Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-11 / 266. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1992. november 11szerda Enyhítésért folyamodik Panic Milan Pan/cjugoszláv miniszterelnök ismét sürgette a Nyugatot, hogy enyhítse a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókat, ezzel is segítve Milosevic szerb elnök híveinek legyőzését a decemberre kiírt választásokon. Az AP amerikai hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: az idő fogytán van, ám ha sikerülne meggyőznie a Nyugatot a szankciók enyhítéséről, kormányának népszerűsége tovább emelkedne. Kolumbia: rendkívüli állapot Rendkívüli állapotot vezetett be a kolumbiai államfő az ország egész területére, hogy a hatóságok hatékonyabban vehessék fel a harcot a baloldali gerillákkal és a kábítószer-kartellek embereivel. A kormányzat kilencven napra rendkívüli jogkört kap: a parlament jóváhagyása nélkül meghozhat minden intézkedést, amelyet a közrend helyreállítása végett szükségesnek tart. így befagyasztják mindazon bankszámlákat, amelyekről a feltételezések szerint a gerillák tevékenységét finanszírozzák; betiltják a gerillavezetőkkel készítendő rádiós és televíziós interjúkat, illetve közleményeik ismertetését. Irak: nemkívánatos szakértők Iraki atomszakértők ismét megtagadták egy ENSZ-kül- döttségtől azon külföldi cégek listájának átadását, melyek annak idején bekapcsolódtak Szad- dám Húszéin nukleáris fegyverkezési programjába. Az ENSZ újabb szakértői csoportja a hét elején érkezett Bagdadba a tömegpusztító fegyverek felszámolására irányuló erőfeszítések jegyében. A 18 állam szakértőiből álló 32 tagú csoportot nem részesítették hivatalos fogadtatásban. Bagdad ezzel is kifejezésre juttatta ellenérzését a kuvaiti invázió után elrendelt BT- szankciók miatt. Francia esélylatolgatók Raymond Barre, a francia jobbközép legjelentősebb politikai személyisege, Giscard d’Es- taing volt miniszterelnöke nem utasítaná el, ha a jobboldal választási győzelme esetén Francois Mitterrand elnök őt bízná meg a kormányfő tisztével. A francia jobboldal megosztott abban a kérdésben, mit tegyen a választási győzelem esetén, ha a szocialista elnök továbbra is hivatalában maradna. Mitterrandnak csak a parlamenti választás után két évvel jár le a mandátuma. Szarajevó Lakosokat evakuálnak A boszniai Vöröskereszt hétfőn bejelentette, hogy keddtől kezdve három nap alatt mintegy 6000 lakost evakuálnak Szarajevóból. A város ostromának áprilisi kezdete óta ez lesz a legfontosabb ilyen akció — írja az AFP hírügynökség. Ma autóbuszok szállítják a lakosokat Belgrádba és Splitbe, valamint egy anyákat és gyermekeket — közöttük súlyos beteg gyermekeket — szállító konvoj indul Csehszlovákiába is. Ez immár a negyedik ilyen evakuálási kísérlet: az előző három kudarcot vallott, ám a boszniai Vöröskereszt főtitkára most optimistán nyilatkozott a kilátásokról, közölvén: megkapták az összes engedélyt. Az evakuálás terve egyébként ellenérzéseket is keltett: az ENSZ jugoszláviai békefenntartó erői például nem adnak kíséretet a konvojok mellé, mondván: nem akarnak részt venni az etnikai tisztogatásban. Az ENSZ menekültügyi főbiztossága is elutasította a kérést, hogy járjon közben a kíséret érdekében. (Az AFP ennek kapcsán emlékeztet rá, hogy a szervezet által hozott szabályok szerint egyedül a halálos veszélyben lévő gyerekeket lehet evakuálni, de őket is csak akkor, ha a helyszínen nem kaphatnak megfelelő orvosi ellátást.) A rasszizmus ellen Kétezren tüntettek hétfőn este Bécs belvárosában a fajüldözés, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a jobboldali radikalizmus ellen. A megmozduláson a szónokok elítélően beszéltek ama népszavazásról, amelyet a Jörg Haider vezette szabadságpárt próbál a kormánytól kierőszakolni a külföldiek ausztriai tartózkodásáról. A német egyesítés évfordulóján Berlin díszpolgárai A két német állam egyesítéséért kifejtett politikai tevékenysége elismeréseként a „Berlin díszpolgára” címet adományozták Mihail Gorbacsov volt szovjet elnöknek, Ronald Reagan volt amerikai elnöknek és Helmut Kohl német kancellárnak. Az ünnepségen, amelyet hétfőn, a berlini fal jelképes leomlásának harmadik évfordulóján rendeztek meg a berlini Reichstag épületében, Gorbacsov és Kohl személyesen is részt vett, Reagan viszont nem vállalkozott a hosszú repülőútra, és egyik munkatársát küldte el. Bigámista elit katonaszökevény Megrendezte a saját halálát Bigámista katonaszökevényt állítottak hétfőn hadbíróság elé a kaliforniai Riverside-ban. Douglas Pou őrmester beismerte: 1987-ben megrendezte saját halálát, hogy így dezertáljon a hadseregből, és elhagyja feleségét és két gyermekét. Saját bevallása szerint „férfiösztönének engedve” cselekedett, amikor balesetnek álcázva, a Rio Grande feletti hídról biciklijét a folyó hömpölygő vizébe lökte. A katonaszökevény frissen szerzett személyazonossági igazolványával San Diegóban ismét megnősült, és másik három gyermek apjává vált: két gyermekét új feíesége szülte, míg a harmadikat szomszédasszonya. Másik neje mindössze néhány nappal Pou letartóztatása előtt jött rá a titokra. Ekkor fedezte fel az asszony azt is, hogy férje megcsalta őt szomszédasszonyukkal, aki nemrég hozta világra közös gyermeküket. A hűtlen őrmester első felesége, miután tudomására jutott, hogy mégsem vált özveggyé, azonnal elvált férjétől. Az AFP jelentése szerint az asszony ellen nem indítanak bírósági eljárást, amiért házastársa vélt halála után felvette az 500 ezer dollárra rúgó életbiztosítási dijat. Az amerikai légierő egyik elit egységénél szolgált 32 éves őrmestert bigámia és dezertálás vádjával állították bíróság elé, és büntetése akár három év börtön is lehet. A mindkét nejéhez és a hadsereghez egyaránt hűtlen szökevény gondoskodott róla, hogy a bírósági tárgyalásra elkísérje őt egy, a szerzői jogban jártas ügyvéd, mivel szándékában áll kalandos történetét eladni valamelyik tévéállomásnak. Kérdőjelek Kellenek a nagyköveti levelek? A diplomáciai életben — úgy tartják általában — ritkán fordul elő, hogy egy nagykövet nyílt levélben tudatja a fogadóország közvéleményével kormánya álláspontját. Tar Pál, hazánk washingtoni nagykövete rövid időn belül kétszer is alkalmazta ezt a módszert. Először a Csurka-tanulmány vitájában részt vett amerikai törvényhozókhoz írt levelet, másodszor pedig — éppen a napokban — válaszolt Soros György magyar származású amerikai üzletembernek, aki sérelmezte a magyar sajtóban őt ért támadásokat. (Mindkét levélről korábban már tájékoztattuk olvasóinkat.) Egyéni kezdeményezés?Igazából nem tudni, hogy honnan jött az ötlet, és azt sem, hol írták a végleges szöveget. A külügyi szóvivő nem hagyott kétséget az iránt, hogy a nagykövetek hivatalos levelei a Külügyminisztérium álláspontját fejezik ki. (Talán éppen ez védi meg a nagykövetet azoktól, akik máris helytelenítik ezeket a megnyilatkozásait.) Mi a közös a két levélben ? Az, hogy a diplomata egyértelműen kimondta: kormánya nézeteit fejti ki a szóban forgó kérdésekben. Az első esetben a kormány elhatárolódásának, a második esetben további együttműködési készségének adott hangot. Szükség van-e ilyen levelekre? A nemzetközi diplomácia „piacán” a legkelendőbb áru a kiszámíthatóság, mert ez az alapja mindenfajta hosszú távú együttműködésnek. Ezért partnereink joggal igénylik, hogy a magyar kormány a velük kapcsolatos ki- sebb-nagyobb kérdésekben világosan fejtse ki az álláspontját. A nyílt állásfoglalás megóv a félreértelmezéstől, és jó ellenszere a félremagyarázásnak. Fontos érdek tehát, hogy külföldön tisztában legyenek a magyar politikával ilyen levelek segítségével is. (FEB) Rengések a Marson A hatása tízszerese lehet a földiének A Mars felszínéről a Viking műhold segítségével készített felvételek nagyításai alapján amerikai tudósok egy csoportja arra a feltételezésre jutott, hogy időről időre nagy erejű rengések rázkódtatják meg a „vörös égitestet”. A hetvenes években készült felvételeken látható több ezer repedés a Mars felszínén „marsrengések” nyoma. Matthew Golombek amerikai tudós a Science című tudományos magazin legújabb számában megjelent tanulmányában kifejti, hogy a Mars ugyan szeizmikusán kevésbé aktív, mint a Föld, de valószínű, hogy a Richter-skála szerinti hatos erősségű rengések négy és fél évenként egyszer megrázkódtatják az égi- tesiet. Havonta körülbelül egy alkalommal négyes erősségű rengések fordulnak elő „valahol az égitesten”, és az eddigi tapasztalatok szerint évente fordulnak elő ötös erősségű rengések. Golombek — aki két tudóstársával, Bruce Banerdt-telés Kenneth Tanakával együtt jelentette meg a tanulmányt — egyike azoknak a tudósoknak, akik azon a terven dolgoznak, hogy 2003-ban több földrengésmérőt helyezzenek el a Mars felszínén. Ezek — a tudósok véleménye szerint — képesek lennének regisztrálni négyes erejű rengéseket, bárhol is forduljanak elő a Mars felszínén. Golombek megállapítja tanulmányában, hogy mivel a Mars valamivel több mint feleakkora, mint a Föld, ezért egy hatos erősségű rengésnek a Marson tízszer akkora hatása lenne, mint a Földön. A Földön egy hatos erősségű rengés súlyos károkat okozhat. Los Angelesben például az 1971. évi földrengés, amely súlyos anyagi károkat okozott és 64 ember halálát követelte, 6,5 fok erősségű volt. Az amerikai tudósok véleménye szerint ellentétben a Földdel, ahol a a rengéseket a tektonikus lemezek elmozdulása idézi elő, úgy tűnik, hogy a Marson az égitest lehűlése idézi elő azokat. Golombek végül feltételezi, hogy a Mars valamikor szeizmikusán jóval aktívabb volt, de ez az aktivitás az égitest felszínének öregedése és lehűlése következtében csökkent. Örökbefogadási központ nyílt Kínában Kínában megnyílt az első hivatalos örökbefogadási központ azóta, hogy 1949-ben megalakult a Kínai Népköztársaság. Rendeltetése, hogy segítsen külföldön élő és hazai házaspároknak gyermekek örökbefogadásában. A hírügynökségi közlés szerint a központ védelmezni fogja az örökbefogadott kínai gyermekek jogi érdekeit, és tanácsadó, valamint koordinációs szolgálattal segíti a hazai és a külföldi ügynökségeket, amelyek örökbefogadási ügyekkel foglalkoznak. Az elárvult vagy nem kívánt mintegy 8000 gyermek, akik jelenleg a kínai kormány által fenntartott jóléti intézményekben élnek, legnagyobb része leány. Közülük sokakat szüleik azért adtak állami gondozásba, mert a népességkorlátozási kampány keretében — amely az egygyermekes családot állítja a lakosság elé példaképül — fiúgyermekkel óhajtanak kísérletezni. Hivatalos adatok szerint az előző esztendőkben évente több mint 2000 kínai gyermeket fogadtak örökbe külföldiek, vagy Hongkongban, Macaón, illetve Tajvanon élő kínaiak különböző csatornákon keresztül. Borisz Jelcin életrajza Az SZKP és a Szovjetunió megszűntetóje Az Orosz Föderáció elnöke, akit pár évvel ezelőtt még a peresztrojka „fenegyerekeként” emlegettek, 1931. február 1-jén született a szverdlovszki terület Butka nevű falujában, orosz paraszti családban. Alsóbb iskoláinak befejezése után egy darabig építkezéseken dolgozott, maja elvégezte az uralszki Kirov Műszaki Főiskola építészeti karát. Diplomával a zsebében 1955-től végigjárta az építőipari hierarchia minden fokát: volt művezető, építésvezető, trösztvezető, mielőtt 1963-ban kinevezték a szverdlovszki építőipari kombi- nát elére 1961-ben lépett be az SZKP- ba. 1968-ban a szverdlovszki területi pártbizottság osztályvezetője lett. 1976-tól ugyanitt első titkárként dolgozott, 1984-ben tagja lett a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének. 1985-ben bekerült az SZKP Központi Bizottságának apparátusába. Gorbacsov idején kezdetben a Központi Bizottság építőipari osztályát vezette, majd 1985. július lejével KB-titkári teendőkkel bízták meg. 1985. december 24- én az SZKP moszkvai városi bizottsága Viktor Grisin helyébe őt választotta meg fővárosi első titkárrá. A főváros élén rövid időn belül rendkívül népszerű lett az egyszerű emberek mindennapi gondjaival „életközelből" megismerkedő, a szervezetlenség, a korrupció és a kiváltságok ellen könyörtelen harcot hirdető moszkvai pártvezető. Mindinkább a peresztrojka baloldali ellenzékének vezéreként, a Jegor Ligacsov nevével jegyzett „konzervatív” irányzat ellenpólusaként kezdték emlegetni. A könyörtelen politikai-hatalmi harcban átmenetileg Jelcin húzta a rövidebbet: 1987 októberében önként lemondott PB- póttagságáról, leváltották a moszkvai városi pártbizottság Jelcin az emberek között az augusztusi puccs idején éléről, majd egy héttel később az Állami Építési Bizottság első elnökhelyettesévé neveztek ki. Kegyvesztettsége nem ártott népszerűségének. 1989 márciusában a moszkvai egyes számú választókörzetben elsöprő többséggel választották be az akkor létrehozott új típusú szovjet parlamentbe, a Népi Küldöttek Kongresszusába. Az SZKPDemokratikus Platformjának vezetőjeként sokat hadakozott a kommunista párt megújításáért. Felismerve ennek hiábavalóságát, 1990. július 12- én a XXVIII. kongresszuson kilépett az SZKP-ból, hogy párt- kötöttségektől mentesen valósíthassa meg a bevezetendő gazdasági és politikai reformokkal kapcsolatos elképzeléseit. Ekkor mar — 1990. május 29. óta — a legnagyobb szovjet tagköztársaságparlamentjének volt az elnöke. Valójában ekkortól datálható a Jelcin-Gorbacsov vetélkedés újabb szakasza, amely Jelcin győzelmét, illetve a szovjet államfő bukását hozta. Jelcin Oroszország érdekében egyre keményebb álláspontot képviselt, hatalma és befolyása pedig még inkább kiteljesedett, amikor az 1991. június 12-i köz- társasági elnökválasztáson a szavazatok 57,38 százalékával nyert. Vezetésével Oroszország egyre határozottabban lépett a politikai és gazdasági reformok útjára. Az augusztusi puccs idején megmentette ugyan Gorbacsov elnöki hatalmát, mivel egy konzervatív fordulat országa önállósodását is fenyegette. A kezdeményezést ezután már nem engedte ki a kezéből: elsőként lépett fel intézkedéseivel az SZKP ellen, majd 1991 decemberében (a fehérorosz és az ukrán államfővel együtt) bejelentette a Szovjetunió megszűntét. Oroszlánrésze volt a Szovjetunió helyébe lépő Független Államok Közössége létrehozásában, amelyhez 11 volt szovjet tagköztársaság csatlakozott. Brit — orosz barátsági szerződés A demokratikus értékek és a reform egyezménye Oroszország államfője a hét elején — hazánkba érkezését megelőzően — munkalátogatáson vett részt Londonban. Az angol fővárosban több vezető személyiséggel találkozott. Borisz Jelcin orosz elnök és John Major brit kormányfő hétfőn brit-orosz barátsági és együttműködési szerződést írt aía. A szoros politikai és kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokat ígérő egyezmény az egykor Anglia és Oroszország között (1766-ban) kötött „jóbaráti megállapodás” helyébe lép. Előzőleg a két vezető több órát tárgyalt a Downing street 10-ben. Major utána azt mondta újságíróknak, hogy a Jelcin-látogatás és a szerződés jelképe annak, mint lesznek a régi ellenségekből új barátok. — Közösen elköteleztük magunkat a demokratikus értékek és a gazdasági reform mellett — mondta Major. — A katonai hisztéria és az ideológiai szembenállás kora végképp a múlté — így kommentálta a tárgyalásokat Borisz Jelcin. Jelcin kedden beszédet mondott a brit parlament mindkét háza előtt — ő a nyolcadik külföldi személyiség a történelemben, akinek ez a britek szemében óriási megtiszteltetés kijutott. Utána az orosz elnök II. Erzsébet királynővel ebédelt. Mihail Gorbacsov szovjet elnök már három évvel ezelőtt meghívta az uralkodót, és Jelcin most szeretne időpontot kapni, mikor érkezne a királynő. Robbanás a kőolaj- üzemben Gázszivárgás okozta a hétfő hajnali robbanást a Total francia kőolajipari vállalat Marseille közelében levő üzemében. A nem végleges adatok szerint a tragédiának négy halálos áldozata, nyolc súlyos sérültje van, közülük egy állapota válságos. Tízen könnyebb sérüléseket szenvedtek. Ä helyszínre vezényelt 300 tűzoltónak a déli órákig sikerült elfojtania a tüzet, de a szétrobbant vezetékből továbbra is jelentős mennyiségű gáz szivárog, így a veszély még nem múlt el. A katasztrófa következtében olajszennyeződés jutott a finomítóval szomszédos tóba. (MTI)
