Nógrád Megyei Hírlap, 1992. december (3. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-14 / 294. szám

1992. december 14., hétfő SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Kultúrszomj A karancsberényiek mostan­ság annyit foglalkoznak kultú­rával. mint talán korábban soha. Különösen aktivizálódtak az idősebbek és a gyerekes szülők. Az ifjúságnak meg jobbára az a része, amely még iskolába jár. A nagy felbuzdulás eredmé­nyeként eddig már három kis színjátszó csoport, idősek klubja, rajzszakkör is működik a községben. Persze ez a ki­buggyant kultúrszomj nehezen lenne enyhíthető, ha nem akadt volna a községben valaki, aki kézbe fogja a szervezést, a sze­reptanítást. Ilyen valakit találtak Urbán Róbertné személyében, aki az önkormányzat segítségé­vel jórészt ennek a sokrétű fel­adatának élhet. A vezetőség állja a szavát Folytatódhat a munka Néhány hete telefonált egy olvasó, aki Salgótarjánban, a Kismarty út 2/12-es épület egyik lakásában lakik, hogy te­gyük már szóvá e központban fekvő, falunyi népességű lakost magába foglaló társasház kálvá­riáját. Pontosabban, az itt lakó emberek és a vezetőség kanosz- sza járását. A dolognak az a lényege, hogy az itt lakók közös költsé­gei lényegesen csökkenhetné­nek, ha a talajszinten apró üzle­teket alakíthatnának ki, s ezek­nek a bérleti díját a társasházra fordítanák. A vezetőség ezt ter­vezte, azonban valaki ezt sanda módon „megfúrta”. A dolog majdnem kútba esett, azonban győzött a józan belátás, az üzle­tek elkészülhetnek. A napokban ismét telefonált az illető, s örömmel újságolta, hogy megvan az engedély, foly­tatódhat a munka. Elmondta, hogy az új vezetőség eddig mindenben állta a szavát, amit megígért. Most éppen a kapute­lefonok beszerelése folyik. Ez nagyon áldásos lesz sokféle szempontból, de különösen a lakók biztonságát szolgálja és megakadályozza az agyonhasz­nált liftek nemtörődöm haszná­latát. Ezüstvasárnapi vásárlás A megye áruházaiban ezüstvasárnap is nagy forgalmat bonyolí­tottak le. Felvételünk Salgótarjánban, a Pécskő Áruházban ké­szült. Fotó: Gyurkó Péter Rendbe hozni a tájat Székvölgyön néhány hó­napja még gépkocsik, bánya­gépek zajától volt hangos a tá­jék. Az itt működött külszíni fejtésről és a két kéregbányá­ból még szenet hordtak a ha­talmas szállítójárművek. Nap­jainkban pedig már néma csend uralja a vidéket, ami úgy néz ki, mint egy holdbéli táj. Aki erre akar járni, csak fagyban tegye, mert esős idő­ben tengelyig ér a sár. Igaz, még vannak itt vagy harmin­cán, akik vigyáznak az elárvult gépekre és berendezésekre. A napokban környezetvé­delmi és erdészeti szakembe­rek járták be az egykori bá­nyákat, hogy megállapítsák, mi mindent kell tenni a táj se­beinek rendbehozásáért. A meleg tantermekért Otven darab elektromos kályha felújítását segíti az Émász salgó­tarjáni kirendeltsége a kazári iskolában. A munkát együtt végzik a helyi szakemberekkel, ellenszolgáltatás nélkül. Foto: Gyurkó Rikkants, rikkancs! Foglalkozzon a fórum a közbiztonság kérdésével Jogos bírálatok, megoldásra váró gondok December elsején három nagy témakör megvitatását tűzte napirendjére lapunk Elő Kíváncsiskodó című közéleti fórumsorozata Salgótarjánban. A Nógrádi Történeti Múzeum­ban megrendezett fórumon Detre Jenő alpolgármester kü­lön előadásnak is beillő beveze­tőjében a város nehéz helyzetét, az országos átlagtól való eltéré­sét ecsetelte, aláhúzva az ön- kormányzat gazdálkodásának problémáit. Szavaiban nemcsak a napirend három fő témakörére - a Nógrád Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat helyzetére, át­alakulására, a helyi autó­busz-közlekedés, valamint a szemétszállítás, kezelés, hulla­déktelepek ügyére - utalt, ha­nem érintetje egy megelőző fó­rum nagy témáját, a város táv­hőszolgáltatásával kapcsolatban kialakult helyzetet is. A három témakörben a legil­letékesebbek, a cégek vezetői adtak rövid ismertetést, majd válaszoltak a jelenlévők kérdé­seire. Domos Lajos, a víz- és csa­tornamű vállalat igazgatója kapta talán a legtöbb kérdést, kezdve a víz minőségétől, a legnagyobb vihart kiváltó ár­kérdésig. Mindenki, aki a víz kérdésével foglalkozott vérmér­sékletének megfelelően fejezte ki kritikáját a víz- és csatornadí­jak újabb emelésével kapcsolat­ban. Többeknek is egybecsen­gett az a véleménye, hogy az ár­emelésekkel kapcsolatban ha­marosan polgári engedetlen­ségre kerülhet sor. A „vízmű” igazgatója átfogó képet adott a vállalat helyzeté­ről. Jellegzetességként mondta el, hogy amíg a fővárosi vízmű­vek évi 300 millió köbméter vi­zet értékesít 16 milliós eszkö­zállománnyal, addig a megyei vállalat évi 8 millió köbméter mennyiséget értékesít 4,5 mil­liós eszközmennyiséggel. Ezzel arra utalt, hogy Nógrádban lé­nyegesen nehezebb körülmé­nyek között, drágábban lehet az ivóvizet biztosítani. Kifejtette azonban, hogy bár az ivóvízel­látás nemcsak szigorúan vett gazdasági kérdés, mégsem lehet a gazdaságossági oldalát fi­gyelmen kívül hagyni. A gazdaságosság kérdései befolyásolják a víz árát, a vízdí­jakat, amelyeknek a kialakítása több tényezőtől függ. A korábbi vízárat jelentősen dotálta a kormány, amire a jövőben már nem lesz mód. Horváth József, a Volán vál­lalat igazgatója sem úszta meg sokkal kevesebb kényes kérdés­sel, mint vízműves kollégája. A jelenlévők közül többen is vitat­ták a salgótarjáni helyijáratú közlekedés sajátosságát, azt az ún. átlapoltságot, ami jelenleg érvényesül a viszonylatokban. Számosán kifogásolták az or­szágosan csaknem legmagasabb tarifát, az utazási szolgáltatások hézagosságát, a közlekedési zsúfoltságot, a menetidő hiá­nyosságait. A vállalat vezetője a kérdé­sekre adott válaszok mellett szólt azokról a nehézségekről, amelyekkel a Volán küzd, hi­szen - akárcsak a víz- és csator­namű vállalat - ez a cég is az átalakulás kínjait éli. A fórumon felmerült egy ja­vaslat, hogy valamelyik követ­kező Elő Kíváncsiskodó tűzze napirendjére Salgótarján köz- biztonságának a kérdését.- pádár ­Salgótarján és környéke Idősek napja • Karancsberény. A községi polgármesteri hivatal december 13-án, Luca napján mintegy százhúsz időskorú lakost hívott meg műsoros idősek napjára. Az önkormányzat ajándékcso­maggal kedveskedett az idősek­nek, míg a Vöröskereszt teát és süteményt szolgált fel. A helyi gyermekszínjátszók pedig an­nak a Betlehemes játéknak a rö­vidített változatát mutatták be nekik, amellyel karácsonyra ké­szülnek. Tervezőválasztás • Bárna. A községi önkor­mányzat pályázatot írt ki a min­tegy hoszonhat millió forint be­ruházási értékű vezetékes ivó- vízellátás tervezésére. A ge­rincvezeték és a 150 darab be­kötés megtervezésének pályáza­tára öt cég küldte be ajánlatát. Munkástanács • Salgótarján. Nemrégiben ad­tunk hírt róla, hogy megalakult a Salgótarjáni Polgárok Mun­kástanácsa. A napokban a példa hatására a város legnagyobb fodrászatában, a Pécskő-fodrász szalonban alakítottak a dolgo­zók munkástanácsot. Ezzel a városban már háromra emelke­dett a munkástanácsok száma. Holnapi számunkban „Rétság és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó „Finn” aszfalton járnak Bajnokjelöltek edzésen A hegyi bringázás egyre népszerűbb a megyeszékhelyen is. Felvé­telünkön Rafael Tamás, Rafael Zsolt, Viskárdi Péter és Kovács Norbert láthatók kedvenc időtöltésük közben. Fotó: Gy. P. Rendszeres programok Egy község - két művelődési ház Éppen a munkahelyemre igyekszem, mikor is egy férfiú, olyan negyvenes jön velem szemben a tarjáni áruház mel­lett. Látom olvas, vagy ilyesmi, ráadásul a lapunkat, a Nógrád Megyei Hírlapot. No, ez derék, gondolom, ilyen emberrel talál­kozom, aki, bár még alig virrad, máris újságot olvas. Közelebb érve feltűnik, talán mégis téve­dek, korán örültem. Emberem ugyanis inkább csak silabizál, szemével faggatja a címbetűket, a szája is mozog közben. Már Terepjárásaim során több íz­ben találkoztam olyan kirándu­lókkal, akik a Gortva-völgyet keresték. Ez a párját ritkító vad vidék az első kiadású Ka- rancs-Medves turistatérképen Szarufavölgy néven szerepel. Jómagam már számos esetben bebarangoltam ezt a csodálatos szép völgyet, illetve annak vi­dékét. A Medves-hegység keleti oldalán húzódó völgyet Salgó- bányától, vagy pedig Rónabá­nyától lehet megközelíteni, el­érni. A völgy délre néző oldalát öreg tölgy és cser fákból álló erdő borította, míg az északit felül idős bükkös, lejjebb ele­gyes és vegyes állományú erdő borítja. A déli oldalon lévő er­dőt nagy területen kiirtották, és már csak az alsó részen van meg. A völgy összeszűkülő al­ján, egy sebessodrású hegyipa­tak folyik, amely több helyen is ’’zúg”. mellette vagyok, hallom, amint suttog: Hírlap . .. hírlap ... Ugyan mi baja lehet sze­génynek? -tűnődöm el a dol­gon, mígnem lassan derengeni kezd. Újságárushoz van szeren­csém, aki suttogva kínálja a la­pot. Szégyenkezve nézek utána, s azt gondolom, hogy talán nincs semmi érdekes a mai lap­ban. De lám, mit látok az első oldalon: XY öngyilkos lett a bör­tönében. Nesze neked, szakértelem.- ku-ti ­E kis patak vizét két bővizű forrás táplálja. Az első forrás vidéke eléggé meredek és sza- kadékos, külön érdekessége, hogy az erdő több helyen meg­csúszott, úgy is mondhatnám, hogy fokozatosan „vándorol” lefelé. Az esetben, ha Salgóbányáról közelítjük meg a völgyet, úgy a tó után egy régi szekérúton le­het leereszkedni a már egyesült patakhoz. Innét már könnyebb az út, követni kell a kövekkel teli, csobogó, gyorsfolyású pa­takot. A völgy közepetáján ta­lálható a legnagyobb vízesés, ahol a patak vize mintegy há­rom méter magas homokkő pádról zuhan alá. E zúgó mellett állt a medvesi szénbányászat fénykora idején egy kis szivaty- tyúház és egy betonból épült gát. Ezzel egy kis tavacskát ké­peztek ki, és annak vizét a gyö- keresi bánya meddőhányójára A kazári önkormányzat há­rom millió forintot fordított nemrégiben öt, többszáz méter­nyi bekötőút felújítására. Az utakat „finn” aszfalttal burkol­ták, amit Skandináviában már széles körben alkalmaznak, mi­vel igen környezetbarát és taka­rékos. A községbeliek nagy érdek­lődéssel figyelték az aszfalto­és vízválasztói erőműnek szi­vattyúzták föl. Ezeknek nyomai ma is láthatók. A gát teljes egé­szében megvan, míg a szivaty- tyúház már csak egy kis falma­radványból és egy földből kiálló csőcsonkból áll. Itt érdemes egy kicsit elidőzni, megnézni a né­hány méterre lévő, - valószínű víz által kimart, - homokkő bar­langszerű üregét. A kanyargós patak folyását követve, amely ezen a részen már csak lassan folyik az itt is szakadékos völgyben. Érdekes látvány a víz folyása mentén több, keresztben kidőlt fa, A völgy alsó vége kiszélesedik és az erdőből kiérve egy kövezett erdészeti utat találunk, ezen ha­ladva, szerpentin alakzatban, visszajutunk a Medves-fenn- síkra, majd tovább haladva, a Hotel Medvesnél jutunk be Sal- góbányára. Varga Ferenc zást, ami már technológiájában is eltér a szokásostól, hiszen ez hidegen is bedolgozható és hengerelhető. Az utcák aszfal­tozásakor esős volt az idő, s a hőmérő higanyszála is alacso­nyan állt. Az aszfaltozok azon­ban minden nehézség nélkül dolgoztak. Megtudtuk, hogy az ilyen útnak többéves a kopásál­lósága. Segélykérés Bárna. A községi önkor­mányzat jegyzője elmondja, hogy most nyugalom van ná­luk, de néhány hónapja gond­jaik voltak. Akkor még itthon volt néhány ifjonc, akik váloga­tás nélkül loptak, mindenün­nen, még a polgármesteri hiva­talból is. Sok a gond viszont a mind több szegénnyel. Az önkor­mányzatnak egyszerűen nincs elegendő pénze, hogy segé­lyezze a rászorultakat. Kényte­lenek alaposan megvizsgálni a kérelmeket, hogy ki, mikor és mennyit kaphat. A dolog akkoriban történt, amikor az egyik ifjoncnak a pi­henőre kellett vonulnia. Papírt írt az önkormányzathoz bevo­nulási segélyt követelve, hogy az jár neki. A bizottság tagjai megdöbbenve olvasták a ké­relmet, mire az egyikük felkiál­tott:, ,Nem szégyelli magát, meglop minket és még követel is!” P. A. Kazár nem tartozik a nagy te­lepülések közé, még is két mű­velődési háza is van. Ez a „gaz­dagság” azonban eléggé terhes a községbelieknek, hiszen a művelődés egyik hajléka a köz­ségben van, a másik a telepü­léshez tartozó, s néhány kilomé­terre lévő Mizserfán. A mizserfai intézmény az önkormányzat tulajdonában van, a községben lévő művelő­dési házat viszont a Váci Kötöt­tárugyár működteti. Természe­tesen ez az utóbbi helyzet nem jelenti azt, hogy a helybeliek nem látogathatják. Már csak azért sem, mert a „váci kötött” helyi telepének dolgozóit jó­részt a helybeliek teszik ki. Ezért, no meg azért is, mert ez a művelődési ház van közelebb, itt több a rendezvény, mint a mizserfaiban. Itt működik a hagyomány- őrző együttes, a községbeli népzenészek itt próbáznak, s ebben az épületben tartják meg az iskolai, az önkormányzati rendezvényeket. Nemrégiben az üzem szakszervezeti bizottsága nótaesttel egybekötött nyugdí­jas találkozót rendezett. A hét végén pedig a jótékonysági nap rendezvényeinek adtak otthont e falak között. Barangolások a Karancs-Medvesen Vadregényes Górtva-völgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom