Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-07 / 288. szám
ELKÖLTÖZIK A SZECSENYI KÖNYVTÁR ? — 5. oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA HÍRLAP 1992. DECEMBER 7. HÉTFŐ III. ÉVFOLYAM 288. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT A LAÉT elhatározása: Aláírásgyűjtés az uj választásokért A nagyfokú társadalmi elégedetlenség és a be nem váltott választási ígéretek miatt, nem pedig a kétkulcsos áfa bevezetése következtében kezdeményez aláírásgyűjtési akciót a Létminimum Alatt Élők Társasága. Hangsúlyozzák: a létminimumon és az alatt élők mintegy 4,5 milliós rétegének elégtelen parlamenti képviselete miatt az Országgyűlés feloszlatását és új választások kiírását kívánják elérni. Erre — véleményük szerint — az alkotmány lehetőséget ad. A társaság úgy véli: mivel törvényesen szabályozott lépésekről van szó, így a népszavazással kapcsolatban felesleges a lakosságot anarchiával fenyegetni. Környezeti nevelés Befejeződött vasárnap a Magyar Tudományos Akadémia székházában a környezeti nevelésről tartott kétnapos tanácskozás. A konferencián résztvevő természet- és környezetvédő tanárok állásfoglalást fogadtak el. Ebben leszögezik, hogy a környezeti műveltség és az ökológiai kultúra megszerzése minden magyar állampolgár joga. Ennek intézményes lehetőségét a közoktatás és a felsőoktatás keretében kell biztosítani. A Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete javaslatot dolgozott ki a környezeti nevelés követelmény- rendszerére. Az egyesület be kíván kapcsolódni a Nemzeti Alaptanterv kiegészítésébe. Javasolják: meg kell teremteni az ökológiai szemléletű pedagógusképzés feltételeit. A KDNP folytatni akarja... A folytatás fejlődést jelent; az 1994-es választásokon ez lesz a jelszava a Kereszténydemokrata Néppártnak — jelentette ki Surján László, pártelnök, a KDNP szombati, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Pócspetriben tartott politikai nagygyűlésén. Kifejtette: a rendszerváltás utáni rövid időszakban érthetően nem valósulhat meg minden, amit a kormánykoalíció eltervezett. Ezért Sutján szerint a most hatalmon lévő pártok jogosan állnak majd oda 1994-ben a nemzet elé, hogy kérjék a folytatásra a lehetőséget. A KDNP elnöke hangsúlyozta: a mostani út, amelyen az ország jár rögös, nehéz, szenvedésekkel teli, de az egyetlen, ami lehetséges a felemelkedéshez. Habsburg-esküvő Budapesten Budapesten tartották meg szombaton Walburga von Habsburg és Archibald Douglas gróf egyházi esküvőjét a Mátyás templomban. Az esemény sok fővárosi nézelődő^ jelenlétében zajlott, a szertartás alatt a templom zsúfolásig megtelt emberekkel. Akik már nem jutottak be a templomba, a téren várták ki a másfél órás esketési ceremóniát. Az ifjú párt és hozzátartozóit a déli órákban a Rádiótaxi egy piros, egy fehér és egy zöld színű Mercedesén hozták fel a Mátyás templomig, ahol az esketés a svéd, német és magyar nyelven történt. (A polgári házasságkötés már korábban Bécsben megtörtént.) Magyar-indonéz gazdasági megállapodás Magyar-indonéz gazdasági együttműködési megállapodást írt alá pénteken Dzsakartában Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Arifin Siregar indonéz kereskedelmi miniszterrel. A megállapodás szerint magyar cégek készek részt venni indonéz autó- buszgyárak, erőművek és élelmi- szeripari üzemek építésében. Az indonéz kereskedelmi miniszter hangsúlyozta Kádár Bélával folytatott megbeszélésen, hogy Indonézia Budapestben látja európai áruexportjának „kapuját”. Mint mondta, hazája a közeljövőben megnyitja budapesti kereskedelmi központját, hogy előmozdítsa az indonéz áruk és szolgáltatások exportját. Agyonverte asszonyát A Szolnok Megyei Rendőrfőkapitányság eljárást indított a körülmények tisztázására, amikor egy 66 éves nyugdíjas, tisza- püspöki lakos december 2-án eddig ismeretlen ok miatt és ugyancsak ismeretlen eszközzel bántalmazta családi házukban 61 éves nyugdíjas feleségét, aki a helyszínen meghalt. Ezt követően a férfi felakasztotta magát. Jövőre Adósságaink törlesztésére: 2,3 milliárd dollár Mintegy 2,3 milliárd dollárt kell Magyarországnak jövőre külföldi konvertibilis adósságainak törlesztésére fordítania — mondotta Cserés Ákos, az MNB főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának. A finanszírozási programon jelenleg dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban, ám a prognosztizálás a korábbiakhoz képest nehezebb. Ma már ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mellett más szereplőkkel is számolni kell. A vállalatok egyre inkább élnek a lehetőséggel, jelentős külföldi hiteleket vesznek fel. Az idén a különböző cégek közel 700 millió dollárhoz jutottak ilyen módon. Várhatóan — óvatos becslés szerint—jövőre mintegy 600 millió dollár hitelt vesznek fel a magyar cégek. Egyelőre minden egyes vállalati hitelügylet esetén még szükség van a Magyar Nemzeti Bank engedélyére. Am az MNB ezt minden további nélkül megadja, nem kívánja ugyanis korlátozni a vállalatok ilyen jellegű tevékenységét. A kereskedelmi bankok számára ugyancsak adott a lehetőség külföldi hitelek felvételére. A hazai bankokat mindinkább elfogadják a külföldi pénzpiacokon. A Magyar Nemzeti Bank — pénz- és hitelpolitikai irányelvei szerint — jövőre mintegy 1-1,5 milliárd doffTÍ'T'Petfkff kötvényt bocsát ki külföldön. A kibocsátást rugalmasan kezelik, a fizetési mérleg többlete függvényében. Hármas tűzriasztás a Diósgyőri Gépgyárban Több tízmilliós a kár Csaknem háromórás megfeszített küzdelem után — pár perccel szombat este fél tíz előtt — sikerült eloltani a Diósgyőri Gépgyárban keletkezett tüzet a tűzoltóknak. A Digép szerszámüzemének 6-8 ezer négyzetméternyi területe lángolt, s a csarnok tetőszerkezete 90 százalékban a lángok martaléka lett. Személyi sérülés nem történt — közölte szombaton éjszaka a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának ügyeletese, Újvári András százados. A tűzoltókat 18.50- kor riasztották. Újvári százados elmondotta, hármas riasztásra került sor (a tüzeket öt fokozatba sorolják), tehát közepesen erős tüzeset volt. A tűzoltók két vízágyúval, 12 vízsugárral és 2 habsugárral küzdötték le a lángokat. A három érintett csarnok területe — tudatták vasárnap az MTI-vel — megközelíti a 6000 négyzetmétert. Az egyik csarnokban (ahol a tűz keletkezett) járműipari alkatrészeket kovácsoltak nyugati autógyárak megrendelésére. Innen terjedt a tűz tovább a szerelőcsarnokra is, ahol kiszállításra váró kész nagyértékű gépek, lemezprések, ollók, élhajlítók voltak előkészítve exportra. A tűz keletkezésének időpontjában csak néhány tmk-s szerelő volt az üzemben. Á tűzvész, amelynek keletkezési okát mindeddig nem sikerült megállapítani, tönkretette a szerszámgépgyár teljes energia- rendszerét, a benne lévő gépeket, azok automatikáját, a szállítóberendezéseket és a darukat is. Molnár István, a Digép vezérigazgatója vasárnap 11 órakor az MTI munkatársának annyit mondott el, hogy a kár több tízmillió forintos nagyságrendű. Végleges adatok azonban csak hetek múlva állnak rendelkezésMegyénk lengyelpiacainak környékén áldatlan állapotok fogadják a vásárlókat Szociálpolitikai okból van szükség a lengyelpiacra Feketekereskedelem a szegénység gyógyszered A „lengyelpiacokon” - ami ezen az alapon, a különleges, kelet-európai piacgazdaságok vadhajtásait figyelembe véve lehet román, ukrán, vagy éppen viszonteladói piac is - különleges állapotok uralkodnak. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező, magyar állampolgárságú árusok nem nézik jószemmel az ügyeskedőket, hiszen ők komoly adó- és társadalombiztosítási terhek mellett végzik tevékenységüket. Ezt ugye, nem lehet elvárni egy vietnamitól, vagy lengyeltől.- Ki árusíthat egyáltalán a lengyelpiacon? - kérdeztük meg az APEH megyei igazgatóhelyettesétől, Szivák Jánostól.- Elméletileg bárki, aki vállalkozói igazolvánnyal, és adószámmal rendelkezik. A használt cikkeit is bárki eladhatja.-Ellenőrizhető-e a lengyelpiac és a feketekereskedelem?- Százezer forint alatt az ingó vagyontárgyait mindenki ott értékesítheti. ahol akarja. Ki tudja ellenőrizni azt, hogy egy használtcikk kereskedő mikor érte el a százezres határt? Ausztriában és Németországban az ilyen tevékenység ellen úgy védekeznek, hogy a szabadpiacot nem engedik működni. Nálunk (Folytatás 3. oldalon) Dunaferr: Szállítási embargó Megbénulhat a Dunaferr Dunai Vasmű exportforgalma amiatt, hogy életbe lépett az ENSZ Biztonsági Tanácsának a dunai szállítási embargót előíró határozata. A vállalatcsoportnak csupán az év végéig még 50 ezer ton - na készterméket kellene viziúton a megrendelőkhöz juttatnia. Veszélybe kerül az alapanyag ellátása is, hiszen a vasgyártáshoz használt pellet és a szén nagy része a Dunán érkezik. A Dunaferr Dunai Vasmű egyébként exportjának nagy részét viziúton bonyolítja le. Évente mintegy 300-350 ezer tonna terméket indít útnak a Dunán lefelé a megrendelőkhöz. Ameny- nyiben a szállítások bizonytalanná válása miatt exportforgalmának számottevő részét kénytelen lesz „szárazföldre” terelni, költségei 10-30 százalékkal nőnek. A kormányé a felelősség Az MSZP országos gyűlésén a honi elégedetlenségről Az MSZP felhívja a parlamenti pártokat, hogy 1993-ban kezdjenek tárgyalást azokról a kérdésekről, amelyeknek megoldása elengedhetetlen az ország stabilizációjához — hangzott el a szocialisták országos rendezvényén. A tanácskozásán Horn Gyula adott elemzést az ország helyzetéről, a belpolitikai fejleményekről. A pártelnök elmondta: bár hazánk a béke és stabilitás szigetének számít, az emberek rosszkedvűek, elégedetlenek, úgy érzik, velük senki nem foglalkozik. A kormánynak, a végrehajtó hatalomnak és parlamenti hátterének minden feltétel adott az ország irányításához, ezért övé a felelősség is a helyzet alakulásáért. Kitért arra is, hogy a kormány egyre terhesebbnek érzi Göncz Árpád köztársasági elnök magatartását, a koalíció az államfőt szélsőséges híveinek nyomásával szeretné lemondásra kényszeríte- - ni, hogy helyére egy fejbólintó figurát ültethessen. Szólt az ellenzéki pártokról is: az SZDSZ szerinte még mindig az 1990-es paktum foglya, a túl korán választási harcot kezdett Fidesz ráolvassa ugyan a kormányra a hibákat és visszaéléseket, de nincs hiteles válasza a gazdasági és szociális feszültségek megoldására. A gazdasági rendszerváltás is ellentmondásosan megy végbe — közölte Horn —, és a szociális partneri viszony kiépítésében alig történt valami. A privatizációval a vevők „kicsemegézték” az országot, a kormány kedvezményesen juttatja vagyonhoz saját híveit. Konkrét gazdasági cselekvési programra van szükség— hangsúlyozta —, melyben harcot kellfolytatni az állami vagyon elherdálása és az ellen, hogy a bevételeket a túlköltekező hatalom finanszírozására fordítsák. Példaként hozta fel a pártelnök, hogy a Miniszterelnöki Hivatal ma kétszer akkora létszámmal működik, mint 1990-ben. Megvizsgálják, mit tehetnek Amerikai képviselő a Duna eltérítéséről Kész megvizsgálni az amerikai törvényhozási lehetőségeket a bősi vízlépcső ügyében Christopher Shays, connecticuti demokrata párti képviselő. Erről tájékoztatta az amerikai törvényhozó Lipták Bélát, az amerikai magyar környezetvédelmi alap elnökét, s jelezte: egyeztet majd a kérdésben kollégájával, Tom Lantossal. Lipták még novemberben felkérte a szenátus és a képviselőház több befolyásos tagját: terjesszenek be törvényjavaslatot arról, hogy az önállóvá váló Szlovákia csak akkor kapja meg az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt, illetve akkor juthasson világbanki hitelekhez, ha feladja a környezeti katasztrófát okozó vízlépcsőt. Lipták egyébként a hét végén az amerikai magyar mémöktár- saság New York-i találkozóján hozza nyilvánosságra számításait arról, hogy Bős súlyos veszélybe sodorja a Fertő-tót is: adatai szerint a Fertő-tó amúgy is alacsony vízszintje a Duna eltérítése miatt 4-6 hónapon belül, tavaszra- nyárra leapad, ugyanakkor a duzzasztás következtében iparilag súlyosan szennyezett víz kerül majd a tóba. Indítvány az alkotmánybírósághoz a média-felügyeletről Szemben áll a sajtószabadsággal Hivatalosan az Alkotmánybírósághoz került 60 országgyűlési képviselő indítványa az Ország- gyűlés Költségvetési Bizottsága által beteijesztett és a plenáris ülésén elfogadott javaslat tárgyában, amely szerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetését jövőre a Miniszter- elnökség kezelné — mondta szombaton az MTI-nek Haraszti Miklós, az SZDSZ médiapolitikusa. Az indítványtevők zöme SZDSZ-es és MSZP-s, de van köztük független és a 36-os frakcióhoz tartozó képviselő is. Aláírta a dokumentumot Tardos Márton, az SZDSZ, Gál Zoltán, az MSZP és Fodor István, a függetlenek képviselőcsoportjának vezetője. Az indítvány kéri annak megállapítását, hogy az említett országgyűlési döntés szemben áll mind az alkotmány sajtó- szabadságot védő rendelkezéseivel, mind az Alkotmánybíróság korábbi határozatával, amely a kormánynak a rádió és a televízió fölötti felügyeleti jogát alkotmányellenesnek minősítette az alkotmány által előírt garanciális törvényi háttér hiánya miatt. Az indítvány szerint a döntés még jobban kiterjeszti a közvetlen beavatkozást sem kizáró felügyeleti jogkört.
