Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07-08 / 263. szám
1992. november 7-8., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP Magyar várak XVI. századi metszeteken Drégelypalánk is köztük van Kölnben jelent meg 1572 és 1617 között az a Földkerekség városai című hatkötetes kiadvány, mely 363 város látképét tartalmazta, köztük a Képző- művészeti Kiadó 1993-ra szóló, reprezentatív kivitelű falinaptárában reprodukált 13 magyar várét. Ezek között van a Nógrád megyei Drégelypalánk is, továbbá Győr, Eger, Érsekújvár, Visegrád, Esztergom, Sáros, Várad, Komárom, Tata, Törökszentmiklós, Pozsony, Szolnok, Kassa. Magas szintű rézkarcoló technikájuk, pompás színezésük, és nem-utolsó sorban hitelességük alapján e magyar várképek a korszak legkiválóbb grafikai alkotásaihoz tartoznak. A metszetek stílusához híven alkalmazkodó, kézzel írt-raj- zolt, magyar-angol-német nyelvű naptárrészt Homolya Gábor készítette. Dr. Oláh József: 841 Rejtő Jenő (P. Howard)-idézet Részletek az Emberi (társadalmi) jelenség című fejezetből Embernek lenni nagy betegség ... És sajnos gyógyíthatatlan is. (Csonthrigád) 4 A neki való környezeten kívül a legtöbb ember ostobán hat. (Pipacs, a fenegyerek) 6 ... a kicsinyes emberek viselik a legnagyobb kockázatot, ha egyszer sikerül őket gyanakvó elszigeteltségükből kizökkenteni. (A szőke ciklon) 13 ... a gondatlanság legalább olyan hiba, mint a tehetség hiánya. (A boszorkánymester) 28. És megfigyelhetjük, hogy akik mindent felnagyítanak, azok általában szűk látókörű emberek. (Vanek úr Párizsban) 34. A valóság hasonlít a drágakőhöz, annyit csiszolják, mire forgalomba kerül, hogy egész más lesz, mint amilyen eredetileg volt. (Az úr a pokolban is úr) 35. ... nincs a világon senkije, különösen, ha a mi barátságunkat is tekintetbe vesszük. (Az ellopott futár) 38. Ez is egy álláspont, de nem az enyém. (A megkerült cirkáló) 41. ... amikor egy hivatalos személyiség azt kiáltja, hogy „mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincs semmi baj!”, — nyomban kitör a pánik. (Vesztegzár a Grand Hotelban) 73. Amíg pokol van, addig megfelelő ördögöt is találnak. (Csontbrigád) Most akkor nevessünk, vagy filozofáljunk? Dr. Oláh József szerint P. Ho- wardot lassan kell olvasni Fotó: R. Tóth Sándor Dr. Oláh József főorvos, a megyei kórház röntgenológusa saját költségén kiadott Salgótarjánban egy mind nagyobb hírnévre emelkedő könyvet „841 Rejtő Jenő (P. Howardj-idézet” szerény címmel. Akik azt mondják, hogy kész röhej ez a könyv, műfaját tekintve, színtiszta P. Howard-breviárium, nem tévednek nagyot. Még inkább igazuk van azoknak, akik Asztaltársasági Füzetek Asztaltársasági Füzetek címmel megjelent Salgótarjánban a Balassi Bálint Asztaltársaság alkotói lapja első évfolyamának első száma. A kiadvány a Nógrádi Mecénás Alapítvány, s az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága támogatásával negyedévenként lát napvilágot. Felelős szerkesztője Bódi Ildikó, szerkesztője Orbán György, akinek munkáját a borítóterv és a tipográfia is dicséri. Az első számban Bódi Ildikó, Hidasi József, Fenyvesiné Unatényi Magdolna, Losonczy Ildikó, Bagi András írásai, illetve illusztrációi szerepelnek. qft színiiáii esKii Josagos szellemekkel teli A padlás „Mert kell egy hely, ahol minden szellem látható, minden szólam hallható’’- éneklik A padlás lakói és egyetérthetünk velük, sőt kibővíthetjük a Presser Gábor - Horváth Péter - Sztevanovity Dusán szerzőtrió általuk tolmácsolt mondandóját. Kell egy színház, amely nem véres tragédiákról. gőzölgő indulatokról, vad szenvedélyekről szól, amelyben a jókról az első pillanatban tudni, hogy legyőzik a gonoszokat, „átnevelik" a az arra érdemeseket és megbüntetik azokat, akik megérdemlik. Kell egy darab, amelyben a szereplők szeretik is egymást, nemcsak acsarkodnak másokra, amelyben képesek kedvesen szólni a másikhoz, megbecsülni annak értékeit. Félig mese - hirdeti a színlap. - majdnem egészen az, tehetjük hozzá mi nézők, akik oly korban élünk, amikor hiánycikk a jóság, a kellem, a segítőkész- ség, amikor hovatovább csak a kitalált világban ismerünk eredeti önmagunk pozitív tulajdonságaira. Bizony alaposan meglódult fantázia kellett A padlás történetének kiagyalásához, hiszen az életrekeltett sokszázéves mesehősök -a Csipkerózsikának daloló Herceg, a királyt meztelennek kiáltó Kölyök, a Lámpás, a nyolcadik törpe és a bumfordi mozgású jóságos hóhér, a Meglökő - több dimenzióban mozognak: saját közegükben, földi emberek - a Rádiós, Süni és Mamóka - között és jó sorsuk ellenére még jobbra -az emlékezés csillagára - vágyódnak, ahová a Révész által szeretnének eljutni. Jótevőjük meg is jelenik, de testében a genszter- alias Barrabás - lelke is benne lakozik. Megindul hát a küzdelem, s természetesen az is több síkon: a bűnözőt hajszolják Jelenet a Gárdonyi Géza Színház salgótarjáni előadásából a civilek, - Témüller a besúgó, a Detektív és az Üteg -, a földiek és égiek egyaránt félnek a gonosztól, mígnem a jókkal szolidáris Robinson, a robot segítségével minden kedvezőre fordul. Azaz csak majdnem minden: az újdonsült kedves barátoknak ugyanis el kell válniok egymástól. A padlás eredeti lakói ismét magukra maradnak, bár érzelmekben gazdagodva élhetnek tovább. A néző is hasonlóképpen érezhet egy bájos darab, egy kellemes színházi este élménye nyomán. A padlást több mint négy esztendeje mutatta be a Vígszínház: emlékezetes sikerrel. Ennek tudatában tűzte műsorára a Gárdonyi Géza Színház Presserük darabját és aligha bizonyult méltatlannak a szerzőkhöz illetve A padlás kiérdemelt hírnevéhez. A folytonosságnak persze személyi „garanciája” is van. Hegedűs D. Géza, aki Pesten az egyik főszereplő volt. Egerbe rendezőként kapott meghívást s ugyancsak jól kamatoztatta a musical műfajában való jártasságát is. Olyan előadást sikerült színpadra állítania, amelyben egységben vannak a gondolatok és az érzelmek, a próza és a zene, a tartalom és a külcsín. Az egri társulat erejét jelzi, hogy jelentős prózai művek mellett -némi „besegítéssel”: például Gesler György koreográfus közreműködésével - bátran vállalkozhat zenés darabok bemutatására is. A szereplők közül senki nem emelkedik ugyan ki, de még rossz indulattal sem lehetne bárkit is elmarasztalni. Említeni kell viszont Tábori Nóra sikeres „beugrá- sát."Kastner Péter díszlettervező többemeletes színpadképet úgy komponálta meg, hogy kisebb módosításokkal tájolni is lehet vele. Találóak Pilinyi Márta jelmezei. A legtiszteletreméltóbb igyekezet sem tud azonban azon változtatni, hogy A padlás zenéjét éppúgy szeresse a közönség, mint annak idején A popfesztivál muzsikáját. Az igényes dallamvilágban a laikusnak nem könnyű Presserre ismerni.-csongrády az író műveinek abszurditása mögött a véres valóságra, sőt, annak filozofikus mélységű, halálosan pontos világmagyarázatára eszmélnek rá. S ma már mind többen vallják a fasizmus által elpusztított író szellemi súlyát irodalmunkban, miként arra dr. Oláh József is utal könyve előszavában: „Rejtő humora és halála, utókorának minden félreértése művének jellegéről, majd a lassú felismerés, hogy életműve szerves alkotórésze nemzeti irodalmunk félmúltjának — ez együtt a Ho- ward-kép." E kép további árnyalását segíti dr. Oláh József kitűnő könyve is. A szerző Tiszaszederkény- ben született, 1984-től dolgozik Salgótarjánban, röntgenfőorvos. Két év óta manuálterápiá- val is foglalkozik, magyarul „csontkovács" (tizenhármán működnek az országban), ma- nuálterápiás diplomáját Észtországban, Tallinban szerezte. Ezen kívül festőként, íróként, építészként szintén tevékenykedik. Szakirodalmi publikációi: „A végtagcsontok és ízületek röntgenvizsgálata” 1979, kandidátusi értekezés, 1979, „A mozgásszervek röntgenvizsgálata”. Medicina, 1987, továbbá két jegyzet orvosok számára, s több mint 50 szaktanulmány. Munkahelyén beszélgetünk.-Ez az aforizma-, hasonlat- és idézetgyűjtemény első szép- irodalmi munkája?- Igen, és ezt bizonyos szempontból komolyabbnak tartom, mint az összes többit.- Pedig a könyv olvasója most is nagyokat röhöghet Rejtő itt összegyűjtött „bemondásain" és „aranyköpésein". Egyszóval, jól szórakozhat. Nincs itt valami ellentmondás?- Egyáltalán nincs. Gimnazista korom óta olvasom Rejtő könyveit, s rájöttem, hogy ezek korántsem csak a percnyi szórakozást szolgálják. Ez az életmű az író lelki reakciója volt, a borzalmak elbagatelizá- lása, a szembenevetés a rémülettel". Könyveit nem szabad csak ponyvaregényként olvasni. Ha lassan olvassuk, rádöbbenünk arra, hogy ő nem humorista, hanem a ponyva, a humor álarca mögött bölcs, mint egy filozófus. Nincs olyan része az életnek, amiről fontosat ne írt volna. A Rejtő-aforizmákat összehasonlítottam a Bölcsességek könyve aforizmáival. Semmivel sem maradnak el bölcsességükben például Kon- fucius mondásaitól. Hallatlanul intelligens, a kor tudását birtokló író volt, aki mindezen tudását nyomor szülte kényszerűségből a ponyva(vagy inkább a ponyva paródiája) műfajába rejtette. Szoktunk játszani a fiammal, aki mond egy szót. Például azt, hogy függöny. És én kikeresem a megfelelő Rejtő-idézetet. A függönyről ezt írja: „Ajánlatod olyan, mint a függöny. Tudni kell, mi van mögötte."-A könyvet komoly filológiai teljesítményként is értékelik, például Hegedűs Géza is ezt teszi az Esti Hírlapban megjelent recenziójában. Hogyan rendezte el a hatalmas anyagot?- Külön fejezetbe soroltam az aforizmákat és hasonlatokat, a dialógusokat, a szerelemről, a nőkről, a házasságról, stb. szóló idézeteket, az értelmes képtelenségeket, groteszk megjegyzéseket, a regényalakokat, feliratokat, verekedések leírásait, monológokat. Kivétel nélkül időszerűek most is. (bte) Fák - őszi hangulat Képek egy feledhető jelenből Handó Péter. Képek egy feledhető jelenből című verseskötete látott napvilágot Salgótarjánban, a szerző kiadásában. Szerkesztette Galajda Judit, a borítóterv Hibó Tamás munkája. A költő első kötetének kiadására a Nógrádi Mecénás Alapítvány támogatásával került sor. A könyv csaknem hetven verset tartalmaz, nyolc ciklusba rendezve (Helyzetjelentés, Su- hancút, Mindennapok szertartása, Impressziók, Bicska- hossznyi parton. Földsebek. Bolyongás a térben. Úton vagyok). Lengyel Péter kiállítása Lengyel Péter grafikai tárlata nyílt meg november 6-án Balassagyarmaton, a Horváth Endre Galériában. A kiállítást a városi Mikszáth Kálmán Művelődési Központ rendezte. A kiállított művek megvásárolhatók, maga a tárlat január 3-ig tekinthető meg. Gyarmati tárlat Salgótarjánban A balassagyarmati Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság képzőművész tagjainak csoportos kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők november 27-ig Salgótarjánban, a Balassi Bálint megyei könyvtárban, a Balassi Bálint Asztaltársaság szervezésében. E sorok írója is fölmentve érezheti magát attól, hogy - jobb híján - valamilyen balassagyarmati, kisvárosi tájszótárként dicsérje a kiállítást, jóllehet még hagyományos városi panoráma is látható a művek között, Csikász István A város című olajképe, ami napjainkban sajátos kuriozitást jelent. Viszont - mint köztudott - minden képben, szoborban, grafikában kifejezhető valóság annyit ér a művészet nyelvén, ami irodalmilag megfogal- mazhatatlanul van mögötte. Vagyis a művészi tartalom a lényeg. Maradhatunk tehát abban, hogy színvonalas kiállítást látunk a könyvtárban, nem egészen egy tucat művész alkotásait. A látvány, a dekorativi- tás, a figuralitás és a teljes absztrakció éppen úgy jelen van a tárlaton, mint a meg- hökkentés. az ötlet, és az ugyancsak a valóság realitásában gyökerező finom, lírai elvontság. A valóság látomásának átfogalmazása tehát különböző, a művek összhatása azonban megnyugtató, mindenekelőtt a tárlat világképének humanista kicsengése, helyenként vizuális frissessége következtében. Néhány példa, a teljesség igénye nélkül. Nagy Márta Fák című rajzsorozatának érzékeny alanyisága, Kagylók sorozatának formai-gondolati izgalma, sőt, rejtett humora munkásságának folyamatos gazdagodására, természet, ember és kultúra lényegi egységére utal. Csikász István Lear család című olajképe, de mindenekelőtt Robert Burns A vidám koldusok című könyvhöz és kazettához készült illusztrációi (Hatvan. 1991) az embert mint társadalmi lényt értelmezik, a nagy skót költő világképébe ágyazva, de a máig érvényes örök emberi típusok és sorsok fölmutatásával. Görög Imre Ikonja és a Fülembe cseng című munkája korántsem sorolandók csupán az ötletművek közé, sőt, a bennük megfogalmazott tartalmak úgyszólván azonnal lefordíthatóak a kor nyelvére. Számomra meglepetés Kovács Alfonz diszkrét és finom absztrakciója, s a két Telek testvér, Zoltán és Balázs bontakozó és hiteles vizuális tartalmakat hordozó művészi világa. Jó lenne többet látni 77- bay András színes csendéleteiből, és Róza Cecília bájos meselapjaiból, pasztelljeiből. A két szobrász, Szabó Endre és Karmann János kő-, illetve faszobrai érett plasztikai világ létezéséről adnak ismételten hírt.- mér
