Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1992. december 29., kedd Három agrárszakember véleménye Vágyálom, vagy valóság a reorganizációs hitel Mézesmadzag, megalapozat­lan gesztus a kormány részéről, illetve megtévesztő porhintés - vélekednek a mezőgazdasági szakemberek közül többen, amikor az új szövetkezeti tör­vény alapján megalakult ma­gántulajdonosi szövetkezetek tevékenységét segítő reorgani­zációs hitel kerül szóba. Vajon a gyakorlat mennyiben igazolja vissza ezt.- Olyan esetekre, mint ami­lyenben mi vagyunk, valóban sokat jelentene a megmaradás­ban a reorganizációs hitel, - kezdi a beszélgetést Kárpáti Zoltán, a felszámolás alatt álló pásztói termelőszövetkezet termelésirányítója. - A hitelt, a téesz vagyon kivásárlása és működtetése érdekében vettük volna fel. Erre biztatott ben­nünket a felszámoló Reortg Rt. illetékes szakembere mondván: ha megvan a 30 százalékos saját erő, akkor a többit ők segítik megszerezni. Ennek megfele­lően az öt fős előkészítő bizott­ság a hitelfelvétel céljából fel­kereste a számba jöhető banko­kat. Ugyanis az állattenyésztési szakemberek vállalták, hogy privát formában működtetik a tehenészeti telepet, a növény- termesztők ellátják a korábbi tevékenységet, megvásárolják a munka- és erőgépeket, a szárí­tót, a tárolót, a borpincét, a sző­lőtermelő területet és a mű­anyag üzemet.- Miként válaszoltak a ban­kok?- A Kereskedelmi Hitel Banknál azt mondták, hogy 2 százalék esélyünk van az összeg megszerzésére. A Budapest Bank illetékesei szerint ilyen kérelmet még egyet sem fogad­tak be. A kisbankok pedig azzal hárították el kérésünket, hogy ekkora hitelt, ilyen fedezettel, ilyen léptékben nem tudnak fi­nanszírozni.- Ezek szerint semmi sem került a termelőszövetkezeti ta­gok tulajdonába?- Heten megvettük a téesz borpincéjét, egy kft. 12 millió­ért megvásárolt a gépüzemet, de eddig még egyetlen fillért sem fizetett. Az állatoktól megsza­badított tehenészeti telep, pedig nem rég került dobra.- Ha jól értettem akkor, az ebek harmincadjára került a nagyüzem tulajdonosainak va­gyona?- A felsorolás önmagáért be­szél.- Reorganizációs hitelkérel­münk az előkészítés stádiumá­ban van - vélekedik Gyimesi János, a volt érsekvadkerti me­zőgazdasági nagyüzem kon- zerv-üzemének ügyvezető igazgatója. - Ez az egyetlen le­hetőségünk, hogy a külön vált, magántulajdonon alapuló me­zőgazdasági szövetkezeteink - Érsekvadkert, Dejtár, Patak, - működőképesek maradjanak. A kért 120 milliót eszköz kivál­tásra és fejlesztésre fordítjuk. Ily módon válik lehetővé, hogy hozzájussunk a gazdálkodáshoz szükséges eszközökhöz. A hét évre szóló hitel, két évi türelmi idővel jó irányba fordítaná gaz­dálkodásunkat. Ugyanis rövid időre tehermentesítené az űj szövetkezeteinket a hitel előte­remtéséhez szükséges pénzesz­közök felkutatásától, csak a napi termelési feladatokra kel­lene koncentrálnunk, ami hoz­zájárulna likviditásunk javítá­sához.- Ugyan ilyen felelősséggel fogadják a bankok a kérelmü­ket?- Amennyiben pályázatunkat gyorsan elbírálják, a tárcaközi bizottság pedig gyorssan vissza­igazolja a hitel engedélyezését, akkor valóban segítenek a beí­gért reorganizációs hitel meg­szerzésében. Abban bízunk, hogy maximális támogatást ka­punk.- A nagy dérrel-dúrral beha­rangozott reorganizációs hitel nem más, mint nyomtatásban megjelenő pápedli - állítja Nagy Tamás az Agrárszövetség elnöke. - Egyáltalán nem mű­ködik, a pénzek pedig eltűnnek. Valószínű azért, mert a mező- gazdaság átalakulásának iránya, nagy csalódást okozott a kor­mánynak. Ugyanis a józanul, megfontoltan gondolkodó pa­rasztok közül, igen kevesen vá­lasztották a kiválást, a magán- gazdálkodást. Ez a kormány első blöffje.-Állítólag a bankok maga­tartásán bukott meg eddig a re­ar g hitel?- Ez a kormány második blöffje. Érdekes, amikor a ban­kok vezetőit kell leváltani, ak­kor mint főrészvényes, rögtön és kíméletlenül cselekszik. Amikor bizonyítania kell, hogy komolyan veszi a mezőgazda­ság segítését, akkor a bankokra hárítja a felelősséget mondván: rajtuk bukik meg a hitelakció. Szerintem az egész konstrukció nincs alaposan előkészítve, pe­dig a mezőgazdaság talponma- radásának egyetlen, sürgető, ha­laszthatatlan követelménye, a pénzügyi likviditási válság na­gyon sürgős megoldása. Venesz Károly Salgótarjániak Németországban A háborús sebesültek, hadiözvegyek és hadiárvák egyesületének salgótarjáni delegációja a közelmúltban Németországban járt. Köztük volt az egyesület elnöke Rácz János (középen) is, aki a második világháború alatti időkben a straubingi kórházban feküdt. A magyar küldöttség tagja volt Dehény Zoltán titkár (jobbról a második) és Kiss Tibor alezredes (jobbról az első) is. A vendéglátókat Ingrid Geiger és Eckard Pischer, a harcosok és katonabajtársak egyesület tagjai képviselték. Közösen helyeztek el koszorút Waldfriedhof- ban, a háborús áldozatok emlékezési helyén. Kezdőkör Mezei István, a salgótarjáni József Attila Művelődési Köz­pont munkatársa adott arról tá­jékoztatást, hogy a budapesti Erzsébet Ifjúsági Ház, a Stílus Alapítvány és a Kadencia Kiadó támogatásával könnyűzenei te­hetségkutató fesztivált rendez kezdő énekesek, előadók, zene­karok részére. A verseny 1993. januártól májusig tart. Az elő­döntők után neves szakmai zsűri bírálja el, hogy kik kerül­nek a döntőbe. A legjobb versenyzőkkel a kiadó szerződést köt egy kazetta kiadására. A legtehetségeseb­bek részt vehetnek az ifjúsági ház rockzenei táborában. Születésnap az állatkertben A gondozó, Hipszky Péter, és Dávid, a csimpánz „barát” tortával köszöntötte első születésnap ján a budapesti állatkertben Tonyt, a borneói orángutánkölyköt. MTI-fotó Határidő-halasztás igazolás nélkül Harmóniában élni a természettel A környezetvédelmet tanulni kell (FEB) „Házasságot köt” a környezeti kultúra megóvása érdekében a környezetvédelrpi és a művelődési tárca. A két miniszter együttműködési meg­állapodása elsősorban a felnö­vekvő nemzedék nevelését cé­lozza, s igyekszik felölelni az oktatás egész folyamatát. A tervek szerint az ország kü­lönböző vidékein működő 74 környezet- és természetvédelmi központ vállalja majd magára a feladatok oroszlánrészét, de bi­zonyos nemzetközi támogatásra is számíthatnak. Anyagi segít­séget ígér a Phare-program az­zal is, hogy magára vállalja a szakemberek egy csoportjának külföldi képzését, tanulmány- útak támogatását. A dán kor­mány a környezetvédelmi me­nedzserek képzésében nyújt se­gítséget, egy amerikai program keretében pedig a kecskeméti és az esztergomi tanárképző főis­kolák folytatnak kísérleteket. Már most több mint ezer általá­nos iskolai tanulócsoport vesz részt abban a norvég-magyar együttműködéssel folyó kísér­letben, amely a savas esők és az ózonlyuk hatásait vizsgálja. Vi­lágbanki segítséggel speciális szakközépiskolai kísérlet indult, ami egyrészt a gyerekek általá­nos műveltségét, másrészt spe­ciális környezetvédelmi ismere­teiket hivatott elmélyíteni. A környezeti nevelés átfogó, összehangolt stratégiát igényel, hogy ne csak elveket, hanem korszerű világképet, kultúrát is adjon az érdeklődőknek. Olyan embereket neveljen, akik har­móniában élnek a természettel és ezen keresztül önmagukkal is. s. p. A pedagógia hétköznapjai Vakációban - egyszerre két helyen? (Ferenczy-Europress) Az elvált szülők gyerekei a téli szünidőben alighanem szívesen lennének együtt anyukával is, apukával is - de egyszerre két helyen nem lehetnek. A külö­nélő pár között is rendszerint feszültségek, viták forrása az „osztozkodás”, a vakáció prog­ramjának egyeztetése. Nem árt tehát előre tervezni, s olyan megoldást keresni, amely lehe­tőleg minden érintett igényével és szempontjaival számol. Az ezúttal január 4-éig tartó szünidő forgatókönyvének ala­kításában, formálásában első­sorban a gyermekével együtt élő szülőnek van döntő szerepe. Neki azt ajánlhatjuk, hogy leg­alább három körülményt mérle­geljen. Elsőként, hogy az egyébként is rövid pihenőidőből kell-e kiszakítani valamennyit az esetleges iskolai elmaradá­sok pótlására. Másodszor, hogy a gyerek testi-szellemi megúju­lását milyen programok segíthe­tik. Végül, hogy magának a kis­lánynak, kisfiúnak mi volna a leginkább szíve szerinti foglala­tosság, szórakozás a szünidő­ben. Ha a szülők között nincs már korábban kialakított egyezség, feltétlenül hallgassa meg a gye­rek elképzeléseit, s ha csak le­het, igazítsa azokhoz a szabad napok programját. Merjen tehát a gyerek kedvére dönteni - még ha úgy érzi is: ő a vesztes, mert néhány napra el kell engednie vagy netán a szünet egy részét nélküle kell eltöltenie. Minderről érdemes, sőt szük­séges szót váltani a különélő szülővel is. Az egyeztetés eleve megelőzheti az esetleges ké­sőbbi vitákat és a kölcsönös megállapodás révén "idegen­ben” is olyan programok várhat­ják a gyereket, amelyek min­tegy kiegészítik, teljesebbé te­szik szünidejét. Az elvált felek közötti rossz viszony sajnos gyakran nagyon megnehezíti a szülők közötti ilyenfajta együttműködést. Pe­dig a gyerek számára az anya és az apa akkor is „az édesanya" és az „édesapa”, ha ők már vég­képp elfordultak egymástól. Egyik szülőnek sincs joga „fél­árvává” tenni a gyereket, csu­pán azért, mert saját érzelmei már kihűltek. A másiktól való elidegenítés, az elszigetelés az esetek nagy részében - törlesz­tés korábbi csalódásokért és sé­relmekért. Számtalan példa iga­zolja, hogy az ilyen formában továbbélő viszálynak nem a másik fél, hanem a közös gyer­mek a legnagyobb kárvallottja. A láthatást rendező hivatalos papírok aligha térnek ki arra, hogy a téli szünetben mennyi jusson a gyerekből az egyik, mennyi a másik félnek. A szere­tet, a család ünnepét is felölelő téli vakáció azonban jó alkalom a válás utáni hadüzenet nélküli háborúk beszüntetésére, vagy legalább felfüggesztésére. Egy nyertese biztos lesz: a magát apukával és anyukával egyaránt jól érző gyerek. Dr. Kccsmár Ilona (FEB) Az életüktől és sza­badságuktól politikai okokból megfosztottak kárpótlási igé­nyének benyújtási határideje 1992. november 2-án lejárt. Sokan későn értesültek arról, hogy a hadifogságban töltött illőért adott nyugdíjemelésen kívül más címen is jár részükre kárpótlás. Tudni szeretnék: számíthatnak-e valamilyen méltányosságra, vagy végleg kizárták magukat a jogosultak köréből? A választ dr. Szabady Attilá­tól, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal főosz­tályvezetőjétől kaptuk:- A törvény szerint mind­azok, akik lekésték a határidőt, nyolc napon belül a késedelem okait jelző írásbeli kérelemmel élhettek. De a kárpótlási hivata­lok humánusán kezelik az ügyeket és 1992. december 31-éig indoklás és igazolás nél­kül is elfogadják a kérelmeket. Ugyanez vonatkozik azokra a kárpótlásra jogosultakra is, akik külföldön élnek. A közigazga­tási eljárás szabályairól szóló törvény szerint az elmulasztott határidő utolsó napjától számí­tott hat hónapon túl már igazo­lási kérelmet sem lehet előter­jeszteni, ettől kezdve a hivatal­nak már nincs mérlegelési joga. A késés jogvesztéssel jár.- Számos félreértésre ad okot az is, hogy a hadifogolyként az egykori Szovjetunióban töltött idő alapján járó kárpótlási ösz- szeg kiszámításakor figyelembe vett adatok nem mindig egyez­nek azzal, amit a nyugdíjeme­lésnél figyelembe vettek.- Ennek az eltérésnek az az oka, hogy a szovjet hadifogság­ból a kárpótlás szempontjából csak az 1945. augusztus 1 -je utáni időszak vehető figye­lembe. Az előtte fogságban töl­tött idő hadifogságnak minősül, azt követően kezdődik a kárpót­lás szempontjából méltányol­ható kényszermunka. ( ujváry ) Óév, újév, múlt, jelen, jövő ... A múltról három évig eleget beszéltünk, oda kéne már hagyni a történészeknek . . . A jelenről sistergő, dühös indulattal kétféleképpen véle­kedünk 1992 utolsó napjaiban. Néhány tízezer állampolgár koncepciós pereket javasol a múlt-jelen konfliktusainak fo­lyamatos tűzben tartására, lo­jális sajtót javasol a rendszer- változás eredményének meg­győző felmutatására, megének- lésére, türelmet a letagadhatat­lan nehézségek elviselésére. Ezeknek a javaslattevő állam­polgároknak általában nincse­nek súlyos anyagi gondjaik . . . A lakosság másik, több mil­lió emberből álló csoportja igen komoly anyagi nehézsé­gekkel küszködik, és azt vallja, hogy ez az ország az egész ma­gyar nép lakható, természetes otthonává kell váljon, s ez a rendszerváltás értelme, lé­nyege, semmiféle kirekesztés­nek, korlátozásnak nem lehet esélye. A szabadságnak itten termé­szetes kerete kell legyen a de­mokrácia jogrendszere, a saj­tószabadság pedig legfonto­sabb eszköz az érdekviszonyok világos bemutatására, a politi­kai folyamatok sokféleségének, lényegének megértetésére. Ami pedig a türelmet illeti: bölcs, körültekintő munka folyamatá­ban, - még átmeneti kudarcok láttán is végtelenül türelmes lehet az ember, de elhúzódó, eredményt se ígérő pótcselek­vések folyamatában a türelem nagyonis véges . . . Néhány tízezer állampolgár felelőssége tudatában indula­tosan panaszolja: a politikai közöny, apátia elemi akadálya a jövőalakításnak. Sok magyar állampolgár viszont azért nem bízik ebben a jövőépítési aján­latban, mert a vadonatúj társa­dalmi igazságtalanságok, a rég ismert cselszövéseket, kisemmi- zéseket is messze felülmúló mohóságok, harácsolások romboló hatása ilyen rövid idő alatt is életveszélyesen korro­dálta a bizalom alapjait. . . Tehát az óév, újév fordulóján már hiába fogalmazódnak meg zseniális új választási ígéretek, hiába körvonalazódnak ügyes mágusok stratégiái: a trükkök- ből, a szónoklatokból egyelőre elég volt. Ezekkel tele a padlás! Jelen és jövő mérlegén 1993-ban csak a cselekvés, a közérdekű cselekvés súlya lehet a meghatározó! Kínlódni és dolgozni lehet. Kínlódni és ma­gyarázkodni már nem lehet büntetlenül. A haza, a magyar föld ottho­nosságával, végtelen nyugal­mával biztat tízmillió embert: Van remény! A hazafiság „túl szép ahhoz, hogy igaz - le­gyen" - sikerélménye rajtunk múlik: a nyilvánvaló ostobasá­gok zavaros, sodró folyamhul­lámain át is a túlsó partra kell jutni. Révbe lehet érni! De ehhez szorgalmas révé­szekre, elszánt evezősökre van szükség elsősorban ... A má­gusok, önjelölt megváltók sza­valatainak ideje lejárt. A fű- részporszavú prókátorok, va­rázslóinasok próbálkozásait meg egyenesen kineveti már a közönség . . . Az újév-aréna egészen új megközelítéseket kell ígérjen, garantáljon: itt a munka, ez a feladat, az ország újjáépítése végre elkezdődik . . . Erdős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom