Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1992. DECEMBER 3. CSÜTÖRTÖK III. ÉVFOLYAM 285. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT A mi a in SUZUKI már 730,000 K Garancia: 100,(XX) km vagy 3 év. Részletfizetés + lízing Márkakereskedés, szerviz SllZU EURÓ • AUTÓ KFT H 3060 Pásztó, Fö út 9. Tel.:/Fax: (32) 60-270 Országgyűlés Elfogadták a költségvetés fő számait EP-kiildöttség Bősön Tegnap Pozsonyba látogatott az Európa Parlament 15 tagú küldöttsége. A déli órákban a bősi erőművet és annak térségét is megtekintették. Az Európa Parlament küldöttségét Garcia Arias asszony, az EP csehszlovák ügyekben is illetékes képviselője vezeti. Közvetlen benyomásairól Garcia Arias nem nyilatkozott. Regionális oktatási központok A frissiben létrehozott regio­nális oktatási központok igazga­tóit tegnap Dobos Krisztina, kul­tuszminisztériumi helyettes ál­lamtitkár sajtótájékoztatón mu­tatta be. Hangsúlyozta: az ország nyolc központjában felállított ROK-ok nem politikai szem­pontok alapján működnek. Fel­adatuk a tárca és az oktatási in­tézmények közti koordinálás, ta­nácsadás. E központok idén a központi költségvetésből idő­arányosan 100 millió forintot kapnak, jövőre pedig mintegy 220 millió jut nekik az államkasz- szából. VOSZ—MSZP ellentét A Vállalkozók Országos Szö­vetsége sajnálattal fogadta az MSZP azon bejelentését, hogy a továbbiakban nem támogatják az 1996-os Világkiállítás meg­rendezését — derül ki a szervezet közleményéből, melyet tegnap juttattak el az MTI-hez. A VOSZ meggyőződése továbbra is az, hogy az országnak, a gazda­ságnak szüksége van a Világkiál­lításra. Csurka lejáratja Királyt Tudatos, szisztematikus kam­pány folyik Király Béla lejáratá­sára, amelynek alaphangját még a választások idején Csurka Ist­ván adta meg. Az SZDSZ or­szággyűlési képviselője tegnap sajtótájékoztatón elemezte az el­lene indított kampány okait an­nak kapcsán, hogy több hónapos huzavona és bírósági eljárás után az Üj Magyarország című napi­lap kedden helyreigazítást közölt egy korábbi vádaskodó cikkre. Egészségügyi felszerelések Kolozsvárra A Magyar Társláda Kölcsö­nös Segélyegyesület — amely idén tavasszal a határainkon túl élő magyarok egészségügyi ellá­tásának támogatására alakult — szerdán egy teherautónyi egész­ségügyi felszereléssel indult útra Kolozsvárra. A szállítmány, amely főként orvosi rendelők működéséhez szükséges eszkö­zöket, például írógépet, bútoro­kat tartalmaz, kolozsvári orvo­sokhoz jut el. Ezt az Országos Társadalombiztosítási Főigazga­tóság sajtóirodája tegnap közölte az MTI-vel. Az Országgyűlés éjjel három­negyed egykor elfogadta az 1993. évi költségvetés fejezeti főösszegeit, valamint az állami költségvetés kiadási és bevételi főösszegét, a tervezett hiánnyal együtt. Utóbbi 407,1 millió fo­rinttal haladja meg az eredetileg Ilyen körülmények között nem lehet azon csodálkozni, hogy csökken a szakmunkásta­nulói létszám. Egyrészt a csődbe jutott vállalatok nem tudják - esetenként nem is akar­ják - foglalkoztatni szakmun­kástanulóikat, másrészt nem is­koláznak be újabbakat. A megye egyik legjobban felszerelt szakmunkásképző in­tézetének, a salgótarjáni 211. Földárverések Az elmúlt héten a 129 meghir­detett kárpótlási földárverésből 126-ot tartottak meg országszer­te. Közülük 18 volt eredményte­len. Az árverésekre továbbra is az a jellemző, hogy a földek na­gyobbrészt az 500 forint/arany- korona minimáláron találnak gazdára. A november 29-vel végződő 48. héten a legmaga­sabb ár — amit egy parcelláért adtak — 3300 forint/aranykoro­na volt. beterjesztett törvényjavaslatban szereplő hiányt, összege 185 mil­liárd 340,7 millió forint. A szer­dai napra áthúzódó plenáris ülés ezzel befejeződött, a képviselők reggel 10 órakor folytatják a tör­vényhozói munkát. (MTI) sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézetnek az igazgatójával be­szélgetünk a tanulóképzés ka­tasztrofális helyzetéről.- Meggyőződéssel állítom, hogy súlyos az ipari szakmun­kásképzés helyzete - kezdi vé­leményét Horváth László igaz­gató. - Intézetünk nemrégiben felmérést végzett az üzemek kö­rében. Több mint száz helyre küldtünk levelet annak érdeké­A vállalkozókért Hitelgarancia Rt. Várhatóan december 7-én ír­ják alá a Hitelgarancia Rt. alapí­tó okiratát. Az intézmény meg­alapításával jelentősen javul a vállalkozók hitelhezjutási esélye — mondotta Slosár Gábor, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVfA) kuratóriu­mának elnöke. Rámutatott: egyre nagyobb gondot jelent egy-egy hitelfelvé­telnél a vagyoni fedezet, ponto­sabban annak hiánya. A keres­kedelmi bankok mostanra ele­gendő hitelforrással rendelkez­nek, a vállalkozók azonban még­sem tudják felvenni a kínált pénzt, amire egyébként nagy szükségük lenne, mert nem ké­pesek a megfelelő vagyoni fede­zet biztosítására. Ezen kíván se­gíteni a Hitelgarancia Rt., hiszen éppen a vállalkozók, közöttük az alapítvány által támogatni kí­vántak pénzhez jutását segíti. Az alapítvány 100 millió forinttal já­rul a Hitelgarancia Rt. létrehozá­sához. Nincs megegyezés a szénárakról Megegyezés nélkül zárult teg­nap a megbeszélés a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetsége sztrájkbizottsága és a kormány delegációja között. A kormány tárgyalócsoportja elvi­ekben egyetértett a BDSZSZ szénfillér-javaslatával, de nem volt felhatalmazása arra, hogy annak mértékéről, forrásáról tárgyaljon. A kormánydelegáció nem tett árajánlatot az 1993-ra már megállapított 105, 8 petajóul hőértékű szénmennyiségre. így a bányavállalatok nem tudnak szerződést kötni a hőerőművek­kel. A bányák szerződés hiányá­ban működésképtelenek január 1-jétől. A tárgyalások megsza­kadása miatt a BDSZSZ úgy ha­tározott: levélben fordul a mi­niszterelnökhöz, hogy a további érdekegyeztetésre felhatalma­zott kormánydelegációval tár­gyalhasson, legkésőbb december 15-éig. ben, hogy képet nyerjünk az igényekről, egyben ajánlottuk a gyáraknak, üzemeknek iskolánk szolgáltatásait.- Mik a tapasztalatok?- Elkeserítőek a tapasztala­tok - válaszol az igazgató és elém teszi a visszaérkezett leve­leket. A megkeresett üzemek egy része nem is válaszolt. Más ré­sze viszont közli, hogy csődel­járás, a bizonytalanná vált kö­rülmények miatt nem iskoláz be szakmunkástanulókat. A volt bányagépgyár és a vegyépszer nem kíván tanulókat beisko­lázni. A síküveggyár képzési lehetőségei felszámolás miatt bizonytalanok. (Folytatás a 3. oldalon) Új könyv Isten és ember titka A napokban jelent meg az Is­ten és ember titka című könyv a Brainman Kft. gondozásában. A kötet — amely a Magyar Refor­mátusok Világszövetségének tá­mogatásával látott napvilágot — Hegedűs Lóránt püspök vallo­másait gyűjti csokorba Istenről, emberről, a szellem világáról, egyházpolitikai kérdésekről, éle­téről és hivatásáról. A könyv a Magyarországi Református Egy­ház Zsinata lelkészi elnökével folytatott — összesen mintegy harmincórás — beszélgetések te­matikus gyűjteménye. A kiad­ványban szerepel több kor- és egyháztörténeti jelentőségű do­kumentum is, amelyek eddig a református egyháztörténeti iro­dalomban sem láttak napvilágot. Minderről a világszövetség szer­dán tájékoztatta az MTI-t. óm KAMATOZÓ JEGY Szavazási baki Az Országgyűlés önmaga által vállalt zsúfolt programjának tudha­tó be, hogy az elmúlt napok plenáris ülésein több esetben kisebb-na- gyobb hiba történt a maratoni hosszúságú szavazás során. Valószínű­leg egy tévedésnek köszönhetően jut 65 millió forinthoz a Rádióze­nekar, ugyanis az ezt javasló módosítványt a kormány nem támogat­ta. Kupa Mihály „nem”-jét azonban a határozathozatal előtt az MDF-frakció többsége „igen”-nek hallotta, s így leszavazta miniszte­rét, hozzájuttatva a Rádiózenekart a támogatáshoz. Becker Pál (MDF) azonnal tisztázta a problémát, állítása szerint valaki a minisz­ter mögött „igen”-t kiálthatott. A kérdésben nem szavaztak újra, Ku­pa Mihály egyébként is közölte: tudomásul veszi a T. Ház döntését. Elkeserítő tapasztalatok a szakmunkásképzésben Drasztikusan csökken a tanulók létszáma Nógrád gazdaságában nem tapasztalható pozitív irányú ^el­mozdulást. A csődeljárások, felszámolások továbbra is folyta­tódnak, noha ezek megindításának üteme mérséklődött. A re­mélt termékszerkezet-váltás nehezen halad, a létszámleépítés folytatódik, a munkanélküliek száma egyre növekszik. A terme­lés árukibocsátása csökkenő tendenciát mutat. Az ipari üzemek közül az építőipart kiszolgáló egységek helyzete különösen ked­vezőtlen. Tegnap Szécsényben, a városi művelődési központ épületében, Varga Tibor polgármester, Őze János alpolgármester és dr. Far­kas Imre megyei főjegyző jelenlétében megnyitották a város Tu­rinform irodáját. Amint azt Padányi Ágnes, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal munkatársa elmondta, az iroda célja a helyi ide­genforgalmi információk összegyűjtése, a turisták tájékoztatása. Tovább csökken az ipar termelése Tovább csökkent az ipari ter­melés az év első háromnegyedé­ben — állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal adatai alap­ján az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium elemzése. Az első ne­gyedévben a visszaesés 19,5 szá­zalék, a másodikban 13,6 száza­lék, a harmadikban azonban már csupán 5 százalékos volt, vagyis üteme fokozatosan mérséklő­dött az előző év hasonló idősza­kához mérten. A termeléscsök­kenés elsősorban a belföldi ke­reslet jelentős visszaesésével függ össze. Az I-III. negyedévben az ipari termelés — nem számítva az élel­miszeripart — folyó áron 922 milliárd forintot ért el, amely ösz- szehasonlító áron 22,2 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A visszaesés azonban nem egyformán érintette az egyes ágazatokat, hiszen a vizs­gált időszak második felében például a vaskohászat, a közle­kedési eszköz, a fémtömegcikk-, a finomkerámia-, az üveg-, a kő­olaj-feldolgozó-, a műanyag-fel­dolgozó- és a háztartás-vegyipar, valamint a papíripar már növe­kedést mutathat ki. Csökkent vi­szont a III. negyedévben az elő­állított termékek mennyisége a műszer-, gyógyszer-, selyem-, bőr- és szőrmeiparban, valamint a gázgyártásban. A belföldi értékesítés a kohá­szatban 50 százalékkal, a gép­iparban 35 százalékkal, a kön­nyűiparban 28 százalékkal csök­kent. A bányászat és építőanyag­ipar belföldi értékesítése 25 szá­zalékkal esett vissza, a vegyiparé pedig 15 százalékkal lett keve­sebb. (MTI) Az EBRD tervei Magyarországon Támogatják a bankprivatizációt Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) részt akar venni a magyar bankprivatizáci­óban, és elsősorban a magyar magánszektor támogatását akar­ja bővíteni, mert Magyarorszá­got mintaországnak tartja a pénzintézet kelet-európai ma­gángazdaság-fejlesztő tevékeny­ségeben — mondta az MTl-nek Londonban Rolf Westling, az EBRD Magyarországgal megbí­zott országmenedzsere. A magánszektort elsősorban a nemzetközi versenyképesség és az export érdekében akarja az EBRD támogatni, mert úgy véli, hogy a magyar gazdaság az ex­port révén lendülhet föl — inuiiuia. rveuaiiy az c,divlz napi­renden lévő terveiből: a bank részt akar venni egy Londonban Magyarországnak szervezett szerkezetjavító és privatizációs befektetési társaságban, és erről az ipari minisztériummal, az EK menedzselte P hare - program mai tárgyal. Az EBRD készíti a meg­valósíthatósági tanulmányt a magyar kisvállalkozásokat segí­tő országos garanciarendszerről, mely afféle kezesnek ígérkezik kisvállalkozások alapításához. Tárgyalások folynak egy község­fejlesztési hitelprogram beindí­tásáról és egy községfejlesztési bank létrehozására. (MTI) Csapjon a lovak közé! Holnap indul nagy játékunk: SZILVESZTERI NÉGYESFOGAT Figyelje a TVR EXTRA hátoldalát!

Next

/
Oldalképek
Tartalom