Nógrád Megyei Hírlap, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-09 / 264. szám

2 KÜLFÖLD 1992. november 9., hétfő Román-magyar viszony Nyílt párbeszéddel megoldhatók a problémák Magyar-baskír olajegyüttműködés A kitermelésbe is bekapcsolódunk Családirtás Franciországban Egy válófélben lévő francia férfi vadászfegyverrel megölte feleségét négy- és ötéves leány- gyermekét, anyósát és apósát, majd saját magával is végzett. A pénteki rendőrségi közlés szerint a 30 éves férfi legalább hatszor sütötte el a fegyvert. A családból csak sógora élte túl a drámát, s végül ő értesítette a rendőrséget is. Hazánk támogatja Macedóniát Magyarország támogatni fog­ja Macedónia elismerését és fel­vételét az ENSZ-be és az Euró­pai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet tagjai közé. Szkopjében nagyon fontosnak ítélik Magyarország szerepét, mivel az ENSZ Biztonsági Taná­csában jelenleg Magyarország tölti be az elnöki tisztséget. Orosz fegyverek Törökországnak Oroszország 75 millió dollár értékben ad el fegyvereket és ha­ditechnikát Törökországnak. Pjotr Aven orosz külkereskedel­mi miniszter a megállapodás alá­írását követően emlékeztetett ar­ra, hogy a NATO-tagországok közül elsőként Törökországnak ad el Oroszország fegyvert, ami — mint hangsúlyozta — a két or­szág közti különleges kapcsola­tok jele. Magyar fesztivál Japánban A II. magyar fesztivált no­vember 11-től december 10-ig rendezik meg Japánban. Ha­zánk először 1986-ban mutatko­zott be kulturális seregszemlén a felkelő nap országában. A II. Magyar Fesztivál szervezője ja­pán részről a Japán-Magyar Ba­ráti Társaság, magyar részről pe­dig a kultuszminisztérium. Tá­mogatói között szerepel a két or­szág külügyminisztériuma, vala­mint a japán művelődési tárca is. A jelentés hazánkra vonatko­zó része így hangzik: — A jószomszédi kapcsolatok fejlesztésének biztosított priori­tás általános keretében különös figyelmet fordított a Minisztéri­um a Magyarországgal való kap­csolatok normalizálására. Ez időszakban folyamatosan és erő­teljesen megnyilvánultak bizo­nyos budapesti körök és különö­sen a magyar diaszpóra revizio­nista irányzatai. Egyes vezető politikai személyiségeknek a ha­tárok sérthetetlensége tisztelet­ben tartására vonatkozó nyilat­kozatait rendszeresen kiegészí­tették ugyanazok, vagy más sze­mélyiségek nyílt kéréseivel a tri­anoni szerződés eltörlésére, az­zal az állítással (pretentia = igény, követelés, állítás — a tud. megj.), hogy Magyarország mi­Az orotodox egyház és az Oroszországi Keresztényde­mokrata Párt szervezte utóbbi megmozdulás legfőbb követelé­se az volt, hogy november 7-ikét Oroszország-szerte nyilvánítsák nemzeti gyásznapnak. Oroszországban, noha no­vember 7. továbbra is ünnepnap­nak számít, semmiféle hivatalos megemlékezésre nem került sor a forradalom évfordulóján. A több mint 70 éven át tartó ün­neplések sora egy éve szakadt meg, miután Borisz Jelcin az au­gusztusi puccs miatt felfüggesz­tette az állampárt, az SZKP mű­ködését. Ennek ellenére a tava­lyihoz hasonlóan az idén is nem hivatalos megemelekezések egész sorát szervezték, az ország niszterelnöke a 15 millió magyar miniszterelnöke, továbbá a ma­gyar kisebbség védelmével kap­csolatos problémák állandó el- túlzásával. Mindezt nemcsak a román külügyminisztériumban, de más európai kancelláriákban is úgy értékelik, mint lényegében területi igényeket. Éppen ezek­nek a problémáknak a tisztázá­sára, annak érdekében, hogy túl lehessen lépni az évek során e te­kintetben kialakult érzékenysé­geken és pszichológiai korláto­kon, a román külügyminisztéri­um azt javasolta, hogy a tárgya­lás alatt álló új alapszerződésbe vegyenek be egy cikkelyt, amely megerősíti a területi követelések kölcsönös hiányát Románia és Magyarország között a jelenben, és a jövőben is. Ugyanakkor a romániai ma­gyar Kisebbségjogainak tisztelet­szinte valamennyi nagyobb váro­sában. A fővárosban a Dolgozó Moszkva nevű szervezet, a kü­lönféle moszkvai kommunista pártocskák és szövetségek szer­vezésében szombat délelőtt az egykori Október téren (ma Ka­luga tér), Lenin szobrának talap­zata körül gyülekezett a zömé­ben idős emberekből, a világhá­ború és a munka veteránjaiból álló, több mint tízezres tömeg. Innen rövid gyűlés után vörös zászlók, Lenin és Sztálin képei, a Szovjetunió és az állampart, a szocializmus helyreállítását kö­vetelő jelszavak alatt a résztve­vők a város központjába levő Manyezs térre vonultak. Itt, a csaknem 20 ezresre duzzadt tö­meg nagygyűlést tartott. ben tartását illetően a román kormány ismételten kijelentette, hogy a legmagasabb nemzetközi normákhoz kíván igazodni, ab­ból a meggyőződésből kiindulva, hogy ami jó Európának, jó a mi országunknak is a fent említett területen. — Románia és Magyarország kulturális központjainak a kö­zelmúltban történt felavatása, a román és a magyar külügymi­nisztérium vonalán lezajlott, bi­zonyos közös érdeklődésre szá­mot tartó kérdésekről hasznos konzultációk, akárcsak az utóbbi időben megvalósított más akciók arról tanúskodnak, hogy nyílt párbeszéddel és fogadási kész­séggel meg lehet oldani bármely problémát, akármilyen bonyo­lultnak tűnjön is az — áll a jelen­tésben. Bush visszavonul George Bush amerikai elnök szombati rádióbeszédében teljes személyes felelősséget vállalt a választási vereségért és jelezte, hogy véglegesen visszavonul a politikai életből. Szokásos heti rádióbeszédében Bush, aki ked­den nagyarányú vereséget szen­vedett az elnökválasztáson, kije­lentette: ő vezette a kormányt, a választási kampányt, ezért a ku­darcért csak ő felelős, senki más. Gesztusa nyilván azt szolgálta, hogy fékezze a belharcokat párt­jában, a republikánusoknál, ahol már javában folyik az egymásra mutogatás, a bűnbakkeresés. Hi­báztatják James Baker volt kül­ügyminisztert, aki az utolsó sza­kaszban áll a kampány élén, míg a párt jobbszámya az egész Bush-gárdát, mondván: „megal­kuvásuk”, középutas gazdaság- politikájuk vezetett kudarchoz. A január 20-án leköszönő el­nök elmondotta, hogy Texasban kíván megtelepedni és végleg visszavonul a politikai élet­ből. Magyarország hamarosan nemcsak importőre lesz a FÁK- országok olajának, hanem a kő­olaj kitermelésbe is bekapcsoló­dik. A legnagyobb hazai olajim­portőr, a Mineralimpex a baskír olajmezőkbe kíván befektetni. A Mineralimpex egy vegyes vállalat alapításáról tárgyal Bas­kíriában — mondta Tóth József, a vállalat vezérigazgatója. A cég alaptőkéje folyamatosan feltöl­tődő lesz, az indulótőke egy mil­lió dollár. A vegyes vállalat bas­kír többséggel alakul meg, a ma­gyar olajcég és nyugati pénzügyi befektető partnere együttesen 49 százalékos tulajdonos lesz. Az olajkitermelésen túl az olaji­pari gépgyártásba is beszállnak Baskíriában, egy amerikai kon­szernnel együttműködve. Ez tel­jesen új üzletága a Mineralim- pexnek. Baskíriából a magyar-orosz indikativ lista keretében hozzuk be az olajat, de mindkét fél szor­galmazza a kétoldalú szerződé­ses kapcsolatot — mondta a ve­zérigazgató. Hazánk most olajszükségleté­nek teljes egészét — ami 5 millió tonna — a FÁK-ból szerzi be. Ennek felét a Mineralimpex im­portálja. (MTI) Legyen nemzeti gyásznap November 7-ikei megmozdulások Moszkvában Az orosz kommunista és baloldali szervezetek a 75 évvel ezelőtti bolsevik forradalomra emlékeztek szombaton Moszkva központjá­ban. Ugyanakkor nem messze a Manyezs téri, a Szovjetunió és a kom­munista hatalom felélesztését sürgető gyűléstől, az egykori KGB szék­háza melletti Lubjanka téren a bolsevik terror áldozatairól emlékez­tek meg a sztálinista elnyomás életben maradt áldozatai és az elhuny­tak hozzátartozói. (MTI) Kérdőjelek A bizalom rendet teremt Szomorú, hogy az alvilágból érkezett feljelentés nyomán egy magas rangú rendőrtisztet el kellett bocsátani, másikat pedig sú­lyos fegyelmi büntetéssel sújtani. Most pedig egy rendőrtiszt — aki áthelyezését igazságtalannak tartja — hivatali visszaélésekkel gyanúsítja a rendőrség vezetőit. Fennáll ugyanakkor a gyanúja annak, hogy ez a rendőrtiszt is súlyos törvénysértést követett el. Baj az, hogy ezek az ügyek napvilágra kerültek? Nem, mert a nyilvánosság a közélet tisztító tüze. Hozzásegít ahhoz, hogy még üzembiztosabban működjék az igazságtevés gépezete, legyen szó akár az állami köztisztviselők olyan „kényes” köréről, mint a rendőrség. Baj az, hogy ilyen ügyek vannak ? Igen, ez baj, mert a bűnüldö­zőknek minden gyanú felett kell állniuk, s ezt csak úgy érhetik el, ha tiszták maradnak minden törvénytelenségtől. Elkerülhetők ezek az ügyek? Sajnos nem, mert a közéletünk minden területére kiterjedő tisztulási folyamat a rendőrséget sem kerülheti el. A bűnözők és a rendőrök összejátszása nem egy országban ölt veszedelmes méreteket, miért lenne akkor Ma­gyarország kivétel? De annak kell lennie — még a nyilvánosságot felborzoló, úgynevezett rendőrügyek árán is. A rendőrség sok eszközzel képes fenntartani a rendet. De alig­ha van hatásoabb fegyvere annál, ha a lakosság hisz a rendőrök­nek a jog és az erkölcs törvényei szerinti tisztaságában. Mond­hatnánk úgy is: a rend őrei iránti bizalom rendet teremt. A kér­dés: elég gyorsan érik-e ez a bizalom? Ferenczy Europress Mi lesz veled Kárpátalja? Emlékeztetik Kravcsukot Nemcsak a kárpátaljaiakat, hanem az ukrán vezetést is fog­lalkoztatja e vidék jövője. Csak­hogy, míg a terület vezetői és a la­kosság sürgeti a címben feltett kérdésre a feleletet, sem az ukrán kormány, sem a legfelsőbb ta­nács nem siet a válaszadással. Igaz, a parlament őszi ülésén tá­lán már napirendre kerül Kárpá­talja leendő státusának a kérdé­se. Mint ismeretes, közel egy esz­tendeje, a múlt év december 1-jén tartott népszavazáson Kár­pátalja lakosságának 78 százalé­ka amellett foglalt állást, hogy a terület Ukrajna keretében ma­radva, kapja meg a különleges önkormányzati státust, vagyis más szavakkal mondva az auto­nómiát. Az erről szóló törvény- tervezetet ez év februárjában megvitatták, majd a területi ta­nács jóváhagyása után az ukrán parlament elé teijesztették. Vá­laszt azonban mindmáig nem kaptak a parlamenttől. A terület vezetői — Mihajlo Krajilo elnöki megbízott és Dmitro Dorcsinec, a tanács elnö­ke — most levélben emlékezte­tette erre Leonyid Kravesuk uk­rán elnököt, rámutatván: a leg­felsőbb államhatalmi szervekben a különleges önkormányzati stá­tus megadása helyett arról be­szélnek, hogy létesítsenek Kár­pátalján, néhány tucat hektáron szabad vámterületet, és ezzel pontot is szeretnének tenni a dol­gok végére. Eközben a terület vezetőit két oldalról is éri a táma­dás: egyesek azzal vádolják őket, hogy nem elég következetesek a területi tanács törvényjavaslati jogainak realizálásában, mások viszont a szeparatizmus, az ukrán- ellenesség Bélyegét próbálják rásütni a területi tanácsra és az állami közigazgatásra. Az utób­biak nem tudják, de még valószí­nűbb, hogy nem is akarják meg­érteni, mit jelentene Kárpátalja számára a különleges ónkor­mányzati státus és sajnos — álla­pítják meg a szóban forgó levél­ben —, az Állami Duma egyes tagjai és az elnöki hivatal munka­társai is ezek befolyása alá kerül­tek. Valós problémát jelent a társa­dalmi, politikai életben Kárpát­alja szamára a ruszin kérdés. Ennek lényege: a vidék szláv la­kossága hagyományainak és kul­túrájának az újjáélesztése. A te­rületi tanács es az állami admi­nisztráció már tett bizonyos lé­péseket a ruszinok követelései­nek kielégítése érdekében. Egyebek közt döntés hoztak a nemzetiség szabad megválasztá­sának, illetve visszaállításának megvalósítási módjáról, amely határozatot azonban az ukrán ál­lami főügyész törvénybe ütköző­nek nyilvánított, és ezért megva­lósítását felfüggesztette. Mind­amellett a terület vezetői nem ér­tenek egyet a ruszin mozgalom szélsőséges tagjaival, akik a terü­let státusa megoldatlanságát ki­használva a határok felülvizsgá­latát, valamint az önálló ruszin állam létrehozását sürgetik Uk­rajna és Szlovákia egy bizonyos részén. E politikai ruszinizmus­nak azonban nincs tömegbázisa — szögezi le a Leonyid Krav- csukhoz intézett levélben Kárpát­alja elnöki megbízottja és a terü­leti tanács elnöke, akik a gazda­sági helyzetet is elemzik, és en­nek kapcsán is több problémát tárnak az elnök elé. Egyebek közt — immár ki tudja, hányad­szor — ismét felvetik a kérdést, hogy a terület kedvező földrajzi helyzetéből kifolyólag helyben dönthessen a külföldi áruszállí­tások ügyében, és Kárpátalja közvetítő szerepet tölthessen be a Független Államok Közössége és a nyugati országok közti üzleti kapcsolatokban. Ámít az előbbi­ek kezdeményeznek azzal együtt, hogy az exporttermékek egy harmada Kárpátalján kerül­ne értékesítésre. Kárpátalja elnöki megbízottja és tanácselnöke azon megggyő- ződésének ad hangot, hogy eme, s a levelükben felvetett több más kérdés megoldása nemcsak a te­rületen, hanem egész Ukrajná­ban elősegítené a demokratizá­lódási folyamatok elmélyítését, a gazdasági helyzet stabilizálását, és végeredményben ettől függ Kárpataija jövője is. Magyarországról — amerikai szemmel Aki Közép-Kelet-Európábán sikert akar, annak Magyarorszá­gon kell kezdenie, és az eladóso­dás miatt csődbe j ütött vállalatok megvétetele kitűnő üzlet lehet — vélte George Hemingway, a Bu­dapesten ofy sikeres amerikai üz­letember. Jeney Ádám szerint, aki az 1CN, a Milan Panic, jugo­szláv kormányfő tulajdonában levő nagy amerikai gyógyszeri­pari konszern vezetője, a ma­gyarországi fejlett politikai és jogrendszer, a beruházásbarát légkör, a magasan képzett mun­kaerő és az ország földrajzi hely­zete egyedülálló lehetőségeket kínál a külföldi tőkének. Á bu­dapesti amerikai nagykövetség munkájának 60 százalékát a gaz­dasági kérdések teszik ki, és Ma­gyarország, mint a Nyugat és a Kelet közötti gazdasági híd, igen fontos Washington politikájának szempontjából — mondotta Garry Gallagher, a nagykövet­ség kereskedelmi tanácsosa. Ezek a vélemények a Los An- eles-i magyar gazdasági napon angzottak el, ahol — tanulságos módon — az amerikai résztve­vők sokkal derűlátóbban ítélték meg az ország gazdasági felemel­kedésének lehetőségeit, mint so­kan Magyarországon. A mértékadó hivatalos ameri­kai körök szerint is változatlan Magyarország vezető szerepe a térségben: a két ország idei, vár­hatóan több mint 700 millió dol­láros kereskedelmi forgalma több, mint az amerikai-csehszlo­vák kereskedelem, és a Magyar- országra irányuló amerikai Kivi­tel háromszor akkora, mint a len­gyelországi. Ez a térség egyetlen országa, ahol 1990 óta nem vál­tozott a kormány, ahol politikai stabilitás van — húzta alá Galleg- her tanácsos. Douglas Redeker, a Salomon Beruházási Bankház vezető munkatársa szerint ha a külföldi terveire azt mondják Magyaror­szágon, hogy nem lehet — ne higy- gyen a véleménynek. A beruhá­zó igenis, el tudja érni a célját, csak következetesnek, ötletgaz­dagnak, kezdeményezőnek leéli lennie: érkezzen jó helyismeret­tel, gyakorlati tervekkel, és ké­szüljön fel arra, hogy sok olyan vállalkozóval kell együtt dolgoz­nia, aki korábban — kényszerű­ségből — csak a szürkepiacon működhetett. A Salomon Bank szerint — amely legutóbb az 1924 óta első, 200 millió dollá­ros amerikai magyar kötvényki­bocsátást szervezte — Magyaror­szágon elsősorban az agraripar, az idegenforgalom és a helyi fel­Cseh vélemények a Csurka-jelenségről Remény vagy hátrány? Reményt jelent-e a nacionalizmus a magyar kormánypártnak? Erre a kérdésre kereste a választ a Rudé Pravo című prágai lap tegnapi számában megjelent elemzésében. Ez a cikk is arra a tényre hívja fel a figyelmet, hogy Csehországban mind nagyobb figyelmet — és negatív visszhangot — keltenek Csurka István nézetei. Az írás szerzője először ismer- A televízió, a rádió és a sajtó tette az október 23-i Kossuth téri az MDF szerint nem hajlandó incidenst, és annak parlamenti utórezgéseit. „ Göncz elnök már hosszú ideje bírálat tárgya az MDF, s különösen annak szélső­ségesen nacionalista szárnya ré­széről. Az MDF alelnöke, Csur­ka István drámaíró, izraeli kötő­désekkel vádolja Gönczöt” — ál­lapította meg ezután a Rudé Prá- vo munkatársa. Csurkáról a prágai lap azt írta, hogy olyan mozgalom elére állt, amely nemzeti értékeket vall, és amely harcot hirdet a cionizmus, a kommunizmus és a liberaliz­mus ellen. „Abban a helyzetben, amikor az MDF népszerűsége erősen csökkent, Csurka és az ő nacionalizmusa (ellenzéki kép­viselők azonban fasizmusról be­szélnek) megfigyelők szerint re­ményt, illetve mentőövet jelent a pártnak. Ezzel is magyarázható, hogy az MDF nem határolódott el alelnökétől”. megvilágítani az emberek előtt, hogy a jelenlegi problémák a múltban gyökereznek. Ebben többé-kevesbé egyetértés ural­kodik az MDF-en belül, s így gyakran rokonszenvet ébreszte­nek Csurka felhívásai a nómenk­latúra elleni harcra — vélekedett a cseh szerző. A Rudé Právo meglátása szerint azonban Csur­ka nézeteinek egyéb „szeletei” — így például a zsidók és a cigá­nyok ellen tett kijelentései — el­lenállást váltottak ki a párton be­lül, és Debreczeni József az MDF liberális szárnyának veze­tője náci ideológiának minősítet­te Csurka szélsőjobboldali pamf- letjét. Az írás végkövetkeztetése sze­rint a magyar szélsőjobboldal — tekintettel a gazdasági nehézsé­gekre, a növekvő munkanélküli­ségre és más belpolitikai problé­mákra — egyre nagyobb teret nyer. „Magyarországon a nacio­nalizmus a legerősebb kormány­zópárton belül érvényesül és így befolyással bír a kormánypoliti­kára’^ — zárta elemzését a Rudé Pravo. Megjegyzendő, hogy Cseh­szlovákiában nem csupán a köz­ismerten baloldali beállítottságú lapok bírálják a Csurka-jelensé- get. A közelmúltban a Respekt cí­mű, polgári jobboldali hetilap is terjedelmes írásban marasztalta el a magyar nacionalista jobbol­dalt, és bírálta, hogy Antall Jó­zsef nem határolta el magát meg­győző módon Csurka nézeteitől. (Hogy a Respekt mennyire távol all a Rudé Právo-tól, azt talán az is jelzi, hogy tavaly „az év heti­lapja” kitüntető címet nyerte el egy tekintélyes amerikai szakmai ítélőbizottságtól.) A cseh kormánypárti politi­kusok egészen a közelmúltig tar­tózkodtak a magyar belpolitikai fejlemények bírálatától. Ebben nyilván közrejátszott az, hogy a csehek — az állami kettéválás fo­lyamatában — vonakodnak a nyilvánosság előtt azonosulni dolgozóipar kínál jó lehetősége­ket. Ha valaki meg akarja vetni a lábát a térségben, csak Magyar- országon kezdje, ahol a legköny- nyebb — tanácsolta Hemingway. Jeney szerint nagy előny a lehe­tőség, hogy elobb-utóob meg­nyílnak a volt Szovjetunió óriási piacai, és a magyarországi „tá­maszpontokról” lehet azokhoz hidakat építeni. Az ICN kutatási kapacitásának egy részét is átte­lepíti: a fejlett jogrendszer, a ki­tűnő szellemi kapacitás ezt lehe­tővé teszi. Valemennyi amerikai felszó­lalás tanulsága: türelemre van szükség, mind a magyarok, mind a külföldi beruházók részéről. Ha visszagondolunk, mi minden történt három rövid év alatt, a megtett út óriási. A kitartás, a nehézségek ellenére, sikert hoz — volt az egyöntetű vélemény. bármiféle szlovák nézettel. Már­pedig a szlovák politika megle- netős előszeretettel — és vajmi kevés árnyalt megfogalmazást használva — ostorozza a magyar- országi viszonyokat. A minap azonban a cseh kor­mánykoalíció egyik kicsiny tag­jának, a Polgári Demokrata Szö­vetségnek (ODA) a politikusai úgy gondolták, elérkezett az idő a nyilvános állásfoglalásra. Da­niéi Kroupa, az ODA alelnöke egy sajtóertekezletén kijelentet­te: a Polgári Demokrata Szövet­séget aggasztja, hogy a magyar- országi jobboldalon erősödnek a nacionalista tendenciák. „A ma­gyar politikai spektrumnak ez a jobboldali része egyre több jelét adja annak, hogy á nacionaliz­mus és a klerikálizmus egyfajta keverékének tekinthető" — mondta Kroupa. Ha a Respekt hetilap esetében a kommunista­barátságot kell hangsúlyozottan kizárni, akkor az ODA vonatko­zásában arra szükséges utalni, hogy ez a párt egyáltalán nem a magyarellenes állásfoglalásokról közismert. Éppen ellenkezőleg: Bős kérdésében — vagyis a ma­gyar-csehszlovák viszony jelen­legi legsúlyosabb problémáját il­letően — az ODA a szlovákok ál­tal szorgalmazott építkezés leg­következetesebb ellenzője a cseh politikai színpadon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom