Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-21 / 300. szám

1992. december 21., hétfő MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP A béri gyerekek a Kisded születése c. betlehemes játékot adták elő Művészeti fesztivál Palotáson (Folytatás az 1. oldalról) általános iskolás csoportjai je­lentkeztek, a kiírásnak megfele­lően betlehemes és fonójáté­kokkal. Két kivétel azért akadt: a szurdokpüspökiek mesejáté­kot hoztak, míg az egyik va- nyarci csoport tárgyalkotó te­hetségét mutatta be a kultúrház előterében látható kiállításon. A kilenc produkcióban min­tegy kétszáz gyerek jutott szó­hoz. Az egyes műsordarabok műfajban , színvonalban meg­lehetősen különböztek egymás­tól, de mindenki kapott - Antal András alsótoldi keramikusmű­vész míves tálja mellett - a to­vábbi tevékenységét segítő pénzjutalmat, a legtöbbet a job­bágyi elsős bábosok, a vanyarci Guzsalyas és a palotási Kende­rike együttes, majd következtek a béri, végül egy csoportban a szurdokpüspöki, az erdőkürti, erdőtarcsai játszók , a jobbágyi Rokka és a vanyarci alkotócso­port tagjai. A rendezőktől kü- löndíjat kapott Jancsó Istvánná (Jobbágyi), Pauluszné Tóth Anna és Mlinkó Szilvia (Va- nyarc), a béri polgármesteri hi­vataltól - dicséretükre legyen mondva, egyetlenként éltek a lehetőséggel - a béri csoport, a pásztói Color Novától Tóháti Ilona (Palotás). A résztvevők úgy váltak el egymástól, hogy szívesen találkoznak a tavaszi ünnepkörök fesztiválján is. Kincstári erdők kellenének (Folytatás az 1. oldalról)- Nekünk egyetlen eszkö­zünk van: csak a gazdálkodót tudjuk megbüntetni, ha lopnak tőle. A másik probléma, az erdő- gazdálkodás üzletként való ke­zelése. Ez veszélybe sodorhatja erdeinket, hiszen a gazdálkodó­nak a nyereséget hozó kiterme­lés az érdeke. Az erdőgazdál­kodás faiparral való összeháza­sítása sem járt mindenütt mara­déktalan sikerrel. Még élő példa erre az Ipoly-vidéki Erdő és Fa- feldolgozó Gazdaság (IEFAG), amely annak idején fűrészüze­mei kiépítése miatt komoly hite­leket vett fel, mára pedig kide­rült, nincs piac termékei foga­dására. A cégnek egyfelől az a gazdasági érdeke, hogy profitot hozó fakitermeléssel foglalkoz­zon, másrészt meg kell őriznie nemzeti kincsünket, erdeinket. Az IEFAG privatizációja azon­ban jelentősen megváltoztat­hatja a jelenlegi helyzetet. Erről beszélgettünk Kondor Endre igazgatóval.- Vannak-e garanciák arra, hogy a vállalat gazdaságossá tétele mellett az erők is megma­radjanak?- Ez úgy vélem független a gazdasági nehézségtől. Mert gondolja végig: prémiumból soha nem elég! Jelenleg sajnos az ágazat vezetésének kérése - mely úgy hangzott, hogy az er­dőgazdálkodást a versenyszfé­rából ki kell emelni, mert fenn áll a rablógazdálkodás veszélye - még nem hallatszott el a dön­téshozók szintjére, holott ides­tova húsz éve asztalon van a téma. Ma pedig az ÁV Rt-hez került a kérdés. A jelenlegi helyzetben az ad némi reményt, hogy már törvényileg garantált, az erdő kincstári vagyon lesz.- Ha ez megvalósul, ki fogja lenyelni a vállalatok, így az IE- FAG veszteségét?- Nem tudjuk, elképzelhető, hogy a tulajdonos, az állam. De egy bizonyos, mi már rég óta arra törekszünk, hogy a profit- szerző részeket, például a faki­termelést, leválasszuk az erdő- gazdálkodástól. Már most is „maszek” favágók végzik a termelés közel nyolcvan száza­lékát.- Csakhogy így egy favágó­nak nem érdeke, hogy a környe­zetet kímélve a legkisebb kárt okozva dolgozzon!- Itt van a felesketett erdész egyik feladata, nevezetesen, hogy védje az erdőt.- Ez logikusnak tűnik, de meg lesz-e ehhez a szükséges eszköz­táruk? És itt vetődik fel egy újabb gond. Sok a falopás, bár megyénkben még nem öltött ak­kora méreteket mint a Nyu- gat-Dunántúlon, vagy Ózd kör­nyékén, ahol lassacskán az er­dészek ki sem mernek menni a területükre.- Nálunk nincs elharapódzva a lopás, bár több ilyen esettel ta­lálkozunk, mint a korábbi évek­ben, ezért szigorítottuk az elle­nőrzéseket.-- Visszatéve a privatizáció kérdésköréhez. Van egy része a vállalatnak, amely tipikusan pi­acorientált: ezek a fűrészüze­mek. Mihez kezdenek a jelenleg veszteségforrásnak tekinthető ágazattal?- Kincstári erdőt akarunk működtetni. Mindent megte­szünk azért, hogy ez a piaci szférából kerüljön ki. hogy kü­lönválasszuk a fa feldolgozását az erdészettől, tehát megpróbál­juk eladni ezeket az üzemein­ket. A baj az, hogy Magyaror­szágon nincs tőke, és a külföldi sem akarja megvásárolni magá­ban csak ezeket. — Vajon az ÁV Rt. megértés­sel szemléli-e az IEFAG törek­vését? Hiszen egy profitorien­tált szervezetnek mindegy, csak bevétele legyen, tehát akár er­dőt és fűrészüzemet együtt, de eladja. Vagyis elszaporodhat­nak a magánerdők, ahová csak a tulajdonos engedélyével lép­hetünk be? A kérdés roppant módon összetett, óriási pénzek forognak kockán. Nem tart at­tól, hogy az AV Rt. nem támo­gatja az önök koncepcióját?-De igen, mondhatnak ne­met is. Azonban remélem, hogy a jövőért aggódó értelem kere­kedik felül.-Fenyvesi­Leghosszabb éjszakák Nevezetes dátum decem­ber 21: ekkor leghosszabb az éjszakánk. így tudjuk, mióta világ a világ. De mi nem a csillagászati napszakra gon­dolunk most, karácsony kü­szöbén. Azokra gondolunk . akik­nek már hosszú-hosszú idők óta álmatlanok az éjszakái, akik súlyos anyagi gondjaik közepette képtelenek el­aludni, ha annak elérkezik az ideje. Akik álmatlan forgo­lódnak, mert újra közeledik a súlyos részletek fizetésének ideje, akiknek nem telik lak­bérre, villanyra, fűtésre, vagy otthonra, egyetlen ágyra sem. Akik nyugtató álomra már nem is várnak, csak forgo­lódnak, sóhajtoznak, sűrű ká­bulatban álomképeket ker­getnek, vagy fellázadnak... Mígnem reggel kimerültén, ronggyá romlott idegekkel alig fizető munkába mennek, vagy oda sem, mert immár „végzett” munkanélküliek. Akiknek mindegy, hogy de­cember húsz vagy huszonegy. Akiknek most leghosszabbak ezek a szörnyű-szörnyű, minden éjek.-kun­Patika-taktika jövőre (Folytatás az 1. oldalról) Utána dr. Hamvas József, a Népjóléti Minisztérium főosz­tályvezetője ismertette elképze­léseit az életképtelen rendszer megváltoztatásáról és az új pi­aci viszonyok kialakításáról. Nem a patika-privatizációs módszer, hanem az ellátás szin- tentartása a. lényeg. Köböllé, hog^ január elsejétől az értéke­sítésben degresszív árrés érvé­nyesül azért, hogy a patikák ne a drágább gyógyszerek értékesí­tésében legyenek érdekeltek. Figyelni kell arra is, hogy ne ke­reskedelmi, hanem egészség- ügyi szabályok érvényesüljenek a működtetésben. Az Állami Vagyonügynök­ség képviseletében dr. Lontai Mária a privatizációról mondta: nyilvános pályázaton lehetne elnyerni egy-egy patika tulaj­donjogát, de csak olyan gyógy­szerészek pályázhatnának, akik magántevékenységre egyébként is engedélyt kaphatnának. A Települési Önkormányza­tok Országos Szövetségének képviseletében dr. Köllner Fe­renc főtitkár tartott előadást. Ők megyei részvénytársaságok alapításában látják a jövőt, ame­lyek csak a szakembereket ten­nék tulajdonossá, lekötve meg­lévő tőkéjüket is. Hangsúlyozta: a veszteséges patikák működte­tésére is szükség van. Az ország eddig megalakult 250 magánpa­tikája közül mindössze egy mű­ködik községben. Vancsura Ish’án, a gyógysze­rész kamara elnökségének tagja szerint az ellátás felelőssége az önkormányzaté is. ßalla Tibor megyei tiszti fő­gyógyszerész az önkormányza­tokkal való kapcsolatokról is mondott véleményt. Sérelmes­nek találta, hogy bár azt az ön- kormányzati törvény is előírja, de testületi-ülésekre még soha nem hívták meg. A lakossággal viszont nagyon jó a gyógysze­részek kapcsolata - emelte ki mondandójából. Megtudtuk tőle, hogy a megyében eddig három magángyógyszertár jött létre, és egymás után alakulnak a fiókgyógyszertárak is. Utób­biakra óriási szükség van, hi­szen kisebb, ellátatlan települé­sek esetében előfordulhat, hogy többe kerül az útiköltség, mint maga a gyógyszer. Hangsú­lyozta, hogy az ellátás megol­dása nem önkormányzati, ha­nem állami feladat. A hosszúra nyúlt, személyes­kedésektől sem mentes előadá­sok végén a mintegy 60 főnyi hallgatóság választ kaphatott kérdéseire. F.Z.­Fizetés mellé felmondólevél Mintegy kilencszáz nógrádi bányászt bocsátanak el Nógrád megyében minden hónap 15-én kapják fizetésüket a bányászok. így történt ez leg­utóbb is, ám a jól megszolgált pénz kézhezvétele felett érzett örömbe ezúttal üröm vegyült. Tudniillik több mint hatszázuk­nak a pénzesboríték mellé fel­mondólevelet is mellékeltek. Mindez azonban csak a kívü­lálló számára hathat meglepe­tésként, az érintettek már számí­tottak az „ajándékra”. Hiszen jól tudják, immár befellegzett a Nógrádi Szénbányáknak, ezzel együtt a nógrádi bányászkodás­nak. Négy éve tart a vállalat agonizációja, s november elején dr. Dósa Zoltán felszámoló biz­tos kénytelen volt beismerni: képtelen segíteni a bányászkol­lektíván. Egyrészt: nem sikerül megál­lítani a veszteség növekedését, másrészt: nincs értékesítési piac, mert a Magyar Villamos Művek Tröszt nem hajlandó át­venni az importszénnel kevert nógrádi szenet. Márpedig az it­teni külfejtésekből és kéregbá­nyákból felszínre hozott szén alacsony fűtőértékénél fogva önmagában nem használható fel a Tiszai Erőműben. Harmad- sorban: megkérdezésükkor az emberek többsége úgy fogal­mazott, nem kíván egy új gaz­dasági szervezetben, például kft.-ben részt venni. Az átalaku­lás, az átalakítás viszont előírt kötelezettség a felszámoló biz­tos számára. Ezzel bezárult a lehetőségek köre. Az érdekeltek kényte­len-kelletlen meghozták fáj­dalmas döntésüket, miszerint: megszűnik az 1861-ben kezdő­dött, tehát 131 éves iparág Nóg- rádban! Az elbocsátásra kerülők listá­ján mintegy kilencszázan van­nak. Miként fentebb írtuk: két­harmaduk éppen a decemberi fizetésnapon vette át a felmon­dólevelet. A vállalati kollektív szerződés alapján az elbocsá­tásra kerülők a felmondási idő egyharmadát kötelesek ledol­gozni. Aztán még utoljára oda­járulhatnak a pénztárhoz, hogy felvegyék a végkielégítésként járó összeget - amely első hal­lásra szép summa ugyan, de új egzisztencia teremtésére bajo­san elegendő. S hogy mit éreznek azok a bányászok, akiknek rá kellett döbbenniük: immár talajta- lanná, gyökértelenné váltak? A szomorú sorsával érthetően di­csekedni nem akaró, negyvenes éveinek végén járó, s három év­tizede vájár ismerősöm így fo­galmazott: „A felmondólevél átvételekor olyan hangokat vél­tem hallani, mint amikor a bá­nyában. főteomláskor görögnek alá a mázsás kőzettömbök. Csak most a robaj a szívemből hallatszott...” (kolaj) A Matáv képviseletében Dévényi István adta át a crossbar-tele­fonközpontot Szécsény lakosainak. -Rigó Tibor felvétele­Crossbar Szécsényben Szerény külsőségek mellett történelmi eseményre került sor szombaton Szécsényben. Az önkormányzati tervek egyik fő célja: a város bekapcsolása a belföldi és nemzetközi távhí­vásba megvalósult. Ami eddig évtizedeken keresztül csak álom volt, néhány hónap alatt telje­sült. A megvalósulás egyik mozgatója Juhász Péter, a tér­ség országgyűlési képviselője, de természetesen volt mit tennie Varga Tibornak, a város pol­gármesterének is, amíg a képvi­selőtestület elhatározásából va­lóság lett.- A szécsényi polgármesteri hivatal, a Matáv Rt., a Nógrád Megyei Távközlési Üzem és annak szécsényi körzetmester­sége között kifejezetten példaér­tékű együttműködés alakult ki - mondotta Dévényi István, a Ma­táv Rt. Távközlési Igazgatóság fejlesztési igazgató-helyettese átadó beszédében. Többek között ugyanezt emelte ki a város polgármestere és országgyűlési képviselője is. Juhász Péter továbbá utalt arra is, hogy a távközlési törvény ha­tása máris érezhető: a kibonta­kozó fejlesztőmunka a térség gazdálkodó egységeinek, in­tézményeinek, vállalkozóinak, az előfizetőknek a javát szol­gálja, és a soron lévő automati­zálások új távlatokat jelentenek. A svéd Ericsson AR crossbar rendszerű központ üzembehe­lyezésével hihetetlen mértékben felgyorsul az információáram­lás, általánossá válik az üzenet- rögzítők, a telefaxok, majd a há­lózatra kapcsolt számítógépek alkalmazása. Lőrincz Zoltán, a megyei távközlési üzem vezetője arról adott információt, hogy az új központ 540 előfizetőnek bizto­sítja a távhívás lehetőségét, és a jövő évben 400 új előfizető be­kötésére vállalkozhatnak. A működő 11 nyilvános telefon- fülkén túlmenően még 13 mű­ködtetésére van lehetőség. Rácz András Traffipax • December 21 -én, hétfőn, 16 és 24 óra között az alábbi he­lyeken számíthatnak az autósok traffipaxos ellenőrzésekre: Sal­gótarján, Vizslás-Újlakpuszta, Bátonyterenye, Mátraverebély szakaszon a 21. számú főúton, Kishartyán térségében a 22. számú úton, illetve Salgótarján­ban, a Budapesti- és a Rákóczi úton. Meglepetés • Salgóbánya. A városi ön- kormányzat színes televízióval ajándékozza meg a helyi idősek klubját. Az átadásra a december 21-i fenyőünnepélyen kerül sor. Az intézmény szomszédságá­ban lévő vegyesbolt vezetője is gondolt az idősekre: az ünnep alkalmából élelmiszercsoma­gokat adományoz valamennyi­üknek. ✓ Átalakítások ® Rimóc. Korszerűsítik a klub­könyvtárat a községben. A pol­gármesteri hivatal műszaki cso­portja ennek keretében vizes­blokkot alakít ki az épületben, amely a munkálatok elvégzése után alkalmas lesz nagyobb rendezvények lebonyolítására is. Szintén folyamatban van a volt pártház átalakítása, amely­ben a közeljövőben szociális boltot kíván nyitni az önkor mányzat. Könyvtári matiné • Salgótarján. A Balassi Bá­lint Megyei Könyvtárban a téli­szünet idejében minden délután 2-től videomatinét tartanak az érdeklődő gyerekeknek. Ajándék az időseknek • Somoskőújfalu. A helybeli idősek napköziotthona a képvi­selői alapból 20 ezer forint tá­mogatást kapott. Az ajándékból egy videólejátszót vásároltak. A 20 férőhelyes intézménynek 19 állandó látogatója van: nekik sikerült örömet szerezni ezzel karácsonyra,. Felújított rendszer • Nógrádmegyer. Részben önkormányzati segítséggel fel­újították az általános iskola fű­tésrendszerét. A kazán és a ra­diátorok javítását egy rimóci kisiparos nemrégiben fejezte be, a munkálatok költsége 220 ezer forint. Telefon • Mátraterenye. A Matávval kötött megállapodásnak megfe­lelően jó ütemben halad a köz­ség területén az önerős telefon- hálózat kiépítése és a telefon- vonalak bekötése. Jánosaknán és Homokterenyén megkezdő­dött a vonalak lakásokba való bekötése, beszerelése, év végéig közel száz lakásba kötik be az új telefonvonalat. A hálózatbő­vítés után, várhatóan 1993. ápri­lis 30-áig a nagyközség köz- igazgatási területén minden harmadik lakásban lesz telefon. Olvasóink figyelmébe • Mai lapszámunkból anyag­torlódás miatt kimaradt hétfőn­ként megjelenő szokásos Pos­tánkból című összeállításunk, valamint az Olvasóink kérdez­ték - jogászunk válaszol rova­tunk, melyeket keddi számunk 4. oldalán olvashatnak. Költözködik a rendőrség Az idén immáron sokadik alkalommal költözködik a Pásztói Rendőrkapitányság. A sok gonddal járó újabb ház­csere miatt december 21-én, hétfőn és december 23-án, szerdán nem tudják fogadni az ügyfeleket. Karácsony után vi­szont az igazgatásrendészeti osztály már az új, végleges he­lyen (Fő út 93/95), a volt Béke tsz épületében tartja fogadóó­ráit. Az új évben fokozatosan kiköltözik a többi rendőrségi részleg is az önkormányzat tu­lajdonába került házból. Kíváncsiskodó Eladható a termőföld Földárverésen, licitálással, kárpótlási jegyért vásárolt termőföld mikor adható el, il­letve egyáltalán értékesít­hető-e az a szabadpiacon? Erre szeretne választ kapni egy szécsényi olvasónk. A termőföld értékesítésével kapcsolatosan Sárközi Judit, a kárrendezési hivatal helyettes vezetője adott választ.-A megszerzett tulajdonjo­got természetesen minden to­vábbi nélkül eladhatja az árve­résen, licitálás útján, kárpótlási jegyért termőföldet vásárló személy. A kárpótlási törvény értelmében azonban, ha ezt a te­rületet három éven belül értéke­síti, akkor a személyi jövedele­madó-alaphoz hozzá kell szá­molni, és adót kell fizetni az eb­ből származó bevételből. Az OTP az ismert lakásá­rakhoz viszonyítva olcsóbban ad el új lakásokat. Egy ko­rábbi újságcikkre hivatkozva több olvasónk is érdeklődött, hogy vajon megmarad-e ez a lehetőség jövőre is? Erre kap­hatnak választ holnapi lap­számunkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom