendkívül sajnálom, hogy Salgótarján város alpol­gármestere nem rendelkezik Az utóbbi időben a szokott­nál is több levél érkezett szer­kesztőségünkhöz, melyeknek írói részben a Kíváncsiskodó című rovatban kérnek vá­laszt, de jogi rovatunkhoz is intéztek közérdekű kérdése­ket, név nélküli válaszokat kérve. Ezekre adunk választ hétfői lapszámainkban. * Sokakat érdekel, hogy kinek jár tizenharmadik havi fizetés és jubileumi jutalom? A közalkalmazottak jogállá­sáról szóló törvény - az 1992. évi XXXIII. tv. - hatályba lé­pése óta, tehát 1992. július 1-jé- től kell alkalmazni a tizenhar­madik (13.) havi illetményre és a jubileumi jutalomra vonat­kozó új rendelkezéseket. A tör­vény 68. paragrafusának (1) be­kezdése alapján a közalkalma­zott minden esztendőben jogo­sulttá válik a 13. havi illet­ményre, amennyiben az adott évben legalább hat hónap köz­alkalmazotti jogviszonnyal ren­delkezik. Ezt a jogosítványt ak­kellő tájékozottsággal. Erről lásd Mi lesz a sorsa a megye- székhelyi kábeltévének? című írást, amely 1992.december 18- án jelent meg a NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP-ban. A la­kosság által befizetett műszaki fejlesztési hozzájárulásnak a ge­rincvezeték és jelkiadó köz­pontban kellett megvalósulnia. S nem azért, hogy a gerincveze­téket összekötötték a lakások­kal. Azért külön megfizettek. Ha kívánja rendelkezésére tu­dom bocsátani egy adott utca - családi házas övezet - kábelte­levízió létesítésének szerződé­sét, végszámláját. Általában a kábeltévé mögöttes hálózatok ugyanebben, a vállalkozói gon­dolkodásmódban kerültek kivi­telezésre. Fizettek a belépők. Tisztelt alpolgármester úr! Ön nyilatkozatában két költség- vetési fejezetet tételez fel. Csakhogy ahhoz, hogy a kábel­tévét lakásainkban nézni is le­hessen, azért megint fizetünk havi-negyedévi díjat. Ez a használati díj! Ha az Ön gon­dolkodásmódját fogadnánk el, akkor ezt nekünk nem kellene fizetni! A vízműnek, ÉMÁSZ- nak, távközlési üzemnek, NSZV-nek volt, a Focus Unió Kft-nek van saját hálózatépítő részlege, kivitelezője. Ha a vá­rosi önkormányzat saját pén­zeszközéből bármit megrendel, és a vállalkozók elvégzik, azt követően, hogy az elvégzett lé­tesítményt üzemeltessék, az ön- kormányzatnak tulajdonjogilag arról le kell(ene) mondania, vagy marad a karbantartási szerződés. Az NSZV erre is fel­kor sem veszíti el, ha időközben megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya. A kérdésre figyelemmel ki kell emelnem, hogy első ízben 1992-ben vált jogosulttá a köz- alkalmazott a 13. havi illet­ményre. Ezt a jogosultságot a törvény 87. paragrafusának (1) bekezdése alapján történő „át­számítással” meg lehet szerezni július 1-jei hatállyal. Nincs te­hát semmi jogi akadálya annak, hogy július 1—je után a tizen­harmadik havi illetményt bár­melyik pillanatban kifizessék. A 13. havi illetményt és a jubi­leumi jutalmat is az a munkál­tató köteles kifizetni, amelyik­kel az állampolgár közalkalma­zotti jogviszonyban áll a kifize­tés esedékességekor. Jubileumi jutalom a közal­kalmazotti törvény 78. paragra­fusának (1) bekezdése alapján illeti meg a közalkalmazottat abban az esetben, ha 25, 30, il­letve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A jubileumi jutalom - noha az el­készült valamikor. Van - volt - karbantartási szerződésterve­zete a kábeltelevízió rendszerre. „(Ráutaló magatartás, hogy a kábeltévét nem tekintette saját­jának.”) Visszakanyarodva a lényegi mondanivalóhoz: Kié a kábel­tévé? Ki volt a megrendelő? - Döntő többségében a lakosság! Ki volt a pénzügyi finanszí­rozó? - Döntő többségében a lakosság! Ki nem mondott le a tulajdonjogáról? - A lakosság! Tehát kié a kábeltévé? Azoké, akik valamennyien - közel 10 ezer család - a kábeltévére befi­zettek. A városi önkormányzatnak nem azon kellene spekulálnia, hogyan juthat 1,9 millió forin­tért közel 26 millió forint értékű vagyonhoz, amit később saját­jaként vinne bele egy közös vál­lalkozásba (kft., bt., stb.), ha­nem azon, hogy Salgótarján vá­ros közel 10 ezer családjának magántulajdonát megvédje. Ez a képviselői kötelezettség! Tisztelt NSZV! Ideje lenne kimutatniuk, hogy a Salgótarján város által adott vagyonból mit tekinthetnek saját termelési ér­tékűnek, mit állami vagyonnak, mit külső idegen vagyonnak, ami fölött nem rendelkeznek sa­játként. Mint megyeszékhelyű vállalatnak ez erkölcsi felelős­ségük. A nyilvános vagyonelszámo­lás nem szégyen, hanem kötele­zettség. Erre szíveskedjenek a felszámoló figyelmét is fel­hívni! nevezés megegyezik a régi munkatörvénykönyvében meg­fogalmazott juttatással - új, a közalkalmazotti törvény alapján járó juttatás, ezért csak azt a közalkalmazottat illeti meg, aki a jogosultságot 1992. július 1-jétől kezdődően szerzi meg. A közalkalmazott részére ju­bileumi jutalom és a 13. havi il­letményként olyan illetmény jár, mely pótlékot, kiegészítést és jutalmat nem tartalmaz. Melyik közalkalmazottnak nem jár végkielégítés? A közalkalmazotti törvény 37- paragrafusának (2) bekez­dése határozza meg azokat az eseteket, amikor a közalkalma­zottnak nem jár végkielégítés. Erre figyelemmel nem jár vég- kielégítés a közalkalmazottnak, ha nyugellátásra szerzett jogo­sultságot, vagy nyugdíja mellett alkalmazzák, továbbá akinek a második, vagy további foglal­koztatási jogviszonyát szüntetik meg. Jogvita esetén az illetékes munkaügyi bíróság jár el. Dr. Verebélyi A kalapos festő Széles kalapjáról kalapos festőként ismerik a szentesiek a felvéte­len látható Berkecz István grafikus-festőt, aki a tanyákon szer­zett élményeit eleveníti meg alkotásaiban. Itt éppen „Betyár őseim emlékére” című festményével látható. MTI-fotó: Medgyasszay Gy. Béla Megosztva nagyobb minden öröm! Visnyár Sándor Salgótarján Homokóra gyűjtemény Csongrádon A Csongrádon élő Dózsa Lajosné 1962 óta gyűjti a homokórákat, melyből már 15 országból kerültek hozzá darabok. A csongrádi asszony végrendeletében ügy rendelkezett, hogy hamvai majd egy ha­sonló berendezésbe kerüljenek. MTI-fotó Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Közalkalmazotti jogi kérdések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom