Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-11 / 266. szám

1992. november 11., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Van felemelkedés a sárból, a kátyúból. Mi már felemelkedtünk az egyik lábunkkal. - mondotta a polgármester. „Kellő türelmet, s kritikát kérünk mindenkitől” Szép számmal jöttek a gimnázium diákjai is Akadt, aki inkább olvasott A képviselő-testület több tagja is kíváncsi volt a fórumra szólta a csoportvezető. - A kivi­telezésre, hasonlóan a gázhoz, társulásos formában látunk le­hetőséget. Ami a patakot illeti, három éve volt nagyobb tisztí­tási akció. A jövő évben, pénz­ügyi lehetőségeinkhez mérten, ismét megpróbáljuk kitisztítani a medret. Zentai József képviselő ugyancsak a városfejlesztési csoporthoz intézte a következő kérdést:-A sokadik helyre tervezett Vadász utcai hídról hová vezet majd az út, mert most csak egy áthatolhatatlan bozótosba té­vedhet az ember?- Képviselő-testületi dönté­sen nyugszik az út megépítése. Mire jövő év májusára megépül a híd, a hozzá tartozó út is elké­szül majd - hangzott Koszto- vics Ottó felelete. Sportügyek-A sporttelepre költöztetett szerdai „lengyel piac” bevétele­iből miért csak a labdarúgók ré­szesednek? - hangzott a követ­kező kérdés, amelyre Dánné adott választ.- Szeretnénk elérni, hogy a város vállalatai, vállalkozói ha­tékonyabban szponzorálják a többi sportágat is. Juhász Gábor azt kifogásolta, miért nem foglalkozik a Nógrád Megyei Hírlap az NB Il-es pásztói kézilabdacsapattal? Sulyok László főszerkesztő válaszában elmondotta, hogy a kislétszámú szerkesztőség nem tud mindenütt ott lenni. A kellő tájékoztatás érdekében kiépített tudósítói hálózat viszont gyak­ran nem megfelelően működik. Előfordul, hogy a külső munka­társak csapatuk gyengécske sze­replése miatt „elfeledkeznek” a mérkőzésen történtek tudósítá­sáról. Hasznos volt- Összegzésképpen megálla­píthatjuk: a Nógrád Megyei Hír­lap „Élő kíváncsiskodó”-ja pásztói kiadása, melyen a város vezetői és lapunk munkatársai válaszoltak a lakosság ügyes­bajos kérdéseire, hasznosnak minősíthető. Elvégre amellett, hogy több szóbeszéd tárgyát képező probléma tisztázódott, egy újdonságot is felszínre ke­rült. Pásztó város sportfelügye­lője az Élő kíváncsiskodó sikere kapcsán elhatározta: megszer­vez egy kimondottan sportü­gyekkel foglalkozó újabb fóru­mot. Vaílus Tibor I)r. Dobrovoczky István polgármesterhez méltó válaszokat adott- Éljünk a jelenben, abban a jelenbe, ahol ki kell alakítanunk a jövőképet, de csak a múltunk vállalásával együtt. Aki ezt le­tagadja, az nem magyar. Aki itt van, remélem, mindannyian el­fogadja azt tőlem, hogy nekünk nem nyugat felé kell menetelni, kinőttünk már a kalandozások korából, hanem meg kell álla­podnunk, hogy indíthassuk a magyar jövőt — mondotta beve­zetőjében dr. Dobrovoczky Ist­ván, Pásztó polgármestere a no­vember 9-én a városi művelő­dési házban, jelentős érdeklődés mellett megrendezett „Élő kí­váncsiskodó” című közéleti fó- rumonkon.- A város találjon magára - folytatta dr. Dobrovoczky -, s ehhez kérek a képviselő-testület nevében minden jószándékú embertől annyi támogatást, amennyit a köznapok harcában és forgatagában, megméretteté­sében adni tud. A mai estén azt szeretném, ha sok kérdést ten­nének fel, hiszen ez a mostani találkozó egyfajta közmeghall­gatásnak is megfelel. Tehát ké­rek mindenkit, ne kerülgessék a kényelmetlennek tűnő, vagy tu­dott kérdéseket! Az utolsó mondatot kerin- gőre való felhívásnak vették a polgárok, s gyorsan sorjázni kezdtek a kérdések. Elsőként Kalmár Imre jobbágyi lakos, a Pofosz megyei szervezetének elnökhelyettese vette ki a mik­rofont a fórumot vezető Hubai Grúber Miklós, a Miskolci Rá­dió munkatársa kezéből. Pásztó a pásztóiaké- A jobbágyi lőszergyár munkástanácsának elnökhelyet­teseként és Pofosz tagként kér­dem: október 23-án a pásztói if­júságnak miért nem volt sza­badságharci ünnepe?- De volt!- kiáltotta több gimnazista is.- Rendben van - mondta Kalmár úr, s így folytatta. - Mi­vel Pásztó környékén élek, en­gem is zavar, hogy a város egészségügyi intézményei és dolgozói, valamint a képvi­selő-testület és polgármester között a viszony megromlott. Az oka szerintem az, hogy a fe­lek politikai ellentéteiket bevit­ték a kórház falai közé. Ezzel kapcsolatban véleményemet már a város vezetőinek is el­mondtam. Arról is szóltam ne­kik, hogy a hazánkat megszálló és leigázó Vörös Hadsereget di­csőítő emlékművet döntessék le. Ha nem teszik meg jövő pes hallgatóság megtapsolta. A polgármester a következőket válaszolta:- Nem vagyok békéltető bíró. A szakmai véleményalkotás nem a képviselők kompetenci­ája, az emberi megítélés viszont már a fenntartó testületé. Tu­dom, hogy ez a függő helyzet nem jó senkinek. A képviselő- testület feladata ennek a hely­zetnek a kiértékelése. Dr. Kövesiné dr. Boly ki Mel­inda fogorvos a következőket mondotta:- Merni kell beszélni. A kór­házban felvetődött, elbocsátá­sok lesznek, ha valaki aláírja a végül 184 szignóval ellátott le­velet, vagy ha mer beszél. Az egyszerű dolgozókat a képvi­selő-testület nem bocsáthatja el. Amikor a megyei lap munka­Bottyán Zoltán, a gimnázium igazgatója is hangot adott véleményének Képek: Gyurkó Péter március 15-éig, akkor kétszá­zötven politikai fogoly jön a vá­rosba Nagybátonyból, és csá­kánnyal verjük szét azt. Kijelentését kisebb felzúdu­lás, s a polgármester reagálása követte.- Megkérdem Kalmár urat, milyen minőségben értékel? Pásztó a pásztóiaké, Jobbágyi a jobbágyiaké. Mi, pásztóiak sem megyünk máshová ásóval és csákánnyal. Az emlékmű ke­gyeleti hely. A következőkben Kalmár Imre egy percet kért, hogy el­mondhassa: ha az emlékmű ke­gyeleti hely, tegyék ki a teme­tőbe, s a helyére állítsanak em­léket nagyjaink egyikének. A közönség nagy tapssal hono­rálta hozzászólásának e kitéte­lét. végez hazánkban. El kell mon­danom, hogy a vállalkozás megvalósulása esetén húsz szá­zalékban részesedést szerezhet a város. Ez éves viszonylatban majdan 200 millió forintos tiszta nyereséget jelentene, amely Pásztó 450 millió körüli évi költségvetésének 40 száza­lékát tenné ki. Felelősségem tu­datában kijelenthetem: a háze- lemgyár működni fog. Gyuricza József, mint a kö­zelmúltban önkormányzati tu­lajdonba került Mechanika Kft. ügyvezető igazgatója, kitért az irányítása alá tartozó gyár jelen­legi helyzetére is.- Amikor átvettük a gyárat, úgy nézett ki, hogy október vé­géig lesz munka. Nem így tör­tént, mert jobb a helyzetünk. Az év hátralévő részében még 40 millió forint termelési értéket állítunk elő. A jövő évről annyit tudok mondani, hogy 200-250 millió forintos termelési értékre számíthatunk. Ezt a nagyság­rendet 5-600 milliós értékre is fel lehet emelni, melyre egyér­telműen képes képes a gyár. Ez­zel egyenesen arányosan kerül­het szóba a fizikai dolgozók lét­számának növelése. A dolgozók egyébként 25 százalékban tu­lajdonosai a gyárnak, amely szerintem hűen mutatja az érde­keltségi viszonyokat. Gyuricza József egyéb kérdé­sekre válaszolva elmondta, a házelemgyár annak idején 500- 570, a jó ütemben épülő fény- technikai üzem az első ütemben Dr. Hir János, a pásztói mú­zeum igazgatója a gimnázium­mal és a kollégiummal kapcso­latban felmerült kérdésekre tért rá, melyre lapunk főszerkesz­tője, Sulyok László reagált, majd Bottyán Zoltán, a középiskola igazgatója és Vincze Ferenc a kollégium igazgatója adott han­got véleményének. A házgyárról (is) A fórum Gyetván Gyula kér­désével folytatódott, aki a ko­rábbi Élgép ipartelep területén és annak környezetében elkez­dett INDUS házelemgyár építé­sére volt kíváncsi. Gyuricza Jó­zsef, a város önkormányzatának főtanácsosa emelkedett vála­szadásra.- Jelenleg a tereprendezési munkálatoknál tartunk. A ter­vezett ütemnél lassabban hala­dunk, mivel tőkés partnerünk időközben más beruházásokat is 50 embernek ad majd munkale­hetőséget. A fórumon megjelent polgá­rok kíváncsian várták az intéz­ményirányítási csoport vezető­jének, Dánné Sályi Máriának válaszát arra a kérdésre: lesz-e újra mozi a városban?- Az önkormányzat pályáza­tot írt ki a mozi üzemeltetésére - válaszolta. - Egyetlen vállal­kozó akadt, akinek a pályázatát remélhetőleg kedvezően bírálja majd el a testület. Ebben az esetben december elsején ismét megnyitja kapuit a Mátra mozi. Illés János a rossz állapotban lévő tűzcsapok miatt intézett kérdést dr. Tasi Borbála jegy­zőhöz.- Ettől a pillanattól tervbe vesszük, hogy megvizsgáljuk a tűzcsapok állapotát - érkezett a felelet. A kórházról- Nagyon szeretném, ha béke, nyugalom lenne végre a pásztói kórházban - kezdett mondandójába Bognár Gá- borné, a sebészeti osztály főá­polónője. - Kérem a polgármes­ter urat, rendezze ezt a kérdést. Hallani, sok beteg azt beszéli a buszon és a vonaton: nem ér­demes Pásztora menni, mert ott cirkusz van. Harmincöt éve be­csületesen ápolom a betegeket. Ők isszák meg a levét ennek az egész ügynek. Mielőtt idejöt­tem, azt mondták nekem: ha megszólalok, elmegyek a kór­házból. Megígérhetem a pol­gármester úrnak, nem megyek el. Legyen végre béke! - kérte Bognámé, akinek szavait a né­társa, Szabó Gy. Sándor az olda­las cikket megírta, arra gondol­tam: személyi kérdések nem tar­toznak a nyilvánosságra. A szakmai kérdéseket pedig a szakmának kell megbeszélnie. Ha a feszültségeket kivisszük az utcára, csak rontunk a helyze­tünkön. Ha másként nem, kös­senek kompromisszumot az ér­dekelt felek, az ígéreteket pedig tartassa be egy mindenki által elfogadott harmadik fél. A szennyvízről Ezután Juhász Gábor két kérdést intézett Kosztovics Ot­tóhoz, a városfejlesztési csoport vezetőjéhez: építenek-e Pásztó mellékútjain szennyvízcsator­nát, s miként lehetne megoldani a várost ketté szelő Kövicses patak tisztántartását?- Már készül a város minden utcájára kiterjedő szennyvízhá­lózat tanulmányterve - vála­Pásztó és környéke Létminimum alatt • Cserhátszentiván. A telepü­lés önkormányzata a jövő évben sem kíván bevezetni helyi adót. Ezt a következőkkel indokolják: a községben nyolcvan nyugdí­jas él, tizenöten vannak munka nélkül, a lakosság 80-90 száza­léka a létminimum alatt él, s 120 fő az aktív kijáró dolgozók száma. Úgy vélik, hogy semmi­féle adó bevezetése nem járulna hozzá község gyarapodásához. Ellenkezőleg: csak a problémá­kat és a feszültségeket növelné. Kiutat a beruházások visszafo­gásában látnak. Földárverés • Palotás. A helyi Május 1. Termelőszövetkezet kijelölt mintegy 123 hektárnyi nagy­ságú, közel 2900 aranykorona értékű földterületére tűztek ki árverést november 16-ára dél­előtt 10 órai kezdettel, a palo- tási művelődési házban. Költözik az óvoda? • Erdötarcsa. A kastélyairól közismert településen külföldi érdeklődés is van a jelenleg óvodának helyet adó, volt Ha­lász-kastély iránt, amelyet az épületnek önkormányzati va­gyonként történő átadását köve­tően - műemléki jellegének megőrzése mellett - hasznosí­tani szeretnének. Az óvodát más épületben rendezik be, központi támogatás és a helyi anyagi erők igénybevételével. Közmeghallgatás • Bokor. A településen no­vember végén közmeghallgatás várható, melyen a képvi­selő-testület vázolja majd fel a 1993. évi terveket. Szépül a közösségi ház • Kutasó. Mintegy 50 ezer fo­rintos költséggel adnak szebb külsőt a településen a polgár- mesteri hivatalt, klubkönyvtá­rat. művelődési házat magába foglaló épületegyüttesnek. A munkálatokat egy helybéli kis­iparos végzi el. Konferencia • Szirák. A Kastély Szálló ad otthont a Fridrich Ebert alapít­vány november 14-16. között megrendezésre kerülő, pénz­ügyi kérdésekkel foglalkozó konferenciájának. Víz azért lesz • Kalló. A képviselő-testület a közelmúltban tárgyalt a vízi­közmű üzemeltetéséről. Megál­lapították: mivel a víz- és a csa­tornamű vállalat nem adott gaz­daságossági számítást, így a tes­tület nem tudott megfelelő ter­veket készíteni. Ezért lemonda­nak a vízmű üzemeltetéséről. Pályázat • Pásztó. Az 1983-tól a műve­lődési központ kebelén belül működő nyugdíjas klub pályá­zatot adott be a Lakiteleki Ala­pítványhoz, az 1993. szeptem­beréig megtervezett programja­inak a támogatására. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó

Next

/
Oldalképek
Tartalom