Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-12 / 267. szám

1992. november 12., csütörtök SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 A szervezetnek munkáltató nem lehet tagja A munkástanács védi a munkavállalói érdekeket A napokban megalakult a Salgótarjáni Polgárok Munkás- tanácsa. Az aktív munkavi­szonyban álló munkásokból, ér­telmiségiekből és nyugdíjasok­ból álló, 18 tagú szervezet elnö­kévé P lanté k László né I válasz­tották meg, akivel a célokról és a feladatokról beszélünk.- Milyen szándékkal és céllal hozták létre az Önök által alakí­tott munkástanácsot?- Mi alapvető fontosságúnak tartjuk a munkásság, a munka- vállalók érdekképviseletét, ér­dekvédelmét - válaszolja. - Éppen ezért a cégbíróság be­jegyzése után szeretnénk jogse­gélyszolgálatot vállalni. A munkavállalói résztulajdonosi program ismertetésével is segí­teni akarunk. A munkások az üzemek privatizálásáról keveset tudnak. Pedig számukra is biz­tosítja a törvény, hogy tulajdo­nosokká váljanak. Ebben sze­retnénk segíteni azzal, hogy tá­jékoztatást adunk a jogaikról- Kik lehetnek tagjai a mun­kástanácsnak?- Mindenki, aki hisz a mun­kásszolidaritásban, aki elfo­gadja az alapszabályunkat, tel­jesen függetlenül pártállástól és vallási hovatartozástól. Nálunk egyetlen kizáró ok van, mégpe­dig az, hogy az illető nem ren­delkezhet munkáltatói jogokkal. Megrokkant a ház A salgótarjáni Fáy András út 29-es számú ház lakóinak pana­szára, miszerint az épület falai repedeznek, megnyugtató választ még ez idáig nem adtak, de támogatásban már részesültek. Az épület utca felöli végét ugyanis kitámasztották. Ez azonban csakis ideiglenes megoldásként fogadható el. Gvurkó felv. Karancsalján gyógyít a legelső nógrádi magánorvos Független az önkormányzattól Már kisgyerekként csapdába esett, mint az ötvenes években annyi kor- és sorstársa. „Bűne” pedig csupán értelmiségi szár­mazása. Innen kezdve tehát küzdelmek sorozata volt dr. Annau Károly élete, s ezt ő ki­tartással, nagy-nagy elszántság­gal végig is küzdötte. Egészen addig, míg célját, az orvostu­dományi egyetemet el nem érte. Csupán ahhoz, hogy az első év­folyamra beiratkozhasson, 1959-ben segédápolói, majd műtősi munkát vállalt a buda­pesti János kórházban, legvégül pedig az idegosztályon éjszakai műszakra kérte át magát, hogy nappal tanulhasson.-Gondolom, ezt egy kicsit nehéz lehet elképzelni - ad ma­gyarázatot erre a szinte hihetet­len helyzetre. - Az egyetem ak­kori rektorát, Straub professzort megkértem, engedélyezze, hogy az első évesekkel együtt látogathassam az előadásokat. Fiatal, pályakezdő orvosként egyetlen vágya volt dr. Annau Károlynak: az orvosi munka tel­jes skáláján gyógyítani minden rászorulót, köztük is elsősorban a gyerekeket. Működési terüle­tül Karancsalját választotta, s immár 23. esztendeje a helybe­liek, s a szomszédos karancsbe- rényi lakosok orvosa. Az ideér- kezése óta eltelt közel negyed­század önmagában is bizo­nyítja: orvos és betegei egyaránt jól jártak egymással. Köszön­hető pedig ez annak, hogy a tel­jességre törekvés vágya Annau doktor esetében mindennapi gyakorlattá vált. Amit az egész­ségügyben most kezdenek újra bevezetni, a házi orvoslást, a családi orvosi ellátást, ő már hosszú ideje végzi. Az idén fűthetnek-e gázzal? Salgótarjánban, a Ferenc-te- lepi lakók már úgy várják a gázt, mint a gyerekek a jó tün­dért, aki teljesítené három kí­vánságukat. Ez esetben azon­ban csupán egyetlen kívánság­ról van szó, ámde-ez sem telje­sül olyan könnyen. Ismeretes, hogy a Ferenc-te­lepi gázbeszerelési munkálatok befejezését október 15-ére ígérték. Ez azonban csak ígéret maradt, s valójában azok szá­mítottak jól, akik hagyomá­nyos téli tüzelőről is gondos­kodtak. Megtudtuk, hogy a gázbekö­tés mintegy egy hónapos „csú­szásának” objektív okai van­nak. Késett a bányaműszaki felügyelőség engedélye, s vita támadt arról, hogy milyen át­mérőjű legyen a középnyo­mású gerincvezeték. Ez pedig abból eredt, hogy az egyik megoldás szerint erről a veze­tékről kellett volna ellátni gáz­zal a hőszolgáltató vállalat konténerkazános fűtését is. Ezt elvetve maradt az eredeti átmé­rőjű vezeték. A mostani állapot szerint a műszaki átadást november 15-én. majd két héten belül az üzembehelyezést akarják meg­oldani. Ha december elején nyomás alá helyezik a gerinc­vezetéket, ez után ráköthető a lakások hálózatrendszere is. A férjem nehezen viselte a dolgot, de most már jön velem Ha megmosolyognak is, nem érdekel Manapság már ritkán talál­kozni olyan megszállott, a kul­túra iránt elkötelezett emberrel, mint amilyen a karancsberényi Urhán Róhertné, Kati. A két­gyermekes fiatal családanya Dorogházáról Kazincbarcikán át került ebbe a kis faluba, ahol jelenleg a polgármesteri hivatal hivatalsegédje és kultúrgond- noka egy személyben.- Én szeretem a kultúrát és szívesen foglalkozom a fiata­lokkal - magyarázza szenvedé­lyesen -, s itt Karancsberény- ben sok a fiatal, nagy a művelő­dés iránti hajlam és akarat. Lelkesen sorolja, hogy há­rom, falusi fiatalokból - a leg­kisebbektől a középiskolásokig - álló csoport is működik. Pol­gármesteri támogatással sike­rült ifjúsági klubot teremteniük, amely a fiatalok mellett helyet ad az idősebbeknek is. Már megszervezték a lányok részére az aerobicfoglalkozásokat, mű­ködik a színjátszó kör, a rajz­szakkör, s már szervezik az ol­vasókört is.- S mindezt egyedül csinálja. Honnan veszi hozzá az erőt, és az időt?- A dolog egyszerű - vála­szolja -, én valamikor diákszín­padi tag voltam, mániám a szín­játszás. Szerepeltem az általá­nos iskolában, középiskolás ko­romban pedig fesztiválokra jár­Urbán Róbertné, a megszállott tunk rendszeresen. Ezt nem tu­dom abbahagyni most sem. Itt sok a tehetséges gyerek, akik szívesen jönnek szerepelni. Nemrégiben mutattuk be a Lü- zisztratet s most a Szentírásból készítek darabot a gyerekeknek. Arról panaszkodik, hogy nem talál megfelelő, a gyerekek által is előadható színdarabokat a környéken. Egykori diákszín­padi vezetője már meghalt, rá számíthatott volna, de hiába. Abban reménykedik, hogy talán Kazincbarcikán, a könyvtárban talál még valami használhatót. Valamikor nagyon szeretett volna bekerülni a salgótarjáni Petőfi színjátszók közé, de ez hely hiányában nem sikerült.- Mit szól mindehhez a csa­lád?- Az első héten nem volt egyszerű - válaszol moso­lyogva - A férjem nehezen vi­selte a dolgot, de utána jött ő is velem, az első telt házas bemu­tató után. Az anyósom is segít. Reggel kezdek a hivatalban, majd haza szaladok, s délután folytatom a klubban. Onnan csak késő este érünk haza. Tiltakozik, amikor azt mon­dom véletlenül, hogy kultúri­gazgató. Elhárítja magától, s csak annyit mond, hogy marad ő szívesen kultúrgondnok, mint a művelődésre szomjas embe­rek gondnoka. Azt is hallottam azonban, hogy vannak, akik nem nézik jó szemmel Urbán Róbertné nyüzsgését és hivatal- segédi minőségét hangsúlyoz­zák. Pedig nem irigylésre méltó a helyzete, hiszen a kétféle munkáért jószerével csak egy fizetést kap.-Tudom, hogy megmoso­lyognak a hátam mögött, de nem érdekel. Olyan fiatalokkal együtt dolgozni, mint Balázs Laci, Pásztor Ferike, Szilágyi Szabolcs, vagy a lányok, Hav- ran Marika, Túrán Mónika, Bajcsai Vica, Németh Ági, Ko­vács Vera, örömet jelent. Aki ezt nem csinálja, az nem is ért­heti igazán. P. A. Annau doktor, az első magán­orvos a megyében Egy kevéske magyarázat ta­lán ehelyt szükségeltetik. „Nap­rakész” ismereteit ugyanis ál­landó tanulással, a szakiroda- lom tanulmányozásával szerzi. O az az orvos, aki az országban elsőként - még 1975-ben - álta­lános orvosi szakvizsgát tett. A legújabb videotechnika pedig lehetővé teszi számára, hogy rendszeresen figyelemmel kí­sérje a nyugati tévéadások egészségügyi témájú sugárzá­sait. Mindezt kazettára vette és veszi. Nagyszerű anyagot sike­rült már összegyűjtenie, a világ legkorszerűbb diagnosztikai el­járásait tartja ily módon a kezé­ben. Nem véletlen, hogy falusi orvos létére részt vesz a medi­kusok oktatásában. S amivel még külön is nevezetessé vált: függetlenítette magát az ön- kormányzathoz tartozástól, „magándoktor” lett, nyugati stí­lusú rendelőt rendezett be, melyben számítógép segíti, gyorsítja munkáját.- Engedjen meg itt egy kér­dést: az önkormányzatot nem sértette az ön lépése?- Úgy érzem, hogy nem, vagy legalább is nem nagyon. Annál inkább így lehetséges ez, mivel természetesen területellá­tási kötelezettségű magánorvos vagyok. A biztosított betegeket továbbra is ingyenesen látjuk el. Ugyanakkor a hozzám tartozó községekben a rendelőintézetek felszereltségének korszerűsíté­sére immár jobbak a feltételek.- Vajon a lakosság is így vé­lekedik erről?- Remélem, hiszen biztosí­tási kártyájukat 2800-an adták le nálunk, s Salgótarjánból is van körülbelül 30 betegem.-A családi orvos milyennek látja a két falu, a „nagy család” egészségügyi helyzetét?-A természeti környezetünk nagyon egészséges, de sajnos ugyanezt nem mondhatjuk el a lakosságról. Itt valamivel több a mozgásszervi megbetegedés, mint más vidékeken, de ez fog­lalkozási ártalomként is jelent­kezik. Legnagyobb betegsé­günk azonban az alkohol és a nikotin, az úgynevezett szenve­délybetegségek. Ezeken sajnos nagyon nehéz segíteni. Egy or­vos azonban sohasem adhatja fel, és hát a sikerélmény sem kevés. Mert itt igaz ugyan, hogy errefelé minden héten lakoda­lom van tavasztól őszig, más­részt viszont a megyei kardio­lógián nem található olyan ekg-gép mint a mienk - ez ugyanis már a diagnózist is ki­adja.-Annau doktoron, két falu családi orvosán és egyre kor­szerűsödő rendelőin az itt élők egészsége aligha múlik.- Igen, ez így igaz. (Kun) Telt ház az uszodában A megyeszékhely uszodája, a nagy nyári felújítást követően telt házzal működik. A szervezett iskolai úszásoktatás mellett a nagyközönség is nagy kedvvel és mind sűrűbben keresi fel a léte­sítményt. Fotó: Gyurkó Péter Salgótarján és környéke Társadalmi munka • Mátraszele. A községi ön- kormányzat segítségével még a tavasszal sportpályát létesítet­tek, aminek a bekerítése akkor, anyagiak hiányában elmaradt. A napokban megtörtént a pálya bekerítése is. Az oszlopokat és a kerítéshálót óvodás gyerekek szülei szerelték fel társadalmi munkában. Híd - terven felül ® Bárna. Kedden adtak át a forgalomnak a községben egy olyan hidat, amit terven felül valósított meg idén az önkor­mányzat. A régi fahíd helyére acélszerkezetűt készítetlek, mely nyolcszázezer forintjába került a településnek. Átadás előtt • Cered. Szociális otthon át­adására készül a községi ön- kormányzat. A tizenkét férőhe­lyes otthon épületében lesz a házigondozás és a szociális ét­keztetés központja, valamint az idősek klubja. A szociális ott­hont a jövő hét elején adják át. Közelebb a 21-eshez • Vizslás. A községi önkor­mányzat rendezési tervében szerepel az a bekötőút, ami Új­lakpusztán keresztül vezeti be a forgalmat a községbe. A na­pokban tartják meg a helyszíni bejárást a leendő út nyomvona­lán. Kapcsolatteremtés • Karancsberény. Az önkor­mányzat mai ülésén kerül napi­rendre az a helyi és füleki óhaj. hogy a két település teremtsen egymás között kulturális kap­csolatot. Holnapi számunkban „Bátonyterenye és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Nem csupán elmélet a vállalkozó önkormányzat s Élvezik az önállóságot a szilaspogonyi polgárok A nők kezdték, azt úgy hív­tuk, hogy emancipáció, jobb magyarsággal, függő helyzet­ből, alárendeltségből való fel­szabadítás. Ma már államok folytatják, de a belpolitikánál maradva önkormányzatok is saját lábukra álltak, egyre-másra a rendszerválto­zás után. Szilaspogony Zabarral egy­ütt, úgynevezett körön kívüli te­lepülésnek számított Cered társközségeként. Egészen 1990-ig, azóta beszélhetünk szi­laspogonyi önkormányzatról. Két éves tapasztalattal a hátuk mögött, mit hozott a változás? Erről beszélgettünk Gál Barna­bás polgármesterrel.- Néhány hete volt nálunk vendégség, ahová meghívtuk a községből elköltözötteket is. Kicsit megdöbbentő adat, a most körülbelül 400 lakosú Szi- laspogonyból annak idején dur­ván 150-en mentek el olyanok, akik ma 25-35 év közöttiek.- Gondolom, az önök közsé­gében is szempont lehetett az önállóság kezdeményezésekor, hogy a Cered elnevezés takarja Szilaspogonyt.- Általános hangulat volt, hogy nem éreznek változást, ha továbbra is Ceredre kell menni ügyeket intézni. Most nagyobb itt az ügyfélforgalom, mint Ce- reden, a legapróbb ügyekkel is megkeresnek bennünket, élve­zik az önállóságot.-A lelki hatáson túl, mik azok a konkrétumok, amikre önállóan képesek?- Konkrétan nézzük először a múltat. A társközségi húsz év alatt egyszer a kultúrház 500 ezer és egyszer az orvosi ren­delő 300 ezer forintos felújítása jutott nekünk. De kezdve a tűz­oltókészüléktől, a könyvtárból az utolsó könyvet is elvitték ­ez mind Cereden van. Csak az öregotthon és az óvoda maradt itt. Az óvodára mintegy más- félmillió forintot fizetünk rá egy évben. Az önkormányzati munkát patakmeder tisztítással kezdtük. 50 százalékos állami támoga­tással még tavaly bevezettük a vizet, az idén utat aszfaltoztunk, és terven felül megvalósult a gázcseretelep.-Itt mit jelent a gyakorlat­ban az, hogy vállalkozhat az önkormányzat?- Nálunk ez csakugyan gya­korlatot jelent. Negyven száza­lékkal részese az egy éve ala­kult építő-kereskedelmi káefté- nek az önkormányzat, de lesz még vállalkozásunk ezen kívül is: hollandok hoznak létre a ter­vek szerint nyúlvágóhidat, azzal a feltétellel, hogy az önkor­mányzat is társuljon. (dudellai)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom