Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
2 KÜLFÖLD 1992. december 30., szerda Josiro európai körútja Magyarországra is ellátogat Európába tervezett útja során a japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium vezetője. Móri Josiro január 11-én indul Nagy-Britanniát, Németországot, Belgiumot, Olaszországot, illetve egyetlen volt szocialista országot, Magyarországot érintő kőrútjára. A „tigrisország” gazdasága Dél-Korea közel 6 százalékos gazdasági fejlődési tempót érhet el 1993-ban — jósolja a szöuli központi bank, amely arra számít, hogy az elnökválasztásokon nyertes vezetés intézkedéseket fog hozni a lassuló konjunktúra megmozdítására. Becslések szerint az idén az ázsiai „tigrisország” csak 4,9 százalékos gazdasági növekedési ütemet ért el. Slágercikkek Japánban Az autók és az elektronikai cikkek vezetik Japánban a slágercikkek 1992. évi listáját, amelyet a Mitsubishi kutatóintézete állított össze. Nem a szakértők szubjektív véleményét tükrözi a lista, hanem a piac értékítéletét, a legjobb termékek listája ugyanis az értékesítési adatokat tükrözi. A Toyota cég Crown Majesta kocsija volt a sikertermékek listavezetője, ebből a kocsiból ugyanis havonta 200 millió dollár értékben adtak el. A Sony videokamerája, a Handicam volt a második — havi 130 millió dolláros értékesítéssel. Végül is hat autóipari vállalat és hét elektronikai cég került be gyártmányával a legjobb húsz termék közé. Rubelek szatyorban? Az orosz központi bank hamarosan 10 ezer rubeles bankjegyeket bocsát ki. 1992-ben 2 ezer százalékos volt a drágulási ütem Oroszországban, s aki bevásárolni indul, annak pénztárca helyett lassan már szatyorban kell vinnie a rubelt. Kuvait olajtermelése Kuvait olajkitermelése az év végére elérte a napi 1,67 millió hordónyit, s januárra már az Öböl-háború előtti szintre emelkedhet — közölte a kuvaiti olajipari miniszter a Reuter brit hír- ügynökséggel. Kuvait 1990 augusztusa, az iraki invázió előtt naponta 1,85 millió hordónyi olajat hozott a felszínre. Az OPEC tagállamaitól a kitermelés visszafogását követeli, ám Kuvaitra ez nem vonatkozik. A szervezet ugyanis Kuvaitot felmentette a kvótakötelezettség alól, hogy pótolhassa a háború okozta kitermelés-kiesést és az elmaradt bevételek miatti veszteségét. Visszakérik az ősi birtokot Várhatóan a Schwarzenberg hercegi család lesz a legnagyobb magán-erdőtulajdonos hazájában, miután nemrégiben 9600 hektárnyi erdőre nyújtott be visz- szaigénylést az illetékesekhez. A Schwarzenberg-ház Csehország egyik legpatinásabb nemesi családja. Jelenlegi első embere, Karel herceg 1948 és 1990 között száműzetésben élt, majd Havel volt szövetségi elnök kormányában kapott helyet. A családnak igen komoly erdőgazdálkodási és -fejlesztési tapasztalatai vannak. A nemsokára önálló országban a herceggel együtt eddig 120 ezren kérték vissza a kommunista állam fennállása idején elkobzott földjüket. Növekvő távközlési kapacitás 45 távközlési vállalat írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében száloptikai kábelt húznak ki az Atlanti-óceán alatt az USA és Nagy-Britannia, illetve Franciaország között — jelentette az AP. A 740 millió dolláros tervezet szerint az amerikai AT and T, a British Telecom és a France- Télécom vezérletével 1996 szeptemberére építik ki a kábelt, amelynek segítségével megtízszereződik a jelenlegi távközlési kapacitás a bekapcsolt országok között. Az üvegszálas kábel egyszerre 320 ezer hang-, kép- vagy betűjelet képes továbbítani. Tömegmészárlás Szomáliában A Kismayu Szomáliái kikötővárost kézben tartó Ogadeni törzs több mint száz helyi vallási vezetőt, befolyásos üzletembert és jelentős személyiséget mészárolt le az amerikai egységek mo- gadishui partraszállásának előestéjén — írta a New York Times című amerikai napilap tegnapi száma. A helyi szemtanúk és amerikai diplomaták elbeszélésére támaszkodó cikk szerint a helyi martalócvezér, Omar Jess ezredes vezette Ogadeni törzs fegyveresei három éjszakán át házról házra járták a kikötővárost, és eközben vagy helyben agyonlőtték, vagy összegyűjtötték és a város szélén lemészárolták a helyi értelmiség vezetőit. E tömeggyilkosságokkal akarták eltüntetni azokat a (művelt) szomália- iakat, akik esetleg támogathatják az amerikaiakat. A szemtanúk elmondták: az áldozatok a helyi születésű és az Ogadeni klánt megszállónak tartó Haiti törzsbeliek voltak. A New York Times szerint Omar Jess, a gyilkos fegyveresek vezetője 11 nappal az első „tisztogatás” után igen melegen üdvözölte George Bush amerikai elnök Szomáliái rendkívüli küldöttét, Robert Oakleyt. Egy nappal később az amerikai csapatok Kismayuba érkeztek. A cikk megemlíti, hogy Mohammed Farah Aidid tábornok, a Mogadishut kézben tartó két törzs egyikének vezetője igen közeli szövetségese a Kismayut uraló Jess ezredesnek. Kérdőjelek Piros lap Tanultunk-e a történelemből? A kérdés különösen időszerű ma, amikor Európa-szerte megint felütik a fejüket olyan eszmék, amelyeket csaknem fél évszázada már végképp letűntnek reméltünk látni. A legérzékenyebben — a tapasztalatok alapján igazán érthetően — az idegengyűlölet és az újfasizmus gyilkosságokba torkolló tobzódásaira reagál a világ. Másodszor is belezuhanunk ugyanabba a szakadékba ? Még a mai Németországban is, amely jogállam, a gazdasági nehézségek, az egyesülés visszás jelenségei, a múlttal való leszámolás következetlenségei sajnos talajt adtak a szélsőségeknek. Az érem másik oldala viszont, hogy a németeknél soha nem látott méretekben bontakozik ki az állam és a társadalom önvédelme. Együtt halad a kormánykoalíció és az ellenzék ebben az ügyben, s egyik sem akar kétes eredetű, veszélyes szavazókra kacsintgatni. Ha kell, a betiltásig is igénybe veszik az alkotmányos eszközöket. Végbemegy a szélsőségesektől való elhatárolódás, a szélsőségesek elszigetelésének folyamata. Frankfurtban 200 ezer fiatal „politikai csápolása” jelentette a kiállítást a szuperkoncerten. A Bundesliga labdarúgócsapatai mezük feliratával hirdették, hogy a külföldiek barátaik, s „piros lapot” mutatnak minden idegen- gyűlölőnek. Hamburgban 300 ezren, Münchenben negyedmil- lióan vonultak gyertyákkal az utcákra. Meg lehet előzni, hogy szélsőséges csoportok a jövőben ne kövessenek el újabb provokációkat? Mindenesetre meg lehet nehezíteni a szélsőségesek dolgát. Európának, ha tanul a történelemből, nem kell védtelennek és tehetetlennek éreznie magát. (FEB) Áldozatok és károk Az elmúlt évtized pusztító földrengései A közelmúltban az indonéziai Flores szigetén pusztított földrengés, amely egyetlen városban ezernél jóval több halálos áldozatot követelt, egyike az elmúlt évtized katasztrofális földmozgásainak a világban. 1982. december 13. — Észak- Jemenben kétezernél több halálos áldozatot követelt az a földrengés, amely a föld felszínével tett egyenlővé 19 falut, és amelynek nyomán mintegy 700.000 ember vált hajléktalanná. 1983. október 30. — A Richter-skála szerint 6-os erősségű földrengés pusztított Törökország keleti részében. A halálos áldozatok száma meghaladta a kétezret, és romba dőlt 34 falu. 1985. szeptember 19. — ENSZ-jelentés szerint csaknem 10.000 halottja volt a Mexikóvárost megrázkódtató, 7,8 erősségű földrengésnek. Mexikói adatok szerint azonban a halálos áldozatok száma elérte a 35 ezret, negyvenezren megsérültek, és százezernél is több volt a hajléktalanok száma. 1986. október 10. — Ismét az amerikai kontinensen pusztított — ezúttal 7,5 erősségű — földrengés: San Salvadorban másfél ezren haltak meg, és háromszáz- ezer ember maradt fedél nélkül. 1987. március 5. — Ecuador északkeleti részében 6,8 erősségű földmozgás követelt ezernél több halálos áldozatot. Nem hivatalos adatok szerint azonban a halottak száma meghaladta az ötezret. 1988. november 6. — Kína délnyugati tartományában, Jün- nanban mintegy ezer ember maradt a romok alatt, és félmillióra volt tehető a hajléktalanok száma a pusztító földrengés nyomában. 1988. december 8. — Rendkívüli erejű földrengés pusztított Örményországban: a halálos áldozatok száma 25.000, a hajléktalanoké pedig félmillió volt. 1990. június 21. — Az ezen a napon Iránban bekövetkezett földrengés-katasztrófa halálos áldozatainak száma elérte az ötvenezret. 1991. február 1. — Ezen a napon egyidejűleg rázta meg földrengés Indiát, Pakisztánt, Afganisztánt és Tádzsikisztánt. A halálos áldozatok száma megközelítette a kétezret. 1992. március 13. — A Törökország keleti részében pusztító 6,3 erősségű földrengés csaknem 700 halálos áldozatot követelt. 1992. október 12. — Kairó alatt rengett a föld. A halálos áldozatok száma meghaladta a félezret, az anyagi kár óriási volt. Magában Indonéziában 1976. június 26-án pusztított nagy erejű földrengés. Akkor a halálos áldozatok száma meghaladta a hatezret. Az ország legsúlyosabb földrengés-katasztrófája 1883. augusztus 26-án volt Jáva szigetén. Mintegy 80.000 ember lelte halálát részben a romok alatt, részben a 30 méteres hullámokat is meghaladó szökőár következtében, amelyet a Krakatau tűzhányó kitörése idézett elő. A szökőár — japán nevén „cu- nami” — különösen rettegett kísérője a tenger alatti földmozgásoknak. A hullámok terjedési sebessége azonos a sugárhajtású repülőgépek sebességével, s ezért a tengeren tartózkodó hajók csak nagy ritkán képesek észlelni. Egy Hawaiinál keletkező „cunami” például nem egészen 12 óra leforgása alatt eléri a délamerikai partokat. „Cunami” a legtöbb óceánon és beltengeren képződhet. A legnagyobb a szökőárveszély — éppen a földkéreg fokozott aktivitása miatt — körös-körül a csendes-óceáni partoknál. Az 1946 óta fennálló figyelőszolgálat megpróbálja komputerek és műholdak segítségével előre jelezni a keletkező szökőárakat. A figyelőszolgálat létrehozására az adott okot, hogy egy alaszkai földrengés által előidézett szökőár a 3500 kilométerre fekvő Hawaii-szigeteken több száz emberéletet követelt. (MTI) Kuba Orosz csapatok kivonása Újabb hétszáz orosz katona és hozzátartozója hagyta el a tegnapra virradó éjszaka Kubát, a orosz csapatkivonás ütemtervének megfelelően. Az ITAR- TASZSZ jelentése szerint a katonák és családtagjaik az Ivan Franko nevű polgári tengeijárón hajóztak ki Havanna kikötőjéből. Ez már a második csoport, az első hazatérők ugyanezen a személyszállító hajón még novemberben hagyták el a szigetországot. A volt szovjet katonai alakulat kivonásáról még szeptemberben született megállapodás a havannai orosz-kubai tárgyalásokon, s ennek megfelelően a másfél ezer főt számláló orosz dandárt 1993 közepéig kivonják a latin-amerikai országból. Korábban kubai részről a gu- antanamói amerikai támaszpont kiürítéséhez kötötték a szovjet (orosz) csapatkivonást, majd amikor Moszkva egyoldalúan bejelentette csapatainak távozását, Havanna egy idő után módosította álláspontját. A kubai vezetés ekkor már úgy foglalt állást, hogy a Szovjetunió szétesését követően kialakult új helyzetben — úgymond — értelmét vesztette e katonai dandár jelenléte nemzeti területünkön — emlékeztetett az ITAR-TASZSZ. A lakáshitelek nem változnak OTPkamatcsökkentések (Folytatás az 1. oldalról) Évi nettó 2-2,5 százalékkal csökkennek az egy éven túl felvett lakáscélú betétek kamatai is. Nem lakáscélú felhasználás esetén, öt éven túli lekötésnél évi nettó 18 százalékról 16 százalékra, 1-5 éves lekötésnél 16-ról 14 százalékra változik a kamat. Az öt évnél túlra lekötött, lakáscélú felhasználású betétek kamata 22,5 százalékról 20 százalékra, 1-5 éves lekötésnél 20 százalékról 17,5 százalékra csökkken. Két százalékkal esik a nyug- dij-előtakarékossági betétek kamata: három éven túli lekötésnél február 1-je után 16 százalékot, két éven túlinál 15,5 százalékot fizet az OTP, ennél rövidebb időre a kamat 15 százalék. Nettó évi 16 százalék helyett 14-et hoz egy év után a bank letéti jegye, s 12+12 százalék helyett 12 plusz 4 százalék lesz az OTP-II. kötvény nettó évi kamata. Az 1991. augusztus 5. előtt elhelyezett gépkocsiletét nettó évi 16 százalék helyett 14-et fizet február 1-jétől. A KST-betét kamata nem nettó évi 12, csak 10 százalék lesz, a gyámhatósági betété pedig nettó évi 23 százalékról 20 százalékra változik. A február 1-je után folyósított fogyasztási hitelek közül a személyi és az áruvásárlási hitel — kezelési költség nélküli — kamata 29 százalékról 25 százalékra csökken. A lakossági folyószámlahitei kamata 3 százalékkal lesz kisebb: az új kamatláb évi 25 százalék lesz. A számla fedezetlensége esetén nem 33, hanem csak 30 százalékot számít majd fel a bank január 26. után. A lakáshitelek kamatait 1993. február 1-jétől sem tervezi csökkenteni az OTP. Az Opel és a Suzuki személygépkocsira kölcsönt felvevőknek viszont évi 27 százalék helyett csak 24 százalék kamatot kell majd fizetniük a 3 százalékos kezelési költségen túl. (MTI) MagalofF halála Szombaton a svájci Vevey egyik kórházában 80 éves korában elhunyt Nikita Magaloff, az orosz származású világhírű zongoraművész. Mozart és Chopin kompozícióinak megszólaltatásával szerzett világhírnevet magának. Magaloff 1912. február 8-án született Szentpétervárott. A bolsevik forradalom győzelme után családja Franciaországba emigrált. Párizsban Magaloff többek közt Szergej Prokofjev tanítványa volt. 17 éves korában elnyerte a párizsi Konzervatórium első diját. A világhírű zeneszerző, Maurice Ravel „nagy, rendkívüli tehetségű” muzsikusként jellemezte a fiatal zongora- művészt, aki rövid időn belül a világ legelső zenekaraival lépett fel, és egyik napról a másikra nemzetközi hírnévre tett szert. A második világháború kitörésekor Magaloff Svájcba költözött, és feleségül vette Szigeti Irént, jó barátjának, a magyar származású Szigeti József hegedűművésznek a leányát. Feleségével együtt felvették a svájci állampolgárságot. A háború után Magaloff a genfi konzervatórium tanára lett. Hosszú időt töltött Magaloff az Egyesült Államokban is. 1947-ben adott először szólistaként hangversenyt San Franciscóban. Még 1985-ben is fellépett — idős kora ellenére — a New York-i Filharmonikusokkal. Utolsó nyilvános fellépése egy hónappal ezelőtt Milánóban volt. Az idén két zenei fesztivált is rendeztek a tiszteletére — az egyiket Montreux-ben, a másikat pedig Besanconban. Magaloff Bécsben is többször vendég- szereplt. (MTI) Párizsban vagy Genfben Jelcin és Bush találkozója Borisz Jelcin orosz és George Bush amerikai elnök január elején nem Szocsiban, hanem minden valószínűség szerint Párizsban vagy Genfben fog találkozni. Ezt tegnap jelentette az Interfax orosz kormánykörökre hivatkozó jelentésében. Az orosz hírügynökség szerint az idézett források megerősítették, hogy az orosz fél eredetileg a fekete-tengeri Szocsit javasolta a hadászati fegyverzet csökkentéséről szóló START II. szerződés aláírásának színhelyéül. Egyetértés alakult ki azonban az érintett felek között arról, hogy Párizs vagy Genf alkalmasabb a találkozó megtartására. (MTI) Kételyek a Svoboda-ügy kapcsán A Mladá Fronta Dnes című prágai lap minapi számában megjelent kommentár szerint a jelek arra mutatnak, hogy a rendőrség ártatlan embert vádol a Jirí Svoboda cseh kommunista pártelnök elleni gyilkossági kísérlet elkövetésével. A CTK hír- ügynökség beszámolóiból ugyanis kiderül, hogy nincsenek meggyőző bizonyítékok Petr Wohlmuth anarchista diák ellen. Svobodát, saját lakása ajtajában, egy álarcos férfi támadta meg december 5-én. Két súlyos késszúrást ejtett rajta, és csak a gyors, szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhető, hogy az élet kioltására irányuló cselekmény végül „csupán” kísérletnek minősül. (A kiszabható büntetés mértékét azonban ez nem csökkenti.) A tettes elmenekült, miután Svoboda felesége egy palackkal fejbe vágta. A rendőrség egy történelem- filozófia szakos, másodéves prágai egyetemi hallgatót vett őrizetbe gyanúsítottként. Petr Wohlmuth az A-Kontra című anarchista folyóirat egyik szerkesztője, s „Fekete Péter” néven szokott írni a lapba. Néhány nappal a gyilkossági kísérlet után sajtóértekezleten ítélte el a cselekményt, s a szélsőséges jobboldali tendenciákat, a primitív an- tikommunizmust jelölte meg az ilyen brutalitás mozgatórugójaként. December 23-án, szerdán, Ales Svoboda, a cseh rendőrség szóvivője közölte: a hétfőn őrizetbe vett Wohlmuth kedden beismerő vallomást tett. Ezt a kijelentést azonban néhány óra múlva megcáfolta Wohlmuth ügyvédje, Stepán Roman. Az ügyvéd szerint Wohlmuth azt sem tudja, hol lakik Jirí Svoboda. A rendőrségi vizsgálat vezetője, Lumír Skoupy kapitány is kijelentette: ő senkivel nem közölt olyan hírt, hogy a gyanúsított beismerte volna a cselekmény elkövetését. Ales Svoboda szóvivő a sajtó ismételt érdeklődésére viszont nem volt hajlandó cáfolni korábbi állítását, és arra hivatkozott, hogy „nem illetékes”. A szóvivő szavahihetőségét már az is megtépázta egy kissé, amikor a gyanúsított őrizetbevételéről szóló első tájékoztatójában december 22-én (kedden) nem a P. W. szignót adta meg a gyanúsított neveitek kezdőbetűiként, hanem egy másik szignót. Utólag ezt azzal igyekezett magyarázni, hogy „vedeni akarta a gyanúsított személyiségi jogait”. E „jogvédelemmel” nehezen egyeztethető össze, hogy a Rudé Právo és a Mladá Fronta Dnes ugyanazon a napon a rendőrségtől megtudta az igazi szignót, s ezt közölte másnapi számában. A Mladá Fronta Dnes ráadásul Petr Wohlmuth fényképét is közölte a címoldalon, mivel ezt is eljuttatták a szerkesztőséghez a rendőri szervek. A fotó azon a sajtóértekezleten készült, amelyen Wohlmuth elítélte a Svoboda elleni támadást. A Mladá Fronta Dnes legfrissebb számában megjelent kommentár szerint a rendőrség a gyanúsított terhére igyekezett befolyásolni a közvéleményt, amikor megküldte a sajtónak Wohlmuth fotóját. Petr Uhlnak, a CTK volt vezér- igazgatójának, aki — leváltása óta — a hírügynökség bűnügyi riportereként tevékenykedik, egy magát megnevezni nem kívánó, magas rangú belügyi illetékes elmondta: a Wohlmuth ellen szóló „jelek” semmiképpen nem minősülnek közvetlen bizonyítéknak. A diák vércsoportja egyezik a támadó fejbe vágására használt üvegen talált vér vércsoportjával. A nyombiztosítók által ösz- szegyűjtött kevéske hajszál, amit a támadó hátrahagyott, Wohlmuth hajához hasonló színű és jellegű. A Mladá Fronta Dnes azt is megírta, hogy a gyanúsított fején nem találtak olyan sebhelyet, ami az üveggel történt fejbevágásra utalna, mindezeken felül Wohlmuth szülei azt állítják, hogy fiuk a tett elkövetésekor otthon volt. Jirí Svoboda és családja pedig nem ismert rá a támadóra a diákban. (E két utóbbi tény persze, szintén nem ellenbizonyíték, hiszen a családtagoktól nem várható terhelő vallomás, a sértett pedig nem látta az álarcos támadó arcát.) A névtelenségbe burkolózó belügyi illetékes szerint a hajszálmintát „a rendőrségi laboratóriumon kívül” vizsgálják. A cseh tévé tudni véli: annyira „kívül”, hogy külföldön.
