Nógrád Megyei Hírlap, 1993. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16-17 / 13. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. január 16-17., szombat-vasárnap NÓGRÁDI HÍRLAP Repülő orvosok a képernyőn és a valóságban Az élet más, mint a film Hetven esztendővel ezelőtt, ha valakinek Ausztrália gyéren lakott belső vidékén sürgős or­vosi segítségre volt szüksége, „yabbét” indítottak: az őslakók nyelvén ez egyfajta hírláncola­tot jelentett, amikor a települé­sek stafétaszerűen egymást ér­tesítették, s ha megtalálták a legközelebbi doktort, az lóhátra pattant. Néha sajnos már későn érkezett. Egy ilyen lovagló or­vos, John Flynn agyában szüle­tett meg az ötlet, hogy a fejlődő rádiótechnika, a repülőgépek és a tapasztalt orvosok hármas összefogásával hozzák létre a légiorvosi szolgálatot. 1928 má­jusában szállt fel az első gép, s azóta a Royal Flying Doctor Service, a Királyi Repülőorvosi Szolgálat igazi nagyüzemmé vált. 313 főnyi személyzete - orvosok, ápolók, pilóták, rádió­sok stb. - egy év alatt 153 ezer beteget látott el, 14 ezret szállí­tott kórházba és összesen 8 mil­lió 198 ezer kilométert repült. 12 bázisa van, és 400, a legtöbb esetben amolyan szükségrepü­lőtér áll rendelkezésére. A repülő orvosok több televí­ziós sorozatnak adtak témát, az egyik éppen most fut hazánkban is. Ezekről David Greening doktor, miután a repülőgép fe­délzetén, 4800 méter magas­ságban életre segített egy újszü­löttet, így nyilatkozott: „Hát a mi életünk nem úgy zajlik, mint a képernyőkön, ahol reggel gondtalan derűvel állunk mun­kába, s kellemes flörtök zajla­nak. Ez a tevékenység rendkí­vül fárasztó, s különösen nagy erőfeszítéseket követel. Fegyelem, hivatástudat, a sokszor rideg körülmények és a magány elviselése is hozzátar­tozik ehhez a foglalkozáshoz. Nagy tapasztalat kell az első távdiagnózishoz, amikor a rá­diótelefon-beszélgetés alapján próbálja az orvos meghatározni a bajt. Az elszórtan élő csalá­doknál ugyan ott a legalább 150 féle különböző gyógyszert tar­talmazó orvosságos ládikó, de a tégelyek, dobozok csupán szá­mot viselnek, az öngyógyítás megakadályozására. Az orvos is úgy rendeli: „A negyvenhetes­ből kell naponta kétszer két tab­lettát bevenni, étkezés után.” A repülő orvosok tevékeny­sége - a gépek javítását és pót­lását is számolva - nem kis költségekkel jár. Az állami hoz­zájárulás mellett a közvetlenül érintettek is fizetnek bizonyos hozzájárulást. Ennek összege a gazda vagyonától függ. 4000 birkáig 52, 10 ezerig 110, 20 ezerig 200 dollár a gyógykeze­lési díjáltalány. Ennek ellenére páciensekből nincs hiány. Még eldöntésre vár a nyugdíjak emelésének ügyében: Mikortól, mire, hogyan? Milliók várják izgalommal, mit jelent a gyakorlatban az Or­szággyűlés határozata, misze­rint 1993-ban 14 százalékkal emelik a nyugdíjakat. A kérdé­sek közül talán a legfontosab­bak: a korábbi hagyományok­nak megfelelően az idén is két részletben, tavasszal és ősszel kapják-e meg az emelést a jogo­sultak?; a számításoknál az 1992. évi átlagot, vagy az utolsó havi nyugdíj összegét veszik-e figyelembe? Nem mindegy az sem, hogy a 14 százalékot mi­lyen arányban osztják meg, il­letve visszamenőleg január else­jétől lesz-e érvényes az emelés? A sokat vitatott differenciálás főleg a kisnyugdíjasokat és a legmagasabb járandóságban ré­szesülőket érinti. A jelenlegi 6000 forintos, öregségi nyugdíjminimumból egy magányos^ ember már nem tud megélni. Ők tehát nagyobb emelésre számítanak. Azok vi­szont, akik az átlagosnál több tb-járulékot fizettek be, mél­tánytalannak tartanák, ha járan­dóságuk növelésének határt szabnának. Legutóbb is például 2000 forintban határozták meg az emelés maximumát. A nyugdíjas érdekvédelmi képviseleteket és szervezeteket tömörítő nyugdíjaskamara azt tartaná igazságosnak, ha az el­sősorban szociális jellegű jutta­tásokat az államháztartás vál­lalná magára, és nem a társada­lombiztosítás egyre kevesebb pénzéből, a többi rászorult hát­rányára oldanák meg a gondot. Erre most már törvényben sza­bályozott lehetőség van: a rövi­desen hatályba lépő szociális törvény az eddiginél többféle anyagi támogatást tesz lehe­tővé. Például mód lesz arra is, hogy a közüzemi díjakat vagy a lakbért az önkormányzat lakha­tási költségtámogatás címén ki­fizesse a legrászorultabbaknak. E kérdésekre az érintettekkel együtt kíváncsian várják a vá­laszt a nyugdíjfolyósító igazga­tóságon is. Mint az illetékesek­től megtudtuk, az emelés mi­kéntjéről az Országgyűlésnek kell döntenie. Az egyik javaslat- tevő, a Népjóléti Minisztérium szerint a tavaszi 10 és az őszi 4 vagy a 9, illetve 5 százalékos emelés közül kellene választa­niuk a honatyáknak. Jelenleg még a tárcaközi egyeztetés fo­lyik, a kérdés nyitott. A következő ülésszak csak január 25-én kezdődik, tehát azelőtt semmiképpen nem je­lenhet meg az a kormányrende­let, illetve az a végrehajtási uta­sítás, amelynek alapján meg­kezdődhet az új nyugdíjak számfejtése. Az igazgatóság dolgozói felkészültek a nagy munkára, és amennyiben feb­ruár elejéig megkapják a szük­séges információkat, úgy már­ciusban már a felemelt összeget postázzák az összes érintettnek. Szex­bomba­jégkrém A jégrém-gyártók évek óta küzdenek azzal a prob­lémával, hogy csak elmosó­dott alakokat lehet jégből csinálni. Az idén megjelent pálcikás jéggyümölcs for­mája is messze volt a töké­letestől. Skóciában most sikerült Merilyn Monroe aktjának tökéletes megformálása. A kereskedők szerint „bomba­siker” lenne a Monroe- vagy a Madonna-akt pálci­kás jégkrém. Az biztos, hogy a felnőtt lakosságnak legalább a fele szívesen „fogyasztaná” mindkettőjü­ket... Hitler képei nem voltak kelendőek Adolf Hitler egy festménye látható a képernyőn, amelyet a többi 19-cel együtt próbáltak eladni új tu­lajdonosoknak egy olaszországi árverésen - sikertelenül. MTI-fotó Jövedelemjelentés az elmúlt évből Aranyláz A híres, hírhedt amerikai aranyláz óta nemigen hallottunk olyan kirobbanó aranylázról, ami napjainkban Burmában tört ki. Az aranybányászok azonban embertelen körülmények között dolgoznak. Egy-egy zsák arany­földért a feketepiacon 20-70 dollárt fizetnek. 130 kilogramm aranyföldből körülbelül 8 gramm aranyat tudnak kinyerni. Egy aranyfeldolgozással fog­lalkozó üzem naponta mintegy 20 zsákot tud feldolgozni, ami 160 gramm aranyat jelent. Leginkább a pénzügyekkel foglalkozók keresete nőtt Amikor a lakosság életszín­vonaláról esik szó, az egyik maghatározó tényezőnek álta­lában a munkanélküliséget te­kintik a közgazdasági folyama­tok értékelői. Tavaly már min­tegy 640 ezren álltak sorba munkanélküli-segélyért, az idén várhatóan a 900 ezret is eléri a számuk. A legújabb kimutatások azt jelzik, hogy a bérből és fizetés­ből élők többsége viszonylag alacsony jövedelemmel rendel­kezik. A fizikai dolgozók bruttó átlagbére -az 1992. októberi adatok szerint - 18700 forint Kevesebb baleset történt a tengereken, de a veszteségek nagyobbak Tengeri katasztrófák, eltűnt óriáshajók volt, a szellemi és adminisztra­tív dolgozóké 35000 forint. Tavaly legnagyobb mérték­ben a pénzügyekkel foglalko­zók jövedelme nőtt: a bankok, a biztosítók és egyéb intézmé­nyek szellemi és adminisztratív dolgozóinak átlagjövedelme meghaladta az 52000 forintot, ami a tavaly januári bérszínvo­naluk 2,1-szerese. Merőben más a helyzet az iparban, ahol 1992-ben a nagy- vállalatok egy részének lét­számleépítést vagy egyenesen csődöt, felszámolást hozott. Azoknál a vállalatoknál, ahol sikerült talpon maradni, a 18559 forintos bruttó kereset­hez a korábbinál sokkal keve­sebb kiegészítő juttatás - óvo­dai férőhely, üzemi konyha, vál­lalati üdültetés—járult. Az ipar­ban foglalkoztatottak átlagkere­sete az adott időszakban 18 szá­zalékkal nőtt. A feldolgozóiparon belül is jelentős a szóródás. A legrosz- szabbul a textil- és a ruházati iparban, a bőrfeldolgozásban keresnek, bruttó bérük alig ha­ladja meg a 13000 forintot. Nem sokkal jobb a helyzet az építőiparban és a kereskede­lemben sem, ahol a fizikai dol­gozók átlagbére 16000 forint körül mozgott, a bérnövekedés itt is messze elmaradt az árak növekedési ütemétől. Az iparban foglalkoztatott szellemi dolgozók jövedelmi helyzete valamivel kedvezőbb: a bányászatban meghaladja a 42000 forintot, a textil-, ruhá­zati és bőriparban dolgozók át­lagbére alig több mint 25000 fo­rint. Sajnos a statisztikai jelenté­sek a kisvállalkozásoknál fog­lalkoztattak jövedelmi viszo­nyairól nem közölnek pontos adatokat. Ny. V. (ABC EuropressjA világ legnagyobb tengeri biztosítótár­sasága, a londoni Lloyd 1991 végén tette közzé - szokás sze­rint nagy késéssel, mert az ada­tok hiányosak voltak - az 1990-es év jelentősebb tengeri baleseteinek krónikáját. Abban az évben sem volt sok nyugalom a világóceánokon. 1990-ben 188 hajó járt szeren­csétlenül. Igaz, ez kevesebb, mint az előtte volt két évben, de azért nem jelent örömet ez a sta­tisztika sem. Más években min­dig 200 felett van a bajbajutott vagy elpusztult hajók száma; ám a tonnatartalmat tekintve sajnos ezúttal nagyobbak voltak a veszteségek. Főleg azért, mert néhány igen nagy hajó ment a fenékre és azok emelték meg a tonnatartalom-számot. Ezek fő­leg vasércet szállító töme­gáru-hajók voltak. Például a kí­nai Tan Yan Hai a maga csak­nem 65 ezer tonnájával, a pa­namai zászló alatt hajózó Ale­xandra 55 ezer tonnával, a libé­riái Crient Pioneer 57 ezer ton­nával. Mindhármat az In­diai-óceánon lepte meg a vihar, de a legénységnek sikerült mindhárom esetben elhagynia őket, mielőtt a fenékre mentek. A Lloyd jelentése külön kie­meli, hogy bizony még ma is el­tűnnek igen nagy hajók anélkül, hogy sorsukról később bármi is kiderülne. Példaként a jelentés többek között felsorolja az Al- garrolo nevű libériái felségjelű, 90 ezer (!) tonnás hajót, amely 1990 szeptemberében elhagyta a chilei Huasco kikötőjét és ... soha többé nem látták. Nem adott rádió-vészjelzéseket és egyetlen más hajó sem találko­zott vele. Uticélja a japán Kava- szaki kikötője volt, de oda nem érkezett meg. Feltételezik, hogy a földgömb e két pontja között történhetett vele valami. Ha­sonló sorsra jutott 1990-ben a görög Pasithea is, amely szintén nem tartozott a kicsi hajók közé: 80 ezer tonnájával és ra­kományával, valamint teljes le­génységével veszett nyoma. Feltételezik, hogy az akkoriban a japán partoknál őrjöngő Ver­non nevű tájfun áldozata lett. Rossz időjárás mellett gyakran elsüllyednek az ömlesztett tö­megárut szállító hajók, feltehe­tően azért, mert az erős hullám­zásban elmozdul rakományuk. Állítólag rakományelmozdulás bekövetkezhet minden külső behatás nélkül, remek időben is, így járt az olasz Espresso Tra­pani, amely mindössze három és fél mérfölddel a szicíliai cél­kikötő előtt felfordult, és gerin­cét mutatta az ég felé, majd per­cek alatt elsüllyedt. Még egy igen öreg hajó is az áldozatok között volt: az 1918-ban épült 132 tonnás Edna nevű vitorlás yacht, amely a Cook-sziget közelében futott zátonyra. Több hajó került fel a Lloyd társaság listájára fegyveres konfliktus miatt. Például a len­gyelek egy húsz éve épült, alig 8 ezer tonnás teherhajója, ame­lyet abban az évben a Vö­rös-tengeren, partközeiben az addis abeba-i központi etióp kormány ellen küzdő fegyveres felkelők fogtak el. Az eritreai lázadók azt hitték, a lengyelek fegyvereket szállítanak a gyű­lölt kommunista rendszernek. A listán szerepelnek olyan hajók is, amelyek úgy megsé­rültek, hogy már csak ócska­vasnak jók; ezeket valóban bon­tóba is küldték, és a hajózási lis­tákról törölték. Néhány hajó vi­szont eléggé szokatlan körül­mények között szűnt meg lé­tezni. A Sally Albatros nevű hajó - 14 ezer tonna - a stock­holmi kikötőben egy sóján, javí­tás közben porig égett. Egy meg nem nevezett nemzetiségű ha­lászhajót Alaszka partjai mellett az erős téli jég egyszerűen ösz- szeroppantott. A hondurasi Sol­ton Sea hajót letartóztatták kábí­tószer-csempészés miatt, elko­bozták tulajdonosától, és Shet­land szigete mellett a gyakorla­tozó brit flotta tüzérségének ad­ták - a katonák célba lövésre használták. Mint cél, nem so­káig bírta a „gyűrődést”, elsül­lyedt. A legfurcsább balesetnek egy szovjet hajó esett áldozatul. Á Puma nevű vontató a Vö­rös-tengeren - szinte megma­gyarázhatatlan módon - össze­ütközött azzal az olajfúró-to­ronnyal, amelyet ő maga vonta­tott. A hajó percek alatt elsüly- lyedt, magára hagyva az elár­vult vontatmányt. Örömmel tehetjük hozzá a fentiekhez, hogy magyar hajó­val sok éve nem történt még a fentieknél jóval kisebb baleset sem, nemhogy szörnyű kataszt­rófa. Törött kezű Jackson Michael Jackson nagy sikerű Japán turnéján begipszelt kézzel énekelt. A törött kéz ellenére kirobbanó sikert aratott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom