Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14-15 / 269. szám

1992. november 14-15., szombat-vasárnap

HÉTVÉGI MAGAZIN

HÍRLAP 7

Az őrangyalok felelőssége

Gazdag a szécsényi őszi tárlat

Ellenzéki offenzíva? Mesterségesen felszínen tartón feszültségek? Egy párt szétrobbanlá- sának kísérlete?

A kormány zópárt vezető személyiségei az ellenzékre hárítják a felelősséget, mert - I992 augusztusa óla. ele különösen a Kossuth téri rendzavarás után úgy viselkednek, mintha ellenséges hecckampány kezdődött volna cl. amely mondvacsinált fasizálódási folyamatok ellen hadakozik.

Az ország demokratikus rendjéért felelős miniszterek, képviselők, ügyészek, főrendőrök kísérelték meg. hogy ..zseniálisan fogalmazott" interjúmondatokban jelentéktelen incidensnek. bagatell ügynek minősítenek tízmillió állampolgár számára problematikus intézkedéseket. atraktív demonstrációkat. és egyidejűén a tökéletes demokrácia, sőt a szegény, elhanyagol! magyar ifjúság őrangyalaiként is bemutatkozzanak.

Talán gumibotozni kellett volna? - ahogy régi márciusok tüntetésein - kérdezik. - Talán történelmi háttér nélkül is erőszakkal kellett volna megakadályozni náci-jelképek demonstrációját? Talán ünnepségről hazavonult gyermekcsoport útvonalválasztásába kellett volna rendőri erőszakkal beavatkozni?

Nem volna helyes nemzeti szellemű osztályfőnöki órán. tévéképernyőn elemezni, hogyan lehetne melengető szárnyak alá venni a bőrfejűeket. apródokat. a nemzeti szellemű fiatalokat ... A televízió képernyőn megjelenő őrangyalok igen nagy hatással szólalnak meg: az állampolgárok többsége igen nagy félelmet érez zavaros magyarázkodásuk, krokodilkönnyeik miatt.

Fából vaskarikái kalapáló érvelésükkel. elhallgatásaikkal bizonyítják, nem az országot, a jövőt óvják igazán, pártpolitikai érdekből beszélnek. Az. arra hivatottak ugyanis nagyon jól tudják. hogy a világ melyik náci központjából, milyen szakanyagok érkeznek Budapestre. Győrbe. Csongrádba. és ezek milyen befolyással lehetnek a fiatalokra.

S ha ez. így van: félni kell. akármi megtörténhet ennyi mellébeszélés árnyékában . . .

De tíz apródok. bőrfejűk, nemzeti szellemű fiatalok is nézik a televíziót. Ok az. őrangyalokat éljenzik. Ok magukénak érzik a mismásolást, ők bátorításnak látják.

Na. ugye: ezt se lehel büntetni. ez is belefér a demokráciába. Ki. és milyen alapon tilthatná meg például, hogy küzdelemre esztergált fabotokkal a váltunkon menjünk a presszóba Salgótarjánban? Vagy ki szólhatna abba bele. hogy milyen egyenruhában vonuljunk egy turul-avató ünnepségre Tatabányára?

Az őrangyalok sajnos csak a a pillanatok ..zseniális" fogalmazói. Igazi buzgóságuk nem látható, nem hihető, hogy cselekedni kell az ifjúságért. Egyelőre sajnos a valóban elhanyagolt ifjúsági csoportokat, rétegeket csak a hollywoodi rendőrfilmek őrületei vonzzák őszinte érzelmekkel, minden más direkt nevelőhatás minimális.

S a nem „elhanyagolt" ifjúsági csoportok? Azok. akik a családban is. az iskolában is. a munkában is természetes c- gyiittműködéssel keresik a helyüket? Valószínűen nincs különbség: a tiszta beszéd, a használható program, az egész magyar ifjúságot megnyerhetné, mozgósíthatná. Ha volna tiszta beszéd, ha volna ifjúságpolitika. Harmadik ifjúsági réteg pedig egyáltalán nincs: egy szánalmas. jobboldali szervezkedési kísérlet mögött legfeljebb néhány tucat, egy-két száz apród, bőrlcjű nyüzsög. Kivonulgat- nak a Kossuth térre vagy Csongrádon. Győrben. Egerben. Salgótarjánban.

S ha az elfogyasztott alkohol mennyisége úgy alakítja, akkor a súlyos botjaik mégis olyan zajjal csapnak le. hogy arra egy ország felkapja a fejét. S az „indokolatlan" félelem terjed. Ezt is megértük . . . S vajon mi jöhet még?

Az őrangyaloknak ezt kéne végiggondolniuk.

Erdős István

Nyilvántartás, tanácsadás, koordináció

Alapítványok osztálya

A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban létrejött az alapok és alapítványok aszlálya. számítógépes nyilvántartással. tanácsadással, koordinálással kívánja segíteni az alapítványok munkáját. Célja: a minisztériumhoz, érkező bel- és külföldi szponzorálási megkeresések továbbsegítene a keresett, közérdekű célra vállalkozó alapítványokhoz: másrészt a pályázni kívánok irányítása a

megfelelő célú alapítványokhoz. alapokhoz.

Az alapítványi információ továbbításával és kérésével kapcsolatban a következő telefonszámon adnak felvilágosítást: 112-9X34.

Videofilmek nógrádi művészekről

A Palócföld új száma

Megjelent a Palócföld új száma Salgótarjánban. Döbren- lei Kornél. Székely János. Tóth Sándor versein. Faludi Adám kisregény-részletén kívül figyelmet érdemelnek a Madách Imre családjáról és személyes környezetéről szóló írások Tarjányi Eszter. Andor Csaba. Nagy Ervinné. T. Pataki László tollából, valamint Radó György irodalmi tűnődései. Pataki Kálmán-Tódor János szociológiai interjúi. Horváth István tanulmánya. Tarján Tamás kritikája. Huszár Sándor naplója.

Videofilmekkel segíti az iskolákban folyó művészeti nevelést Salgótarjánban a Nógrádi Történeti Múzeum. Az iskolák által öt nappal előbb bejelentett csoportok esetén díjtalanul tekinthetik meg a diákok azt a tíz. videofilmei, amelyek nógrádi képzőművészek életéről és munkásságáról készüllek. Ezek között van 10 és 60 perces film is. általában azonban 30 percesek. Az érdeklődők a következő filmek közölt válogathatnak: Befejezetlen kép (Hegedűs

Morgan). Hitem a művészet (Czinke Ferenc). Üzenetek madárnyelven (Földi Péter). Sziliek és hangok (Réti Zoltán). Ecsettel közeledem a földhöz... (Farkas András). Kisvárosi Gulliver (Hibó Tamás). „Nekem kulcsom a ló..." (Bobály Attila). Balázs János. Fába faragott élet (idős Szabó István). Művészek és mecénások (hajdani salgótarjáni képzőművészekről — Fayl Frigyes. Bóna-Kovács Károly. Bátki József — készült kiállítás bemutatása).

Szécsényi őszi tárlat címmel a városi művelődési és ifjúsági centrumban látható az. a kiállítás. amely a képző- és iparművészek Nógrád megyei csoportja. valamint a művelődési intézmény szervezésében nyílt meg. s a megyében élő művészek termésének legjavát mutatja be. Ezzel mindjárt a tárlat jelentőségére is utaltunk, hiszen napjainkban ez. az. egyetlen olyan képző- és iparművészeti szemle Nógrádban. amely az itt élők számára — terv szerint minden évben — lehetővé teszi, hogy legfrissebb műveikkel közönség elé léphessenek. Annak ellenére így van ez. hogy a megyében lévő más rangos tárlatok is várják az. itt élők alkotásait is.

A művészek fölismerték a kiállítás fontosságát, szép számban jelentkeztek, s mintegy negyvenen állítottak ki. A tárlat alapján az a látogató első benyomása. hogy Nógrádban a képző- és iparművészet a jelenlegi átmeneti állapotban is figyelmet érdemlően van jelen a szellemi életben, s ígéretes tenA hagyományos színházi előadásra számító nézők igencsak meglepődhettek, amikor a József Attila Művelődési Központban sötét épületre találtak, s botorkálva kellett megkeresniük helyeiket is. A mikrofonból kihalló gyakori figyelmeztetés azonban megnyugtathatta őket:

..........az

á

ramszünet elhárítása folyamatban van. az előállást megtartjuk."

Mindez persze, csak afféle előjáték volt. része a darabnak, amelynek a sötét lényegi eleme. Peter Shaffer igazán eredetinek bizonyult, amikor a sztorit a rövidzárlat okozta kínos helyzetből eredezteti, s arra épít. hogy a szereplők nem látják egymást. Fény nélkül persze, a közönség számára rejtve maradna a színpad. ezért az író kénytelen fordítani a renden: a rivalda akkor látszik, amikor nincs áram. s akkor borul sötétbe, amikor sikerül a hibát elhárítani. Az öngyújtó. a gyufa, vagy a gyertya lángjánál, mint rendesen, annyit látnak a szereplők és a nézők egyaránt.

Az életben is gyakran előforduló áramszünet azonban önmagában egyáltalán nem humoros szituáció, sőt. inkább a rossz kedv forrása. Ahhoz, hogy a vakon tapogatózó embereken, helyzeteken nevetni is lehessen, a szereplők egymás közli viszonyát kell úgy formálni. Nos Shaffer- aki az Equusszal és az Amadeusszal a drámai erejét bizonyította— ' vígjátéki crédcnciákat is hordoz a jövő számára.

A konszolidáltan jó színvonalú tárlat hangsúlyai között említendő Földi Péter Szarvasvadász című nagyméretű olajképe. amely a korszak lényegének. szellemisége összetettségének adekvát vizuális megfogalmazásai közé sorolandó. Czinke Ferenc Tihany című. vegyes technikával készült sorozata ugyancsak az elmélyült létezésmagyarázatok sorába tartozik. visszafogott gondolati és formai eleganciát sugároz. Réti Zoltán akvarelljci. a Felszántott Karaites, a Kétbodonyi temetés, a Dombok és szántások a művész munkásságának kiérlelt vonulatához, tartozik, táj. történelem és ember egységét finom elvontsággal mutatja föl. Csem- niezky Zoltán Totemjének történelmi és kulturális üzenete tér és idő dimenziói iránt érzékeny nézőben különösen rezonanciát kelt. Bobály Attila Az én lovam a legszebb. Befogom a lovam. Ugratom a lovam című fa-bronz, szoborkompozíciói szinte árnyékben sem szűkölködik.

Sokszoros érdekkülönbséget teremt azok között, akiknek kapóra jön a sötét a „kölcsön vett" bútor, a titkolt szerető, a zugi- vás. az azonos nem iránti vonzalom rejtegetésére és azok között. akik viszont mindenáron látni - mint a vőnézőbe érkezett akkurátus kapitány - illetve láttatni -mint az átmenetileg hanyagolt barátnő- szeretnének. Hogy még tovább bonyolódjanak a szálak: az áramszolgáltató mesterét vélik milliomos műgyűjtőnek. az ijtű szobrászművész pártfogójának, az igazi mecénást viszont elnyeli a szerelőnyílás.

Az 1965-ben írott Játék a sötétben nem ismeretlen Magyar- országon. de „újszülöttnek minden vicc új" alapon joggal talált rá a fehérvári Vörösmarty Színház, s a Komárom-Eszter- gom Megyei Játékszínnel közös

chetipikus viszonyrendszerben létező világot tár föl. Antal András kerámiái. Szőlősi Mária és Mészáros Erzsébet textiljei motívumgazdagságukkal is megragadják a látogatót.

Természetesen minden esztétikai értékmérés összetett, és korántsem végleges. Az érték nemcsak egy adott állapotot, hanem legalább ilyen mértékben irányultságot is jelent. E szempontból ugyancsak különösen izgalmas ez a tárlat. E helyen csak utalhatunk arra a gazdagságra. amely a kiállított művekben megnyilvánul. Hely hiányában a gondolati, esztétikai változatosságot emeljük ki. például Bogi András. Bakos Ferenc. Leszenszki László. Fodor Istvánná. Kovács Alfonz. M. Kiss György. Bertalan Gábor. Csikász István. Gáspár Aladár. Gedeon Hajnalka. Pénzes Géza. Lizsnyámszky Erzsébet. Tomka István. Molnár Péter. Nagy Márta. Losonczy Ildikó. Ló- rántné Presits Lujza. Orosz István és mások műveit szemlélve. —mér

produkcióban mutatta be. Rendezőnek Makk Károlyt kérték fel. aki filmes tapasztalait érzékelhetően profimód kamatoztatja a színházban.

A Salgótarjánban is vendégszereplő alkalmi társulatból Kállai Ilona és Sára Bernadett emelhető ki az álszent özvegy, illetve a rámenős barátnő szerepében. Cseke Péter „sallang- mentesen". természetes modorban formálja meg a nagyszívű szobrászt. A többiek - Bozóky István. Konc: Gábor. Lőtte Attila - is ügyesen „bujkálnak", élvezettel komédiáznak. Pallós Rita helyenként erőltetettnek tetszik az elkényeztetett széplány alakjában, \ arga Mátyás díszleteit az avantgárd „szobrai" fémjelzik legtalálóbban. Nem Kesserii Andrea tehet róla. hogy a darabban a jelmezeknek nincs túl nagy szerepük.- csongrádi Black Comedy világosban

Konc/ Gabor. Löte Attila és Kállai Ilona Fotó: Gyurián T.

Vélemények a 70 éves városról

A nagyipar szerepe Salgótarján arculatának formálásában

Várostörténeti konferencát tartanak decemberen Salgótarjánban. Ennek jegyében az. elkövetkezendőkben véleményeket közlünk a 70 éves városról. Most dr. Szvircsek Ferenc történész-muzeológussal beszélgetünk.

— Az elmúlt évtizedek sommás véleménye szerint. Salgótarján nem születeti, hanem lelt. Osztja-e ezt a vélekedést '.'

— Nem osztom. Salgótarján is szerves fejlődés eredményeként jött létre, legföljebb nem pár évszázad, hanem rövid történelmi idő alatt. Hiszek a dc- termináltságban. vagyis a földrajzi adottságokban, a helyi és a helyzeti energiáik szerepében. A gazdasági, társadalmi, politikai hatások közvetlen és közvetett formáiban hatoltak Salgótarján városfejlődésében is.

— Mit jelent ez kicsit részletesebben.'

— Bármennyire hihetetlen. Salgótarján sorsa kél ember gondolatában dőlt el. Winds- teig Gregor és Brcllich János, akik a szén birtokába kerülve egy alakuló társulat központjául szemelték ki a helyet. A helyi és a helyzeti energiák itt foghatóak meg. hiszen a barnaszén. valamint a községeit észak-déli irányba futó megyei országút, vagyis a nyersanyag és az infrastruktúra közösen indították el a fejlődést. Ide tartozik még a vasút, ami viszont nem összekötötte, hanem kettévágta a helységet, hiszen nem a falu számára készült. A vasút 1867-ben nyílt meg. de a községben csak 1913-ban épült vasútállomás.

— Salgótarjánnal kapcsolatban szoktak ellentétes világokat is emlegetni. Ezt legemlékezetesebben már Szabó Zoltán is megtette a Cifra nyomorúságban. Milyen világokról van szó?

— Salgótarján két pólusú fejlődést mondhat magáénak. A falul körbeveszi a nagyipar, aminek kél jellegzetes pólusa alakult ki. Északon a Rima a hosszú távú megtelepedés jegyében épült ki. A város déli pontja sokkal sivárabh. itt a bánya. az üveggyár, a vasöntöde építészetét kell figyelembe venni. Ok más felfogás szerint, ideiglenesen építkeztek. Érdekes a két ipari pólus között a falu szerepe. Eredetileg a Tarján patak nem ott folyt, ahol most. A falu nem is a mocsaras völgybe települt, hanem a domboldalakra, s faházakból állt. E településrésznek a kereskedők adtak arculatot, akik a

megyei országút mellett a kertek végébe építették föl a Pa- tyomkin-házakat. A régi belvárosi képet, ami a hatvanas évek elejéig létezett, főként ezek a zsidó kereskedők formálták. A falu három részből állt. Északon a Vadaskert puszta, a Luby birtok és üres mezők voltak. A falutól délre a Jankovich-kúria. vele átellenben a katolikus templomtól az üveggyárig a Szilárdy-majort találtuk. Középen volt az egymáshoz zsúfolódott utcasor. Nem voltak terek. térszervező elemek, mint másutt. Amikor 1922-ben városi jogállást kapott Salgótarján. nem véletlenül mondták, hogy már nem falu. de nem is város. Hal sárga kastélya volt. a bányakastély, az acélgyári igazgatósági épület, a községháza. a Jankovich-kúria. a Szi- lárdy-majorban az ispánlak és a korszak hatalmi háza. a főszol- gabíróság épülete. A város új vezetőinek ez volt a tér. ahol kibontakoztathatták városépítési politikájukat, ami akkor Vargha László terveiben fogalmazódott meg.

—mér

Fábián Gyöngyvér rajza