Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-15 / 295. szám

Rétság és környéke 1992. december 15., kedd RETSAG ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP Privatizáció előtt A tulajdonnal együtt jár a felelősség A kamatteher nagy ellenfél Fűtés az iskolában • Nőtincs. A községi általános iskola fűtésének javítása és az intézmény emeleti radiátorai­nak cseréje közel egymillió fo­rintos költséggel elkészült. Fo­lyik a nyelvi tanterem kialakí­tása is, amelynek költsége kö­rülbelül 600 ezer forint lesz. Karácsonyi plusz • Rétság. Az önkormányzat képviselő-testülete módosította az 1992. évi költségvetést. Az ebből származó bevételből fe­dezetet biztosít a közalkalma­zotti törvényben előírt, a köz- alakalmazottakat alanyi jogon megillető 13-ik havi bér kifize­téséhez. Szociális juttatás • Keszeg. A község képvi­selő-testülete minden, a telepü­lésen élő idős ember számára szociális segélyt biztosít a kará­csonyi ünnepek alkalmából. A községben élő 119 tizennyolc éven aluli lakó szintén részesül egyszeri juttatásban. Idősek napja • Szente. A közigazgatásilag Romhányhoz tartozó kiskö­zségben néhány napja tartották meg a nyugdíjasok napját. Va­lamennyi 55 évesnél idősebb nő, illetve 60 évesnél idősebb férfi lakos pénz juttatásban ré­szesült. Otthonteremtők • Berkenye. A képviselő-tes­tület döntése alapján az önkor­mányzat két család részére 80-80 ezer forint anyagi támo­gatást nyújtott, lakásvásárlás il­letve építés céljaira. Idősek karácsonya • Nógrád. A településen élő, 70 évesnél idősebb lakosoknak a helybeli vöröskereszt szerve­zésében szerény karácsonyi ajándékot nyújtanak át a napok­ban: személyenként fél kiló sza­loncukrot kapnak az érintettek. Az ajándékozás mintegy 200 idős embert érint. A nógrádi turulos emlékmű el szoktuk adni. Idén eddig 50-60 darab, 120-200 kilo­gramm súlyú állatot értékesítet­tünk. Magánszemélyek vásárol­ják őket, többnyire levágásra, és a hús lefagyasztására. Nekünk is megéri, hiszen azonnal kész­pénzben fizetnek.-Mi jellemzi a szövetkezet erdőgazdálkodását?- Viszonylag kicsi, mindösz- sze 500 hektár körüli erdőterü­letünk van, szerződéses vállal­kozási alapon működtetjük. Az utóbbi négy évben átlagosan évi öt hektárt telepítettünk. Az er­dőfenntartási alap azonban in­formációink szerint pillanatnyi­lag kifogyott, de az elkövetke­zőkben tervezzük az erre alkal­mas területek erdősítését is.-A megyének juttatott fél milliárd forintos állami támoga­tásból részesedhetnek önök is?-Egyetlen, 35 milliós tétele van a segélytervezetnek, amely érintheti a szövetkezeteket. Ezt a bogyós gyümölcsök termesz­tésének fejlesztésére szánták.- Az átalakulás utáni munka­erő helyzet hogyan alakul a szövetkezetnél?-Pillanatnyilag 300 tagunk van. Úgy néz ki, hogy 140 fő leépítésre kerül... Kiválási szándékát egyetlen volt tagunk jelezte, ő a szendehelyi határ­ban lévő szőlőből veszi ki a tu­lajdoni részét.- Mi a véleménye a kárpót- lással kialakult helyzetről?-A jogi szabályozás, és a felhasználásról való tájékozta­tás nem volt megfelelő, és ez bizony sok probléma forrása le­het még. Az ezzel kapcsolatos teendők még a szakembereknek sem mindig világosak, mit vá­runk akkor az egyszerű ember­től? Azt is tudatosítani kellene, hogy a megszerzett tulajdonnal a felelősség is együtt jár! Faragó Zoltán Hivatal és panzió Berkenyén befejezéséhez közeledik az új polgármesteri hivatal kivitelezése. Különle­gessége az épületnek, hogy a te­tőterében egy panziót is kialakí­tanak, ahol majd hat, egyenként kétágyas szoba várja a vendé­geket. Pillanatnyilag a központi fűtés szerelését végzik, egy váci szakember irányításával. Érdekessége az építkezésnek, hogy az ott dolgozó berkenye- iek valamennyien közmunká­sok, de nem a munkaügyi köz­pont támogatásával alkalmazták őket, hanem a helyi adót vált­hatják meg ilyen módon, mun­kájukat adva a község közös „pénztárcájába.” A vizet és a villanyt már ré­gebben bevezették az épületbe, a tervek szerint az új hivatalt és a panziót jövő év májusára ad­ják majd át rendeltetésének. Emlékmű a temetőben Nógrád. A község temetőjé­ben a közelmúltban emelték a felvételen látható második vi­lágháborús emlékművet. A rajta látható turul madárból több da­rabot is készíttetett az önkor­mányzat, amelyek a község más pontjain kerülnek elhelyezésre. A Balassagyarmaton gyártott alumínium öntvények darabja tízezer forintba került. Az em­lékmű elhelyezésével párhuza­mosan rendbe hozatták a ravata­lozót is, és kicserélték a temet­kezéshez szükséges kellékeket. Megcsináltatták a 260 méter hosszúságú temetőkerítést is, amelynek költségeihez a lakos­ság háztartásonként mintegy ezer forint költséggel járult hozzá. Testületi döntések Szátok. A községi önkor­mányzat képviselő-testülete ülést tartott néhány nappal ez­előtt. A napirendi pontok alap­ján értékelték, és elfogadták Patterman József jegyző ez évi munkáját, majd döntöttek a polgármester 13-ik havi tiszte­letdíjának megállapításáról. Tárgyaltak arról is, hogy el­engedhetetlenül szükség lenne a község belső vízelvezetésének megoldására, a keletkező vízká­rok elhárítására. Napirendre ke­rült a polgári védelemnek a rét­sági önkormányzattal közösen való működtetése is, hiszen az erők egyesítésével sokkal haté­konyabban tudnának tevékeny­kedni a környező településeken. Döntöttek arról is, hogy az idős személyek és a sokgyer­mekes családok pénzbeli jutta­tásban részesülnek a karácsonyi ünnepek alkalmából. Véradók Nógrád községben sok a vö­röskeresztes tag, mind az idő­sebb, mind a fiatalabb korosz­tályból - tudtuk meg Povazsan Férencné helybeli vöröskeresz­tes elnöktől. A mintegy 1600 lelket számláló községben ösz- szesen 306 vöröskeresztes él, és ez a rétsági körzet tagságának kiteszi közel a felét! Elmondta, hogy szoktak ren­dezni locsolóbálokat is, ame­lyeknek bevételét közös célokra fordítják. Természetesen mel­lette évente kétszer van véradás is, de sajnos az utóbbi években csökkenőben van a donorok száma, mert félnek az emberek a fertőzésektől. A vérüket első alkalommal adókat, hogy egy gesztussal is megköszönjék éle­tet mentő adományukat, egy-egy szál vörös szegfűvel szokták köszönteni. A rendsze­res és sokszoros véradóknak természetesen megfelelő időkö­zönként jár a külön kitüntetés. Valusz Jánosné USA exportra készíti elő a csiszolókorongokat- A romhányi Widenta gyár­egység eladás előtt áll-tudtuk meg legutóbbi látogatásunk al­kalmával Gyökér István igazga­tótól. Az Állami Vagyonügy­nökséghez eljuttatott vállalati iratok szerint száz százalékos megvásárlásra, 93 millió forin­tért értékesítésre kerül a gyá­regység. A központi Grá- nit-Widenta gyártól függetle­nül, új üzemként fog működni a romhányi üzem.-Mit tud róla: jelentkeztek már vevők?- Eddigi információim sze­rint egyetlen cég jelentkezett. A nevük még előttem sem ismert. Tudtommal a jelenlegi profilt megtartva biztosítani akarják a folyamatos üzemeltetést.-A dolgozók is megtarthat­ják munkahelyeiket?- Igen, túlnyomó részüket át­A rétsági körzetben a tele­fonhelyzet még súlyosabb gon­dokat okoz, mint a megye más területein, hiszen kiugróan ellá­tatlan területről van szó. Az el­következendő években talán változik valami, és remélhető­leg javul ezzel párhuzamosan a telefonhelyzet is. Erről beszél­gettünk Hajzsel Ferenccel, Romhány polgármesterével.- Mindenekelőtt hadd kér­dezzük meg: Romhány nem pá­lyázik városi rangra?-A legújabb feltételek sze­rint nagyon szigorú előírások­hoz kötik a városi cím adomá­nyozását. Semmi reális esé­lyünk nem lenne rá.- Hosszú ideje megoldatlan a nagyközség telefonellátása. En­nek megoldására mik a terveik?- A telefonközpotot már ter­veszi az új tulajdonos. Érdemes még megemlíteni, hogy teljes egészében magyar tulajdonban lévő vállálkozásról van szó. Egyébként pillanatnyilag 80 dolgozónk van, az utóbbi idő­ben ugyanis sokakat kénytele­nek voltunk leépíteni . . .- Mikor várható a változás?-A közeljövőben döntenek, valószínűleg még az idén.- Termelés folyik mindezek ellenére?- Igen, hiszen a gyár nem állhat le! Vannak export meg­rendeléseink is, és ezeket telje­síteni kell. Pillanatnyilag éppen az USA-ba és Iránba szállítandó csapos korongokat gyártjuk.- Mit várnak a változástól?- Korai lenne erről még bár­mit is mondani. Az idő majd el­dönti, hogy jó, vagy rossz in­tézkedés volt ez. Telefontervek vezik. Nem ez az első variáció az ellátás megoldására, de úgy tűnik, hogy ez végre sikeres lesz! A Kerámiagyártól kapunk erre a célra két helyiséget. Egy 400-as központot fog idetelepí­teni a Matáv, és a tervek szerint február végére bekötik a háló­zatba a meglévő készülékeket, és bekötik a hálózatba a sürgős igényeket. A fejlesztésre vonat­kozó további elképzelések még nem tisztázottak.- Romhány társközségei is részesülhetnek majd az új köz­pont előnyeiből?- Az elképzelések szerint igen, így Szente. Kisecset, és Kétbodony ellátásának megol­dása is számításba jön. A termelőszövetkezetek egyre nehezebb helyzetbe jutot­tak az utóbbi években. Felvásár­lási nehézségek, értékesítési gondok, üzemanyagár emelé­sek, az állami támogatások megszűnése, jogi szabályozá­sok keserítették a mezőgazda életét. A különféle nehézségek a legjobban „menő” téeszeket is a csőd szélére sodorták, többsé­gük éppencsak meg tud élni, il­letve átalakulva vegetál az utóbbi időben. A volt nőtincsi Naszályvölgye téeszt sem veti fel a pénz, de bármilyen nehéz helyzetben is vannak, életké­pesnek tűnik a mai napig a szö­vetkezet. Az átalakulás október 9-én megtörtént, de tulajdonképpen nem sok változást hozott. Erről, és a talpon maradás esélyeiről és lehetőségeiről Varga Mihály- lyal, az igazgatóság és a szövet­kezet elnökével beszélgettünk.- A legtöbb téesznél alapvető problémának érzem, hogy en­gedték a gazdálkodó egységek egy részét kft.-be „kivinni". Ezt a közgyűlésünk szerencsére nem hagyta jóvá, hiszen ha a közösség együtt marad, ha lehe­tőség nyílik a több lábon állás megteremtésére és megőrzé­sére, akkor sokkal könnyebben átvészelhetjük a nehéz idősza­kokat. A mi gazdasági helyze­tünkre jellemző, hogy az ágaza­tok nem tudnak megélni egy­más nélkül. A folyamatos fej­lesztésekre, az időszerű változ­tatásokra elengedhetetlenül szükség van, hiszen a gazdasági körülményeket követnünk kell valamilyen módon. Ehhez ter­mészetesen az is hozzátartozik, hogy állandóan legyen likvid pénzünk. Ezt a feltételt bizony nem egyszerű teljesítenünk ...-A mai pénzügyi feltételek között nehezen megy a hitelek felvétele, és a kamatok kigaz­dálkodása. Önöket hogyan érinti ez?- A növénytermesztés fej­lesztésére kaptunk hat millió fo­rintot. Szükségünk lenne emel­lett 24-25 millió forint kedvező kamatozású hitelre is, amire pá­lyázni fogunk. Ezzel, hogy úgy mondjam, kifognánk a szelet a magas kamatterhek vitorlájából, és a gazdálkodásunk akár hat-hét évre is biztosított lenne. Ezzel a hihetetlenül drága pénz- és eszközhasználat költségeit mérsékelhetnénk. A mostani hi­telterhek ugyanis lehetetlenné teszik a normális gazdálkodást. A szövetkezetét szerencsére a pénzintézetek jó adósnak minő­sítik.- Mi jellemzi az ágazati gaz­dálkodásukat? Az előbb emlí­tette, hogy több lábon állásra törekszenek.- A növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, és az erdészet mellett ipari üzemeink is van­nak. Éppen ebben rejlik a több lábon állás lényege, hiszen ha egyik ágazat pillanatnyilag veszteséges is, a többi nyeresé­géből finanszírozható a kelet­kező kiesés. Ha viszont például az állettenyésztést kiviszik kft.-be, és az nem nyereséges, akkor az egész ágazat bezár­hatja a kaput. Mivel pontosan nem lehet kiszámítani, hogyan alakul a gazdasági helyzet, nem számolhatjuk fel a veszteséges üzemeket sem, hiszen ha fordul a kocka, gyorsan nyereségessé is válhatnak!- Mik a terveik a jövő évi fej­lesztésekkel kapcsolatosan?- A tehenészetet Szeretnénk előtérbe helyezni, hiszen tej­termékre, tejiparra mindig szükség lesz. Kötődünk az élelmiszerpiacokhoz, és szeren­csére jók a kapcsolataink a fel­dolgozókkal is. A tenyésztésre nem alkalmas borjakat újabban Fedett hely a várakozóknak Kevesebből A személyi jövedelemadóból származó állami bevételek ön- kormányzatoknak való vissza­térítései jövőre sokkal véko­nyabban fognak csordogálni, mint az idei esztendőben. Az eddigi 50 százalék helyett 1993-tól mindössze 30 százalé­kot fognak visszakapni az ön- kormányzatok. Működésük Fülig Jimmy Rétságon A rétsági művelődési ház kiállítótermében néhány nappal ezelőtt nyílt meg Sógor Endre, helybeli amatőr festőművész első tárlata. Az érdeklődők - már akiknek kellőképpen vaskos a pénztárcá­juk - meg is vásárolhatják az alkotásokat. A kiállított olajképek - fantázia szülte tájak, építmények, portrék - dús fantáziáról, formaérzékről és gazdag képzelőerőről árulkodnak. Többek kö­zött látható itt Fülig Jimmy képzeletbeli portréja is. A tárlat a hó­nap végéig tekinthető meg. Fotó: Rigó Tibor ugyan nem lehetetlenül el, de a kieső összeg mindenképpen hi­ányozni fog. A mérséklés miatt a következő évtől előrelátha­tóan a rétsági képviselő-testület is alig több mint 17 millió (adó)forintból gazdálkodhat. Városok esetében ugyan a kor­mányzat 4650 forint erejéig ki­egészíti az egy főre jutó jövede­lemadó juttatást, de Rétság ese­tében ez is csak hárommillió fo­rintot jelent. Alsópetényben, a község belterületén két új buszmegállót építet­tek fel a közelmúltban. A település köztisztaságának érdekében elhelyeztek tíz szeméttárolót is. A beruházás 70 ezer forintjába került az önkormányzatnak. Fotó: - RT ­Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom