Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

1992. december 3., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP HÍRLAP Gyarmatnak fontos a művészet Fesztivál az üveghegyen túl- Céljainkat megpróbáltuk kiáltványokban megfogal­mazni, de nem értettünk egyet, csak abban, hogy mindannyian kultúrával akarunk foglalkozni - mondta Cseh Marcell Gábor, a négy évvel ezelőtt, Balassa­gyarmaton megalakult Csügget- lenek Szalonja művészeti társa­ság egyik alapítója. 1986 óta - kezdetben még mint a vizuális műhely alkotó- csoportja -, valamennyi télen a balassagyarmati Szerb temp­lomban közös kiállítást szer­veznek, mely hagyomány az idei évben először előadás- és kiállítássorozattá bővült. December 4-én, pénteken délután 18 órakor itt, a Szerb templomban Kecskeméti Lilla , a művelődési központ igazgató asszonya és dr. Kiss Tamás, ba- lassagyarmat alpolgármestere nyitják meg ezt az idei sorozat, melynek létrejöttét a Művelő­dési és Közoktatásügyi Minisz­térium, a gyarmati önkormány­zat támogatta. A két hónapos program következő rendezvé­nyeként december 18-án este 6 órakor Földi Péter, a Somoskő­újfaluban élő és alkotó művész tárlata nyílik meg. Elkeserítő tapasztalatok a szakmunkásképzésben Elismerés megyei művészeknek Díjkiosztás az őszi tárlaton Szécsény. Az őszi szécsényi kulturális napok keretében rendezték meg a művelődési és ifjúsági centrumban a megyei képzőművészek tárlatát, amely december 15-éig tekinthető meg. Az őszi tárlat díjkiosztó ün­nepségét december 1-én, ked­den tartották a városházán. Őze János, a vendéglátó vá­ros alpolgármestere köszön­tötte a megjelent művészeket, majd átnyújtotta a díjakat. A Nógrád megyei Mecénás Alapítvány elismerését Földi Péter festőművész kapta. Szécsény város díját Réti Zoltán festőművésznek ítélte a zsűri. E szerint a művész díja­zott alkotása a jövőben meg­alakítandó szécsényi képtár tu­lajdona lesz. Balassagyarmat város díját Bakos Ferenc garfikusművész kapta meg. A Magyar Képző- és Ipar­művészek Területi Szervezete Basillyum Alapítványának a díját Bobály Attila szobrász- művésznek ítélték oda. Ezt Czinke Ferenc grafikusmű­vész, a szervezet csoportveze­tője adta át. (Folytatás az 1. oldalról) Olyan jó tanulóképző cég, mint a részvénytársasággá ala­kult Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár például csak öt ta­nulót akar beiskolázni.- Ezt a folyamatot egy éve kezdtük érzékelni - magyarázza Horváth László - az intézet lét­száma háromszáz fővel csök­kent az utóbbi két évben. A ten­dencia tovább tart. Számunkra nagy gondot okozott például a Notév esete. A cég nem tudta tovább foglalkoztatni tanulóit, s így több mint hatvan tanuló egyik napról a másikra az utcára került. Illetve az iskola ezt nem engedhette és a tanműhelyeink átalakításával, a szakoktató gárda átcsoportosításával meg­mentettük a gyerekeket. Óriási anyagi erőfeszítéssel oldottuk meg a feladatot, hiszen erre nem kapunk külön pénzt. Nemcsak ennek az egy válla­latnak a helyzete állította sakk­helyzetbe az intézetet. Ugyan­ilyen gondot jelent azoknak a tanulóknak a folyamatos kép­zése, akik a vállalatuknál elren­delt kényszerszünetek miatt es­tek (volna) ki a folyamatból. Ezeket a gyerekeket is az inté­zetben kellett foglalkoztatni. Ezek a megoldások az idén mi­nimum egy millió forintot vittek el az intézet költségvetéséből.- Melyek azok a cégek, ame­lyek vállalják a tanulóképzést, illetve hogyan részesednek eb­ből a kisvállalkozások?- A következő tanévre a leg­nagyobb számban a Salgótar­jáni Ipartestület kér tanulókat. Hasonló nagyságrendben je­lezte igényét a kohászati üze­mek, majd a Salgótarjáni Ruha­gyár, a megyei építőipari válla­lat, s valamivel kevesebbet a Nógrád Volán és az öblös- üveggyár és az Émász. Az igé­nyek egyetlen esetben sem ha­ladják meg az ötven tanulót. A volt nagyipari üzemek mellett megnőtt a kisvállalkozók, a kis­iparosok igénye. A növekedés a korábbi öt százalékról har­mincra emelkedett az idény. Azt is megtudom az igazgató­tól, hogy ha továbbra is folyta­tódik a csökkenés tendenciája ez kedvezőtlenül érinti az inté­zet tanári, oktatói létszámát is. Magyarul, könnyen bekövet­kezhet itt is létszámleépítés. Az igazgató véleménye szerint az üzemekben uralkodó bizonyta­lan helyzet, a csődbe jutás, előbb utóbb az oktatásban is ér­ződni fog.-Minket azért hoztak létre annak idején - mondja az igaz­gató -, hogy biztosítsuk az ipar szakmunkásigényeinek a kielé­gítését. A gazdasági átalakulás nagyon nehezen halad, a bajok­nak még koránt sincs vége. Te­hát azzal kell számolnunk, hogy nálunk sem várható a helyzet javulása. Nekem az a vélemé­nyem, hogy nem szabad olyan szakmában képezni gyerekeket, ami mögött nincs ipari háttér, aminek nincs jövője. Az intézetben ezért jutottak arra az elhatározásra, hogy a gazdálkodó szervezetektől, cé­gektől garanciát kémek, hogy a beiskolázott gyerekeket 3 évig foglalkoztatják. Ezzel az iskola is megpróbál némi biztonságot teremteni, legalább a szakma megtanulásának az idejére. De vajon mivé lesz ez a biztonság, ha közben tönkre megy a válla­lat? Akkor marad az intézeti - egyébként is - szűkre szabott költségvetés? Jelen helyzetben ez sem megoldás. Az intézetiek segíthetnének magukon, ha a műhelyekben a tanulók termé­keket készíthetnének, azonban a vállalkozási lehetőségeik korlá­tozottak. így bezárult a kör. Az intézet érzékenyen próbál reagálni a nehézségekre. Moz­gási határa azonban kicsi. Szá­mos pályázatot készítettek már annak érdekében, hogy megma­radjanak az ipari fejlődés, a kor­szerű oktatás áramában. Egyedül azonban így sem oldhatják meg a feladatot, nem nélkülözhetik a gazdaság támo­gatását, azét a gazdaságét, amely számára jó szakembere­ket nevelnek már hosszú évti­zedek óta. Pádár András Sorskérdés az emberiség számára Mentsük meg környezetünket! Egésznapos konferenciát rendeztek tegnap Salgótarján­ban, a Technika Házában Tu­datformálás és a gyakorlat összhangja a környezetvéde­lemben címmel. A meghívott vendégeket, a konferencia min­den résztvevőjét dr. Kecskeméti Sándor, az Észak -Magyaror­szági Környezetvédelmi Egye­sülés igazgatója üdvözölte, majd Korill Ferenc, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke mondott bevezető köszöntőt.- Korunkban az emberiség egyik átfogó problémája, sors­kérdése megnyugtató megol­dást találni a környezetvéde­lemre - mondta. Annál inkább sajnálatos, hogy e téma más, el­sősorban politikai és gazdasági kérdésekkel szemben többnyire alul marad. Ilyen körülmények között nagy feladat hárul nem­csak a „profi” szakemberekre, de egyebek között az önkor­mányzatokra is. Ha másként nem, legalább apránként, kis lé­pésekben érjünk el eredménye­ket. A szakmai munka kezdetét dr. Egerszegi Gyula, a Környe­zetvédelmi Főfelügyelőség igazgatójának A környezetvé­delem időszerű kérdései című előadása jelentette. Elöljáróban beszámolt arról, hogy hazánk­ban 12 környezetvédelmi fel­ügyelőség működik, általában 100-100 fős létszámmal és la­boratóriummal felszerelve. A főfelügyelőség 15 kiváló szak­emberrel dolgozik. Munkájuk sok van. Egyebek között annak Nagy érdeklődés kísérte a környezetvédelmi tanácskozást a valós környezetvédelmi kár­nak felmérése és felszámolása is most van folyamatban, ame­lyet az egykori szovjet hadsereg hagyott itt a hazánkból történt kivonulása után. A konferencia résztvevői élénk érdeklődéssel hallgatták a tavalyi és tavalyelőtti balatoni angolnapusztulással foglalkozó tájékoztatót. Mint komoly kör­nyezeti kárt okozó tényezőről emlékezett meg az előadó arról az olajcső-rendszerről is, ame­lyen át Oroszországból ha­zánkba vezet. E rendszernek mintegy száz kilométeres sza­kasza nagyon rossz minőségű alapanyagból készült. Nyolc al­kalommal „durrant el”, mely­nek nyomán tizenöt-húsz méter mélységben préselődött be az olaj a talajba. Csupán ennek a helyrehozatalával kapcsolatos költségek kétszázötvenmillió forintra rúgtak. Az érdekes témát újabb fon­tos előadások követték. Jákob Horn, a Német Főiskolák Szö­vetsége magyarországi irodájá­nak igazgatója a környezetvéde­lemmel kapcsolatos felnőttokta­tási lehetőségekről, dr. Dö- mösdi Péter megyei tiszti főor­vos pedig Nógrád környezetvé­delmi problémáiról beszélt. Délután a települési környe­zetvédelemről és a tudatformá­lás lehetőségeiről szekcióülé­sekkel folytatódott és ért véget a konferencia. A szünetben a résztvevők elismeréssel tekin­tették meg az ez alkalomból itt kiállított sikeres környezetvé­delmi plakátokat, a kisterenyei Váci Mihály Gimnázium nö­vendékeinek munkáit.- Kun ­Miskolci vendégszereplés Nógrádi művésztanárok kiállítása Nógrádi rajzpedagógusok mutatkoznak be Miskolc város művészetszerető közönségnek. A megyei pedagógiai és közművelődési intézet, a mis­kolci 20. szi általános iskola, valamint a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülésének 3. sz. területi szervezete rendezésében december 4-én 10.30 órakor nyitják meg a 20. sz. általános iskola galériájában Kele Szabó Agnes és Varga István művész­tanárok kiállítását. A tárlatot Csáki Imre, a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzati Hivatal Okta­tási és Közművelődési Osztály vezetője nyitja meg. Traffipax • December 3-án, csütörtökön délelőtt 10 és este 8 óra között Balassagyarmat belterületén számíthatnak áz autóval közle­kedők a rendőrség traffipaxos ellenőrzésére. A kultúra ára • Bátonyterenye. A Magyar Kulturális Kamara december 9-én, pénteken délelőtt 10 órá­tól a helyi Ady Endre Művelő­dési Központban tartja regioná­lis tanácskozását, melyen töb­bek közt az Expo ’96 kapcsán felmerülő idegenforgalmi és kulturális feladatokkal és a ka­mara tevékenységén belül az érdek- és értékvédelem kérdése­ivel foglalkoznak. A kulturális és oktatási intézmények vala­mint egyéb egyesületek képvi­selőit is meghívták. Nincs fogadónap • Pásztó. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő (KDNP) betegség miatt átmenetileg nem tart fogadónapot. Az újabb idő­pontról tájékoztatja választóit. Szlovákul tanulnak • Vanyarc. Az általános iskola 157 tanulója - mint nemzetiségi nyelvet oktató intézmény -, kü­lönböző óraszámban tanulja a szlovák nyelvet. Az alsó tagoza­tosok heti 4-5, a felsősök pedig heti 3-4 órában. A szlovák nyelvet nyelvvizsgával rendel­kező pedagógus tanítja német szakos kollégája segítségével. // Ősz végi hangulat • Balassagyarmat. A Fráter Erzsébet Leánykollégiumban holnap, december 3-án délután 4 órakor nyílik meg a helybeli művész, Csikász István alkotá­sait bemutató kiállítás. Szövetkezet alakult • Kazár. A községben több mint hatvan gazdálkodó úgy döntött, hogy szövetkezetét hoznak létre. A napokban meg­tartották az alkuló gyűlést, ahol kimondták a Reménység szö­vetkezet létrejöttét. Vezetőjük­nek Szabó Bera Istvánt válasz­tották meg. Kétmillió kellene Patak. Amikor az önkor­mányzat a lakosság egyetérté­sével eldöntötte, hogy a Dej- tárra járó felső tagozatosokat visszahozza a község iskolá­jába, nagy fába vágta a fejszé­jét. Ugyanis meg kellett hozzá teremteni a tantermi és más, az oktatáshoz nélkülözhetetlen fel­tételeket. Ennek keretében vé­gezték el a meglévő iskolában az emeletráépítést. Új termeket, és egyéb helyiségeket alakítot­tak ki. Sikerült a korábbi elkép­zelést megvalósítani: ma már a felső tagozatosok is tagjai a he­lyi iskolának. A beruházásra szánt pénz, a nyolcmillió elfogyott. A léte­sítmény befejezéséhez, a külső tatarozások és a belső munkák elvégzéséhez újabb kétmillió forintra van szükség. Az iskola vezetősége azon fáradozik, hogy - akárcsak korábban -, egyes elképzeléseinek megva­lósításához, most is megtalálja a fizetőképes, segíteni akaró szponzorokat. Jóformán az élet minden terü­letére kiterjed az a kormányha­tározat, amely november 19-én született. A kormány helyszíni tájékozódás és az azt követő szakértői munka alapján átte­kintette Nógrád megy helyzetét, s döntött a gazdasági-társadalmi feszültségek enyhítéséről. Indokoltnak tartja, hogy az állami költségvetés lehetőségeit figyelembe véve javítsa azokat a finanszírozási és szabályozási feltételeket, amelyek a foglal­koztatási, az infrastrukturális és a szociális problémákat csök­kentik. A határozatban szerepel - többek között -, hogy a terü­letfejlesztési támogatásokból ­Megyei területfejlesztési tanács alakul A társadalmi kontroll jegyében alapból - az 1993-94-es évek­ben 500 millió forintot kell for­dítani Nógrád megye térségére. A kormányhatározat a meg­valósításért a régió köztársasági megbízottját teszi felelőssé, s kimondja, hogy a támogatási keretből javasolt fejlesztésekről területfejlesztési tanács dönt­sön. Ennek létrehozása úgyszin­tén a köztársasági megbízott feladata. Hogy kik legyenek e tanács tagjai, erről folytattak megbe­szélést december 1-én, kedden délután dr. Skultéty Sándor c. államtitkár, köztársasági meg­bízott budapesti hivatalában. A tárgyaláson részt vett dr. Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős he­lyettes államtitkára is. A résztvevők arra az állás­pontra jutottak, hogy mivel szinte minden település érintett a kormányhatározatban foglal­tak megvalósításában, széles­körű társadalmi kontrollra van szükség. Megegyeztek abban, hogy a Nógrád megyei terület- fejlesztési tanács munkájában az érdekelt minisztériumok, az országos és regionális állami­gazgatási szervek, a megyei centrális alárendeltségű szer­vek, vállalatok, intézmények képviselői, a megyei közgyűlés elnöke és az érintett önkor­mányzatok polgármesterei - közel hetvenen - vegyenek részt. A tanácsban helyt kapnak a megye országgyűlési képvise­lői is. Az alakuló ülésre rövidesen sor kerül.- vennes ­Segítséget kér a rendőrség November 25-én, a hajnali órákban Etes-Amáliatelep Pe­tőfi u. 66. sz. alatti lakásba, az ott egyedül élő idős nyugdíjas hölgyhöz ismeretlen tettes ajtó- befeszítés útján behatolt. Az il­lető farkaskutyát vitt magával és a sértettet ezzel kényszerí­tette, hogy a készpénzét és a te­levízió-készülékét adja át. Ezt követően az ismeretlen, aki ez­zel a cselekményével a rablás bűntettét valósította meg, 500 forint készpénzzel és a tv készü­lékkel eltávozott. Ugyanezen lakást másnap éj­szaka ismeretlen tettes felgyúj­totta. Feltehető, hogy az elkö­vető mindkét alkalommal ugyanaz a személy volt. Az ismeretlen tettes személy­leírása: Vékony testalkatú, kö­rülbelül 175 centiméter magas, 38—40 év körüli, hosszúkás ová­lis világos arcbőrű. Különös ismertetőjele nincs. Ruházata: Lapos, sötétszínű, feltehetően svájci sapkát viselt. Sötét mun­kásruhája erősen mosott, ko­pott. A németjuhász kutyáját Rexnek szólította. A rendőrség kéri a lakosság segítségét. Jelentkezni lehet a rendőrkapitányság bűnügyi osz­tályán, Salgótarján Kossuth u. 5. sz. alatt, vagy telefonon a 07-es, illetve az üzenetrögzítőre kötött 11-374-es telefonon. Kíváncsiskodó Kevés a tartalékbusz Kovács Sándorné salgóbá- nyai olvasónk kérdezte: Mi történt az elmúlt napokban a salgótarjáni buszjáratokkal? Az ő vonalukon, de más he­lyeken is nagyon sok járat kimaradt és okozott bosszú­ságot az utasoknak. Olvasónk kérdésére Józsa Barnabás, helyijáratú üzletág- vezető válaszol:- Sajnos ez a hetünk rengeteg bosszúsággal kezdődött. A va­sárnap hozzánk szállított gáz­olajat ugyanis már fagyálló ada­lékkal egyelhették, ebben azon­ban egyelőre még általunk sem ismert, olyan anyag került, ami miatt autóbuszaink motorjait, il­letve ezek közül nagyon sokat, nem tudtunk beindítani. Vasár­nap egész éjszaka azon mun­kálkodtak dolgozóink, hogy ezen a nehéz helyzeten valami­képpen segítsenek, de hétfőn ki­lenc vonalra így sem jutott busz, ezeket úgy helyettesítet­tük, ahogyan tudtuk. Ilyen hely­zetben látszik, mennyire rossz, hogy negyven autóbuszonkhoz mindössze hat tartalékkal ren­delkezünk. Egyébként 973 jára­tunkból november 30-án 70, december 1-én pedig 50 maradt ki, és sajnos még mindig van­nak kocsijaink, amelyek a jel­zett ok miatt nem állhatnak be a forgalomba. Természetesen ezek üzembehelyezésén is dol­gozunk, hogy mielőbb normali- zálni tudjuk a helyzetet. Minde­nesetre utasainktól elnézést ké­rünk a kellemetlenségekért és kérjük megértő türelmüket. A postán telefaxon miért nem lehet feladni táviratot, dísztáviratot? - kérdezi egy salgótarjáni olvasó. Holnapi Kíváncsiskodónkban erre ke­ressük a választ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom